Előszó

Tudósok, politikusok, mindenféle rendű és rangú szakemberek, s mindenféle szakterületen dolgozók, gyakran vitatkoznak természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek, valamint gyakorlati kérdések értelmezésén, megítélésén. Különböző, sokszor szöges ellentétben álló vélemények ütköznek ugyanazon jelenség megítélése, magyarázása során.

Távol esik tőlem, hogy vitassam ennek a jogosságát és hasznosságát, mindössze arra szeretném ráirányítani (nem először) a figyelmet, hogy a viták gyakran a felszíni jelenségek alapján folynak, s a vitatkozók nem hatolnak a dolgok mélyére.

Márpedig a jelenségek felszíni megjelenése általában igen sok, a felszínen gyakran nem is látható, nem is észlelhető, tényező, összhatásának az eredménye. Szükséges és lehetséges a felszíni jelenségeket vizsgálni, de - véleményem szerint a közgazdaságban különösen - legalább ennyire lehetséges és általában szükséges is, a felszíni jelenségeket kiváltó, mélyebben fekvő okok, törvényszerűségek vizsgálata.

Mi több! Megfelelő módszerek alkalmazása esetén a mélyebben fekvő jelenségek hatásának, esetleg még leegyszerűsített modellezéssel történő vizsgálata során is biztosabban, s objektíven tudunk következtetéseket levonni, törvényszerűségeket feltárni, valamint gyakorlati döntéseket hozni, ellentétben a felszíni, gyakran objektíven nem is mérhető, vagy igen pontatlanul, torzultan megismert, sok esetben a szemlélődő felfogásától függő, néha szándékosan is eltorzított információk alapján. Sőt esetenként éppenséggel a leegyszerűsítés vezethet el a pontosabb, a mélyebben ható információk feltárásához.

Könyveimben, (amelyek az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárban az interneten is megtalálhatók), egyetemi jegyzeteimben és szakcikkeimben többször is rámutattam erre a problémára. Törekedtem egzakt matematikai módszerekkel, modellekkel, objektív törvényszerűségek feltárására. Úgy vélem, ezen törekvéseim nem voltak sikertelenek, de leginkább egy konkrét szakterületen, az általam jobban ismert, mezőgazdaság horizontján mozogtam, illetve gyakran annak is egy-egy, vagy néhány területét, illetve területeit érintettem.

Most megkísérelem túllépni e terület határait, s általánosítani a mezőgazdasági jelenségekre megfogalmazott komplex modellezést és a komplex modellezés alkalmazása során megfogalmazott néhány törvényszerűséget.

Tudatában vagyok annak, hogy nem könnyű feladatra vállalkoztam. Ismert szakterületre megalkotott és továbbfejlesztett modellrendszereknek, s ennek felhasználásával megállapított törvényszerűségeknek az általánosítása az élet számos területére, általam alaposan és részletesen nem ismert területekre is? Nehéz feladat! Úgy érzem azonban, hogy ezt vállalnom kell, még a tévedés kockázata árán is, mert szerintem ezzel ártani nem ártok, legfeljebb vitát váltok ki megállapításaimmal, ami mindenképpen előbbre viheti a vizsgált területek, illetve törvényszerűségek megismerését.

Feltételeim - mint arról már szó volt - nincsenek is meg ahhoz, hogy az általánosított modellrendszert minden részletében kidolgozzam, s illusztrálásként konkrét adatokkal megtöltsem, s valamennyi ezzel kapcsolatos gondolataimat és sejtéseimet konkrét modellvizsgálatokkal is alátámasszam, így esetenként csupán eddigi elemzéseim modellezéseinek gondolati kivetítésére, elméleti továbbgondolására szorítkozhatok. Talán reménykedhetek abban, hogy lesznek követőim, akik észlelni fogják munkám lényegét, s rendelkezni fognak a szükséges feltételekkel is, a modellezések megvalósításához.

Célom elsősorban modellezési és elméleti kérdések, törvényszerűségek felvetése, vizsgálata és újabb vizsgálandó kérdések megfogalmazása, természetesen nem titkolva a modellek, az elméleti tételek és törvényszerűségek gyakorlati felhasználásának a lehetőségeit. Amennyiben lehetséges a matematikai formulákat igyekszem mellőzni, s lényegében csak néhány matematikai modelltípus megfogalmazására szorítkozom, részletesebb kifejtésüket, illetve az ehhez szükséges matematikai ismereteket az érdeklődő olvasók eddigi publikációimból - melyek jegyzékének közreadásával elősegítek - megismerhetik.