« SZ. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

U. Ú. »

Tacitusból felel. (Hallgat, nem tud felelni.) E.

Tacskó. Mint a tacskók, ugyan felfütyészik. M.

Tafota. Szoknyája rása, köténye tafota. D.

Tagad. Soha barátodért ne tagadd az igazat. KV. - Mi tűrés, tagadás. E.

Takar. Egyik latorságot a másikkal takarja. KV. - Egy vétket a másikkal takargat. KV.

Takarékos. Idővel, pénzzel légy takarékos. E. - Késő a takarékosság, mikor üres az erszény. E. (Mikor üres a szekrény. D.)

Takarodik. Előtted az út, takarodj. D.

Takaros, mint a turi lakatos. Ny. 6.

Takaró. Addig kell nyujtózkodni, a meddig a takaró ér. B. - Ha meghalunk, nem kell takaródzó. Ny. 2. - Hálóval takarózik. (Szegény.) E. - Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takarózik. (U. a.) D. - Ökörnyállal takarózik. D. - Szánja a pénzt, felhővel takarózik. D. - Zsákon fekszenek s a madzagával takaróznak. Ny. 1.

Takács. Három nem jó, ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Három takács egy ember. K. - Isten mentse meg az embert kőművestől, ácstól, részeges takácstól. Ny. 18. - Örül mint fiának a szomotori takács, mikor halat fogott. E.

Takony. Mohón kapja, mint éh tyúk a taknyot. D. - Szép a gyermek anyjának, ha taknyos is. E. - Takonypóc. D.

Taksony. Kerüli mint Gálos Taksonyt. Ny. 22.

Talál. A ki keres, az talál. Szentir. - Amit találtál, de vissza nem adtál, olyan mintha loptad volna. KV. - Bűzén keresd, feltalálod. E. - Dolgán találja. (Dologközben.) Ny. 2. - Elcsipi a mire talál. D. - Ha találtam, konditom. B. - Helyén keresd, feltalálod. E. - Hó hátán kincset talál. D. - Igen találta szarva közt a tölgyét. KV. - Könnyü a kepe mellett buzára találni. D. - Ott is talál, a hol senki sem vesztett el semmit. D. - Talál az, a ki keres. E. - Vak is talál garast. (Patkóra. Sz. - Patkót. KV.) - Vak is talált olykor patkóra. E.

Talán. Minden bizonynyal, talán. S.

Talicska. Átesett rajta, mint Nagy István a talicskán. Ny. 22. - Csikorog mint a temesvári sáncon (várban) a talicska. D. - Jó helye van, mint a kutyának a talicskában. Ny. 19.

Taliga. Csikorog mint a taliga-kerék. S. - Félre taliga, jön a kocsi. D. - Kiadott (L. ezt) rajta, mint az eb a taligán. B. - Csikorog mint a koldus taligája. B. - Taligára szorult. D.

Tallér. Három garas nem egy tallér. Ny. 13. - Kerek mint a tallér. D. - Legjobb garas az, melyen tallért válthatni. E. - Mit garason vehetsz, ne adj érte tallért. E. - Ráncos mint a gallér, kerekes mint a tallér. B.

Talp. Az ökröt a talpáról fejik. (L. ezt.) Ny. 6. - Eb a varga talp nélkül. D. - Egy talpat cserzenek. D. - Ember a talpán. E. - Enyv a talpán, tapodást sem teszen. D. - Égett a talpam alatt. E. - Ha szekered nincsen, talpad készen legyen. KV. - Jól lát a macska, noha talpát nyalogatja. K. - Kemény mint a csizmatalp. E. - Kiki maga talpán jár. D. - Legény a talpán. S. - Mihelyt a talpát megütik. (Alvó szolgán egyet rugnak, hogy felébredjen. Nehezen ébred.) E. - Minden szava talpra esik. S. - Nem is éri a talpa a földet. (Ugy siet.) D. - Szűz mint a csizmám talpa a földtől. Ny. 6. - Talpig ember. D. - Talpra esik mint a macska. E. - Tetőtől-talpig becsületes. E. - Többet koptatta (L. ezt) talpát, mint farát. D. - Vastag mint a talp. D. - Viszket a talpa. (Szeretne táncolni.) E.

Talpal. Sokat talpal a gyalog katona (hajdu. E.), mig lóra kap. D. - Uti laput a talpára. B. - Talpalatnyi földje sincs. D. - Ha elfelejtetted, talpalhatsz érte. (Mehetsz érte.) ME.

Talpas. Tenyeres talpas. E.

Tamás. A mi másé, nem Tamásé. E. - Én abban Tamás vagyok. (Nem hiszem.) ML. - Hitetlen Tamás. E. - Nem mindig fú (L. ezt) a vak Tamás. D. - Tamás, nem olyan mint más. S. - Tamás vagyok benne. D.

Tamási. Ilyen négy ló elhuzza a tamási templomot is helyéről. Ny. 5.

Tamburás. Hárman vannak, mint a csonoplyai tamburások. S. - Iszik mint a csonoplyai tamburás. (Egy magában.) ME.

Tanács. Beillene a tanácsba. (Okos.) D. - Ebrúdon kivetették a tanácsból. D. - Kupak tanács. E. - Megőgyeledett mint a ványai tanács. Ny. 1. - Mikor az urak a tanácsból felkelnek, mindenkor okosabbak. KV. - Parasztból lett tanácsnok. D.

Tanit. A ki tanit, tanul. E. - A macskát egerészni tanitja. D. - A rákot egyenes járásra tanitja. D. - A tyúkot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. D. - Az tanitson másokat, a ki maga is tanult. KV. - Apádat ne tanitsd. D. - Fejére tanitotta, mint bojtárját (L. ezt.) Guba. D. - Fiu tanitja az apját. D. - Halat úszni tanit. - Késő az agg ebet táncra tanitani. D. - Maga is tanul, ki mást tanit. B. - Mást fejedre ne tanits. D. - Mesteredet tanitod. KV. - Ne tanitsd a récét úszni. Ny. 2. - Ne tanitsd apádat gyereket csinálni. E. - Ne tanitsd ángyodat ágyba szállni. KV. - Nehéz a szamarat kutyaságra tanitani. D. - Nem kell cigányt lopásra tanitani. KV. - Nyomorult gazda az, a kit a szolga tanit. KV. - Papot tanit a mester vecsernyét mondani. D. - Sast tanit repülni. KV. - Szó és korbács hamar tanit. D.

Tanitás. Jobb a példa a tanitásnál. S. - Tanitásnak szárnya a jó példa. B.

Tanitó. Két tanitómester szükséges a házhoz: a korbács és a vessző. Ny. 20. - Rossz tanitótól tanulhatod, mit kelljen kerülnöd. E. - Semmirevaló tanitód volt. Ny. 4. - Serény tanitónak kenyér a neve. D.

Tanitvány. A jó tanitvány se mindjárt mester. D. - Bolond mesternek eszelős tanitványa. D. - Eb a mester tanitvány nélkül. D. - Egyik nap a másiknak tanitványa. KV. - Milyen a mester, olyan a tanitvány. D. - Nem feljebb való a tanitvány a mesternél. KV. - Nyomorult mester, ki tanitvány nem volt. D. - Ritka mint a háladatos tanitvány. D. - Tanitvány sem volt, mégis tanit. D.

Tankó. Ne légy Tankó (buta,) ha eszeddel élhetsz. D.

Tanu. Cigány (L. ezt) is hozott tanukat. E. - Egy tanuvallásra fel is akasztanak. E. - A jó lelkiismeret ezer tanu. (Latin.) B. - Senki sem lehet tanu maga ügyében. E.

Tanya. Egy tanyán dolgoznak. D. - Egy tanyán két sáfár. D.

Tanult. Előrelát mint a tanult ember. D. - Könyve sincs, mégis tanultnak mondja magát. D. - Nem mind okos, a ki tanult. D. - Tanult ember holta után hires. D.

Tanulatlan ifju még ifjuságában koldustarisznyát viszi nyakában. D.

Tanulás. Abroncsold be fejét, mert a tanulásban megreped. D. - Eb a pap tanulás nélkül. E. - Hosszu a tanulás, de rövid az élet. KV. - Nem szégyen nem tudni, de tanulást futni. KV. - Tele hasnak nem sok kedve vagyon a tanuláshoz. KV.

Tanuló. Ritka tanuló vessző nélkül. D.

Tapasz. Azt kapod (L. ezt), mit Bugyi a tapasztásért. Ny. 1. - Kinek mesze nincs, sárral tapaszt. D.

Tapasztalás. Legjobb iskola a tapasztalás. E.

Tapint. Csak annyira lát, a mennyire tapint. D. - Elevenére tapint. E. - Erére tapint. E.

Tapló. Főzi a taplót. E. - Körmére égett a tapló. D. - Kvitt (L. ezt) a tapló. E. - Pénz ez, nem tapló. Np. - Tüzmentes, mint Manódli taplója. (Háza égett, a tapló a padláson nem égett meg.) Ny. 1.

Tapod. Féreg is meggyűri magát, ha tapodják. B. - Tapodásnyira sem lehet vele elmenni. (Nyakas.) D.

Tapolcai. Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1.

Tapogat. A kinek hol fáj, ott tapogatja. M. - Egy kézzel tapogatnak. D. - Jó helyen tapogat. D. - Jól tapogat. E. - Nálunk is, kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pázm. - Nem csekély vizben tapogat. Pázm. - Ott is tapogatja, a hol nem fáj. (Ravasz.) D. - Tapogatva jár. (Óvatos.) D. - Tapogatja mint banya a hajnalt (B.); mint tót a hajnalt (Ny. 3.); mint vak a hajnalt (Ny. 8.) - Sötétben tapogatózni. E.

Tapossa körülte a földet. (Udvarol.) E.

Tappog mint a tojó galamb. Ny. 5.

Tapsol. Nem kell a győzelem előtt tapsolni. KV.

Tar (Kopasz). Karón (L. ezt) mutatja a tar-varjat. D. - Tar-fej. ME.

Tarackos és vadóc föld egy hasznu. D.

Taraj. Föláll a taraja. D. - Tarajos kakas. (Kurvás.) D. - Tarajosan beszél. (Kevély.) - Taréjt emel. E. - Ugyan megnőtt a taréja. E.

Tarhonya. Nehéz a meleg tarhonyát fuvatlan enni. D.

Tarhó. A kit a tej megéget, az a tarhót is fujja. M. - Épen bizony Orondinak tarhót. (Ki mindenbe beleüti orrát, arra semmit sem biznak.) D.

Tarisznya. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. - Egy avit zsákból két uj tarisznya. E. - Él-hal érte, mint a baranyai gyerek a tarisznyáért. Ny. 5. - Ki nagy urral pöröl, könnyen (L. ezt) tarisznyát löl. D. - Koldustól elveszi a tarisznyát. KV. - Nem hordozza tarisznyában eszét. B. - Nincs nehezebb a könnyü úti tarisznyánál. K. - Nyakába tették a mindenes (koldus) tarisznyát. Ny. 4. - Nyakában az abrakos tarisznya. ME. - Nyáron gunyádat, télen tarisznyádat el ne hagyd. B. - Se kutyája, se macskája, mégis üres a tarisznyája. ME. - Soha sem telik meg, mint a koldus tarisznyája. S. - Szemérmes diáknak (koldusnak. B.) üres a tarisznyája. ME. - Üres tarisznya nehezebb mint a teli. Ny. 6. - Zörög mint a fa- (L. ezt) tarisznya. D.

Tarka. Annyi mint a tarka kutya. D. - Derzsen (L. ezt) csinálják a tarka borjut. Ny. 7. - Fekete kutya, tarka eb, mind egy kutya. D. - Ha mindnyájunk jó volna, nem lenne tarka a világ. D. - Járja mint a tarka macska a ház héjját. Ny. 2. - Koca (L. ezt) koca tarka, se füle, se farka. ME. - Nemcsak egy tarka kutya van a világon. E. - Nem fehér (L. ezt) hattyu az, kinek tarka tolla. E. - Nem tarka kendő a házasság. (L. ezt.) E. - Szajha farára tarka-barka ruha. KV. - Tarka hitü. (L. ezt.) E. - Tarka lótól (L. ezt), vemhes szamártól nem vesznek vámot. D. - Tarka mint a babuka (D.), mint a Baki lova (Ny. 14.), mint a bárányfelhő (D.), mint a kakuktojás (S.), mint a pulykatojás (D.), mint a szarka (D.), mint a szárcsamony (M.), mint a szárcsatojás (D.), mint a vércsetojás (D.), mint világ (D.).

Tarka-barka mint a szarka. Sz. - Tarka-barka mint a szarka farka. B. - Tarka-barka ruha illik a szajha farára. E.

Tarló. Fürj is megszokja a tarlót. D. - Más tarlójáról él. S.

Tarsoly. Ha jó pogácsa van tarsolyodban, közöld barátiddal. Sz.

Tartomány. Milyen a tartomány, olyan a szokása. KV.

Tartós. A mi szép, nem tartós. KV. - Erős fonálból tartós az ing. D. - Fóttal tartós a ruha. D. - Későre válik a tölgy, de annál tartósabb. D. - Nem tartós cövek a kutyafark. D. - Tartós mint a barátok olvasója. Ny. 9. - Tartós mint az őszi virág. D. - Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni. BSz.

Tartozunk mi egymásnak valamivel. E.

Tassi. Faj fajra üt, mint a Tassi disznó. Ny. 22.

Taszit. Félre bicsak, hadd taszitsak. E. - Ha taszitják, tovább áll. D. - Jégre taszit s ott hágy. D. - Kit a dombon nem örömest látunk, olyat a völgybe taszigálunk. D.

Tata. Feszit mint a tatai kutya a jégen. Ny. 5. - Lévát (L. ezt), Tatát felvagdalta. Sz. - Összeugrik mint a tatai szűrposztó. S. - Skarlát, gránát (L. ezt) nyuszt: Léva, Tata csuszt. Cz.

Tatár. Becsöngetett (L. ezt) neki, mint Derecskének a tatár. D. - Eb vagy kutya, mindegy tatár. D. - Éles mint a tatárkard. D. - Hajtson el a tatár. E. - Krimi (L. ezt) tatár. ML. - Mi a tatár! E. - Mind egy tatár. D. - Nagy a hire, mint a tatárjárásnak. E. - Nem értem, törökül beszél-e vagy tatárul. D. - Nem hajt a tatár. E. - Olyan a hire, mint a tatárjárásnak. Sz. - Szalad, mintha a tatár hajtaná. E. - Szegény tatár! E. - Tatárral határos. D.

Tavaly. Alkalmas (L. ezt) tavalyiban. M. - Elmult mint a tavalyi hó. E. - Majd tavaly. E. - Nem tavalyi bablé. Ny. 2. - Tavaly, tavaly, az idén. (Soha.) Np. - Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.

Tavasz. A szép tavasz is hamar elmulik. D. - Egy fecske tavaszt nem szerez. M. - Egy virág nem tavasz. D. - Egy virág nem hozza meg a tavaszt. K. - Félhet a téltől, ki tavaszkor nem gyüjtött. D. - Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. - Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz. - Szép mint a tavasz. D. - Tavaszkor minden bokor szállást ád. D. - Tél után tavasz lesz. ME.

Tavaszi. Elmult mint a tavaszi hó. D. - Hiba van a tavasziba. E. - Őszi macska (L. ezt), tavaszi menyecske. D. - Szép mint a tavaszi reggel. D. - Tavaszi eső aranyat ér. ME. - Tavaszi hó térdig ér. D. - Tavaszi szél utat szárazt, őszivel vizet áraszt. Ny. 1. - Van itt mind őszi, mind tavaszi. E.

Tábla. Nincs a táblára irva. Ny. 3.

Tábor. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E. - Kuckója vára, tetűje tábora. D.

Tág. Elég tág a világ, elférünk benne. E. - Kivül tágasabb, belül (L. ezt) nyájasabb. Ny. 3. - Tágas mint az országút. (D.) - Tágas út a pokol útja. E. - Tágasabb odakint. (L. ezt.) E.

Tályog. Elfutotta az epe (L. ezt), mint juhot a tályog. D.

Támasz. Néha a támasz is megdől. D.

Támaszkodik. Dülő falhoz ne támaszkodjál. D. - Két istáphoz jó támaszkodni. KV. - Ki emberben bízik, nádra támaszkodik. K. - Ki szegényben bízik, nádra támaszkodik. D.

Táncos. A jó táncos lányból ritkán válik jámbor. D. - Jó táncos, rossz dolgos. E. - Szent-Gellérthegyi táncos. (Boszorkány.) D. - Táncos anyának táncos a leánya. D.

Tántorog. Egyik részeg, a másik tántorog. D. - Nem előre, hanem hátra (L. ezt) tántorog. D. - Szédeleg a lába, tántorog a feje. D. - Tántorog, még sem esik. D. - Téren is tántorog gyakran a méltóság. KV. - Ugyan tántorog ám Mohoray uram. D.

Tányér. Egy tányért nyalnak. D. - Cseresznyét az úrnak, magvát a tányérnak. K. - Cseréptányér, fakanál. (Szegény pár.) Ny. 7.

Társ. Ebet szőréről, madarat tolláról, embert társáról. KV. - Embert társáról. KV. - Fanos ebnek gubás a társa. E. - Jobb magában, mint rossz társsal lenni. D. - Kinek társa van, ura is van. D. - Lasnakosnak pokrócosa a társa. - Ne játszál szolgáddal, mert társul fogad. KV. - Nem jó társ, ki mindent maga hörpent fel. KV. - Nincs oly erős, kinek társa nem akadna. M. - Szerelem és uraság nem szenvednek társat. KV. - Ritka mint a jó társ. D.

Társaság. Rossz társaság rosszra vezet. S.

Táska. Álom táska. D. - Két táskára szerződött. (Koldus.) M. - Koldustól kérsz táskát. KV. - Ripsz-rapsz, csak legyen az én táskámban. KV. - Rongyos táskából esik néha vajas pogácsa. E. - Soha nem telik be a koldus táskája. KV. - Szemérmes diáknak hiu (üres) a táskája. M. - Szemérmes koldusnak üres a táskája. KV.

Tátika. Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó (L. ezt) is vendéget vár. Sz. - Tátika és Rezivár dolgát ebre bizták, ebül vették hasznát. B.

Tátogat mint a harcsa. D.

Tátos. Gebéből (L. ezt) lesz a tátos. E. - Megvivtak a tátosok. (Nagy szél van.) Ny. 3. - Tátos volt az apja. E. - Tüzet okád, mint a tátos. E. - Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.

Távol. A ki tűztől távol fütőzik, befagy a segge. Ny. 4. - Jobb távol (távolról. KV.) szeretni egymást. M. - Könnyü kérkedni, hol távol az ellenség. KV. - Oly távol esik, mint ég a földtől. D. - Távollevőt, holtat nem kell rágalmazni. B. - Távolról jó hazudni. KV.

Tedd-ide, tedd oda ember. D.

Tegez. Bot (L. ezt) a tegezhez. Pázm. - Igen illik, mint bot a tegzibe. KV.

Tegnap. Ettél tegnap, egyél holnap. E. - Tegnapi sár a csizmáján. (Rest.) D.

Teher. Ágyterhe. D. - Eb anya terhe. D. - Egy anya terhe. D. - Egy terhet vállalnak. D. - Föld terhe. D. - Halad mint terhével a szarbogár. D. - Kénytelen teher nehezebbet nyom. D. - Kinek mi kedvére, nincs az terhére. B. - Minden szamár maga terhét érzi. D. - Nagy teher is könnyü, ha sokan emelik. E. - Nagy terhet is megkönnyit a türelem. S. - Nagy terhet vállalt, megszakad. D. - Sok kéz könnyebbiti a terhet. KV. - Sok ökör terhet mozdit. D. - Szegénység és öregség két nagy teher. B. - Utas embernek nem teher a kenyér. E.

Tehetetlen. Magával tehetetlen, mást akar segiteni. B.

Tehetség. Apányi a böndője. (L. ezt), de nincs hozzá tehetsége. Ny. 2. - Kinek Isten ad tisztséget, menten ad hozzá tehetséget. E.

Tejes. Még tejes a szája. E. - Tejes fazék mellé macska-őr. D. - Tejes fazéknál hűtelen szolga a macska. D. - Tejes mint a szunyog. (Sovány.) D.

Tejfel. Azt gondolja, fenékig tejfel. E. - Bajor már az aludttejből tejfölt csinálni. Ny. 15. - Falubeli tudja minden háznál meddig tejföl. Ny. 9. - Ha a tejnek fölit szereted, edd meg a szérdéket is. D. - Hallja kend, nem egész fenékig tejfel. D. - Leszedte a tejfelt, nekem csak a savó maradt. E. - Mikor a tejfel ikrázik, rajta a köpüvel. D. - Nyárson süti a tejfölt. D. - Se nem árt, se nem használ, mint a födémesi tejfel. Ny. 22. - Szereti a tejnek fölit. (Szűzet.) D. - Tejfeles száju. S.

Tekintet. Kinek mi szivében, az a tekintetében. KV.

Teknő. Egy teknőben gyúrnak. D. - Olyan mint a teknőben ingó viz. B. (Zugó viz. E.) - Tempózik mint a hasadt teknyő. Ny. 6.

Teknősbéka agár hozzá képest. D. - Behúzza fejét, mint a teknősbéka. E. - Friss mint a teknős béka. D. - Hamarabb elszalad a teknősbéka. D.

Tele. Barát beszél bőjtről, de hasa teli van. E. - Csordultig tele van. D. - Eldöntötte a tele fazekat. D. - Kinek szive telve, megnyílik a nyelve. E. - Kinek tele erszénye, az elég tudós. KV. - Könnyü a telit megfejni. D. - Könnyü annak, kinek tele van a bendője. ME. - Könnyü tele hassal a bőjtöt dicsérni. KV. - Meddig hordód teli, addig leszesz deli. E. - Nincs könnyebb a teli erszénynél. E. - Tele a feje. D. - Tele beszélték a fejét. S. - Tele erszény több az eszességnél. D. - Tele hasnak nem sok kedve vagyon a tanuláshoz. KV. - Teli hordó. (Részeg.) D. - Teleszopta magát. (U. a.) S. - Tele van a kas. B. - Teli van hálálkodással, mint a barát allelujával. Ny. 14. - Tele van szóval, mint a duda széllel. D. - Teli van üressel. E. - Üres tarisznya nehezebb, mint a teli. Ny. 6.

Telel. Eb ágyában telelt. D. - Ha jól telelsz, majd jól nyaralsz. Ny. 11. - Hol nyaralt, ott teleljen. S. - Jó kemence mellett könnyü a telelés. D. - Ki nem telel a maga kenyerén. (Szegény.) D. - Leveles színben nehéz volna telelni. E.

Telhetetlen. Ha ujjat adsz, karod kéri a telhetetlen. D. - Telhetetlen mint a barát-zsák. D. - Telhetetlen mint a pokol. D. - Telhetetlen papzsák. (L. pap.) KV. - Telhetetlen mák. KV.

Telik. Elválik, hány zsákkal tellik. D. - Minél öblösebb a zsák, annál későbben tellik. D. - Nem tudni, hány zsákkal tellik. D. - Olyan az élet, mint a hold: néha telik, néha fogy. KV. - Ott tellik, a hol van. E.

Temonda. Sok temonda (pletykaság van a háznál.) E.

Telkes. Felkötötte a telekes bocskort. (Kevély.) D. - Neki dőleszkedik, mint egész telkes paraszt. Cz. - Szíjas, mint a telkes bocskor. B. - Telkes gazda. ME.

Temes. Szájas mint a temesi kapu. D. - Rossz szél fuj Komárom felől Temesig. D.

Templárius. Iszik mint egy templárius. ML.

Temet. Bár holtom után is pinczébe temetnének. D. - Vármegye költségén temetik. (Akasztófa.) Sz.

Temetés. Főbiró prédikált a temetésén. E. - Pap volt halálán, de nem temetésén. (Kivégezték.) D. - Pompás temetés, sok pénzvesztegetés. KV. - Sok temetés nem nagy becsületére válik az orvosnak. E. - Száz temetés sem ér egy lagzit. D.

Temető. Csendes mint a temető. E. - Házad a koporsó, helyed a temető. E. - Maga szart a temetőbe, mégis halottakra fogja. D.

Teng. Csak épen hogy teng, leng. E.

Tengődik mint Pap Jóska lova a fűrészporon. Ny. 1. - Tengődik mint Toldi Miklós lova a szeméten. D. - (Az árokban. B.)

Tengely. Megakadt a tengelye. KV. - Mindenkivel tengelyt akaszt. (Összetűz.) D. - Nem szeretnék vele tengelyt üttetni. (U. a.) D. - Sok háj kell egy száraz tengelyre. D. - Tengelyt akasztottak. (Üttettek. Összevesztek.) E.

Tenyeres, talpas. E.

Tenyér. Feltörik a tenyere. E. - Ha aranyat hordasz is tenyeredben. (Akkor sem teszem.) E. - Kend meg a tenyerét, megnyered az eszét. E. (Megnyered ügyedet. BSz.) - Kopasz mint a tenyér. D. - Nincs gyümölcsözőbb a szegény tengerénél. K. - Tenyerén hordja. E. - Tenyerén hordozza a szerencse. E. - Viszket a tenyere. (Ha a bal, pénzt kap; ha a jobb, kiad.) E.

Tenyész. Könnyen tenyész a jó fajta. D.

Tepszi, fazék, rézvasaló, a te szemed elbájoló. (Gúny.) D. - Kevés zápfogára egy tepszi rétes. D. - Nevet, mintha tepsziért küldték volna. (Örül, lesz rétes!) Ny. 3.

Terebély fának fejsze van a tövén. (Nagyot ér a veszély.) D.

Terem. A föld munka után is, ha terem ha nem. E. - A gomba mag nélkül is terem. K. - Amint műveled a kertet, ugy termi a zöldet. D. - Azt sem tudja, mi fán terem. S. - Fekete földben terem a jó buza. KV. - Ha csak a homokföld terem, szűken telik meg a verem. B. - Homok is elissza az esőt, de azért nem terem. E. - Jó fa jó gyümölcsöt terem. B. - Jobb földben jobb buza terem. D. - Lesz fiam buza, ha terem. D. - Mindenütt terem a gaz. KV. (Gyom. D.) - Nem terem tövisen füge. KV. - Ott is terem a gazember, a hol nem vetik. Sz. - Ott is terem, a hol nem vetik. E. - Ott is terem a rossz, a hol nem vetik. D. - Terem a bolond, ha nem vetik is. E. - Terem a konkoly, ha nem vetik is. E. - Terem mint a háti bőr. (L. ezt.) Ny. 14. - Tört, mart, munkált föld jól terem. Ny. 3. - Vizálló föld termi a sok buzát. Ny. 24.

Teremt. Honnan teremtsen elő? ME. - Egy nap Isten sem teremtette a világot. D. - Nehéz a semmiből teremteni. D.

Teremtés. Ő is Isten teremtése, mint a kis csacsi. Ny. 2. - Furcsa teremtése az Istennek. ME.

Terhel. Más vállát terheli maga iszákjával. B.

Terhes. A felhő magától is megered ha terhes. D. - Dohog mint a terhes felhő. Ny. 11. - Fenyegetőzik mint a terhes felhő. D. - Kivánatos (mindent megkiván), mint a terhes asszony. B. - Könnyü a szót megforditani, mert nem terhes szekér. D. - Megkivánta mint a terhes asszony. D. - Se fia, se felesége, maga se terhes. D. - Teli van kivánsággal, mint a terhes asszony. E. - Terhes asszony (L. ezt) addig menjen, mig háza tetejét birja. Ny. 1. - Terhes szekérnek üressel kitérj. D.

Teritő. Jó színben van, mint Macsa Pál a teritőn. Ny. 1.

Terjed mint a rossz hir (ME.); mint a tűzvész. S.

Termetes mint a komlókaró. E.

Terméketlen fára követ senkisem hajt. (L. fa.) E.

Termés. A homokföld terméséből nem igen telik meg a verem. ME. - Bő hideg, bő termést hoz. S. - Nagypénteki derü jó termésnek jele. S. - Nyugodt földnek szép termése. E. - Virágvasárnapi eső elmossa a termést. (L. eső.) S.

Természet. A szokás természetté válik. ME. - A természet kevéssel megelégszik. KV. - Az Isten még a természetnek is fölötte vagyon. KV. - Kitör belőle a természet. E. - Minden állat visszatér a természetre. E. - Mit a természet nem adott, megkinál vele a szerencse. K. - Nincs ugrás a természetben. E. - Természet ellen nehéz rugodozni. ME. - Természet nagyobb a szokásnál. E.

Tervez. Ember tervez, Isten végez. B.

Tessék, egyék, nem lesz egyéb. S.

Test. Bor és kenyér nélkül a test nem fincározik. E. - Egészséges testben egészséges a lélek. ME. - Ép testben ép lélek. S. - Ép és egészséges testtel jó aludni. KV. - Hamis teste, lelke, szőkének barnának. Np. - Házi ellenség a test, friss a rosszra, jóra rest. Cz. - Heverő testben bujdosik az elme. Cz. - Lassan a testtel. S. - Nincs egyebe mint a teste, lelke. E. - Sem testemnek, sem lelkemnek nem kell. D. (Nincs hová lenni. B.) - Test, jóra rest. E. - Teste, lelke. E. (Adós. D. - Zálogban van. Ny. 6.) - Többet ér teste mint lelke. E.

Testamentumot csinált. (Vége.) ME. - Minek már a testamentum is. (Ha semmi sincs.) D. - Vén leány testamentuma. (Szeszélyes.) Sz.

Testvér. A mely kenyéren összevesznek a testvérek, azon össze is békülnek. Ny. 6. - Meghitt barátodat, testvéredért se hagyd el. B. - Testvér az erszény, atyafi a bugyelláris. S. - Testvérháború. ME. - Testvérek közt is megéri. S.

Tesz. Mondani és tenni, kettő. KV. - Se teszi, se veszi. (Nem törődik vele.) S. - Teheti és teszi. E. - Teheti, mert vasutyi. ME. - Tedd ide, tedd oda ember. E. - Egész nap tesz-vesz, még sem látni semmit a keze után. ME. - Mi van mit tenni, mikor meg kell lenni. B.

Tetéz. Kárt kárral tetéz. Ny. 2. - Tetézve adja vissza a csapott vékát. D.

Tető. Csak a tetejét szedi, mint az ördög az ezerjófűnek. Ny. 6. - Eb is felhág a ház tetejére, ha az udvarban nagyon megszalasztják. D. (Megszoritják. E.) - Jó tető tart jó falat. Ny. 2. - Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével. Ny. 16. - Tetőtől talpig becsületes. E. - Tetőtől talpig ember. S.

Tetszik. Ami soknak tetszik, nehéz megőrizni. D. - Annak tetszik a katonaság, a ki nem próbálta. D. - Bolondnak is tetszik az ő faszablyája. D. - Egy fa sem tetszik senkinek, hogy reá akadjon. (L. fa.) D. - Egyik bolond a másiknak tetszik. KV. - Hogy tetszik a kinderbál? S. - Kinek mi tetszik, kedves az annak. B. - Minden bolondnak a maga faszablyája tetszik. KV. - Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni bolondság. E. - Nehéz mindenkinek tetszeni. K. - Nem tetszik az ifjaknak a fenyiték. KV. - Szép, a kinek tetszik. ME. - Szép a rút is, ha tetszik. D. - Tetszik ha volna, de ugyan nincs. KV.

Tett. A milyen az ember, olyan a tettje. Ny. 8. - Tettek beszélnek. (Latin.) S. - Tettének zsirja torkára forrott. D.

Tetves. Ha magad pondrós vagy, mást tetvesnek nem mondj. D. - Tetves mint a beteg szegény (D.); mint a bunda (D.); mint a koca gyerek (D.); mint a koldus (D.); mint a ránc (D.); mint a szűr. D.

Teve. A szunyogból tevét csinál. E. - A teve zsebbe nem fér. D. - A tevének mind nyaka, mint szőre hasznos. D. - Erős a nyaka, mint a tevének. D. - Görbe mint a teve háta. E. - Sokat a teve sem bir. D. - Szunyogot is tevének lát. E. - Szunyogot megszüri, a tevét lenyeli. KV. - Teve ha rühes is, többet ér a legjobb szamárnál. D. (Többet bir, mint az egészséges szamár. K.) - Zsebbe akar tevét rakni. D.

Tégla. Akár a téglaégető, akár az ő gyomra. D. - Fejelágyára esett a tégla. D. - Megismeri a vályogot a téglától. Ny. 12. - Rosszabb a téglavetésnél. ME. - Téglát szapul. D.

Tékozló. Egy, kettő hián, volt a tékozlónál. KV. - Fösvénynek tékozló a fia. D. - Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a rossz asszony el nem tékozlana. E. - Minden gyüjtőnek akad tékozlója. ME. - Tékozlónak ruhája végre koldus táskája. D. - Kurvatartás tékozlással jár. B.

Ténfereg mint a gazdátlan kutya. S. (Jár-kel.)

Tényei kezesség. (Csalárd.) K.

Térd. Ángyod térde. D. - Nénéd térde. E.

Térenget. Maga térengeti, hajtja is az ellenséget. (Fut előtte.) D.

Tészta. Egy tésztát dagasztanak. D. - Jól felkelt tésztát könnyü dagasztani. D. - Lágy mint a tészta. D. - Rossz kovászszal ritkán gyurni jó tésztát. D.

Tétova. Se té, se tova. E. - Vak veréb tétova úszik vizben. D. - Nem sok tétovázást kiván az igazság. KV.

Téved. Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. - Ki egyenes úton jár, nem téved el. S. - Kérdő nem téveszti útját. S. - Tévedni emberi dolog. ME.

Tigris. Haragos, kegyetlen tigris. D. - Tigrisek közt nevelkedett. D.

Tikmony. (Tyúktojás.) Egy tikmonysültig megleszen. (Hamar meglesz.) ME. - Gyermek vagy, tikmonyhoz gyónjál. K. E.

Tilalmas. A hol a csóva, ott a tilalmas. D. - Eljár a tilalmasba. D. - Félénk szív nem megy a tilalmasba. E. - Kasza is becsap a tilalmasba. E. - Ne hajtsd marhád a tilalmasba. D. - Nincs oly tilalmas, a hová be nem csuszna a nyelv. D. - Olykor a bojtár a tilalmasba is behajt. D. - Tilalmas alma jobbizü. B. - Tilalmas fegyverrel jár a rossz. D.

Tilos. A mi tilos, nem kimondani való. Ny. 9. - Néha tilos fegyverrel is él az ember. D. - Tilosba is bevág a kasza. E. - Tilosban jár. E. - Tilosban vadász. S.

Tiltott. A mi szabad, redves; a mi tiltott, keves. KV. (Mézes. KV.) - Tiltott alma jobbizű. E. - Tiltott gyümölcs édesebb. E. - Tiltott almára többen vágynak. D.

Timár. Enyves kezü timár. (Tolvaj.) D. - Keni-feni magát, mint timárlegény a csizmáját. Ny. 4. - Timár, sörfőző, mészáros, szappanyos: ezek keze aranyos. (Bőven jövedelmező mesterségek.) D.

Tinó. Az ördög révén jött ez a tinó is. (Lopott.) Ny. 3. - Jármas tinónak béres ostor. Ny. 6. - Más tinóján szánt. KV. - Megjárta mint Csuri Ferkó a tinóborjuval. (L. borju.) Ny. 1. - Nincs az a tinó, a melynek fel nem törné a járom a nyakát. Ny. 22.

Tinta. Fekete mint a tinta. D. - Se tintája, se tolla. D. - Tinta ez, nem kalamáris. (L. ezt.) E. - Ténta és penna a szégyent nem tudja. KV. - Tintanyaló. S. - Tintafosó. ME.

Tintás. Nem mind diák, a kinek tintás az ujja. E. - Tintás seggű diák. (L. ezt.) E.

Tipeg-topog mint a tojógalamb. D.

Tiszt. Káprál után harmadik tiszt. (Közlegény.) D. - Közkatonából lett tiszt. (Kevély.) D.

Tiszt. Ha felvetted a tisztet, el is járj benne. KV. - Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme. KV. - Nem árt, a kinek sok tiszte van. KV.

Tiszta. A tiszta vizet is megszűri, hogy zsirt találjon benne. D. - A tisztát meg ne mocskold. D. - Inkább megtetszik mocsok a tiszta ruhán, hogysem a fazékon. Pázm. - Jó macska tisztán tartja a kamarát. D. - Könnyü a tisztafehéret bemocskolni. D. - Nem mind tiszta buza, a mi az ő földjén terem. E. - Nem tiszta a levegő. E. - Nem tiszta madár az, ki fészkét rutitja. E. - Nincs tiszta gatyája. (Bátorsága.) Ny. 14. - Oly tiszta a tükör, hogy a lehelet is árt neki. E. - Ritka mint a tiszta seprő. D. - Ritkán tiszta a fazekas, noha mindig mossa kezét. D. - Tiszta arc nem szorul másra. S. - Tiszta égből mennykő. S. - Tiszta mint a csillag (D.), mint a forrás (D.), mint a kristály (D.), mint a napfény (D.), mint a tükör (D.), mint az arany (E.), mint az ég (D.), mint az üveg. D. - Tiszta pofára is hull néha egy kis mocsok. D. - Tiszta ruhán legjobban kitetszik a mocsok. D. - Tisztában van vele. E.

Tisztaság második egészség. E.

Tisztel. Kinek szárnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. KV. - Magát tiszteli az, a ki mást tisztel. ME. - Tisztelem az ifiasszonyt. (L. ezt.) E. - Tisztelem a gusztusát. (Rossz.) ME. - Tiszteld a szüléket. E. - Tiszteli mint eb a vermet. (Lehugyozza.) E.

Tisztelendő, de csak a szakálára nézve. KV.

Tisztelet a kivételeknek. (Német.) S. - Tisztelet, becsület, de igazság is. E. - Tisztelettel legyen mondva. S.

Tisztesen. Ha nem szinte tisztesen, legalább szinesen. E. (Eszesen. E.)

Tisztesség. Hol a félelem, ott a tisztesség. - Lakodalomban legyen tisztesség is, emberség is. (L. emberség.) Ny. 2. - Pénz emberség, ruha tisztesség. KV. - Ruha ékesség, pénz tisztesség. D. - Tisztesség, becsület, jobb mint arany feszület. S.

Tisztességes. Jobb a tisztességes háboruság, mint a színes barátság. Cz. - Tisztességes hazudság (L. ezt) nem vétek. E.

Tisztség. Kinek Isten ad tisztséget, menten ad hozzá tehetséget. E. - Nehéz a tisztség ész nélkül. D. - Ritka tisztség rágalmazó nélkül. D.

Tisztul. A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul. D. - Csillagnak (L. ezt) is van tisztulása. E. - Hol tisztul, hol borul. D. - Sarat sárral mos, nem tisztul. D. - Tűzben tisztul az arany. E.

Tisztviselés álomszakasztással jár. KV. - Tisztviselés gonddal jár. KV. - Tisztviselő: szóló törvény. E.

Titkol. Betegséget nem lehet titkolni. E. - Föld is kiokádja a titkolt dolgokat. D. - Kevélységet, részegséget, szegénységet nem lehet titkolni. D. - Későn korán orcádra kerül a titkolt szégyen. E. - Nehéz a bánatot és szomorúságot eltitkolni. KV. - Sántaságot nem lehet eltitkolni. E. - Szegénységet el nem titkolhatni. D. - Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D. - Titkold szerencsédet. KV.

Titkolás. Orvos és gyóntató előtt káros a titkolás. D. - Vétek-titkolás félig megbocsátás. D.

Titkon. Lelkiismeret tudja, mit titkon cselekszünk. E. - Jó szeretni, de titkosan. E.

Titkos. A mesterség addig áros, mig titkos. D. - Egy tudja, titkos, kettő tudja, homályos, három tudja, világos. Ny. 9. - Titkos tanácsodat asszony ne tudja. KV. - Titkos hegedűsnek kevesen süvegelnek. KV.

Titulus vitulus nélkül nem sokat ér. S.

Tiz. Egy bolond tizet is csinál. D. - Tizedik szavának se higyj. E. - Tizedelni kell szavát. (Hazug.) D.

Tizparancs. Tud hozzá, mint lantos a tizparancsolathoz. D. - Vénebb a tizparancsolatnál. S.

Tizedes. Egy tizedes nem úr. D.

Tizenharmadik iskola. (Az élet. L. iskola.) E. - Tizenhárom próbás. (L. ezt.) E. - Tizenharmadik apostol. Sz. - Tizenhárman voltak. (Szerencsétlenség.) ME.

Tizenkilenc. Egyik tizenkilenc, másik egy hián husz. D.

Tobzódik. Ki tobzódva él, hamar él. D.

Tódul. Oda fut az ember, hová a többi tódul. D.

Tojik. Azt is tudja, hányat tojt a biró tyúkja. E. - Előbb tojik a tyúk, azután kotkodál. Ny. 22. - Nehezen tojik a kövér. D. - Görbét tojott. ME. - Némely embernek nagyobbat tojik a tyúkja, mint másnak a lúdja. (L. ezt.) Ny. 12. - Rossz madár az, mely más fészkébe tojik. E. - Szent mint a Bodóné pulykája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Tyúk sem tojik mindig egy helyre. B. - Tipeg-topog, mint a tojó galamb. D. - Tyúk sem tojik mindig, mikor kodácsol. B. - Tyúkot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. D.

Tojó. Fészkelődik (tappog. Ny. 5.) mint a tojó galamb. S. - Tojásban szőrt keres. D. - Meglapul (alázatos) mint a jó tojó tyúk. Ny. 5. - Nem leli helyét, mint a tojós tyúk. Ny. 8.

Tok. Kifogyott (kikopott D.) mint mogyoró a tokjából. E. - Varga-késnek nincs, nem is lesz tokja. D.

Tokai. Legjobb prókátor a tokai Antal. (L. ezt.) B. - Nem is bor, ha nem tokai. E. - Tokai bort gyalázza (korholja E.) a beckói lőre. D.

Tokorcsra mentek ecetet őrölni. (L. ezt.) D.

Toldi. Egész Toldi Miklós. E. - Erős mint Toldi Miklós. D. - Élődik mint Toldi Miklós csikója. (Nyomorog, eszik hol mit kap.) B. - Élődik mint Toldi Miklós lova a szeméten. E. - Más szemetén él, mint a Toldi Miklós lova. B. - Toldi Miklós unokája. (Erős.) D. - Toldi Miklósnál is hiresebb vitéz. Sz. - Ugy él mint Toldi Miklós lova. Ny. 19. - Tengődik mint Toldi Miklós lova az árokban. B. - Ugy lép mint Toldi Miklós lova. D.

Toll. A madarat tolláról, az ökröt szarváról. KV. - Alig veri még az anyja (L. ezt) tolla. E. - Ebet szőréről, madarat tolláról, embert társáról. D. - Ekeszarv inkább, mint toll a kezedbe. D. - Karddal, nem irótollal vágják a törököt. B. - Könnyü mint a toll. S. - Más tollával dicsekszik. E. - Mely galambot megtépett a kánya, az ennek tollától is fél. D. - Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. D. - Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irják a törvényt. K. - Nem repül a madár, mig tolla nincs. D. - Nem töri tollát a dolognak. (Nem erőlteti meg magát.) K. - Rágja a tollat. E. - Se tintája, se tolla. D. - Szarkának annyi fehér tolla, mint fekete. E. - Tollat emel. E.

Tollasodik. Fészkeden kivül ne tollasodj. D.

Tollatlan madárnak nehéz a repülése. Ny. - Két lábu tollatlan madár. ME.

Tollfosztás. Rosszabb a tollfosztásnál. S. - Tollfosztásban meg nem szakad az ember. D.

Tolmács. Szivnek tolmácsa az orca. E.

Tolna. Bejárta (összejárta. D.) Tolnát, Baranyát. B.

Tolongnak mint esztengára hajtott juhok. E.

Tolvajság. A hamar tolvajságnak hóhér a megállitója. D. - Akár lopjon, akár a zsákot tartsa: egy tolvajság. D. - Holtig való kenyér a tolvajság. D.

Tompa. A hegyes tűkkel tompákat is vesznek. D. - Hök (L. ezt) meg tompa. D. - Tompa eszű. E.

Tombász. Egy tombászon faragnak. D.

Tompit. Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F.

Tor. Hányja a farát, mint a torba menő kutya. Ny. 9. - Megfőzték a torkásáját. (Meghalt.) Ny. 3. - Torban énekel, vendégségben sír. KV. - Ugy áll az orra, mint a torba menő kutyának. (Jót érez.) Ny. 6.

Torda. Okos mint a tordai malac. D. - Okos mint a tordai kos, seggel megyen a vályura, mégis fejjel esik bele. Ny. 3. - Torda hasadéka a szája. (Nagyszáju.) B.

Torkos maga fogával és sírt magának. D. - Rövid torkosság, hosszu betetség. E. (Fejfájás. D.)

Torma. Eszem a szádat tormával. E. - Fészkelődik mint a tormába esett féreg. D. - Gúzszsal (L. ezt) ás tormát. E. - Másnak orra alá tormát reszel. D. - Mostoha siratásra torma kell. S. - Olyan mint a tormába esett féreg. KV. - Tormába esett féreg azt gondolja, hogy nincs annál édesebb gyökér. B. - Tormát tört az orra alá. Sz. - Tudom torma, milyen jó édes gyökér vagy. Ny. 5. - Túró tormával. (Disznó-orr tormával.) E.

Torkig. Mást szólasz meg, s te magad torkig ülsz benne. KV. - Torkig adós. D. - Torkig elég. E. - Torkig telt. D. - Torkig úszik benne. D. - Torkig vagyok vele. ME. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalma-bölcsőben. D.

Torony. Borsón (L. ezt) tolták a tornyot, mint a rátótiak. S. - Csonka (L. ezt.) toronyba zárták. E. - Dülő tornyot nehéz megtámasztani. D. - Erős szél megtromfolja a tornyot is. D. - Felakadt mint a mindszenti gólya (L. ezt) a torony tetején. Ny. 6. - Goromba, fuss a toronyba, onnan meg a malomba, onnan meg a pokolba. Ny. 1. - Ha szóból lehetne, tornyot épitene. E. - Hol sok a torony, sokat harangoznak. S. - Későn ér a hangya a toronytetőre. D. - Könnyü toronyból a nagy égést nézni. B. - Lelegeltették a füvet (L. ezt) a toronyról, mint a rátótiak. S. - Olyat hazudott, mint a bécsi torony. D. - Ő tette fel a torony gombját. (Rátartós.) E. - Ritka torony harang nélkül. D. - Torony irányában. E. - Toronynál magasabb, nádnál vékonyabb. E.

Torzsa. Rothadt torzsa. (Hitványság.) D.

Tova. Légy tova! (Pusztulj innét.) Ny. 2. - Lassan járj, tovább érsz. D. - Lassan lépj, tovább érsz. D. - Ne tovább! E. - Nem ment tovább az ebédnél. D. - Tovább egy házzal! E.

Tó. Álló tóban lakik a béka. E. - Csendes mint a tó. D. - Egy tóban halásznak. D. - Foly mint a kerekes tóba a viz. Ny. 3. - Ha a tó kiszárad, magától is kiugrik a béka. D. - Ki ökör után jár, tóhoz jut. D. - Könnyü a békát tóba ugratni. ME. - Ne féltsd az ördögöt tóba halástól. Decsi. - Sok gödény a tavat is elhordja. D. - Tó nem tenger. D. - Vizbe ölte a békát, tóba a halat. B.

Tóditsd. Jakab. (L. ezt.) E.

Tótágas. Nem bánom, ha tótágast áll is. S. - Tótágast áll. E. - Tótágast áll az esze. E. - Tótágast áll benne a szentlélek. (Nagyon jókedvü.) Ny. 4.

Több. Egy fával többet tett a tűzre. (Nagyobb ebéd.) E. - Kelleténél is több. D. - Több a soknál. ME. - Többhöz mindig több kell. Ny. 6.

Többség. Mit a többség akar, annak kell megállni. E. - Többség győz. ME.

Tök. Egész nap a tökit vakarja. E. - Féltökü tót. (Nem tökéletes.) E. - Elesik mint kan a tökitől. E. - Kétfelé hordja a tökit. E. - Megszabadult tőle, mint kan a tökitől. Ny. 15. - Nem egy eb (L. ezt) rugja a tökit. E. - Szoritják a tökit. E. - A ki tökös, nem egészséges. E.

Tökéletes. Semmi sem tökéletes a nap alatt. (Latin.) S.

Tölgy. A bogáncskóró is elbizta magát, mikor a tölgyfa lányát megkérte. D. - Bús vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja agyarát. D. - Későre válik a tölgy, de annál tartósabb. D. - Makkból lesz a tölgy. E. - Nehéz a nagy tölgynek száradtát bevárni. (Örökség.) D. - Nem egy vágással esik le a tölgyfa. KV. - Szél a tölgyet ledönti, de a náddal nem bir. K. - Vastag mint a tölgy. D.

Tölgy. Bánja, hogy a szomszéd-tehénnek nagyobb a tölgye. D. - Igen találta szarva közt a tölgyit. ME. - Jó szarvas-tölgyes a tehene. D. - Kisebb (L. ezt) tölgygyel is megellik még. E. - Leadta a tölgyét. E. - Megtalálta szarva közt a tölgyét. D. - Szarva között keresi a tölgyét. D. - Szomszéd tehénnek nagyobb a tölgye. E.

Tömjén. Ha tömjén nem tellik, liszttel is áldoznak. D. - Fél mint ördög a tömjéntől. D. - (Szalad stb. Ny. 8.) - Nagyon tömjéneznek neki. (Dicsérik.) ME.

Tömlöc. A tömlöcöt is megszokja a gonosz. D. - Hosszu tömlöcnek akasztófa a vége. D. - Nagy tolvajok viszik a tömlöczbe a kisebb lopókat. D. - Tömlöczbe gyilkos vezeti a tolvajt. D. - Tömlöcben is adtáz. (Káromkodik.) D. - Sötét mint a tömlöc. D. - Szokott kvártélya a tömlöc. D.

Tömlő. Bortömlő. (Iszákos.) E.

Tönk. Nagy (L. ezt) tönk van a farán. E.

Töpörtő orcáju. (Vén.) D.

Törik. Addig járnak a korsóval a vizre, mig el nem törik. D. - Dió törve, asszony verve. (Jó.) B. - Farkában (L. ezt) töri a kést. BSz. - Ha törik a lábad, nem szakad. D. - Hogy ne törne, mikor görbe. E. - Inkább törik, mint szakad. D. - Jeget (L. ezt) tör. E. - Könnyen törik a cserépedény. D. - Rossz edény nehezen törik el. KV. - Törik, de nem hajlik. B. - Törik mint az üveg. D. - Vagy törik, vagy szakad, de meg kell lenni. D. - Vessző nem töri csontját a gyermeknek. E.

Törött. Mindenütt találni törött fazekat. KV. - Törött fazék tovább tart. B. - Törött hajót elhagyják az egerek. (Latin.) E. - Törött mécs (D.); pipaszár (D.) - Törött tojást a kovács sem forrasztja össze. D. - Zörög mint a törött fazék. ME.

Törpe. A törpe csak törpe, ha hegytetőn áll is. E. - A törpe mindenütt csak törpe. KV. - Láttam én már nagyobb törpét is. D. - Néha az óriás is törpe. D. - Törpét völgybe állit. E.

Törtelre ment. (Eltört.) E.

Törülközik. Borral mosdik, kolbászszal törülközik. D. - Milyen a mosdó, olyan a törülköző. S.

Törzsök. Odvas törzsök. (Vén.) D. - Sokszor huzta nagybőjtben (L. ezt) a törzsököt. D. - Törzsök csak törzsök, bármint csinogassák. E. - Törzsök is szép, ha felöltöztetik. E. - Törzsöktől huz. (L. fent.) E. - Törzsököt ruház. D. - Vastag törzsök későbbre ég el. D.

Tövis. A tövis is szép volt, mig fiatal volt. D. - Akárminemü vizzel öntözzed a tövist, szőlőt nem szedhetsz róla. Pázm. - Ki rózsából veti ágyát, alkudjék meg a tövissel. E. - Ki rózsát akar szedni, tövistől ne féljen. B. - Ki tövistől félti kezét, ne fogjon rózsaszedéshez. K. - Kiáll mint tövis a tüskén. D. - Kitetszik a tövis a zsákon. D. - Más lábából tövist magáéba. E. - Nem terem tövisen füge. KV. - Nem szúr meg a rózsa, hanem a tövise. E. - Nincsen rózsa tövis nélkül, de öröm sincs bánat nélkül. Np. - Ritka rózsa tövis nélkül. D. - Rózsa ajak, tövis nyelv. D. - Rózsa is tövis közt virágzik. B. - Rózsaszedés tövissel jár. K. - Rózsának is van tövise. B. - Tövis közül szedik a rózsát. KV. - Tövisen fügét nyomozz. D. - Tövsen keresi a szőlőt. KV. - Ugy fél, mintha tövisen ülne. D.

Tő. A hol a tő, ott a cső. (Kukorica.) Ny. 2. - Amit tövén kellene fogni, hegyén fogod. E. - Gyerünk a tövire. E. - Gyökerestől-tövestől. S. - Legjobb a bor (L. ezt.) a tövin. E. - Mindent tővel hegygyel felforgat. D. - Tőről szakadt (vágott. D.) ember. (Szép.) E. - Tővel-hegygyel áll össze. E. - Töviről-hegyire menni. E.

Tőke. Erdőre tőkét, tengerre vizet. E. - Dicsérjük a Jézus nevit, igyuk meg a tőke levit. Ny. 6. - Jobb a vén tőkénél fütőzni. D. - Minemű a tőke, olyan a bora is. Sz. - Szénégetőnek tőkén a szeme. (L. ezt.) Sz. - Tőkét huzni. (L. törzsök.) E.

Tőr. Addig vadászott, mig maga került a tőrbe. D. - Aggódik mint a tőrbeesett madár. D. - Hegyes mint a tőr. D. - Két éles tőr nem fér, egy hüvelybe. ME. - Minden tőrt elkerül az okos madár. D. - Nehéz majmot tőrbe csalni. KV. - Nehéz a rókát kétszer tőrbe ejteni. KV. - Nehéz az agg rókát tőrbe ejteni. ME. - Szép valamit szoktak oda hinteni, hová a tőrt rakják. D. - Tőrrel-paizszsal vitat. Pázm. - Tőrt csinált, maga akadt belé. D. - Tőrbe ejt. D. - Tőrt hány. E. - Ugrándozik mint a tőrbe szorult madár. D.

Trágya. Földjét a nyul trágyázza Ny. 20. - Ha a trágya büzsörög (L. ezt), hát a szalma hogy ne égne. Ny. 22. - Legjobb tárgya az, melyet a gazda saruján visz a földre. B. - Rut a trágya, de szép cipót ád. D. - Sok trágyát kiván a sovány föld. D.

Tréfa. A szünetlen tréfa határos a hazugsággal. D. (Bolondsággal. ME.) - Abban termékeny az okosság, kiben szaporátlan a tréfa. D. - Érti a tréfát. D. - Fele sem tréfa. E. - Ha látják, tréfa; ha nem látják, valóság. D. - Hirnév, hit, szem nem tud tréfát. KV. - Jó a tréfa, de nem mind éltig. Sz. (Mindétig. BSz.) - Jó a tréfa, de nem egész holtig. D. - Kiben szapora a tréfa, terméketlen az ész. D. - Kinek élete teljes tréfa, nem teljes ember. D. - Minden fa megég a tűz mellett, kivévén a tréfa. D. - Minden tréfának fele igaz szokott lenni. D. - Mindent tréfára ne végy. D. - Nem érti a tréfát. D. - Nem vette tréfára. E. - Szapora tréfa meddő okosság. E. - Tréfa is maga helyén jó. E. - Tréfa nem répa. E. - Tréfából is lehet igazat mondani. D. - Valósággal, nem tréfából. KV. - Vitéz embernek a tréfa se tréfa. D.

Tréfálni. Nagy urral, bolonddal nem jó tréfálódni. E. - Nem jó a szolgának urával tréfálni. KV. - Nem jó nagy urakkal tréfálni. KV.

Tréfás csufolódás nyájasságnak tartatik. K. - Tréfás ember okoskodása. (Nem sokat ér.) D.

Tromf. Ha nincs igazság, szar a világ, tök a tromf. E. - Minden ütésre van egy tromfja. S. - Tromfot tromffal. D. (Üt a magyar. E.) - Tromfot tromffal szokták leütni. KV. - Egy szót ezerrel tromfol. D.

Trombita. A trombita némelyiknek örökös hirt, némelyiknek halottas nótát fuj. D.

Trombitás. Sipos (L. ezt), dudás, trombitás. E. - Trombitás angyal. (Kövér lány.) ME. - Ugy kell vacsorálnunk, hogy megtudja más is, legyen vendég, legyen egy pár trombitás is. Sz.

Tudatlan. Bölcs embernek bajos tudatlanok közt szólani. E. - Csavarog mint a tudatlan kocsis. D. - Egyik tudatlan hamarabb megérti a másikat. E. - Kevélység a tudatlanok hibája. D. - Tudatlan hatalmas, mindennek ártalmas. E. - Tudatlan mint a szamár. ME. - Tudatlannak nem való a könyv. KV. - Tudatlanok közt akárki is mutogathatja magát. E. - Tudatlanok közt könnyü bölcs nevet szerezni. B.

Tudatlanság. Nagy gyalázat embernek a tudatlanság. E. - Sok csodálkozás tudatlanság jele. K. - Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság. E.

Tudás. Elfelejtésnek, nem tudásnak egy a fizetése. K. - Tudás fája. ME.

Tudomány. Az elrejtett tudománynak semmi haszna sincs. KV. - Embert tudománya mindenütt eltartja. KV. - Fáradsággal adják a tudományt. KV. - Hol sok a tudomány, sok a titok. E. - Jó utitárs a tudomány. K. - Kanállal ette a tudományt. S. - Nincs a tudománynak röst ágyban fekvése. E. - Többet hajtanak a papnak életére, mint tudományára. KV. - Tudomány eltart mindenütt. E. - Tudomány és bölcseség legjobb utiköltség. KV. - Tudomány nem veszhet el. KV. - Tudomány olyan kincs, kinél semmi jobb nincs. KV. - Tudomány szegénynek is palotát rak. E. - Tűz, tudomány eledelt kiván. E.

Tudós. A tudós ember mindenütt otthon van. KV. - A kit tartanak tudós papnak, köszönje a fején levő nagy kalapnak. Ny. 15. - Abban gyanús, ebben tudós. E. - Ha nem kevély a tudóska, világ nyolcadik csodája. D. - Ki miben tudós, abban gyanus. Pázm. - Kinek teli erszénye, az elég tudós. KV. - Leányos deákból nem lesz tudós. KV. - Nagy szakál senkit tudóssá nem teszen. KV. - Nem mind tudós, kinek pápaszem van az orrán. D. - Nem tud irigykedni a tudós ember. ME. - Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leckét. K. - Sokszor szalma házban és foltos nadrágban tudós ember lappang. KV. - Tudós is talál, min köszörülje eszét. E. - Tudósabb nyelve mint feje. D. - Tudósok becsülete, ifjak ébresztése. E.

Túl van árkon-bokron. E. - Túl van már az innenen. (A közepén.) E. - Túl van Ungon, Beregen. ME.

Tulipán. Szép a tulipán is, de ha nincs illatja. D.

Tulok. Egyenetlen tulkok nem jók egy járomban. D. - Ostoba mint a tulok. D.

Tulsó. Szép mint a tulsó sor az innensőhöz képest. (Szép messziről.) D.

Túr. Makóra, ha rossz vagy, Túrra, ha kopasz vagy. Ny. 2. - Takaros, mint a túri lakatos. Ny. 6.

Túr. Akár túrják, akár fúrják. E. - Túróval (disznóhússal) jó a rossz káposzta is. D.

Turbékol mint a gerlice. E.

Turkál. Könnyü a más keresetében turkálni. KV. - Máskor galagonyán is kapna, most csak turkál benne. BSz. - Ne turkálj mindenben, mint a sovány disznó. D. - Turkál mindenben, mint a jóllakott disznó a makkban. D.

Túró. A jó ebet nem ütik agyon egy túróért. K. - A túróra vizet öntnek, domikának mondják, a parasztra kardot kötnek, katonának hivják. D. - Bezzeg sajt (L. ezt), nem túró. D. - Egy hegyes túróért nem ütik agyon az ebet. D. (Fel nem akasztják az embert. D.) - Egy túróért nem ütnek agyon egy macskát. Ny. 6. - Fehér cipó, sós túró, éhség ellen igen jó. E. - Haluskát főznék, ha túró volna, de liszt nincs. Ny. 23. - Hegyes mint a dorozsmai túró. D. - Idétlen a túrója. D. - Kenyér mellé túró is kell. E. - Megérett mind túrója, mind sajtja. E. - Megtúrósodott az esze. D. - Nem jó a túró, ha nem jó a gyúró. D. - Sajt (L. ezt), nem túró. E.

Túrós lepény jó kenyérmentség. Ny. 14. - Azt sem tudja tök-e vagy túrós étel. Sz. - Nekiesett, mint tót gyerek a túrós csuszának. S. - Sokba került (L. ezt) mint Sima Gerőnek a túrós lepény. Ny. 1. - Túrós lepény, tejes bab, de jó volna mindennap. Ny. 22.

Túrós. Közös lónak túrós a háta. ME. - Megnyergelték mint a túrós hátu lovat. D.

Turpisság. Elkölt immár az ő turpissága. M. - Kisült a turpisság. S.

Tus. Beh nagy tus. E. - Nem nagy tus. E.

Tuskó is szép, ha szépen felruházzák. E. - Igazi tuskó. ME.

Túzok. Elmegy a fecske, itt marad a túzok. D. - Jó a veréb jó, de jobb annál a túzok. D. - Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. M.

Tücsök. Apró a tücsök, de hangos a szava. D. - Cseng mint a tücsök. D. - Dong mint a darázs a tücskök között. E. - Gyönge tücsöknek is hangos a szava. E. - Hallgat mint a tücsök a lyukban. Ny. 6. - Örül mint a tücsök a harmatnak. D. - Összebeszél tücsköt-bogarat. S. - Összeeszik tücsköt-bogarat. D. - Szegény tücsök ugyan megszoritanak. D. - Szépen énekel, mint őszkor a tücsök. D. - Tücsök bujt a fejébe. E.

Tüdő. Eljő az idő (L. ezt) ha megázik a tüdő. E. - Félre tüdő a májtól. E. - Hadd ázzék a tüdő. E. - Majd kifutom a tüdőmet. E. - Mint egy tüdő, ugy él. KV. - Nőttőn-nő, mint tüdő a fazékban. Ny. 11.

Tükör. A tükröt ne okozd. D. - Cicus! mutass neki tükröt. E. - Csunya néz legtöbbet a tükörbe. Ny. 20. - Egy tükörbe néznek. D. - Fehérnek nem mutat feketét a tükör. D. - Fényes mint a tükör. D. - Hazudik mint a rossz tükör. D. - (Mint a vén lány tükre. S.) - Nem mindig tükör oka, ha csunyát mutat. E. - Nem vaknak való a tükör. KV. - Oly tiszta a tükör, hogy a lehelet is árt neki. E. - Örül a macska a tükörnek. Ny. 2. - Rossz tükör a hizelkedés, hamisat mutat. D. - Szem a lélek tükre. E. - Tiszta mint a tükör. D. - Tükör a példa. E. - Tükör azt mutatja, mi előtte van. E. - Vak nem veszi hasznát a tükörnek. E. - Vaknak mutatsz tükröt. E.

Tüled. Egy kézzel hozzádra, másikkal tüledre mutat. (Ravasz, hazug.) D. - Egyik tüled, másik hozzád. ME. - Se tüled, se hozzád. E.

Tündér. Eltünt mint a tündér. B. - Szép volt mint a tündér Ilona, de sok kárt is tett. D.

Tündöklik. Nem minden szép, ami tündöklik. D. - Tündöklik mint az üst. D. - Tündököltem mint az üst, elenyésztem mint a füst. D.

Tűr. A ki akar nyerni, kell először tűrni. KV. - A ki nem tud tűrni, nem tud uralkodni. Sz. - A ki nem tűr, nem uralkodik. M. - A mit megjobbitani nem lehet, békével tűrd. D. - Akármit is tűrve ér el az ember. D. - Ha kevély a kakas, tűrhető. D. - Ha rab lettél, tűrd békével. E. - Irni a tűrésről könnyebb, mint tűrni. D. - Isten hosszu tűrő, de végre büntető és fizető. KV. - Könnyü a keveset eltűrni. D. - Kösd be tűrömfűvel, tűrömolajjal. E. - Legnehezebb az igazat tűrni. D. - Minden nyavalyának legjobb orvosa a tűrömolaj. D. - Nagy tűrő, nagy szenvedő. D. - Nehéz a sokat eltűrni. D. - Sok a tűrömolaja. Ny. 7. - Sokat kell tűrni még a királynak is. D. - Sokat kell tűrni, szenvedni. E. - Tűr, szenved, mint a bárány. E. - Vétkesnek bűntetését csendesen kell tűrni. KV.

Türelem. Nagy terhet is megkönnyit a türelem. B. - Türelem, rózsát terem. (Német.) S.

Türelmes a papiros. B. - Türelmes birka sok fér egy akolba. ME.

Tűrés. Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse. D. - Mi tűrés, tagadás. E.

Tűrhetetlen. A kevély kappan tűrhetetlen állat. D. - Sok só a lében, sok szó az asszonyban tűrhetetlen. D. - Tűrhetetlen szomorúság a kebeles háború. D.

Tüske. A ki rózsaágyat vet magának, félhet a tüskétől. B. - Kiáll mint tövis a tüskén. D. - Mintha tüskén ülne. S. - Szép a rózsa, de szúrós a tüskéje. B. - Tüske van a talpában. ME. - Tüskén, bokron keresztül. ME.

Tüszkölni fog tőle. E.

Tüsszög mint a bocskor, mikor nagy a por. E. - Utcu bocskor, ne tüsszögj. Cz.

Tűszű. Tanácscsal nem telik a tűszű. E.

Tüzel. Egy bogrács alá tüzelnek. D. - Ne tüzelj. ME.

Tüzes. Addig kell a vasat verni, mig tüzes. E. - Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét. E. - Meddig tüzes a vas, addig kopácsold. KV.

Tüzesen kezdi, fagyosan (hidegen. KV.) végzi. D.

Tűzhely. Behuzta magát, mint macska a tűzhelyen. D. - Macska morog a tűzhelyen. (Üres.) Ny. 13. - Verd el a macskát. (L. ezt) a tűzhelyről. Ny. 1.

Tűzkő. Acél anyának tűzkő a leánya. D. - Jó az acél, de tűzköve rossz. B. - Tűzköves acélas asszony. ME. - Tűzköves asszony, tűzről pattant. Ny. 20.

Tyukász. Ki rókát tart, ravasz tyukászt tart. D.

Tyukmony. (L. tikmony, tojás.) A tyukmony okosabb akar lenni a tyuknál. KV. - Egy tyukmony hasonló a másikhoz. Pázm. - Fészkestől, tyukmonyostul oda van. D. - Tyukmony is megáll az asztalon, ha betöröd csucsát. E.

Tyukszar. Nem mai, mint Barnáné tyukszara. Ny. 14.

Tyukszem. Más tyukszemén tipródik. E. - Tyukszemére hágtak. ME.

« SZ. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

U. Ú. »