A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur támogatása mellett 1902. évi augusztus hó 28., 29. és 30-ik napjain Csiktusnádon megtartott székely kongresszus vasuti szakosztályában, mint a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara egyik kiküldött tagja három inditványt mutattam be, melyek közül a 3-ik inditványt a következőkben kivánom ismertetni.

A székely vasutak fővonala, mely az eddig mellőzött székely községeken keresztül a négy székely vármegye székvárosait egymással kapcsolatba hozza: nemcsak átmeneti kereskedelmünket szolgálná kelet felé, hanem az egész Székelyföldön a közgazdasági erők tömöritését célozza és meg kell valósitsa, ezért nem nevezhető csak szorosan vett vasuti kérdésnek.

A székely vasutak fővonala hivatva van az erre legalkalmasabb Székelyudvarhely központban csoportositva lehetővé tenni, hogy a székely vasutakon mindazt, a mi a Székelyföldön pénzzé tehető, önmagunk megismerhessük és értékesités végett másokkal is megismertethessük.

A Fekete-tenger közelségének előnyeit, az eddig teljesen elhanyagolt székely ipar és kereskedelem érdekeit, csak a székely vasutak kiépitésével érvényesithetjük.

Székelyudvarhelyt, mint központot kell üzleti összeköttetésbe hozni: Piatra felé Odesszával, Gyimes felé Szulinával, Buzeu felé Constancával, Nagyszeben és Brassó felé Várnával.

Ezen tengeri kikötők mindenikében felállitandó magyar kereskedelmi ügynökségek és munkaközvetitő hivatalok támogatása mellett, mind az osztrák befolyás alatt épült magyar államvasuti vonalak, mind pedig a most kiegészitendő székely vasutak, érdekazonosságuk alapján egyetértőleg megállapitható olcsó vitelbérekkel okvetlenül forgalomnövekedést fognak nyerni.

Alapvető követelménynek tekintendő, hogy Budapest a négy székely vármegye városaival: Marosvásárhellyel, Székelyudvarhelylyel, Sepsiszentgyörgygyel és Csikszeredával közvetlen kapcsolatot nyerjen.

Harmadik alapvető követelmény, hogy ha már eddig eltürtük a székely közgazdasági érdekek háttérbe szoritását s öngyilkossággal határos módon beleegyeztünk abba, hogy a csak Brassón, vagy Nagyszebenen és Bukaresten át vezető vasuton és csak a várnai kikötőből juthassunk Konstantinápolyba, a hozzánk közelebb eső odesszai, szulinai és constancai kikötőktől pedig teljesen el legyünk zárva; valahára önérzetre ébredésünk jelének tartom, hogy ha a székely vasutak épitésével életjelt adunk magunkról, midőn megakadályozhatjuk azt, hogy az osztrák vasutak érdekében, a keleti iránytól elterelt, zsákutcákba épitett négy székely vicinális - forgalom hiányában - végkép elpusztuljon.

A székely vasutak fővonala Kolozsvártól Constancáig derékszögben metszi a mostani négy székely vicinális vasutat; Marosvásárhelyen, Erdőszentgyörgyön, Székelyudvarhelyt és Sepsiszentgyörgyön és ezen keresztezési pontok mindenike különben is a székely községekből álló egész vidék főhelyei lévén, gócpontokká avatandók, melyekkel az ottani ipar és kereskedelmi érdekek felkarolása mellett mind a négy zsákutcába rekedt székely vicinálisnak ezen gócpontokba belevezető és ezen gócpontokból kivezető, összesen tizenhat egymással kapcsolatba hozható, különböző irányú hálózata által forgalmi növekedést adhatunk és ezáltal mind a Fekete-tengerre vezető székely vasut, mind pedig a vicinálisok négy gócpontjából jobbra-balra nyolc irányba vezetett vonalak, a keresztezési pontokban egymást táplálva, egymást életképessé kell, hogy tegyék.

Kolozsváron át négy székely gócpontból támogatva a Fekete-tenger négy kikötőjét: Odesszát, Szulinát, Constancát és Várnát, a közelség és közvetlenség előnyeinek felhasználásával átrakodás nélkül gyorsan elérhetjük, keleti kereskedelmünket az eddiginél előnyösebb módon érvényesithetjük.

1. A kocsárd-szászrégeni vasutvonal zsákutcába végződvén: a kolozsvár-constancai székely vasut keresztezési pontjában, Marosvásárhelyt négyfelől táplálva, a Piatra és Csikgyimes felé meghosszabbitva lesz, életképessé tehető.

2. Küküllőszög-sóváradi mostani vicinális, hasonlóképen zsákutcába épülvén, a székely vasutak fővonalának keresztezési pontjából, Erdőszentgyörgyből jobbra-balra, előre-hátra megnövekedett szállitási képességet nyervén, megtalálja az utat nemcsak Piatra, Gyimes, hanem Constanca felé is, és ekkor ki fogja magát fizetni.

3. Héjjasfalvától Székelyudvarhelyig zsákutcába épült harmadik székely vicinális, a székely vasut fővonalának keresztezési pontjában Székelyudvarhelyt négy felől táplálva a világ négy része felé létesitett folytatólagos összeköttetésével: Kolozsvár felé Budapesttel; a zetelaki uton Piatra felé Odesszával; az oláhfalvi uton Csikszereda felé Szulinával, a Sepsiszentgyörgy felé megnyiló fővonalon egyenesen Constancával; jobbra Nagyszeben felé Várnával nagy jövőjű kereskedelmi vasutak megnyiltát hozná létre.

4. A brassó-kézdivásárhelyi zsákutcába épitett székely vicinális, a székely vasut székelyudvarhely-constancai fővonalának keresztezési pontjából, Sepsiszentgyörgyből kiindulva, jóvá tehetné azt a vereséget, a mit az által szenvedett, hogy ezen vicinális végpontjából Kézdivásárhelyről nincs vasutunk a közel Braila, Galac felé, hanem egész Háromszéket visszafejlődésre utalva, Csikgyimes-Szulina felé és Brassó-Várna felé félreeső vidékekre tereltetett.

Az itt elősoroltak képezik inditványaim lényegét, miután azonban a székely kongresszus munkálatairól megjelent nyomtatványban az O. M. G. E. csak inditványaim cimeinek szövegét adta ki; de ezen inditványhoz csatolt térképet és hirlapi cikkeket költségkimélés tekintetéből, mellőzni határozta, a székely kongresszus szakosztályi gyüléseiben pedig az ottani felszólalásokra kiszabott idő rövidsége miatt mindezeket élőszóval előadni nem lehetett: jelen dolgozatomat a nyilvánosság elé hozni szükségesnek tartottam.