Előszó

A 2009 őszén megjelent első kötetet után immár az Elbeszélt történelem sorozat rendszerváltással foglalkozó második kötetét kapja kezébe a tisztelt olvasó.

Noha a Fórum Kisebbségkutató Intézet terveiben eredetileg nem szerepelt egy új kötet kiadása, az az érdeklődés, amelyet a Rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok 1989-1992 c. kötet kiváltott nem is tette kétségessé, hogy folytatni kell a rendszerváltás magyar résztvevői emlékeinek a felgyűjtését. Annál is inkább, mert már az első kötet előszavában is jeleztük, hogy a kötetből számos, a bársonyos forradalomban és az azt követő átalakulásban tevékeny és fontos szerepet játszó személy kimaradt, hogy csak a rendszerváltás szlovákiai folyamatában is kiemelkedő szerepet játszó, és a jelen kötetbe besorolt Grendel Lajost említsük. Ezeket a hiányokat pótolva a mostani kötetbe bekerült 23 beszélgetéssel együtt így immár 54 interjúalany elbeszélése hozza közelebb az olvasónak 1989-92 szlovákiai magyar történéseit.

A jelen kötet azonban, az elsőhöz hasonlóan, nem csupán a rendszerváltás hónapjait ragadja meg, de fontos adalékokkal szolgál annak előtörténetéhez, különösen a husáki normalizáció éveiben meginduló magyar ellenzéki tevékenységhez. Ebbe a sorba tartozik többek között Gombík Róbert szentpéteri plébánossal, a Charta '77 első szlovákiai magyar aláírójával, és Gyurgyík Lászlóval, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának egyik tagjával készült beszélgetés, miközben a Gombík Róberttel és Csoma Lászlóval készített beszélgetés némileg bepillantást enged egyházaink (úgy a katolikus, mint a református egyház) többnyire zárt ajtói mögé is. A Vörös Péterrel és a Szép Attilával készült beszélgetésből az eddiginél teljesebb kép rajzolódik ki a kötetből a szlovákiai magyar egyetemisták rendszerváltó szerepéről, a Liszka Józseffel, Végh Lászlóval vagy épp Szarka Lászlóval készült mélyinterjú pedig betekintést enged a hazai magyar tudományosság rendszerváltás előtti helyzetébe. Amellett, hogy az oral history interjúk alanyainak egy része az országos politika, illetve közélet legfelső szintjét képviselte (Bárdos Gyula, Grendel Lajos, Kovács László, Agárdy Gábor) a szerkesztői szándék hangsúlyosan törekedett a dél-szlovákiai régiók eseményeinek a megragadására is. Igaz, a televízió adásainak köszönhetően legtöbbünkben a prágai és pozsonyi tömegdemonstrációk képei rögzültek a bársonyos forradalom napjairól, ám azok a kis helyi forradalmak, amelyek vidéki városainkban lejátszódtak, legalább olyan jelentőséggel bírtak, mint a fővárosi események. Ennek a jegyében került a kötetbe mélyinterjú Korpás Pállal, Mihályi Molnár Lászlóval, Mogyoróssy Lászlóval, Dittel Laurával, L. Juhász Ilonával, Zachar Istvánnal, Himmler Györggyel, Gál Milánnal, Balassa Zoltánnal vagy Csoma Lászlóval. Külön említést érdemel a Kolár Péterrel és a László Bélával készült beszélgetés. Az első a kassai Thália Színház, a második pedig a nyitrai magyar pedagógusképzés történetével kapcsolatban tartalmaz olyan alapvető ismereteket, amelyek a két intézmény múltjával foglalkozó kutatók számára megkerülhetetlenek lesznek.

Az első kötet előszavában a szerkesztők az Oral history módszerének sajátosságairól és az Elbeszélt történelem sorozat elindításának okiról már szóltak. Ebből csupán azt a gondolatot tartjuk fontosnak megismételni, miszerint az Oral history módszereivel készült beszélgetések olyan mozaikok, amelyekből az olvasó rakja ki egy-egy korszak sajátos látószögű történetét. Ehhez kívánunk sok sikert az olvasónak, és persze kellemes múltidézést.