CÍMLAP
Bónis György
Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Bevezetés
I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686-1708 között
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
III. fejezet. Eljárásjog
1. A városi bíróságok illetékessége
2. Büntető eljárás
a) A büntető eljárás jellege
b) Letartóztatás, kezesség (Pr. Cr. 26-31. c.)
c) Szakértői szemle (Pr. Cr. 25. c.)
d) Tanúkihallgatás, szembesítés (Pr. Cr. 14-16, 36. c.)
e) A terhelt kihallgatása (Pr. Cr. 32. c.)
f) Közbenszóló ítélet (Pr. Cr. 33, 35. c.)
g) Kínvallatás (Pr. Cr. 37-40. c.)
h) Végítélet (Pr. Cr. 42. c.)
i) Békeeskű (Pr. Cr. 56. c.)
j) Bűnügyi költség (Pr. Cr. 54-55. c.)
k) Az akkuzatórius eljárás (Pr. Cr. 9-20. c.)
3. Polgári peres eljárás
a) Az eljárás jellege és sajátosságai
b) Idézés
c) Tanúbizonyítás
d) Okirati bizonyítás
e) A felek esküje
f) Ítélet
g) Végrehajtás: áristom, biztosítékok
h)Végrehajtás: az elmarasztalt vagyona elleni intézkedések
i) Bizottsági eljárás
j) Perköltség, illetékek
4. A csőd és a hagyatéki eljárás
IV. fejezet. Büntetőjog
1. A városi gyakorlatban előfordult bűncselekmények
a) Istenkáromlás (Pr. Cr. 59. c.)
b) Varázslat (Pr. Cr. 60. c.)
c) Emberölés (Pr. Cr. 62, 64. c.)
d) Hitvesölés (Pr. Cr. 65. c.)
e) Gyermekölés, gyermekkitétel (Pr. Cr. 66, 68. c.)
f) Mérgezés (Pr. Cr. 72. c.)
g) Természet elleni fajtalanság, vérfertőzés, erőszakos nemi közösülés (Pr. Cr. 73-75. c.)
h) Házasságtörés (Pr. Cr. 76. c.)
i) Kettős házasság (Pr. Cr. 77. c.)
j) Paráznaság és kerítés (Pr. Cr. 80, 82. c.)
k) Gyújtogatás (Pr. Cr. 83. c.)
l) Lopás és orgazdaság (Pr. Cr. 84. c.)
m) Szentségtörő lopás (Pr. Cr. 85. c.)
n) Rablás (Pr. Cr. 86. c.)
o) Pénzhamisítás (Pr. Cr. 87. c.)
p) Okirathamisítás (Pr. Cr. 88. c.)
r) Mértékhamisítás (Pr. Cr. 89. c.)
s) Gúnyiratok terjesztése (Pr. Cr. 93. c.)
t) Csalás, sikkasztás (Pr. Cr. 94. c.)
u) Szökés, fogolyszöktetés (Pr. Cr. 96, 97. c.)
v) Hatóság elleni erőszak, tiszteletlenség, engedetlenség
2. A városok bíróságain kiszabott büntetések
a) A büntetőjogi felelősség, a büntetés mértéke
b) Halálbüntetés
c) Közmunka bilincsben
d) Tömlöc és áristom
e) Testi fenyítés, megszégyenítés, száműzés
f) Pénzbüntetés
V. fejezet. Magánjog
1. Dologi jog
a) Ingatlan tulajdoni és birtokperek, szomszédjogi perek
b ) Ingókeresetek
c) Kézizálog és jelzálog
2. Kötelmi jog: szerződések
a) Ajándékozás
b) Kölcsön
c) Kezesség
d) Váltó
e) Haszonkölcsön
f) Adásvétel
g) Bérlet
h) Szolgálati szerződés
i) Vállalkozási szerződés
j) Gyógykezelés, ellátás
k) Ügyvitel
l) Letét
m) Társasági szerződés
3. Kötelmi jog: tiltott cselekmények
a) Szóbeli sérelem
b) Testi sértés
c) Egyéb károkozó cselekmények
4. Családi jog
a) A házastársak személyes kapcsolata; együttélés, különélés
b) Házassági vagyonjog
c) Nő- és gyermektartás házasságon kívül
d) Gyámság és gondnokság
5. Öröklési jog
a) Törvényes öröklés
b) Végrendeleti öröklés
VI. fejezet. Az idegen jog uralma
1. A kamarai adminisztráció mint felsőbíróság
2. Német jogászok és jogtudomány
Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)
Név- és tárgymutató (az idegen jogi műszavakkal)
Fülszöveg
Bónis György e munkája a főváros történetének ismeretlen oldalát, a magyar jogtörténet eddig eléggé elhanyagolt területét világítja meg: a két testvérváros bírósági gyakorlatát ismerteti a török kiűzése után. A perekben a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem legkülönfélébb kérdései kerülnek felszínre. Feltárul előttünk Buda és Pest újonnan települt lakosságának kriminalitása, a polgárok gazdasági tevékenysége, békés vagy civakodó együttélése, a patríciusok és a szegény nép ellentéte. Megismerjük azt a küzdelmet, amelyet a két város hatóságai a bécsi udvari kamara helyi szerve, a kamarai adminisztráció és az osztrák katonai parancsnokság ellen vívtak meg azért, hogy maguk dönthessék el a polgárság büntető- és polgári pereit. Sorra lépnek fel a bíráskodás szervei és segédszemélyei: a városi tanács, a szindikus, a hóhér, a törvényszolga és a strázsamester. Nyomon követjük a büntetőeljárást, amelyben jelentős szerep jutott a kínvallatásnak, - és a polgári perek eldöntésének módját. A városok gyakorlatában előfordult bűncselekmények, az emberöléstől a hatósággal szembeni tiszteletlenségig; és a tettesekre kiszabott büntetések, a halálbüntetéstől a pellengérre állításig, a büntetőbírósági gyakorlat széles skáláját mutatják be. A polgári perekben a kereskedelmi társaságok, a váltó megjelenése, a tőrök rabokkal folytatott kereskedés keltik fel elsősorban az olvasó érdeklődését. Különösen gazdag a becsületsértésnek és a testi sértésnek az iratanyaga. A családi és öröklési jogi perek a pest-budai lakosság magánéletét világítják meg. Mindezeket az osztrák jog szabályai irányították, s a városi bíráskodás fölött a kuruc szabadságharc koráig a bécsi kamara helyi szerve gyámkodott.