
CÍMLAP
Magyar művelődéstörténet
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Előszó
Első kötet. Ősműveltség és középkori kultúra
Deér József: A magyarság a nomád kultúrközösségben
Váczy Péter: A magyarság a román és gót stílus korában
Kniezsa István: A megtelepedett magyarság népi alkata
Váczy Péter: Társadalmunk az Árpádok és Anjouk korában
Mendöl Tibor: A megtelepülés formái
Kring Miklós: A gazdasági élet
Tóth Zoltán: A hadakozó nép
Sinkovics István: A magyarság magánélete
Varjú Elemér: A magyar viselet a középkorban
Korbuly György: Egészségápolás
Balanyi György: Vallásos élet-iskolák
Szilágyi Loránd: Irodalmunk kezdetei
Kampis Antal: Régi magyar művészet
Bárányné Oberschall Magda: A kézművesség első nyomai
Bartha Dénes: A magyar zenetörténet első fejezete
Második kötet. Magyar renaissance
Mályusz Elemér: A magyar állam a középkor végén
Mályusz Elemér: Társadalmi viszonyok
Mályusz Elemér: A magyarság és a nemzetiségek Mohács előtt
Fekete Nagy Antal: A település képe
Sinkovics István: Mezőgazdasági viszonyok
Paulinyi Oszkár: Ipar, kereskedelem
Tóth Zoltán: A hadviselés átalakulása
Elekes Lajos: Királyi és főúri udvar
ifj. Szentpéteri Imre: Nemesi és polgári életforma
Domanovszky György: A jobbágyság élete
Korbuly György: Egészségügyi állapotok
Balanyi György: Papok és hívek
Ivánka Endre: Iskolázás és népművelés
Kardos Tibor: A humanista irodalom
Varjú Elemér: A magyar viselet a középkor végén
Balogh Jolán: A késő-gótikus és a renaissance-kor művészete
Horváth Henrik: A kézműipar új formái
Bartha Dénes: A renaissance-kor zenéje
Harmadik kötet. A kereszténység védőbástyája
Lukinich Imre: A három részre szakított ország
Szabó István: Pusztuló magyarság
Istványi Géza: A három országrész társadalma
Eperjessy Kálmán: A települési rend bomlása
Berlász Jenő: A mezőgazdaság állapota
Berlász Jenő: Ipar és kereskedelem
Gyalókay Jenő: Végvár és csatatér
Vácz Elemér: Két udvar, két főnemesség
Bárányné Oberschall Magda: Nemes és polgár a török időkben
Juhász Lajos: A megnehezedett jobbágysors
Höllrigl József: Magyar és törökös viseletformák a XVI-XVII. században
Héjja Pál: Az egészségügy
Révész Imre: Reformáció és ellenreformáció
Balassa Brúnó: Iskolai művelődés
Császár Elemér: Vallásos és hősi irodalom
Balogh Jolán: A késő-renaissance és a kora-barokk művészet
Bárányné Oberschall Magda: Magyar iparművészet a hódoltság korában
Bartha Dénes: Magyar zenekultúra a török hódoltság korában
Negyedik kötet. Barokk és felvilágosodás
Wellmann Imre: Barokk és felvilágosodás
Szabó István: A nemzetiségek térnyerése és a magyarság
Ember Győző: A barokk rendi társadalom
Mendöl Tibor: Az új települési rend
Bakács István János: Mezőgazdasági fejlődés
Lederer Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában
Markó Árpád: Insurrectio és állandó hadsereg
Wellmann Imre: Az udvari ember
Gárdonyi Albert: A vármegye és a város társadalma
Csapodi Csaba: A falu élete
Undi Mária: Úri- és népviselet a barokk korban
Korbuly György: Az állami egészségvédelem felé
Hermann Egyed: A vallásos ember a barokk korban
Csóka J. Lajos: A Ratio Educationis korszaka
Alszeghy Zsolt: A könyv és olvasója
Pigler Andor. A barokk művészet
Bárányné Oberschall Magda: Az iparművészet irányváltozása
Haraszti Emil: A barokk zene
Ötödik kötet. Az új Magyarország
Miskolczi Gyula: A modern államszervezés kora
Mendöl Tibor: A mai kultúrtáj
Párdányi Miklós: Nép, nemzet, nemzetiség
Hajnal István: Az osztálytársadalom
Ungár László: Kapitalisztikus gazdálkodás
Trócsányi Zoltán: Új életformák
Tóth László: A vallásos szellem
Ravasz László: A világnézet
Hajdu János: Felsőbb oktatásügy és tömegnevelés
Farkas Gyula: Író és olvasó a XIX. században
Mátrai László: A szellemi tudományok
Szabó Gusztáv: A természet és a technika tudománya
Melly József: Az emberi egészség tudománya és védelme
Petrovics Elek: A modern festészet kialakulása
Lyka Károly: A szobrászat
Bierbauer Virgil: Az építészet
Lyka Károly: Az otthon művészete
M. Császár Edit: Az alakító művészet
Prahács Margit: Zene és zenekultúra
Ismertető
A Magyar Történelmi Társulat gondozásában, Domanovszky Sándor, valamint
Balanyi György, Lukinich Imre, Mályusz Elemér, Miskolczy Gyula, Szentpétery
Imre, Váczy Péter, Varjú Elemér, Wellmann Imre szerkesztésében 1939-1942
között jelent meg az ötkötetes Magyar Művelődéstörténet.
"Ez a munka is, amelyet most olvasóink kezébe adunk, a magyar nemzet
történetét fogja adni, de némileg más szemszögből. A politikai események
ismeretét föltételezve, inkább a szellem kevésbbé élesen észrevehető
működésére fogjuk figyelmünket összpontosítani. ... A politikai élet
szembeszökő jelenségeivel szemben, kultúránk alakulását akarjuk az
olvasó elé állítani. ... Minden, ami a társas együttélés szervezetét és
kereteit illeti, ide tartozik. Szellemi tényezők mellett azonban szó lesz
anyagiakról is: a birtokba vett föld jellegének átalakításáról, a lakosság
nemzeti összetételéről, a társadalomról és a gazdaságról, a szellemi élet
különböző ágainak alakulásáról s végre a lakosság különböző rétegeinek
életformáiról. ... Azt kell adnia, amit mai tudásunk mellett adni tudunk.
Legyen ez a munka alap az új kutatásokra, eszköz a művelődéstörténeti tudás
közkinccsé tételére, hogy az utánunk következők a közönség megnyilvánuló
kivánságára mentől hamarabb tökéletesebb munkával tudják pótolni a mienket.
Addig is megérdemli az első komoly kisérlet, hogy hiányaival szemben
elnézéssel legyenek." - írja Domanovszky az előszóban.
A több mint 2500 képpel illusztrált, magyar nyelven lényegében előzmény
nélkül való munka az egyes területek jeles tudósainak élvezetes stílusú
tolmácsolásában adja történeti kultúránk, a művelődéstörténeti kutatások
szintézisét.