Tétel adatlapja

CÍMLAP

Kaba Melinda

Thermae maiores legionis II. adiutricis

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezetés
A Thermae maiores kutatásának története
A Thermae maiores helyiségeinek leírása
A Thermae maioresnél használt építőanyagok és szerkezetek
A Thermae maiores vízellátása
A Thermae maiores fűtése
Aquincumi fürdők
Fürdők Pannoniában
Fürdők a Birodalom területén Traianusig
Hadrianus-kori fürdők
Lambaesis, Odessos, Leptis Magna, Augusta Treverorum és az aquincumi Thermae maiores
A fürdők elnevezései
Élet a fürdőkben
A fürdők nyitvatartása, üzemeltetése
Aquincum Pannonia gyógyhelye
A Thermae maiores építésének és átépítésének periódusai
Összefoglalás
Leletek a Thermae maiores területéről
Jegyzetek
Irodalom- és rövidítésjegyzék
Képjegyzék
Verzeichnis der Abbildungen
Thermae maiores legionis II. Adiutricis (Deutscher Auszug)
Szakkifejezések magyarázata
Képek


Előszó

Sokszor és sok helyen elhangzott, leírták, hogy Aquincum monumentális régészeti objektumával - a katonai nagy fürdő - ásatásával kezdődött fővárosunk területén az első régészeti kutatás. Az 1778-ban megkezdett munkát 206 év múlva olyan eredmény koronázta, amelynek megvalósulását senki sem remélte.

A ma elénk táruló mintegy 15 000 m2-nyi területen fekvő grandiózus épület maradványai, a római birodalom területén az első fürdő, mely szinte teljes egészében in situ bemutatási formát nyert.

Az idáig megtett út nem volt felhőtlen. Bővelkedett nehézségekben, izgalmakban a feltárások során. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy talán soha annyi segíteni akarás és megvalósuló kedvező megoldások nem születtek mint itt.

Kétmilliós fővárosunk közlekedésének korszerűsítésénél múlhatatlanul szükség volt az Árpád-híd bővítésére, közlekedési csomópont kialakítására, valamint alul- és felüljárók építésére. Ez a munka az érintett területeken nem hagyott semmi helyet földmozgatás nélkül. Így szabadultak ki a földtakaró alól a Thermae maiores romjai is.

Munkánkban ismertetjük a kutatás első, publikációban is közkinccsé tett régészeti feltárásnak eredményét és részleteit, melynek során Schönvisner István professzor a therma nagyobbik sudatoriumát tárta fel. Majd Nagy Lajos tevékenységét mutatjuk be, mely hidegvizes medencével egészítette ki a sudatoriumot és végül a további 46 helyiség régészeti feltárását, konzerválást, a rekonstruckiókat és a ma látható megvalósulást. A Birodalom területén épült fürdők közül megkíséreltük megkeresni a párhuzamokat, szétválasztottuk a megépülés után bekövetkezett újjáépítések, átalakítások periódusait. Auktorok segítségével igyekeztünk bemutatni a fürdőkben zajló életet és ugyancsak fürdőkben alkalmazott zseniális ókori műszaki megoldásokat. Végül a felszínre került leletanyag fontosabb darabjait ismertetjük.

1984. november 5-én - az Árpád-híd avatásával együtt - megnyílt a "Fürdő Múzeum", mely a római kori fürdő monumentális maradványaival, a vasbeton műtárgyak lábainál egyedülálló idegenforgalmi látványosság. A tudományos eredményeken túl dokumentálja a sokszor lehetetlennek tűnő műszaki megoldásokat, a múlt és jelen példamutató ötvöződését.


×