
CÍMLAP
Kaba Melinda
Thermae maiores legionis II. adiutricis
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
A Thermae maiores kutatásának története
A Thermae maiores helyiségeinek leírása
A Thermae maioresnél használt építőanyagok és szerkezetek
A Thermae maiores vízellátása
A Thermae maiores fűtése
Aquincumi fürdők
Fürdők Pannoniában
Fürdők a Birodalom területén Traianusig
Hadrianus-kori fürdők
Lambaesis, Odessos, Leptis Magna, Augusta Treverorum és az aquincumi Thermae maiores
A fürdők elnevezései
Élet a fürdőkben
A fürdők nyitvatartása, üzemeltetése
Aquincum Pannonia gyógyhelye
A Thermae maiores építésének és átépítésének periódusai
Összefoglalás
Leletek a Thermae maiores területéről
Jegyzetek
Irodalom- és rövidítésjegyzék
Képjegyzék
Verzeichnis der Abbildungen
Thermae maiores legionis II. Adiutricis (Deutscher Auszug)
Szakkifejezések magyarázata
Képek
Előszó
Sokszor és sok helyen elhangzott, leírták, hogy Aquincum monumentális
régészeti objektumával - a katonai nagy fürdő - ásatásával kezdődött
fővárosunk területén az első régészeti kutatás. Az 1778-ban megkezdett
munkát 206 év múlva olyan eredmény koronázta, amelynek megvalósulását
senki sem remélte.
A ma elénk táruló mintegy 15 000 m2-nyi területen fekvő grandiózus
épület maradványai, a római birodalom területén az első fürdő, mely szinte
teljes egészében in situ bemutatási formát nyert.
Az idáig megtett út nem volt felhőtlen. Bővelkedett nehézségekben, izgalmakban
a feltárások során. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy talán soha annyi
segíteni akarás és megvalósuló kedvező megoldások nem születtek mint itt.
Kétmilliós fővárosunk közlekedésének korszerűsítésénél múlhatatlanul szükség
volt az Árpád-híd bővítésére, közlekedési csomópont kialakítására, valamint
alul- és felüljárók építésére. Ez a munka az érintett területeken
nem hagyott semmi helyet földmozgatás nélkül. Így szabadultak ki a
földtakaró alól a Thermae maiores romjai is.
Munkánkban ismertetjük a kutatás első, publikációban is közkinccsé tett
régészeti feltárásnak eredményét és részleteit, melynek során Schönvisner
István professzor a therma nagyobbik sudatoriumát tárta fel. Majd Nagy
Lajos tevékenységét mutatjuk be, mely hidegvizes medencével egészítette
ki a sudatoriumot és végül a további 46 helyiség régészeti feltárását,
konzerválást, a rekonstruckiókat és a ma látható megvalósulást. A Birodalom
területén épült fürdők közül megkíséreltük megkeresni a párhuzamokat,
szétválasztottuk a megépülés után bekövetkezett újjáépítések, átalakítások
periódusait. Auktorok segítségével igyekeztünk bemutatni a fürdőkben zajló
életet és ugyancsak fürdőkben alkalmazott zseniális ókori műszaki
megoldásokat. Végül a felszínre került leletanyag fontosabb darabjait
ismertetjük.
1984. november 5-én - az Árpád-híd avatásával együtt - megnyílt a "Fürdő
Múzeum", mely a római kori fürdő monumentális maradványaival, a vasbeton
műtárgyak lábainál egyedülálló idegenforgalmi látványosság. A tudományos
eredményeken túl dokumentálja a sokszor lehetetlennek tűnő műszaki
megoldásokat, a múlt és jelen példamutató ötvöződését.