Előszó

E kötet egy szokatlan vállalkozás dokumentuma. Bemutatja egy Árpádkori veremház építését a feltárástól az elméleti rekonstrukción át a gyakorlati megvalósításig. Az alkotó kutatók és gyakorlati szakemberek 1997 tavaszán kezdték meg azt a munkát, amelynek céljául egy Árpád-kori veremház eredeti méretek szerinti újraalkotását tűzték ki. A munka első szakaszában kiválasztották a megfelelő helyszínt, s igyekeztek találni egy olyan, a helyszínhez közel fekvő régészeti feltárást, ahol egy átlagos méretű és szerkezetű veremház került napvilágra. Végül szakmai viták nyomán, jókedvű műhelymunkával tisztázták az újraépítés elvi és gyakorlati kérdéseit.

Ideális helyszínnek a Nógrád megyei Szarvasgedén szerveződő biohistóriai telep kínálkozott, amelynek kertjében volt megfelelő hely, ahol a felépítendő ház hosszú távú fennmaradása biztosítottnak tűnt. Ugyanakkor az itt elültetett ősi kultúrnövényekkel, a tájra jellemző fajtájú gyümölcsfákkal, gabonafajtákkal kialakított biológiai park gondolati hátterét is erősítette az Árpádkori veremház rekonstrukciója.

Szerencsés körülményként éppen ez idő tájt folytak a Budapestet övező M0-ás autóút északkeleti szakaszának Rákospalota-Újmajor területén végzett megelőző régészeti feltárásai, ahol (az 1. számú lelőhelyen) egy Árpádkori falu került napvilágra, árokrendszerével és házaival. (A régészeti feltárások egyébként a neolitikumból, a rézkorból és a szkíta korból származó leleteket is napvilágra hoztak.) Az Árpád-kori házakról igen jó megfigyeléseket sikerült rögzíteni, s ezek alapján ki lehetett választani azt az objektumot, amelynek pontos mását a kísérletező és vállalkozó kedvű szakemberek rekonstruálhatták.

A résztvevők számos eszmecsere és baráti beszélgetés során áttekintették az Árpád-kori veremházak rekonstruálásával foglalkozó szakirodalmat. A disputák nyomán a munkacsoport népi építészettel foglalkozó tagja elkészítette a rekonstruálandó ház terveit. Ennek során több olyan új felfedezést is tett, amelyek nagy mértékben bővítették, illetve megváltoztatták a veremházak felépítményéről eddig összegyűlt ismereteket. A házépítés tehát kísérlet is volt, amelynek során ellenőrizni akarták, hogy a tervezett módon megépíthető-e a veremház.

A tervezéshez 1997 tavaszán kezdtek, a dokumentációt pedig - végső formájában - májusban készítették el. A veremház megépítéséhez 1997 szeptemberében kezdtek. A munka eredményeiről az "Árpád-kori veremház rekonstrukciója Szarvasgedén" című tudományos tanácskozáson számoltak be 1997. november 4-én, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében. A veremház ünnepélyes avatására Szarvasgedén 1997. november 5-én került sor.

A vállalt feladat sikeres teljesítéséhez többen hozzájárultak. Köszönet illeti Szarvasgede önkormányzatát és személy szerint Nagy Gábor polgármester urat a munka során nyújtott segítségért. A kivitelezés sikeréhez jelentős támogatást nyújtott a BETONÚT Rt. Elismerés illeti azokat az építést végző munkásokat, akik a rákospalotai helyszín 363-as számon lajstromozott veremházának feltárásában is részt vettek. S végül, de egyáltalán nem utolsó sorban dicséri az elért eredmény Bencze Zoltánt, Gyulai Ferencet, Sabján Tibort és Takács Miklóst, a vállalkozásban részt vevő szakembereket.

Bodó Sándor
Főigazgató