Előszó

Győr szab. kir. város elhatározta, hogy a millennium emlékére könyvet irat Győrről. A könyvtől megvárja, hogy tiszta képben tüntesse fel a várost, amint azt a millenáris ünnep találja. Különös súlyt helyez közgazdasági állapotának hű megirására s minthogy ezt a feladatot egy jelentékenyebb korszak retrospektív rajzolásával lehet legteljesebben elérni, azon korszak részletesebb jellemzését kivánja meg, mely a szabadságharcz után kezdődik s melynek a millennium ünnepe ad határpontot. A mű teljessége érdekében kivánatosnak tartja a történeti előidők vázlatos ismertetését s a társadalom és közélet fejlődésének leirását is.

Az anyag terjedelmét 25-30 nyomatott ívre szabta s kitüntető megbizásával engem tisztelt meg. Félelemmel, ám egyszersmind lelkesüléssel fogadtam el a megbizást, melynek eredményeként szerény munkámat mikor nyilvánosságra bocsájtom, mintegy igazolásul lenyomatom azt a tervezetet, melyet megbizó városom tőlem elfogadott s melylyel megjelölte követendő utamat. A tervezetben így képzeltem el s így irtam elő feladatomat.

Képet kell rajzolnom a mai Győrről, úgy, amint e város testét és lelkét, külsejét és belsejét, intézményeit, embereit, szóval egész életét az ezredéves nagy ünnep találja. Mintha az ezredéves ünnep napján egy óriás villám-reflektor gyúlna ki s szórná ide sugarait, éles világításba helyezvén a várost, - úgy, hogy gyors áttekintéssel itélhet a szem s erős képet nyer abból, amit látott.

Hogy ezt a czélt elérhessem, rendeznem kell az anyagot s elő kell készítenem a szemet is. Az anyagot akként szükséges elrendeznem, amint az élet természetes törvényei a rendjét megmutatják s amint a hatás kivánja. A szemet akként preparálom, hogy elvezetem a dolgok eredetéhez s megismertetem azzal a fejlődési folyamattal, amelyből a mai állapotok törvényszerűen kijegeczedtek.

Vagyis, hogy a mai állapotok képe a nézőre igaz hatást gyakoroljon, szükséges festeni az előzményeket, a legközelebbi multat, melynek földjében feltalálhatók apró, szétágazó gyökérszálai a mai tenyészetnek. Ebből a földből be kell mutatni egy keresztmetszeti képet és pedig oknyomozó előadással, hogy a fejlődésnek vagy visszaesésnek ne csak konstatált tényei, de felderített törvényei is kitünjenek. Ezek a törvények lehetnek legbecsesebb eredményei a monográfia megirásának, mert ezek tanúlságokat rejtenek magukban. S épen mivel e törvényekre súlyt helyezünk, épen mivel a műben egy szerves egészet óhajtanánk nyerni, kivánjuk, hogy ne laza összefüggesztésű holt részekből enyveztessék az egybe, hanem egységes test legyen, melynek vére és élete van, mely magamagától beszél, oktat, int és lelkesít.

A mai élet alapja a közgazdaság, ennek kivánnék kiemelkedő helyet biztosítani a műben, ez a jövő zenéje is, városunk közgazdaságának története maga a modern értelmében vett város története. Ehhez fűződnének hozzá körben a vallás, kultúra, közegészség, közélet, társadalom, humanizmus stb. állapotai és intézményei.

Tehát, hogy a mai Győr képét igazi színekkel lefösthessem, szükséges a közelmultat is megrajzolnom. E közelmultat legszebben elhatárolja valami történeti esemény. Ez esetben 1848.

Az a kor, mely az 1848-iki események után következett 1890-ig, igen érdekes korszakot képez Győr életében, különösen a mai Győr szempontjából, ha ennek fejlődési törvényeit akarjuk ismerni.

Minthogy pedig az "1848" mellett nem lehet anélkül elhaladni, hogy a nagy eseményeknek győri hullámveréseit ne óhajtaná rendszeres tárgyalásban látni minden olvasó s minthogy az 1848-iki eseményeket minden tekintetben külön önálló fejezet illeti meg, úgy gondolkoztam, hogy ezek ismertetésével indulhat meg a mai Győrről szóló nagy leírás annál inkább is, mert nemcsak Győrnek, de Magyarország minden városának újkori történetét e históriai évszám nyitja meg.

Végül, amikor a mai Győr viszonyait tárgyaljuk, lehetetlen, hogy kegyeletesen és kutatólag ne forduljon szemünk a multak emlékei felé, a mű teljessége érdekében előre kell bocsájtani tehát dióhéjban a régi Győr történetét, melyet érdeme szerint való részletességgel megirni egy külön történeti monográfia feladata leend.

Csábító volt a régi Győr leirásánál az a vágy, hogy a város változatos és érdekes történetének minél nagyobb teret engedjek. El is mentem e tekintetben a lehetőség legszélsőbb határáig s hogy mégis azon túl messze el ne kalandozzam, a földrajzi közlendők előrebocsájtása után két részre szabtam anyagomat és feladatomat. Az első a város általános történetét vázolja összefüggésben az ország történetével, - a második helyrajzi és művelődéstörténeti leírását adja. Hogy emellett egyes korszakokról hű és jellemzetes képet nyerjen az olvasó, egy-egy tekintetre fellebbenteni igyekeztem a részletek fátyolát s mintegy függelékül néhány kiszakított lapot fűztem e két részhez a régi Győr közjogi, hadtörténeti, törvénykezési, kereskedelmi és ipari stb. életéből.

Főczímek szerint a mű anyaga a következő részekre szakad:

I. A régi Győr 1848-ig.
II. Győr 1848-49-ben.
III. 1848-tól a millenniumig.
V. A millennium idejében.

E nagy anyag megirására természetesen csak úgy mertem vállalkozni, hogy előre is biztosítást kerestem szakavatott tollak támogatásáról. Fejezetenként fel fogom sorolni munkatársaim neveit, itt pedig hálás köszönetem mellett előzetesen is az ő érdemeiknek nyújtom át a koszorút, melyet az olvasó elismerése munkánknak esetleg juttat.

Győr, 1896. május hó 1-én.

Szávay Gyula.