Előszó

Egy tatár közmondás azt tartja: "Hogy mi történik faludban, az után a szomszéd faluban tudakozódjál; hogy mi történik házadnál, azt szomszédodtól kérdezd." Az utazó és országokat vizsgáló bizonyára megérti, hogy sok igazság rejlik e mondásban. Korunkban már nemcsak a szomszéd meg a határos falubeliek véleményét tudjuk meg; jó igyekezettel megtanulhatjuk azt is, a mit messzebb való szomszédaink beszélnek felőlünk. Ebből aztán nem csak azt látjuk, hogy mi történik házunknál, de azt is: mit akar a szomszéd, hogy történjék.

Nekünk magyaroknak egyik legfontosabb szomszédunk az orosz. Oroszországról s társadalmáról magyar nyelven soha eleget nem irhatunk. Legyen az históriai, legyen politikai, legyen gazdasági vagy irodalmi tárgyú. Ez ország viszonyait nekünk áll első sorban érdekünkben, hogy alaposan megismerjük. A német elem politikai látomásai közt a szláv-oroszszal való világharcz áll első sorban évek óta napirenden; az angol, az Indiára és kelet-ázsiai hatalmi körre vetett sötét árnyat szemléli az oroszban; mindkét küzdelem azonban nem érinti a fajok létezésének kérdését. Magyarországra nézve Oroszország fejlődése és politikai törekvései egy oly ismeretlent jelképeznek, melynek megoldása a fajbeli létezés egyenletét szabályozza.

A német és angol irodalom számos elsőrangú művel dicsekedhetik az Oroszországot ismertető munkálatok közt. A németek közül; Roskosny, Thun Alfons, Matthaei Frigyes kivált közgazdasági irányú műveiket kell említenünk, D. Mackenzie Wallace "Russia" czimű kiváló munkája jeles magyar fordításban nálunk is közkézen forog, Leroy-Beaulieu nagy munkája nem rég jelent meg. Minde művek részint hosszas kutatások eredményei, részint nagy költséggel szerzett adatok alapján készűltek. Magyar nyelven Oroszországról könyv alakjában keveset írtak. Fölemlíthetem Kállaynak jeles tanulmányát, Gelléri Mórnak ipari vázlatait. Jelen munka egyévi oroszországi tartózkodás és egyévi tanulmány gyümölcse. Távolról sem szándékozom Oroszország összes viszonyait felölelni, más erő kellene e nem birodalom, de egész kis világ jellemzésére. Hű és - hangsulyozom - pártatlan képe akar ez lenni annak, a mit egy elfogulatlan magyar ember Oroszországban látott, hallott és tapasztalt. A magyar közvélemény Oroszországról - a mi igen természetes is, - nem nagyon kedvező. Irtóztató nálunk a félelem a hosszu lándzsás kozákoktól. Igen sokan emlékeznek még 1848-ból, ez étvágyuk kielégítésében határt nem ismerő muszka csapatokra s még sokan indokolatlanul remegnek a lengyel sorsra való jutástól, mások ismét paczkázva dobálják az ércz-kolossus agyaglábait.

Egy könyv nem fogja eloszlatni a sok balvéleményt, de a kisérlet talán alaposabb tanulmányokra fog kedvet ébreszteni. Ez a munka czélja. Tárgyalásunkban a gazdasági és ipari viszonyokra voltunk főtekintettel s azon viszonyok taglalására, melyek Oroszország és hazánk párhuzamos fejlődésében a jövőre nézve érdekkel bírnak. Ez okból itt-ott történelmi és statistikai adatok alapján az analog magyar viszonyok is vannak érintve s súly van fektetve az orosz gabonaversenyre is, mely Magyarországot közvetlenebbül érdekli, mint a moszkvai szláv bizottság. Nem tartám érdektelennek a közönségre nézve, hogy azon benyomásokat is közöljem, melyeket az egyes orosz városok- és vidékekről röpke módra papirra tettem. E czikkeket Dörre Tivadar jeles rajzolónk volt szíves illustrálni.

Utazásom leginkább Oroszország déli vidékeire terjeszkedett. Hosszabb ideig időztem Odessában, Kiewben, Moszkvában, huzamosabb időt töltvén a kiállításon. Bejártam a Volga vidékeit. Kirándulásokat tettem ázsiai Oroszországba. Bejártam a Kaukázust és a Krimet. Hogy ez utat megtehettem, első sorban b. Kemény Gábor akkori m. kir. kereskedelmi miniszter urnak köszönhetem, ki ez utamban tényleg segélyezett és köszönhetem Matlekovics államtitkár urnak, ki e munka megjelenését lehetővé tette. Nagy hálával tartozom Schnierer Gyula és Herich Károly kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos uraknak, továbbá Szalay Péter osztálytanácsos ur tisztelt barátomnak szives ajánlataiért, a budapesti Fischl czégnek; Rabinovics Sándor odessai nagykereskedőnek; Exlbirth szállítmányi üzlettulajdonosnak; Rafolovits moszkvai kiállitási biztosnak; Ruby Miroszlávnak s végezetül Burián István moszkvai konzul urnak és Sponer Béla tisztelt barátaimnak, kik szíves támogatásukért fogadják e helytt is köszönetemet.

Megjegyzem, hogy e mű III. fejezetében igyekeztem a magyar jobbágyfelszabadításnak is következéseit egy kis képben feltűntetni. Az ide vágó úrbéri kárpótlási s földtehermentesítési adatokat s felvilágosításokat Hajós János belügymin. tanácsos, Krizsik Sándor és Kraft Ede min. titkár uraknak köszönöm. Itt-ott közvetlen adatok alapján az ország egyes vidékeinek közgazdasági állapotára utalok, mintegy párhuzamban Nagy-Oroszországgal; mondanom sem kell, hogy az sokhelytt vázlatszerű, de az elmondottak után találjon mentségre az igyekezet.

Budapesten, 1883. november havában.
a szerző.