Előszó

"Féljed az Urat, és tiszteljed az ő papjait." Sir. Fia K. 7, 31.

Jeles férfiak élete, tevékenysége, irodalmi munkássága és erényei, az utódok részére gazdag tanulságot, bő okulást, lelkesítést és buzdítást foglalnak magukban. Ezért méltó, mint a könyvek könyve mondja, hogy istenességük ne menjen feledésbe és emlékezetük áldásban legyen.

Művelt népek, még ha pogányok voltak is, jeleseik emlékét megóvták a feledéstől. Plutarchos egymaga 46 kiváló római és görög férfiúnak életrajzát irta meg. A kath. egyházban e téren Szent Jeromos az úttörő, aki szintén irt ily irányu munkát s bár utolsó helyen, de önmagát is belevette a sorozatba.

Ilyetén nyomokon a kath. országok minden időben igyekeztek az ő jeleseiket gyertyatartóra helyezni. Csak a velünk szomszédos országokat tekintve, legutoljára a kis Szilézia tünt föl, jeles papjainak, - két jókora kötetet kitöltő, - életrajzával. Megelőzőleg a münchen-freisingi egyházmegyéből is kaptunk hasonló kötetet. Az ezen kötetekben rajzolt papoknak tevékenysége javarészt már a 19. század 2-ik felére esik.

Nálunk Magyarországban egyháziak és világiak közösen kerültek a föntiekhez hasonló gyűjteményes munkákba. Ezek között legismertebbek a pápai "Ifjusagi Plutarch" 4 kötete és P. Bangha "Jellemrajzok a kath. egyház életéből" cimü, 24 életrajzot tartalmazó, már több kiadást ért jeles könyve. De ebben is csak egy magyar papnak, - Pázmánynak, - életrajzát találjuk.

Ezen művek mellett kiváló egyházi férfiakról külön kötetek is jelentek meg. Nogáll János, Giesswein, Prohászka csak nemrégiben haltak el s máris megvan terjedelmes életrajzuk.

Mi magyarok papjainknál eddig inkább az irodalmi érdemekre voltunk tekintette], és ilyen cimen tényleg nagyon sokan kerültek gyűjteményes életrajzokba.

Ilyen magyar munkák: Ferenczy Jakab (1856.) és Dánielik János (1858.) "Magyar Irók" c. egy-egy kötete és Zelliger Alajos "Egyh. irók csarnoka" c. jeles munkája (1893.). Szinnyei József XIV kötetes írói lexikonjában szintén nagy a kath. papok száma.

Korunkban azonban a lelkipásztorkodás terén kimagasló egyházi férfiak életének és működésének megismerése legalább is van olyan fontos, mint az iróké. Hiszen a buzgó pap példája és működése olyan, mint a sötétségben világító fáklya. És mikor még hozzá az a példás pap: vér a mi vérünkből és küzködésének szintere, föld a mi földünkből, akkor az ő példája kétségkívül még sokkal épületesebb és tanulságosabb.

Ám az életkép is csak akkor teljes, ha keretet is adunk hozzá. Ezért, bár röviden, de rajzolnunk kellett azt a kort is, melyben a jeles papok, Krisztus katonái harcoltak és a teret, mely harcaiknak szinhelye volt. Más szavakkal azon voltunk, hogy életrajzaink egyuttal tanulságos korrajzok is legyenek.

Sorozatunkba néhány olyan jeles papot is belevettünk, akik ősi egyházmegyénknek azon a területein működtek, melyek most a szombathelyi egyházmegyéhez vagy Burgenlandhoz tartoznak. - Ezek is velünk egy anyának gyermekei és a róluk való kegyeletes megemlékezés bizonyára a régi testvéri szeretetnek ujabb kapcsa és megerősítése lesz.

Ilyen elgondolással gyűjtögettük adatainkat. Közben tekintélyes oldalról váratlan biztatást is nyertünk, mire fokozott kedvvel siettünk, hogy minél előbb bokrétaünnepet ülhessünk; annál is inkább, mert jött a sürgős intés is: "Dies iam inclinata est."

És az Ur jó! Megadta érdemetlen szolgájának a napoknak hosszúságát, nehogy róla is elmondhassák: Cepit aedificare, et non potuit consummare.

Szépszámu kutfőink minden egyes életrajznál külön föl vannak sorolva. Hálás köszönet mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy ezekhez a kutfőkhöz hozzáférhettünk. De különösen is ki kell emelnünk dr. Lukcsics Pál Eötvös- kollégiumi tanár urat, aki a gróf Zichy-család szeniorának engedelmével, a zsélyi nemzetségi levéltárból számos olyan adatot bocsájtott rendelkezésünkre, melyek Zichy püspök ifjuságát és püspökségének kezdetét egészen uj megvilágításba helyezik. Azonképen köszönet illeti a pannonhalmi ifju bencés hisztorikusokat, mint akik Zichy püspökségére vonatkozó levéltári adatok egész halmazával könnyítették meg munkánkat.

Nagy segítségünkre volt dr. Somogyi Antal főiskola tanár is képeink kiszemelésénél s ezek fényképezésénél; gróf Esterházy Móric volt miniszterelnök, Kincs István apátur, dr. Eperjessy Kálmán főiskolai tanár, dr. Pogány I. tatai ügyvéd és Kritsch Károly lapszerkesztő urak pedig egy- egy kép, illetőleg klisé átengedésével öregbítették az életrajzok becsét.

Legnagyobb hálára azonban immár néhai dr. Balics Lajos püspöki helyettes kötelezett bennünket, mert fogyatékos egészsége dacára, nemcsak a cenzorságot vállalta, hanem a munka megrostálásánál is fejezetről-fejezetre szakszerü segítséget nyújtott. Kevéssel a befejezés előtt állott be betegségében a válságos fordulat.

Isten fizessen meg munkatársainknak minden fáradságukért.

Győr, 1933. március 17-én.

A székesegyház vérrel verejtékezett Mária-képének emléknapján.

Mohl Adolf.