Tartalom

A kötet szerzői
Ajánlás
Előszó

1. A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban
1.1. A változásokat kiváltó okok
1.2. Domináns trendek és kihívások
1.3. Lehetséges policy válaszok
1.4. Az Európai Unió felsőoktatási politikája
1.5. A felsőoktatás lehetséges jövőbeni fejlődése
1.6. Egy illusztráció: az angol "képesség-politika" és a felsőoktatás
1.7. Hivatkozások

2. A magyar felsőoktatás átalakulása 1989 és 2008 között
2.1. A változás trendjei 1989 után
2.2. További változások
2.3. Előretekintés
2.4. Kihívások a következő évtizedre
2.5. Hivatkozások

3. Az egyetem mint szervezet
3.1. Az alaptevékenységi folyamatok standardizálhatóságának nehézsége
3.2. Nagyfokú töredezettség
3.3. Célbizonytalanság
3.4. A döntéshozás és az érdekérvényesítő erő megoszlása
3.5. Tanulságok és a vezetői szerepek lehetséges olvasatai
3.6. Hivatkozások

4. Felsőoktatási stratégiaalkotás és kormányzás
4.1. A felsőoktatási stratégiaalkotásról
4.2. Egy modernizációs stratégia vázlata
4.3. Az egyetemi kormányzásról
4.4. Összefoglalás, javaslatok
4.5. Hivatkozások

5. Integrált szakmai és gazdasági felelősség a felsőoktatási intézményekben - az oktatási programigazgatói modell
5.1. Az oktatási tevékenység szervezeti és felelősségi kérdései: miért kell és lehet változtatni?
5.2. Felsőoktatási intézményeink jelenlegi szervezeti felépítése
5.3. A jelenlegi szervezeti felépítés kritikája
5.4. Szervezeti innováció 1: felelősségi és elszámolási egységek
5.5. Szervezeti innováció 2: mátrixszervezet
5.6. Két innováció eredője: az oktatási programigazgatói rendszer
5.7. Controlling az átalakított szervezetben
5.8. Javaslatok a megvalósításhoz
5.9. Összefoglalás és előretekintés
5.10. Hivatkozások

6. Felsőoktatási intézmények és a gazdaság szereplőinek együttműködése a klaszterképzésben és -működtetésben
6.1. Klaszterek - általános fogalmi tisztázás
6.2. A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés
6.3. A klaszterek szervezése, támogatása
6.4. A felsőoktatási intézmények szerepe a klaszterképzésben és működtetésben
6.5. Hivatkozásjegyzék

7. A képzés minőségét befolyásoló oktatás- és tanulásszervezési kérdések a felsőoktatásban
7.1. Képzés = hallgatók + oktatók + szervezés?
7.2. A képzés szervezése: oktatás- és tanulásszervezés
7.3. A hallgatók: a "digitális bevándorlók" és az oktatásszervezés feladatai a digitális nemzedék képzésében
7.4. Az oktatók és a felsőoktatás pedagógiai sajátosságai
7.5. Összegzés

8. Hallgatói életútmenedzsment
8.1. A hallgatói szolgáltatások szélesedő spektruma
8.2. Az életútmenedzsment Achilles-sarka: a karrier irodák
8.3. Életútmenedzsment a végzés után
8.4. Életútmenedzsment-szolgáltatások működtetése
8.5. Összegzés
8.6. Hivatkozások

9. Minőségmenedzsment a felsőoktatásban
9.1. Felsőoktatási minőségmenedzsment rendszerek bevezetésének hátterei
9.2. A felsőoktatás minőségmenedzsment fogalma
9.3. Felsőoktatási minőségmenedzsment rendszer(ek)
9.4. Minőségcélok, minőségmutatók
9.5. Hivatkozások

10. Az egyetemi HR-rendszerek továbbfejlesztésének lehetősége egy empirikus felmérés tapasztalatainak tükrében
10.1. Az egyetemek céljainak és jellemzőinek változása a HR szemszögéből
10.2. Az egyetemi HR tevékenység elemző modellje és környezete
10.3. A HR átalakulása és szerepe a felsőoktatásban
10.4. Egyes egyetemi HR-funkciók vizsgálata
10.5. A hatékony és korszerű HR-tevékenység jelenlegi buktatói, korlátai és lehetőségei
10.6. Egy amerikai állami egyetem példája
10.7. Következtetések
10.8. Hivatkozások