
CÍMLAP
Sziráki Szilvia
Nemzeti identitás és biblikus látásmód a XVII. század végi Erdélyben
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. Bevezetés
A dolgozat tárgya és célja
Historiográfiai áttekintés
II. Vallástörténeti bevezetés
A kulturális emlékezet
A kulturális identitás
A kánon fogalma és a kanonizáció folyamata
Izrael vallásának fejlődése a babiloni fogság koráig
Az eszkhatologikus váradalmak
Az apokaliptikus váradalmak
Összegzés
III. Eszmetörténeti háttér
Az írásmagyarázat fejődésének rövid áttekintése a reformáció koráig
A protestáns iskoláztatás
A legnagyobb hatású tudósok és nézetek
Összegzés
IV. A protestáns történelemszemlélet megnyilvánulásai
1. A haza fogalma a XVI-XVII. századi Magyarországon
A haza
A nemzet
A magyar nemzeti hivatástudat
Összegzés
2. Szöllősi Mihály: Az Úrért s hazájokért elszéledett és számkivettetett bujdosó magyarok füstölgő csepüje
3. Tofeus Mihály: A szent Soltárok resolutioja
4. Nagyari József tábori prédikációi
5. A bujdosók történelemszemlélete
6. A protestáns történelemszemlélet Cserei Mihály Históriájában
7. Összegzés
V. Összefoglalás
Summary
Felhasznált irodalom
Források
Szakirodalom
Lexikonok
Bevezetés (részlet)
[...]
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a XVII. század
második felének politika- és egyháztörténeti eseményei hogyan hatottak
a kor vallásos emberének világ- és életfelfogására. A protestáns
történelemszemlélet alakulásának e szakaszát veszem alaposabb vizsgálat
alá, és megnyilvánulásait kívánom tetten érni az Erdélyi Fejedelemség
1661-1690 közötti időszakában, a református prédikátorok nyomtatásban ránk
maradt prédikációi, imádságos könyvei valamint a bujdosók levelei nyomán.
A rendelkezésre álló bőséges forrásanyagból azokat igyekeztem kiválasztani
és részletesen megvizsgálni, amelyekről feltételeztem, hogy a szerző
helyzete alapján művében a protestáns történelemszemlélet határozottan és
világosan megfogalmazódik.
Így Tofeus Mihály és Nagyari József híres udvari prédikátorok nagyhatású
prédikációgyűjteménye mellé Szöllősi Mihály bujdosó prédikátor imádságos
könyvét is bevettem, továbbá a bujdosók levelezését, mert úgy látom, a
bujdosók azok, akiknek helyzetében koncentrálódtak mindazok az elemek,
amelyek a protestáns történelemszemlélet kialakulásában szerepet
játszottak. Látszólag nem illik a sorba Cserei Mihály Históriája, amit
azért választottam, hogy segítségével alátámasszam azt a vélekedésemet,
hogy a protestáns történelemszemlélet nemcsak a prédikátorok "sajátja",
hanem a korabeli gondolkodást jellemző és meghatározó eszme.
Hangsúlyt helyeztem a szemlélet és megnyilvánulásai teológiai tartalmának
és üzenetének bemutatására, egyrészt mivel a korban a vallás alapvetően
határozta meg az élet- és világfelfogást - sőt a politikai események egyik
fő mozgatórugója volt -, másrészt úgy találtam, hogy az eddigi kutatásokban
ez kevésbé kapott szerepet.
Témám vallástörténeti alapjainak és eszmetörténeti hátterének bemutatásánál
azokat a jelentős személyeket és nézeteket, irányzatokat, eszméket
ismertetem, akik és amelyek hatást gyakoroltak az erdélyi értelmiség -
elsősorban a prédikátorok - gondolkodására. A bibliai idézeteket - kivéve
a fejezet elejére választott igét - a református újfordítású Bibliából
veszem, és jelölésüket az általásontól eltérő módon - az egyes verseket
a fejezetszám után kettősponttal elválasztva - végzem a könnyebb
áttekinthetőség céljából.