Előszó (részlet)

[...]

Midőn a magyar királyi kormány az 1868-ik évben a magyar földtani osztályt, és 1869-ben az ebből fejlesztett országos földtani intézetet fölállítván, ezeket a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium bányászati ügyosztálya alá helyezte, - kétségtelenül szintén azon czél lebegett szemei előtt, hogy benne az ország termelőképességét közvetve s közvetlenül szolgáló közeget teremtsen, hogy tehát az intézet, szorosabb értelemben vett kulturális (tudományos) czélja mellett az ország közgazdasági, jelesül bányászati, ipari, műipari és mezőgazdasági érdekeinek is hasznos szolgálatokat tegyen.

Az intézet eme kettős czéljának megfelelően kezdettől fogva az volt a - jóllehet hosszú éveken át az intézeti dotáczió csekélysége miatt korlátolt - törekvés, miként a belszervezet fokozatos tökéletesítése által a geolog-személyzetnek mindazon eszközök rendelkezésére bocsáttassanak, amelyek az intézet tevékenységének tudományos és gyakorlati irányban minél szélesebb alapra leendő fektetését lehetővé teszik. Ebből kifolyólag a belszervezeti intézkedések tekintetében mutatkozó átalános feladat körén belül mindig a haladási tervezet egyik sarkalatos pontját képezte az, hogy egyéb tudományos eszközök (gyüjtemények, tud. készülékek stb.) beszerzésén kívül a föld- és őslénytant (a velök rokon tudományágakkal együtt) lehető nagy terjedelemben felölelő, s igy a földtan s vele rokon tudományágak hazai munkásainak hathatós irodalmi segédeszközöket nyújtó szakkönyvtár, illetőleg térképtár létesíttessék az intézet kebelében.

Az első években az int. könyvtár csupán egy szerény kézi-könyvgyüjtemény jellegével birt; azonban az évek folyamán való természetes fejlődése által ama kezdetleges minősége mindinkább előnyös változásnak engedett helyet. Erre főként két mozzanat gyakorolt örvendetes befolyást. Nevezetesen az egyik momentumot képezték azon körülmények, hogy egyrészt évről-évre nagyobb mérvű beszerzések történtek s másrészt az intézet folyvást több és több tudományos testülettel lépvén érintkezésbe s munkássága által hazai s külföldi szakkörök előtt mind nagyobb figyelemben részesülvén, majd kiadvány-csere, majd pedig ajándékok utján könyveinek állománya jelentékeny mérvben gyarapodásnak indult s még folyvást fokozódik. A könyvtár fejlődésében továbbá a másik nevezetes mozzanatot azon körülmény képezte, hogy a Magyarhoni földtani társulat 1876. január 26-ki közgyűlési határozatával - dr. Szabó József akkori társulati alelnök indítványára - könyvgyüjteményét a m. kir. földtani intézetnek minden fentartás nélkül átengedvén, a kérdéses készlet az orsz. intézet könyvtárába olykép olvasztatott be. hogy a nevezett évben átadott álladékon kívül az azóta a társulathoz évenkint beérkező munkák is szintén mind az intézeti könyvtárba kebeleztetnek. A mai intézeti könyv- és térképtár álladékának azon része tehát, mely a cserében és ajándékban nyert munkákat képviseli, - tulajdonkép két tudományos testület szellemi tevékenységének szerezményi eredménye. A könyvtári állományt feltüntető, Matyasovszky J. és Stürzenbaum J. által készített első czimjegyzék az 1875-ik évben jelent meg, s abban még csak 770 mű szerepel.

Azóta a könyvtári álladék háromszorta nagyobb lett, ugy, hogy a jelen katalógusban, az 1883. év végén mutatkozó álladékhoz képest, már 2362 különböző munka van felvéve, melyek összesen 5391 kötetet képviselnek; a térképtári munkák száma pedig 137 s ezek 735 darabot foglalnak magukban, nem tekintve a vezérkari térképek tárának állományát, mely ennél jóval nagyobb.

A czimjegyzék beosztására nézve megjegyezhetni, hogy ez két főrészből áll; az egyik rész a könyvtári, a másik pedig az átalános térképtári munkákat tartalmazza. Az előbbi ismét két részre oszlik, t. i. a betűrendes jegyzékre, melyben az egyes munkák a szerzők vagy vezérszavak kezdőbetűinek sorrendje szerint vannak felsorolva, és a tárgymutatóra, melyben az egyes munkák szakok szerint vannak csoportosítva.

A betűrendes jegyzékbe a művek szerzőik, vagy névtelen munkáknál czimök vezérszavai szerint vétettek fel. Olyanoknál, hol két vagy több szerző van, mindenütt a czimlapon elsőnek megnevezett iró nevén van az illető mű besorozva.

A folyóiratok czimeik vezérszavai alatt találhatók.

A tárgymutató Földtan és Őslénytan csoportja alatt mindazon művek feltalálhatok, melyek vagy tisztán földtani, vagy tisztán őslénytani tárgyuak, vagy pedig ezen szakmák mindegyikébe vágó tartalommal birnak. A harmadik csoportban az ásvány- és kőzettani dolgozatok, a "Vegyesek" rovata alatt pedig mindazon (a bányászat, chemia, állattan, növénytan stb. körébe vágó) munkák szerepelnek, melyek tárgyaik természeténél fogva az előbbi csoportok egyikébe sem voltak sorozhatók. Végül az utolsó rovat az összes folyóiratokat foglalja magában. Az egyes munkák czimei után jobbról azon számok, illetőleg jegyek állanak, melyek alatt az illető művek az intézet megfelelő leltáraiban előfordulnak.

Ezen rövid tájékoztató után azon reményben adom át e czimjegyzéket az érdekletteknek, hogy az megismertetve a könyv- és térképtárunkban összegyüjtött irodalmi anyagot, meg fog felelni rendeltetésének.

Budapesten, 1884. július havában.
Farkass Róbert.