Tartalom

ELŐSZÓ

I. RÉSZ: A nemzeti gondolat szerepe a kezdetleges népeknél és az ókori állam fejlődésében
I. A nemzetiségnek és a vele érintkező fogalmaknak meghatározása
II. A történelem előtti kor és a ma élő kezdetleges népek nemzetiségi képe
III. Az ókori birodalmak képe. A feudalizmus természete
IV. A görög államfejlődés nemzeti tartalma
V. A római birodalom nemzeti tartalma

II. RÉSZ: A középkori világ megdőlése és a modern nemzeti államok kialakulása
I. A középkor általános képe
II. A francia középkor és a francia nemzeti állam fejlődése
III. Az angol nemzeti állam kialakulásának vázlata
IV. A nemzeti államfejlődés egy másik tipusa. Németalföld
V. A legujabbkori nemzeti államfejlődés

III. RÉSZ: A szoros értelemben vett nemzetiségi kérdés és az asszimiláció problémája
I. A nemzetiségi kérdés alaptermészete. A svájci nemzetiségi kérdésnek látszólag elütő jellege
II. Az antik Róma és napjaink Egyesült Államai, mint a békés asszimiláció tipusai
III. A Balkán, mint a faji harcok tipusa
IV. Az erőszakos beolvasztás politikája. Oroszország
V. Az angol-ir nemzetiségi kérdés
VI. A kelta kérdés általában
VII. A német-lengyel nemzetiségi kérdés
VIII. A német-dán kérdés
IX. Elzász-Lotharingia és a német egység
X. A belga-flamand kérdés
XI. Az osztrák nemzetiségi kérdés fejlődése
XII. A nemzetiségi mozgalom, mint általános emberi törekvés. Az asszimiláció törvényei. A nemzetiségi politika két tipusa

IV. RÉSZ: A magyar nemzeti egység kialakulása
I. A királyság első századainak nemzeti jellege
II. A feudalizmus teljesebb kialakulása és sajátos természete Magyarországon
III. Az ország felbomlása. Az egységesités erői
IV. A kurucvilág képe. II. Rákóczi fölkelése, mint a feudalizmus utolsó fellobbanása
V. Az egységes magyar állam alapjainak lerakása
VI. A nemzeti egység főtényezői Magyarországon

V. RÉSZ: A magyarországi nemzetiségi törekvések irányai és a velük szemben alkalmazott politika
I. A nemzetiségi probléma előállása, a magyar demokrácia és a nemzetiségi elv összeütközése
II. A nemzetiségek és a magyarság viszonya. A 48-as forradalom tanulsága
III. A nemzetiségek közjog-territoriális álláspontja. A magyar liberális felfogás és a nemzetiségi törvény
IV. A magyar és a nemzetiségi közvélemény frontváltozása a nemzetiségi törvénynyel szemben

VI. RÉSZ: A magyarországi nemzetiségek erőviszonyai
I. A nemzetiségek számarányainak történelmi kialakulása
II. A magyarság és a nemzetiségek gazdasági és kulturális erőviszonyainak mai megoszlása

VII. RÉSZ: A magyarországi nemzetiségi kérdés mai állapota
I. A nemzetiségi sérelmek általános természete
II. A nemzetiségi sérelmek konkrét tartalma
III. A nemzetiségi nép sérelmi többlete. A "magyarositás"
IV. A kényszermagyarositás lélektani eredményei egybevetve a külföldi analóg tapasztalatokkal

VIII. RÉSZ: A nemzetiségi kérdés megoldása és egyéb következmények
I. fejezet: Renner terve és a minimális programm
II. Ellenvetések és azok birálata
III. A nemzetiségi kérdés és Gross-Oesterreich terve
IV. Nemzeti állam és a nemzetiségi kérdés
V. A nemzetiségi kérdés nem a szétszakadás, de az egység felé gravitál

Tárgymutató