Előszó (részlet)

A Hungarológiai alapkönyvtár című könyvjegyzék célja az, hogy mintául szolgáljon olyan kézikönyvtárak felállításához, illetve fejlesztéséhez, melyek valamely hungarológiai célkitűzésű intézménnyel kapcsolatosak, vagy ezután létesülnek annak érdekében, hogy a magyarságtudomány iránt érdeklődő olvasók és kutatók tájékozódhassanak a hungarológiai szakirodalom ágazataiban, valamint - a tájékozódás megalapozásaként - megismerkedhessenek a Magyarország múltjára és jelenére vonatkozó alapvető kézikönyvekkel.

Ennek megfelelően bibliográfiánk a magyar nyelvtudomány, irodalomtudomány és néprajz válogatott, de a lényeges információk vonatkozásában teljességre törekvő szakirodalmát adja közre (beleértve magukat a szépirodalmi műveket is, mint az irodalomtudomány anyagát), bevezetésként pedig az általános kézikönyveket, és a hungarológiai vizsgálatok megalapozása szempontjából lényeges tudományterületek (földrajz, demográfia, statisztika, jog, szociológia, történelem, művészetek) alapvető kézikönyveit. Különös gondot fordít ezek közül a magyar történelemre, ezen belül is a művelődéstörténetre, mint ami a specifikusan hungarológiai szakterületek műveléséhez elengedhetetlenül szükséges. A bibliográfiát valamennyi érintett szakterület legfontosabb folyóiratainak jegyzéke zárja le.

A gyűjtés záró éve 1984 volt, de kiegészítettük a jegyzéket az 1985. év szempontunkból fontos kiadványaival is. A jegyzékbe felvett művek megjelenési évére - ennek megfelelően beszerezhetőségükre - egyébként nem voltunk tekintettel. Minthogy egy-egy tudományszakból valamennyi alapvető kézikönyv, ma is érvényes szintézis vagy monográfia szerepeltetése elengedhetetlennek látszott, természetszerűleg kerültek be a jegyzékbe 1945 előtt megjelent, sőt - ha nem is nagy számban - múlt századi, ma már csak nehezen beszerezhető kiadványok is. Úgy tűnik azonban, hogy reprográfiai úton ezek a kiadványok könnyen pótolhatók; emellett a legfőbb kézikönyvek egymás után jelennek meg reprint kiadásokban Magyarországon és külföldön egyaránt.

Kötetünk természetesen felöleli a tárgyához tartozó, Magyarország határain kívül megjelent - magyar és nem magyar nyelvű - alapvető irodalmat is. Figyelmet fordítottunk a Magyarországon idegen nyelven - vagy idegen nyelven is - megjelent kézikönyvekre, monográfiákra is; ezeket a művek jellegétől függően vagy külön leírtuk, vagy a magyar nyelvű kiadás mellett utaltunk rájuk. Magától értetődik, hogy a különböző nyelvi területeken létesülő könyvtárak a nem magyar nyelvű műveket olvasóik várható igényeinek megfelelően fogják kiválogatni. Épp így elképzelhető, hogy az egyes könyvtárak - figyelembe véve olvasóik érdeklődésének irányát - egyes szakterületek kötetünkben megadott anyagát csak bizonyos válogatással, vagy éppen azt kibővítve szerzik majd meg.

Gyűjtésünk során törekedtünk arra, hogy a használó követhesse a több kiadásban megjelent művek útját, de valamennyi kiadás leírása természetesen felesleges lett volna. Az átdolgozott vagy bővített kiadásoktól eltekintve a könyvtárak szempontjából valamennyi kiadás egyenértékű, és nyilván a beszerzés lehetőségei szabják majd meg, melyik kiadás kerül fel a könyvtárak polcaira.

Meg kell itt végül jegyeznünk, hogy gyűjtésünk egyik lényeges szempontja az anyag túlságos felduzzadásának elkerülése volt. Ezt tükrözi pl. az írói névsor, melyből az irodalom mai művelői - néhány kiemelkedő kivételtől eltekintve - kimaradtak; vagy az a körülmény, hogy a történelem szakban - annak bevezető jellege folytán a forráskiadványok közléséről teljességgel lemondtunk. Anyagunkat elégségesnek érezzük azonban egyfelől ahhoz, hogy a tájékozódáson túlmenően is alapul szolgáljon cikkek, előadások, kisebb tanulmányok megírásához; másfelől ahhoz, hogy a kutató tudomást szerezzen a tárgyára vonatkozó teljes szakirodalomról, hogy ezt könyvtárközi kölcsönzés útján (címe: Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtárközi Kölcsönzés. H-l 827 Budapest) kölcsönként vagy kópiában megszerezhesse.

[...]