CÍMLAP
Gelléri Mór
Ipartörténeti vázlatok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ RÉSZ.
A közelmúlt napi kérdéseiből.
Előszó az első részhez
Elmúlt aktualitások.
Látogatás Kossuth Lajosnál. (1894 június - július)
Áldozatok a nagyhatalmi állásért. (Ágyú, puska és ipar)
A társadalom szent hagyományai és a becsületes munka. (Wekerle szózata a zsentrihez)
Nemzeti ünnepnapok
A király az iparosok műhelyében. (Thék Endre, Jungfer Gyula)
Egy mintaipartestület jubileumán
Ipari törekvések. (Felolvasás Makón)
Az iparegyesület tevékenységének iránya. (Ünnepi beszéd az iparegyesület 60 éves jubileumán)
A kamarai választások hibái és tanulságai.
A nem iparos és az iparos-érdekek. (A szabadkai iparosgyűlésen elmondott reflexiók)
Dekadens izlés. (Székfoglaló a Dugonics-társaságban)
Az iparos ünnepe. (Dramatizált vezércikk. - Az 1902-iki nagyváradi iparosgyűlés tiszteletére rendezett díszelőadás prológusa)
Háziipar.
A magyar háziipar jövő iránya. (Az orsz. iparegyesület által 1883-ban jutalmazott pályamű)
A háziipar mint a földmívesszocializmus egyik ellenszere
A háziipari akció szervezésének módjai
A háziipar kereskedelmi értékesítése
A háziipar fölkarolása a kereskedelem által. (Az Omke számára írt pályamunkából)
Kisipar, nagyipar, mezőgazdaság.
A kisipar problémái
Kisipar helyett nagyipar?
Az ipartestületek hatáskörének kibővítése
A kisipar és a közműhelyek. (Az erzsébetfalvai közműhelytelep létesítése alkalmából)
A magyar gyáripar monográfiája
Emlékirat a kivitelről
A brüsszeli kereskedelmi múzeum. (Különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti kiviteli múzeumra)
Kiviteli múzeumot Budapestnek!
A budapesti kiviteli múzeum szervezéséhez
Ipari és kereskedelmi növények termelése Magyarországon
A selyemtenyésztés huszonötéves eredményei
A fővárosi ipar hanyatlásának okai és emelésének eszközei. (Az Országos Iparegyesület emlékirata)
Nyaraló-telepek a fővárosban
Az Andrássy-út meghosszabbítása
Szociális kérdések.
Krupp úr és munkásai
A svájci munkástitkárságok
A munkaközvetítő intézet reformja
Foglalkoztató műhelyek
A háztartás és a műhely morzsáinak értékesítése
Létesítsünk szociális múzeumot
Munkásházcsoportok a főváros környékén
A munka és munkás dicsősége. (Ünnepi beszéd a nagykanizsai munkásképző-egyesület zászlóavató ünnepén)
Munkások érdeke. (A győri kamara ülésén, a munkáskitüntetések átadása alkalmából)
Az állástalan magántisztviselők rendszeres segítése. (A Magántisztviselők Országos Szövetsége pályázatán az első díjjal kitüntetett pályamunka)
Iparpártolás.
Az újabb iparpártolási mozgalmak története
Iparpártolás. (Egy kis polémia)
A magyar nő és az iparpártolás. (Fölolvastatott a Fővárosi Iparosok Körében)
Az iparpártolás gyakorlati keresztülvitele. (Előadói javaslat az aradi kerületi iparosgyűlésen)
Iparpártolási jegyzetek. (Felolvastatott a lipótvárosi polgári körben)
Kiállítási ügyek.
Hazai iparcikkek kiállításának sorozata
Honi cikkek mintagyűjteménye vidéki körúton
A zsolnai iparkiállítás
A vidéki kiállítások tanulságai
Irányelvek a vidéki kiállítások rendezésénél
A vidéki műiparkiállítások hivatása. (A kaposvári műiparkiállítás alkalmából)
A kiállítási ügy rendezése
Emlékezés az ezredéves kiállításra. (Felolvastatott az iparos-kiállítóknak 1896 nov. 26-án, a Royal-szállóban tartott díszülésen...)
A párisi kiállítás árnyoldalai
Kitüntetések és degradálások. (Az 1900-iki párisi kiállítás alkalmából.)
A vas kiállítása. (Düsseldorf, 1902)
A st.-louisi kiállítás tanulságai. (Kiállítás helyett vándorló export-mintatár)
Mikép szervezzük a jövőben a világkiállításokat?
Magyarország részvétele a külföldi kiállításokon. (Jelentés és ezzel kapcsolatos javaslatok az 1905-ik évi liège-i kiállítás alkalmából)
Amerikai jegyzeteimből.
Amerikai ipartelepek dimenziói
Modern áruházak. (Felolvasás a Kereskedelmi csarnokban)
Szentenciák egy iparosnak készülő ifjú számára. (Felolvasás a keresk. ifjak társulatában és a szabóiparosok körében)
MÁSODIK RÉSZ.
Az újabb korszak úttörői, szereplői és tényezői.
Előszó a második részhez
Miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak.
Klauzál Gábor
Baross Gábor
Wekerle Sándor
Lukács Béla
Hegedűs Sándor
Vörös László
Schmidt József
Szterényi József
Bezerédj Pál
A nagyipar képviselete.
Kornfeld Zsigmond
Chorin Ferenc
Hatvany-Deutsch Sándor
Mechwart András
Herzog Péter báró
Wolfner Lajos
Lederer Sándor
Krausz Lajos
Groedel Ármin báró
Mendl István
Neményi Ambrus
Kereskedők.
Sándor Pál
Jellinek Henrik
Elek Pál
Fürst Bertalan
A kamarák köréből.
Lánczy Leó
Gámán Zsigmond
Kulinyi Zsigmond
A műipar köréből.
Zsolnay Vilmos
Steindl Imre
Ráth György
Hauszmann Alajos
Az országos iparegyesület vezérkara.
Gróf Zichy Jenő
Matlekovits Sándor
Falk Zsigmond
Thék Endre
Keleti Károly
Posner Károly Lajos
Mudrony Soma
Gömöri Szontágh Pál
Ráth Károly
Neuschlosz Marcel
Gróf Széchényi Imre
Glück Frigyes
Czettel Gyula
Előszó
Az írás sokoldalú köznapi munkája közben teremnek közlemények, amelyek
nem múló érdekűek, mert sok bennük a mindig aktuális reminiszcencia,
a kulturhistóriai és ipartörténeti adalék, sőt a messze jövendőre való
útmutatás is. Ezek a dolgok itt-ott hasznos nyers anyagul szolgálhatnak
azok számára, akik annak idején a magyar ipar történetét plasztikusan
kidomborítani lesznek hivatva. Téglák és kavicsok a magyar ipartörténet
Walhallájához.
A később még fölhasználható nyers anyagot szedtem össze elfakult írásaim
közül és egy rendszertelen, de talán nem egészen érdektelen koszorúba
foglalva nyujtom az ilyen munkák iránt érdeklődő magyar olvasó közönségnek.
Szanaszét szórva nem sokat érnek s még ha volna is érdekük, később nehéz
lesz rájuk találni. Egybefoglalva azonban egyik kiegészíti a másikat s ha
egyébre nem volna való, arra talán mégis elég jó lesz, hogy gondolkozásra
és következtetésre, itt-ott pedig talán cselekvésre is buzdítsa az utókort.
De megfelelnek e vázlatok hivatásuknak akkor is, ha az olvasó és a
történetíró találni fog bennük valamit, ami más szempontból méltó a
figyelmére s ami a már ismertebb anyagot egyik vagy másik irányban
kiegészítheti. Szóval vázlatok és adatok ezek, melyek nem nagy igényűek,
de a művész, aki kezébe veszi őket, esetleg értékes oldalukat is
megvilágosíthatja.
Egy dolgot azonban szükségesnek tartok megjegyezni. Az egyes fejezetek
tartalma természetesen nem merítik ki az illető szakmában való irodalmi
munkásságomat. Igy például szabad arra rámutatni, hogy a Szociális napi
kérdések című könyvemben tüzetesen foglalkoztam a szociális kérdés óriási
anyagának számos fontos részletével, hasonlóképen a Kiállításokról írt
könyvemben a kiállítások történetével és jövőjével, az Ötven év a magyar
ipar történetével számos aktuális és történeti kérdéssel, Amerikáról írott
könyvemben számot adtam ottani impresszióimról, stb. stb. Amit tehát
az alábbi fejezetekben nyujtok, az kiegészítés, újabb részlet, újabb
vázlatszerű ismertetés vagy itt-ott önálló szakvélemény, egészben véve
pedig újabb nyers anyag bizonyos kérdések teljesebb megvilágosítására.
És ha az irodalomban minden genrenak meg van a maga jogosultsága, különösen
áll ez szegény szakirodalmunkra és így mindaz, amit e kötetben a magyar
olvasóközönségnek nyujtok, talán szintén számot tarthat - ha nem is az
elismerésre, de legalább a jóindulatú figyelemre.