Előszó

A jövedéki mélykutatás vonalán a Pénzügyminisztérium tevékenysége az 1946. évi kezdeti nehézségek legyőzése és kiküszöbölése után örvendetesen kiszélesedett és nagy távlatokat magában foglaló programmal, igen jó munka ütemben indult meg. A munka és az elért eredmények természetszerűleg magukon hordják azt a kényszerű körülményből fakadó jelleget, amely majdnem mindazokon a területeken, ahol megbízásunkból kiváló és magas színvonalú képzettséggel bíró geológusok és geofizikusok dolgoztak, 30-80 éve geológiai felvétel nem történt, azért a munkát szinte új alapokon kellett megkezdenünk. Amint ez a körülmény egyrészt sajnálatos, másrészt talán szerencsésnek is mondható, mivel osztályunk által elvégzett geológiai és geofizikai felvételek nem reambulálások és foltozgatások, hanem a legkorszerűbb elvek alapján készült önálló, új munkálatok.

A Pénzügyminisztériumban a XIII/c. osztály ügykörébe utaltattak a jövedéki mélykutatási ügyek. Ügyosztályunk 1947/48. évi kutató tevékenységét - amelyről ebben a kötetben adunk számot - az 1948. évi április 18-án jóváhagyott munkaterv alapján látta el. A terv alapelveit és a kutatások mértékét a Jövedéki Mélykutatási Tanácsadó Bizottság 1947. évi április hó 11-én megtartott rendes ülésében - széleskörű vita után - határozta meg. Miután az elmélet és a gyakorlat az életben nem mindig fedi egymást, a kutatások során - egyes részeredmények birtokában - nem egyszer módosítanunk is kellett korábbi elgondolásainkon. A Tanácsadó Bizottság üléseiben kialakult álláspont azonban mindig olyan volt, amely rendkívül értékesnek bizonyult a mi számunkra és éppen ezért ezen a helyen is hálás köszönetemet fejezem ki a Tanácsadó Bizottság igen tisztelt, európai tekintélyű tudós tagjainak, akik kutató munkálatainkat állandó figyelemmel kísérték s nem egy ízben azokat a helyszínen is megszemlélték, majd a szemlék alapján szakvéleményükkel nagy mértékben járultak hozzá az itt közreadott eredmények eléréséhez.

Az ügyosztály kétévi működése alatt elért eredmények természetesen nem nyújtanak különös szenzációt, aminek oka elsősorban abban keresendő, hogy Magyarországon az ásványi nyersanyagok terén csodákat nem várhatunk. Munkánk azonban olyan alap, amelyre minden további kutatás nyugodtan építhet. Igy például Telkibánya és Pányok környékén folytatott érckutatásaink eléggé előrehaladott állapotban vannak ahhoz, hogy biztató reményekkel és kutatási eredményeink felhasználásával Telkibánya régi és abbahagyott bányaműveletei újból megvizsgáltassanak. Éppen ezért sajnáljuk, hogy a komolyabb eredmények kilátásával kecsegtető telkibányai munkálatunkat mi már nem fejezhettük be.

A második ok abban keresendő, hogy két esztendő az ilyen munkához rendkívül rövid idő. Utalok itt arra, hogy például a dunántúli olajkutatás közel tizenhét évi szorgos munka után hozott csak eredményt. A két évet - ennek ellenére - igen jól kihasználtuk ahhoz, hogy az alapmunkálatokat továbbfejlesztve komoly eredményeket érjenek el azok, akik munkánkat - bizonyára jobban, mint mi - folytatják és befejezik.

A Gazdasági Főtanács éppen ügyosztályunk aktivitása, számottevő munkássága és elért eredményeinek megállapítása során jutott arra az elhatározásra, hogy ügykörünket egyesíti az Iparügyi Minisztérium hasonló ügykörével. Ennek folytán osztályunk kutató tevékenysége folyó évi november hó 1-ével megszűnik és azt az Iparügyi Minisztérium bányászati és bányakutatási osztálya veszi át. Ezt az elhatározást azonban tárcaközi értekezletek, hosszabb és szélesebbkörű viták előzték meg és a hónapokig húzódó bizonytalanság nem szolgálta a munkánknál annyira nélkülözhetetlen nyugodt légkör kialakulását.

Amikor osztályunk kutató munkásságának befejezése alkalmával osztályom minden egyes külső és belső munkatársának odaadó és eredményes munkásságáért köszönetemet fejezem ki, az Iparügyi Minisztérium új és megnövekedett osztályának működéséhez magam és munkatársaim nevében kívánok jó szerencsét!

Budapest, 1948. évi augusztus hó.
Dr. Tasnády László
miniszteri tanácsos
a XIII. c. osztály vezetője