CÍMLAP
Balázsi Ildikó [et al.]
A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
A PISA-vizsgálatról általában
Mire használhatók a PISA-vizsgálatok eredményei?
Szervezeti háttér
A mérés technikai jellemzői és lebonyolítása
A mérőeszközök fejlesztése
Mintaválasztás a PISA-vizsgálatban
Fordítás és adaptáció: kulturális egyenrangúság
Adatfelvétel
Az adatok értelmezése, jelentéskészítés
A PISA-vizsgálat helye a magyar közoktatásmérési rendszerében
Szövegértés tartalmi kerete
A tudásterület meghatározása
A tudásterület szerkezete
Szöveg
Gondolkodási műveletek
Szituáció
Az eredmények közlése: képességszintek
Példafeladatok
A szövegértés motivációs és magatartásbeli jellemzői
Az olvasás iránti elkötelezettség
Metakogníció
Matematika tartalmi kerete
A tudásterület meghatározása
A tudásterület szerkezete
A tesztfeladatok szituációja, kontextusa
Matematikai tartalom - a négy átfogó terület
Matematikai kompetenciák
Az eredmények bemutatása: képességszintek
Természettudomány tartalmi kerete
A tudásterület meghatározása
A tudásterület szerkezete
A tesztfeladatok kontextusa
Természettudományi kompetenciák
Természettudományi ismeretek
A természettudományok iránti attitűd
Példafeladatok
Képességszintek
Háttér tartalmi kerete
Mérési szintek
Az oktatási rendszer mint egész
Az iskola szintje
Az oktatás szintje
A tanulók szintje
A PISA2009 háttérkérdőíveinek alapegységei és tartalmi elemei
Merre fejlődik a PISA-vizsgálat?
Magyarország részvétele a PISA-vizsgálatban
További publikációk
A PISA-vizsgálatról megjelent OECD és magyar publikációk jegyzéke
Kötetek
Interneten elérhető kötetek
Folyóiratokban megjelent tanulmányok
Hetilapokban megjelent cikkek
Napilapokban megjelent cikkek
Interneten megjelent cikkek
Fülszöveg
Az OECD által életre hívott Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program,
közkeletű nevén PISA-vizsgálat a világ legnagyobb és legtekintélyesebb
ilyen jellegű vállalkozásaként egy évtizede köti le döntéshozók,
oktatáskutatók, tanárok és laikusok figyelmét világszerte és Magyarországon
egyaránt. Ez idő alatt az egymást követő oktatási kormányzatok közös
erőfeszítéseként hazánkban is világszínvonalú mérési rendszer épült ki,
és az alkalmazásképes tudás mérése is széles körben elfogadottá vált.
Mit mér a PISA? Mit értünk szövegértési képességen vagy matematikai
eszköztudáson?
Hogyan lehetséges nemzetközi szinten fejlesztett feladatokkal mérni a
magyar tanulók tudását? Mire nem kaphatunk választ a PISA-ból? Ilyen és
ezekhez hasonló kérdésekre válaszol az Oktatási Hivatal kiadványa, A PISA
2009 tartalmi és technikai jellemzői, amely a méréssel kapcsolatban eddig
magyarul nem vagy nehezen hozzáférhető alapismereteket közvetít a magyar
olvasók számára.