Előszó (részlet)

E munka kettős irányban tér el a beszédgyüjteményeknek általában szokásos módszerétől: a beszédek elrendezésében és vonatkozásaik ismertetésében.

A beszédek itt tárgyuk szerint vannak csoportosítva. Ez ugyan nem mondható feltétlenül helyesebbnek az időrend szerint történő összeállításnál, de könnyíti az áttekinthetőséget és inkább kielégíti a gyakorlatiasság, a czélszerűség követelményét. És midőn ennek a követelménynek megfelel, egyszersmind előmozdítja az ily emlékmű czélját: hogy az államférfiú szelleme és működése, vallott és hirdetett gondolkozása és ítélete rövid földi életén és kortársainak kegyeletes emlékezetén túl is elevenen hasson, alkotásai pedig igaz mivoltukban mennél teljesebben megértessenek.

A történelmi előzményeknek és lehetőleg az összes vonatkozásoknak bővebb ismertetése vagy legalább rövid érintése: szintén ezt a czélt szolgálja. A tárgyi és személyi körülményeket, a pártbeli viszonyokat és a közhangulat áramlatait az újabb nemzedék csak töredékesen ismeri s a korábbinak emlékében is kezdenek azok elmosódni, a részletekről pedig már csak keveseknek, azon idők irányító és tevékeny államférfiainak van tudomása.

A bevezető ismertetések sem a teljesség, sem az egyenletesség mértékére nem tartanak számot. Itt-ott a beszéd tartalma valamely mellékes körülmény tüzetesebb ismertetését tette szükségessé, más fontos eseményének pedig csupán érintése is elégnek mutatkozott.

A parlamenti vitákból egy-egy beszédet bővebben kellett közölni. Történt ez oly esetekben, midőn az vagy az alapot szolgáltatja Szilágyi Dezső fejtegetéseihez és egyszersmind teljes világításba helyezi a vita egész tárgyát, vagy pedig válasz Szilágyi Dezső bírálatára és támadására.

A személyes vonatkozású nyilatkozatokat illetőleg szabályul követi e munka, hogy azok, melyek tárgyi fejtegetéssel kapcsolatosak, érintetlenül maradnak, de velük szemben teljes mértékben tér adatik a védekezésnek; azok pedig, melyek csupán alkalomszerűek és érdemleges tartalom híján vannak, kihagyattak.

[...]