Tétel adatlapja

CÍMLAP

Változatok a történelemre
Tanulmányok Székely György tiszteletére

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

BODÓ SÁNDOR: Köszöntő

Tabula Gratulatoria

NAGY BALÁZS: "A legtartósabb kétségkívül az oktatás" - Beszélgetés Székely Györggyel

Antikvitás és régészet

SARKADY JÁNOS: Théseustól Solónig. Az athéni állam kialakulása
KABA MELINDA: Az aquincumi - Benedek Elek utcai - római kori temető aranyleletei
DOBROVITS MIHÁLY: Az ongini felirat értelmezésének kérdéséhez
BÁLINT CSANÁD: A Mediterráneum és a Kárpát medence kapcsolatai a kora középkori régészet szemszögéből
KOVÁCS LÁSZLÓ: Érmék nem dísz vagy ékszer szerepben a honfoglaló magyar sírokban
NAGY EMESE: Az esztergomi vár a kora Árpád-korban
ALTMANN JÚLIA: Piactér a középkori Óbudán
IRÁSNÉ MELIS KATALIN: A 13. századi kisvárak régészeti kutatása Budapest területén
BENCZE ZOLTÁN: A budaszentlőrinci pálos kolostor építési korszakai
G. SÁNDOR MÁRIA: A pécsi középkori egyetem feltárásának és kutatásának újabb eredményei
ZÁDOR JUDIT: Topográfiai változások Budán, a Szentháromság tér környékén a pincekutatások tükrében
GERŐ GYŐZŐ: Közművek a magyarországi hódoltsági terület török városaiban (A vízvezetékrendszer)

Európai középkor - Magyar középkor

SÁGHY MARIANNE: A lerinumi Paradicsom: szerzetesség az 5. századi Provence-ban
OLAJOS TERÉZ: Az avar továbbélés kérdéséről
MAKK FERENC: A vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században
UHRMAN IVÁN: A gyula-dinasztia oldalhajtásai? (Ajtony, Csanád, Doboka)
VÉKONY GÁBOR: Hûnisc drûbo - hun szőlő, ßúsud izdßan - bizánci párlat
FONT MÁRTA: A dinasztikus uralom és az "országhatárok" alakulása Közép- és Kelet-Európában a 10-12. században
VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Servientes, sergaints. Katonai reformok a 12-13. századi Magyarországon és Európában
SPEKNER ENIKŐ: A "Prédikátorok Rendjének" európai kolostoralapításai és a domonkos rendi kolostortemplomok patrocíniumai a 13. században. Előtanulmány
MOLNÁR PÉTER: Az arisztotelészi politikai alapelvek recepciójának viszontagságos kezdetei a középkori Nyugaton: a kormányzat természetszerű jellege
ZSOLDOS ATTILA: Datálási problémák Árpád-kori királynéi oklevelekben
SELMECZI LÁSZLÓ: A jászok társadalma a 13-16. században
BERTÉNYI IVÁN: Címerpajzson szereplő és pajzson kívüli ábrázolások Buda középkori pecsétjein
GERICS JÓZSEF: Záh Felicián ítéletlevelének valószínű mintájáról
KRISTÓ GYULA: A Küküllei-előszó szövegpárhuzamai pápai oklevelekben
MAROSI ERNŐ: Zsigmond, a király, a császár
TEKE ZSUZSA: Adalékok Zsigmond várospolitikájához 1387-1405
LADÁNYI ERZSÉBET: Adatok a "locus communis - locus communior" hazai alkalmazásához
KLANICZAY GÁBOR: Nemzeti szentek a késő középkori egyetemeken
Sz. JÓNÁS ILONA: Lovagi játékok a középkori városokban
VELICH ANDREA: Az egyensúlykeresés VII. Henrik társadalompolitikájában
PROKOPP MÁRIA: Az egyetemszervező Vitéz János esztergomi érsek
SZENDE KATALIN: Parva cum laude: Humanisták a késő középkori magyar városokról
KUBINYI ANDRÁS: Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér vármegye központi helyei között
DRASKÓCZY ISTVÁN: Az erdélyi sókamarák sorsa 1529-1535

Az újkor századai

SAHIN-TÓTH PÉTER: Egy lotaringiai nemes a "hosszú török háborúban": Georges Bayer de Boppard
GRANASZTÓI GYÖRGY: A város területe a nagyszombati adójegyzékek tükrében (16-18. század)
SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)
KALMÁR JÁNOS: Magyarország és Erdély XIV. Lajos földrajzi tankönyvében
R. VÁRKONYI ÁGNES: Lengyelország és az "európai hatalmi egyensúly" II. Rákóczi Ferenc politikájában
KRÁSZ LILLA: Orvosértelmiség Magyarországon a 18. század második felében
POÓR JÁNOS: Egy törvénycikk értelmezéséhez
LÉTAY MIKLÓS: Mozaik a Magyar Nemzeti Múzeum korai történetéből
SZABAD GYÖRGY: A reformert erősítő élmény
VÁMOS ÉVA: Iparkiállítások, mint a műszaki fejlődés tükrei és motorjai Magyarországon 1842-1885
BUZINKAY GÉZA: Walesi herceg Budapesten Modernitás: A 20. századi Magyarországról
FRANK TIBOR: A patrisztikától a politikáig: Balogh József (1893-1944)
GLATZ FERENC: A tudományból a politikába. Hóman Bálint koporsója előtt
ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról
IZSÁK LAJOS: A Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslat (1946. évi I. tc.) nemzetgyűlési vitája
KARDOS JÓZSEF: A magyar egyetemek szervezetének és működésének reformja az 1960-as évek végén

Székely György műveinek bibliográfiája (1948-2004). Összeállította: Kulcsár Erzsébet


Fülszöveg

Székely György 1924-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Bölcsészkarán folytatta 1942-1946 között. 1952-ben a történettudomány kandidátusa lett. 1953-tól egyetemi docens, 1956- 1994 között egyetemi tanár. A Történettudományi Kar dékánhelyettese 1953-1955 között, az Egyetem rektorhelyettese 1955-1957, valamint 1958-1962 és 1976-1982 között. A Bölcsészettudományi Kar dékánja 1969-1975 között. 1973-ban lett a történettudomány doktora, még abban az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1985-től rendes tagja. 1982-1987 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt. 1994-től az ELTE Bölcsészettudományi Kara Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén professor emeritus.


×