CÍMLAP
Végh András
Buda város középkori helyrajza
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
I. KÖTET
Előszó
Bevezetés
A helyrajzi hagyományok pusztulása és átörökítése
A budai helyrajzírás múltja
Természeti környezet és antik előzmények
Települések a tatárjárás előtt
A város alapítása
Buda város határa
Buda külterülete
1. Falvak
2. Szőlődűlők
3. Hegyek
Buda belterülete
Várnegyed / Castrum
Váralja / Suburbium
A plébánia határjárások elemzése
Háztulajdonok a Castrum területén
1. A királyi palota és a Szt. György piac között
2. A város tere - Szt. György piac
3. A Szt. György piac és a Szombathely között
4. Szombathely
Összefoglalás
Polgárjog és háztulajdon
Háztulajdon és városi hatóság
A házszerzés módjai
Háztulajdon és kötelezettségek
Háztulajdonosok Budán
Végszó
Rövidítések
II. KÖTET
Bevezetés
Rövidítések jegyzéke
Latin címzések
Latin naptári kifejezések
Levéltárak és könyvtárak
Folyóiratok
Forráskiadások
Oklevélkivonatok
1250-1299
1300-1349
1350-1399
1400-1449
1450-1499
1500-1577
Névmutató
Az oklevelek őrzési helyének mutatója
Képek
Képjegyzék
Képek
A képek forrásai
Fülszöveg
A múltat vizsgáló történész, művészettörténész, régész, különféle témákat kutatva, ha Buda városát érinti, mindenképpen szembekerül a helyrajz kérdéseivel Ez a város ugyanis története során már többször elveszítette helyrajzi hagyományait, háborúk és népességcserék révén megszakadt az életnek, a helyben lakásnak az a folyamata, amelyben családok örökítik tovább ismereteiket, intézmények működnek folyamatosan és őrzik múltjuk emlékeit. Topográfia, vagyis a szoros értelembe vett helytörténet nélkül tehát nemhogy a hétköznapok világát, a középkori várost, mint helyszínt és a benne élőket, lakókat, de a történelmet formáló nagy eseményeket sem tudjuk hol elhelyezni.