Tétel adatlapja

CÍMLAP

PIRLS 2006
Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

BEVEZETŐ

MI A PIRLS?

EREDMÉNYEK
A részt vevő országok tanulóinak szövegértési képessége
  Kiemelkedő magyar eredmények
Az eredmények változása 2001-hez képest
  Szignifikáns javulás a magyar tanulók szövegértési képességeiben
A lányok és a fiúk szövegértési képessége
  Kis különbség a lányok és a fiúk átlaga között
Olvasási célok szerinti eredmények
  A magyar tanulók az élményszerző szövegekben érnek el jobb eredményeket
Gondolkodási műveletek szerinti eredmények
  A magyar tanulók az értelmezést, összefoglalást és értékelést igénylő feladatokban sikeresebbek

KÉPESSÉGSZINTEK
Milyen képességekkel rendelkeznek a tanulók az egyes képességszinteken?
Az egyes képességszinteket elérő tanulók aránya
  Tanulóink kiemelkedő arányban érték el a magasabb képességszinteket
Változások 2001-hez képest
  Tanulóink növekvő aránya a kiváló képességszinten

MILYEN TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK A 4. ÉVFOLYAMOS TANULÓK SZÖVEGÉRTÉSI KÉPESSÉGEIT?
Olvasás iránti attitűd, önkép és szokások
  Olvasás iránti attitűd
    Magyarország átlagos szinten
Olvasói önkép
  A nemzetközi átlag szintjén
Iskolán kívüli olvasás
  A nemzetközi átlagnál többet olvasnak a magyar tanulók
Olvasással kapcsolatos tevékenységek kora gyermekkorban
  A magyar szülők sokat foglalkoznak gyermekeikkel
Családi háttér
  Tanulást segítő otthoni erőforrások
    A legfontosabb tényező a magyar tanulók teljesítményében
A szülők olvasási szokásai
  2006-ban kevesebbet olvastak a magyar szülők, mint 2001-ben
Iskolai háttér
  Osztálylétszám
    Csökkenő osztálylétszám és jobb eredményeket elérő nagyobb osztályok Magyarországon
Az iskolák felszereltsége
  Az igazgatók szerint a magyar iskolák felszereltsége megfelelő
Számítógép-használat az iskolában
  A magyar iskolákban nem használják ki a rendelkezésre álló infrastruktúrát a tanulók szövegértési képességének a fejlesztésére

ÖSSZEFOGLALÓ

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE


Bevezető

Korunk információs társadalmában a szövegértési képesség létfontosságú a mindennapi sikerek elérésében, a folyamatos intellektuális megújulásban, a személyes célok megvalósításában. Emellett az írni-olvasni tudó állampolgár a nemzet gazdasági és szociális fejlődésének alapját képezi. Ahhoz, hogy az egyes országok megfelelő döntéseket hozzanak az olvasástanítással kapcsolatban, az IEA Nemzetközi Szövegértés-vizsgálata (Progress in International Reading Literacy Study - PIRLS) nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat szolgáltat az általános iskola 4. osztályos tanulóinak szövegértési képességeiről. Ez az évfolyam és életkor fontos pont az olvasó gyerekek fejlődésében, mivel többségük már tud olvasni, és nem pusztán az olvasás gyakorlásának céljából olvas, hanem azért, hogy újabb ismereteket szerezzen, tanuljon.

Az IEA (International Association for the Evaluation of Education Achievement - Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) nemzeti kutatóintézetek és kormányzati szervek közreműködése révén létrejött független nemzetközi társaság, amelynek állandó titkársága Amszterdamban, Hollandiában található. Az elmúlt 50 évben az IEA nagyszabású összehasonlító tanulói teljesítményméréseket végzett annak érdekében, hogy jobban megismerhessük az oktatáspolitika hatását és a pedagógiai gyakorlat eredményeit az egyes oktatási rendszereken belül és nemzetközi szinten is.

Az IEA és a PIRLS koordinálásáért felelős TIMSS & PIRLS Nemzetközi Kutatóközpont (TIMSS & PIRLS International Study Center, Boston College) neves kutatókkal együttműködve dolgozta ki a vizsgálat tartalmi és módszertani standardjait. A PIRLS ötévente méri a tanulók szövegértési képességét és az azzal összefüggő háttértényezőket. Az első adatfelvételre 2001-ben került sor. A részt vevő országok szintjén a PIRLS megvalósításáért az NRC (National Research Coordinator, nemzeti kutatásvezető) és az általa vezetett országos központ felel. Magyarországon ez a központ az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztálya. Más néven (korábban a KÁOKSZI, illetve a suliNova Kht. Értékelési Központjaként) ugyan, de ez a szakértői csoport vezette hazánkban a PIRLS-vizsgálat eddigi két ciklusát.

A mostani jelentés rövid áttekintést ad a 2006-os PIRLS-mérés eredményeiről, illetve összeveti azokat a 2001-es vizsgálat megfelelő eredményeivel, rámutatva az öt év alatt bekövetkezett pozitív vagy negatív változásokra. A 4.-es tanulók eredményeinek átfogó ismertetésén túl a szövegértési képességeket a különböző olvasási célú szövegek és a különböző gondolkodási műveleteket igénylő feladatok szerint is bemutatja, valamint a nemek közti szövegértésbeli különbségeket is elemzi. Végezetül a PIRLS-vizsgálat által felmért családi és iskolai háttértényezők közül ismertet néhányat, amelyek különösen fontosak a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képessége szempontjából.

Jelen kötet az általunk legfontosabbnak ítélt eredmények és háttértényezők bemutatását tűzte ki célul, a vizsgálat részletesebb elemzését a 2008 tavaszán megjelenő PIRLS 2006 Nemzeti jelentésben adjuk közre.


×