
CÍMLAP
PIRLS 2006
Összefoglaló jelentés a 10 éves tanulók szövegértési képességeiről
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
BEVEZETŐ
MI A PIRLS?
EREDMÉNYEK
A részt vevő országok tanulóinak szövegértési képessége
Kiemelkedő magyar eredmények
Az eredmények változása 2001-hez képest
Szignifikáns javulás a magyar tanulók szövegértési képességeiben
A lányok és a fiúk szövegértési képessége
Kis különbség a lányok és a fiúk átlaga között
Olvasási célok szerinti eredmények
A magyar tanulók az élményszerző szövegekben érnek el jobb eredményeket
Gondolkodási műveletek szerinti eredmények
A magyar tanulók az értelmezést, összefoglalást és értékelést igénylő feladatokban sikeresebbek
KÉPESSÉGSZINTEK
Milyen képességekkel rendelkeznek a tanulók az egyes képességszinteken?
Az egyes képességszinteket elérő tanulók aránya
Tanulóink kiemelkedő arányban érték el a magasabb képességszinteket
Változások 2001-hez képest
Tanulóink növekvő aránya a kiváló képességszinten
MILYEN TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK A 4. ÉVFOLYAMOS TANULÓK SZÖVEGÉRTÉSI KÉPESSÉGEIT?
Olvasás iránti attitűd, önkép és szokások
Olvasás iránti attitűd
Magyarország átlagos szinten
Olvasói önkép
A nemzetközi átlag szintjén
Iskolán kívüli olvasás
A nemzetközi átlagnál többet olvasnak a magyar tanulók
Olvasással kapcsolatos tevékenységek kora gyermekkorban
A magyar szülők sokat foglalkoznak gyermekeikkel
Családi háttér
Tanulást segítő otthoni erőforrások
A legfontosabb tényező a magyar tanulók teljesítményében
A szülők olvasási szokásai
2006-ban kevesebbet olvastak a magyar szülők, mint 2001-ben
Iskolai háttér
Osztálylétszám
Csökkenő osztálylétszám és jobb eredményeket elérő nagyobb osztályok Magyarországon
Az iskolák felszereltsége
Az igazgatók szerint a magyar iskolák felszereltsége megfelelő
Számítógép-használat az iskolában
A magyar iskolákban nem használják ki a rendelkezésre álló infrastruktúrát a tanulók szövegértési képességének a fejlesztésére
ÖSSZEFOGLALÓ
ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE
Bevezető
Korunk információs társadalmában a szövegértési képesség létfontosságú a
mindennapi sikerek elérésében, a folyamatos intellektuális megújulásban, a
személyes célok megvalósításában. Emellett az írni-olvasni tudó állampolgár
a nemzet gazdasági és szociális fejlődésének alapját képezi. Ahhoz, hogy
az egyes országok megfelelő döntéseket hozzanak az olvasástanítással
kapcsolatban, az IEA Nemzetközi Szövegértés-vizsgálata (Progress in
International Reading Literacy Study - PIRLS) nemzetközi szinten
összehasonlítható adatokat szolgáltat az általános iskola 4. osztályos
tanulóinak szövegértési képességeiről. Ez az évfolyam és életkor fontos
pont az olvasó gyerekek fejlődésében, mivel többségük már tud olvasni, és
nem pusztán az olvasás gyakorlásának céljából olvas, hanem azért, hogy
újabb ismereteket szerezzen, tanuljon.
Az IEA (International Association for the Evaluation of Education
Achievement - Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága)
nemzeti kutatóintézetek és kormányzati szervek közreműködése révén
létrejött független nemzetközi társaság, amelynek állandó titkársága
Amszterdamban, Hollandiában található. Az elmúlt 50 évben az IEA
nagyszabású összehasonlító tanulói teljesítményméréseket végzett annak
érdekében, hogy jobban megismerhessük az oktatáspolitika hatását és a
pedagógiai gyakorlat eredményeit az egyes oktatási rendszereken belül és
nemzetközi szinten is.
Az IEA és a PIRLS koordinálásáért felelős TIMSS & PIRLS Nemzetközi
Kutatóközpont (TIMSS & PIRLS International Study Center, Boston College)
neves kutatókkal együttműködve dolgozta ki a vizsgálat tartalmi és
módszertani standardjait. A PIRLS ötévente méri a tanulók szövegértési
képességét és az azzal összefüggő háttértényezőket. Az első adatfelvételre
2001-ben került sor. A részt vevő országok szintjén a PIRLS
megvalósításáért az NRC (National Research Coordinator, nemzeti
kutatásvezető) és az általa vezetett országos központ felel. Magyarországon
ez a központ az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztálya.
Más néven (korábban a KÁOKSZI, illetve a suliNova Kht. Értékelési
Központjaként) ugyan, de ez a szakértői csoport vezette hazánkban a
PIRLS-vizsgálat eddigi két ciklusát.
A mostani jelentés rövid áttekintést ad a 2006-os PIRLS-mérés
eredményeiről, illetve összeveti azokat a 2001-es vizsgálat megfelelő
eredményeivel, rámutatva az öt év alatt bekövetkezett pozitív vagy negatív
változásokra. A 4.-es tanulók eredményeinek átfogó ismertetésén túl a
szövegértési képességeket a különböző olvasási célú szövegek és a különböző
gondolkodási műveleteket igénylő feladatok szerint is bemutatja, valamint
a nemek közti szövegértésbeli különbségeket is elemzi. Végezetül a
PIRLS-vizsgálat által felmért családi és iskolai háttértényezők közül ismertet
néhányat, amelyek különösen fontosak a 4. évfolyamos tanulók szövegértési
képessége szempontjából.
Jelen kötet az általunk legfontosabbnak ítélt eredmények és háttértényezők
bemutatását tűzte ki célul, a vizsgálat részletesebb elemzését a 2008
tavaszán megjelenő PIRLS 2006 Nemzeti jelentésben adjuk közre.