Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Izsó István

A montanisztika magyarországi történetének levéltári forrásai II.

TARTALOM, ELŐSZÓ

Tartalom

Előszó

Bevezetés

I. A bányászat, kohászat, erdészet és pénzverés jogforrásai
1. Királyi dekrétumok
2. Általános bányajogi előírások
3. A királyi ércmonopóliumra és érckereskedelemre vonatkozó előírások
4. Az ércek kincstári beváltását szabályozó jogszabályok
5. A kitermelt ásványi nyersanyag utáni bányavámfizetésre vonatkozó előírások
6. A bányák adományozását szabályozó jogforrások
7. A különleges érckristályok kereskedelmének szabályozása
8. A bányatulajdonra vonatkozó jogforrások
9. Az aranymosásokra vonatkozó jogforrások
10. A bányászat és kohászat szükségleteit szolgáló erdők védelmére vonatkozó jogszabályok

II. A montanisztika igazgatási szervezetére vonatkozó jogforrások
1. A bányászat, kohászat, erdészet és pénzverés kincstári igazgatását, kezelését végző szervezeteket, azok hatáskörét, illetékességét és feladatait szabályozó jogszabályok
1.1. A kamarai igazgatási szervezet működésére vonatkozó jogforrások
1.2. A bányabíróságok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok
2. A kincstári szervezet működését és a felügyelt tevékenységeket szabályozó jogszabályok
2.1. A kincstári igazgatás tárgykörébe sorolható jogforrások
2.2. A hivatali és üzemi szervezet jelentéseit, kimutatásait, előterjesztéseit és nyilvántartásait szabályozó jogforrások
2.3. Pénzügyi kérdéseket tárgyaló jogszabályok
2.4. A munkavédelem korabeli jogforrásai
2.5. Építésügyi tárgyú jogszabályok
2.6. A selmeci Bányászati Akadémiára és az oktatásügy szabályozására vonatkozó jogforrások

III. A kincstári alkalmazásában álló személyzet jogviszonyait szabályozó jogforrások
1. Munkaügyi, munkajogi kérdéseket tárgyaló előírások
2. Instrukciók
3. A tisztviselők jogait és kötelezettségeit szabályozó jogforrások
3.1. A kincstári tisztviselők foglalkozási és bányaművelési tilalmára vonatkozó előírások
3.2. A tisztviselők anyagi felelősségét szabályozó rendeletek
3.3. A tisztviselők jogviszonyára vonatkozó egyéb jogszabályok
4. A tisztviselők illetményét és egyéb járandóságait szabályozó jogszabályok

IV. Az önsegélyezés szervezetére és legfontosabb jogintézményeire vonatkozó jogforrások
1. A bányatársládák szervezetét és működését szabályozó előírások
2. A nyugbérekre vonatkozó szabályozás
3. A kincstár alkalmazásában állók özvegyeinek járandóságait szabályozó jogszabályok
4. A gyermek- és árvaellátásra vonatkozó jogszabályok
5. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályok

V. Az okmánytár egyéb kérdéseket szabályozó jogforrásai
1. A magánjog és az adózás tárgykörébe sorolható jogszabályok
2. A büntetőjog körébe tartozó jogviszonyokat szabályozó jogforrások
3. A vármegyéket és városokat érintő kérdéseket szabályozó előírások
4. Hadügyi, katonai kérdéseket szabályozó jogforrások

Irodalomjegyzék

Előszó

Törvények... Az általuk érintett szakembereket kivéve, vajon hányunknak jutna eszünkbe, hogy olvasgatásukkal múlassuk az időt. Nyelvezetük különösségei, hivatkozásaik bonyolult szövevénye nem is teszi egyszerűvé értelmezésüket. Ugyanakkor, talán semmi nem árulkodik jobban egy-egy történelmi korszak sajátosságairól, mint annak jogi környezete, vagy épp a jogi szabályozás hiányosságai. A jogtörténet különös műfaj. Bizonyos szempontból önállóbb ítéletalkotásra buzdít, mint a történetírás, melynek sokszor ideológiákkal átitatott értelmezéseihez képest a törvények tényszerű mondatai a történetíró helyett ránk bízzák az értelmezést.

A jogtörténet és a köztörténet természetesen elválaszthatatlanok egymástól. Nem lehet történetírással foglalkozni a kor jogi kereteinek ismerete nélkül, de a törvények értelmezése sem létezik a törvényt megszülő hatalmi viszonyok ismeretének hiányában.

A magyar montanisztikum történetére különösen igaz a két feltétel. Bányászatunknak, ércfeldolgozásuknak, pénzverésünknek évszázadokon át kiemelt jelentősége volt az ország gazdaságában. Állításunk különösen igaz a középkori- és az újkori magyar ércbányászatra, melynek törvényi szabályozása - jelentősségéhez illően -, alapos és minden területre kiterjedő volt. A most megjelent könyv válogatás a magyar állam montanisztikára vonatkozó hatalmas joganyagából, áttekintve több mint nyolc évszázad ide vágó jogforrásait. Kötetünk szerzője abból a Franz Anton Schmidt által szerkesztett, 39 kötetnyi terjedelmű okmánytárból válogatott, mely a mai napig a legteljesebb összefoglalása a bányászatunkkal összefüggő jogoknak és kötelességeknek. Az eredeti, a 19. század első felében megjelent okmánytár német nyelvű volt, magyar fordítása csak kéziratban létezett múzeumunk gyűjteményében. Dr. Izsó István ebből a hatalmas anyagból válogatott: az általa közzétételre kiválasztott okmányok a születésük idejének montanisztikumáról teljes képet adnak. Megismerhetjük belőle az uralkodók viszonyát a kincstáruk megtöltésében oly fontos szerepet játszó ércbányászattal, bányavárosaikkal. Évszázadok montanisztikumának adminisztrációs, igazságszolgáltatási, közigazgatási, nemzetiségi és szociális modellje is feltárul előttünk az okmánytár kiválóan szerkesztett anyagát tanulmányozva.

A feudális magyar királyságban különös, az általános jogrendtől szinte minden elemében különböző volt a montanisztikum jogrendje. A Dr. Izsó István szerkesztette kötet a vonatkozó szabályozások sajátosságait, azok változásait mutatja be könnyen áttekinthető, de rendkívül szakszerű formában.

Olvassuk tehát a királyi dekrétumok, kincstári leiratok, s egyéb jogszabályba öntött utasítások tömör összefoglalóját, hogy segítségükkel árnyalni tudjuk azt a képet, mely bányászatunk történetéről él bennünk.

Sopron, 2009. április 2.
Bircher Erzsébet
múzeumigazgató