„Határtalan energiádba helyezem lelkem Uram!” Ahhoz, hogy a Gilgames Eposzt, a Mítoszokat, vagy a Vallási Iratok tartalmait, illetve létünk értelmét valóságában értsük meg, újra kihangsúlyozom, hogy Énok nélkül nem lehetséges. Ezért nem mindegy, hogy Ádám után Énok, hányadik generáció volt és, hogy Gilgames, Noé ágának negyedik leágazottja volt-e. Mert akár Noé, Gilgames, Enkidu, Ézsau stb. nemcsak az első emberiség világának jegyeit viselték magukon, hanem szorosan még azokhoz kötődtek. Ezért nem is merek arra gondolni, hogy Ádám és Éva kinézete külsőleg milyen lehetett? De, ha visszaemlékezünk arra, ahogyan Noéról az Apokrif Iratok meg- emlékeznek, akkor az is bizonyíték az első emberiség változatos és különleges kinézetére, mivel Noé is, még mindig a két világ jegyeit hordta magán: Teste fehér volt mint a hó, és piros, mint a rózsavirág. Haja fehér volt, mint a gyapjú, és szemei olyanok voltak, mint a napsugarak. Ha kinyitotta a szemeit úgy bevilágították a házat mint a Nap, úgyhogy az egész ház nagyon világos lett. Ezután már nem titok az sem, hogy mit takar azon leírás, hogy Gilgames testének kétharmad része isten, egyharmad része pedig ember volt. Enkidu éppen így, mert amikor Aruru agyagból megformázta, ami nemcsak az egynemiség megsokszorozódási folyamatára értendő, akkor nemcsak emberfeletti erővel ruházta fel, hogy ezzel Gilgames vetélytársa legyen, hanem az „agyag” szimbólumával, a halált is kiosztotta a számára. Ezért borította Enkidu egész testét bozontos szőr, mint a vadállatokét. Haja pedig hosszú volt, mint egy asszonyé, és fürtjei úgy lobogtak, mint a kalászok. Együtt legelészett a gazellákkal, és ugrándozott a vadállatokkal, amikor az itatóhelyre tartott. Kell-e ennél nagyobb bizonyíték arra, hogy Enkidu is, a két világ jegyeit viselte magán. Mert, ereje nemcsak isteni, de a kalász és az itatóhely szimbóluma már arra utal, hogy testének szükséglete emberi volt. Ezért Istár |
|
papnőjének nem volt nehéz Enkidut ételre, italra, emberi szokásokra megtanítani. Mielőtt tovább folytatnám, előtte még arra is felakarom hívni a figyelmet, hogy a Biblia is megemlíti az első emberiség szokatlan külsejét, mert ha, Ézsaura gondolunk, akkor úgy ír róla: – hogy amikor megszületett egészen olyan volt, mint valami vörös ruha. Annak ellenére is, hogy egész teste szőrös volt, mint a kecskegida szőre, akár Enkidu, mivel részben még mindig, az első emberiség jegyeit viselte magán ő is. Majd ezután, ha annak értelmét kezdjük bogozgatni, hogy „Gilgames ismert minden dolgot a világon és nem volt előtte rejtély vagy titok”, vagy „amikor Noé kinyitotta a szemeit, ami úgy bevilágították a házat, mint a Nap”, akkor már tudjuk, hogy ez nemcsak a rejtélyek feltárására, vagy a világosságra vonatkozik, hanem a belülről kisugárzó értelem fényére is, ami megfelel időnk glória fogalmával. Sajnos azonban, hogy a glória igazi jelentősége is, elsikkadt az évezredek labirintusában, amit újra meg kell találni. Pedig a perui Nasca-rajzok is visszatükrözik az első emberiség értelmének glóriáját. Némely ember alakú figura feje a fogaskerék cakkjait mintázza, amit a fejből kisugárzó energia szimbólumára kell érteni. Énok: a Látások Könyvében is, a glória fogalmát, az első emberiség leírásakor, a legérthetőbben tárja fel azzal, hogy az értelem fényére vonatkozik. Arra a sugárra, ami belőlük áradt ki, ami által teremtettek, vagy pusztítottak, akár mink is. Erre átvitt értelemben a legékesebb bizonyíték, hogy még ma is Isten, vagy a Szentek fejkörüli glóriáját érzékeljük vele. De, mivel a hús, vér agy, hozza létre gondolatainkat, ezért minden ember kívülről, a feje körül hordozza a saját láthatatlan glóriájának fényét, ami az intelligenciák mértéke szerint különböző. Nagyon kívánom, hogy a jövőben megalkossuk azt a készüléket is, amelyik nemcsak a glória fényét, hanem a lelket is, ami kívülről hálózza be a testünket láthatóvá fogja tenni. Azért, mert a lélek sem az emberi testben található. Azonban nekem is idő kellett ahhoz, |
