CÍMLAP
Bedy Vince
Győr katolikus vallásos életének múltja
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Előszó (Dr. Szabady Béla)
Bevezető
I. A székesegyházi plébánia.
Várplébánia. A pestis. A székesegyházi plébánia kanonok-plébánosai. Magyar káplánok. Német káplánok. A káptalandombi plébánia
II. Győr többi temploma, plébániája, kápolnája, kolostora és ispotálya a középkorban.
A) A Szent István vértanúról nevezett templom és plébánia.
B) A Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére alapított győrhegyi prépostság.
C) Szent Benedekről nevezett templom és plébánia.
D) Szent Lázár kápolnája és plébániája.
E) Szent Katalin ispotálya és temploma.
F) Szentferencrendiek kolostora és temploma. A kolostor második korszaka.
G) A domonkosrendiek kolostora és temploma.
H) A Jeruzsálemi Szent János-rend keresztes vitézeinek győri ispotálya és temploma.
I) A püspöki palota kápolnája.
K) Szent Gotthárd temploma és plébániája.
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok.
A) A győrbelvárosi plébánia. Plébánosok.
B) A győrújvárosi plébánia és temploma. Győrújvárosi plébánosok.
C) Jézustársaság kollégiuma és Szent Ignác temploma.
D) A sarutlan kármelita-rend kolostora és temploma.
E) Győrnádorvárosi plébánia és Szent Kamill temploma. Plébánosok.
F) A győrszabadhegyi plébánia és Szent Anna temploma. Helyi káplánok, plébánosok.
G) A Széchényi György-féle Magyar Ispita és temploma.
H) Német Ispita és Szentháromságról nevezett temploma.
I) Orsolyita apácák kolostora és Szent Anna temploma.
K) A győrgyárvárosi plébánia és Jézus Szentséges Szívének temploma, önálló hitoktatók.
L) A Győr-Szent Imre herceg-úti lelkészség és templom.
M) A rabok temploma.
N) Győrszigeti plébánia és temploma. Győrszigeti plébánosok.
O) Győrrévfalui plébánia és temploma. Révfalui plébánosok.
IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek.
A) A győri Kálvária és ájtatosságainak története.
B) Vallásos műemlékeink.
V. Vallásos egyesületek, kongregációk, társulatok.
VI. Máriatisztelet; búcsújárások.
Név- és helység mutató.
Függelék. A székesegyház legújabb restaurációs munkálatai (Dr. Szabady Béla)
Bevezető
Győrt már a magyarok megtelepedése előtt is lakták az emberek. Az emlékek
évezredek történetének tanúi itt. Ahol ember él, ott a vallás is ad életjelt
magáról. Bizonyára itt is szembe jönnének velünk a győri mult rétegeiből az
ittlakók vallási életnyilvánulásai, ha kutatnánk utánuk. De bennünket csak az
érdekel, hogy mit épített, mit fejlesztett ennek a városnak földjén a teremtő
munkára mindig kész vallásos magyar katolikus lélek.
A püspökség és káptalan megalapításával, a 11. századdal kezdődik Győr katolikus
vallási élete; Szent István király hittérítő munkájából, templomépítéseiből
indul ki a vallási kultúra. A templom szolgálta először és elsősorban a vallási
öntudat ápolását, de a művészetnek, a szobrászatnak, festészetnek, építészetnek,
zenének és költészetnek is dajkája volt. Művészettörténeti emlékeink javarésze
vallásos vonatkozású. Az építészetet a vallásos ihlet sugalmazta a műemlékszámba
menő templomok megalkotásában akkor, mikor a magánházak még alig-alig ismerték
az építőművészet szépségeit. A szobrászoknak is a vallásos ihlet adta az
eszményképeket műveik megalkotására. A festőket és költőket szentképeik
vászonravetésében, himnuszaik megteremtésében a vallásos érzés ragadta ki a
mindennapiság keretéből, és emelte oda, ahová a közönséges emberi érzések nem is
érnek fel. Ahol templomok épültek, ott virágzott az építészet; ott fejlődtek ki
a különböző építészeti stílusok szépségei; a festészet és szobrászat is ott
talált megértő gazdára. A vallás a maga szolgálatába állította a zenét, a
költészetet; a termelő léleknek szárnyakat kölcsönzött, így lett a templom a
műveltség megindítója, középpontja, továbbvivője. A templomok mellett plébániák
keletkeztek; belőlük sarjadt ki a keresztény oktatás csírája is. A plébánia a
templomban és templomon kívül a műveltséget terjesztette; kezében hordozta, és
hordozza ma is a szívek kulcsát, a lélek szárnyát, a nyiladozó értelem első
világító mécsét. A templom mellett alakult és fejlődött ki a község, onnét
indult hódító útjára a keresztény társadalmi élet is. A templomok, plébániák,
kolostorok magukon hordják a város fejlődésének, hanyatlásának, pusztulásának
képét, csak nyitott szemmel kell róluk leolvasnunk az eleven és fakó színek néma
beszédét.
Arra törekszünk, hogy Győr művelődésének vallási tényezőiről valamelyes képet
vázoljunk. Nem akarunk megörökíteni minden vonást, de szeretnők, ha gyüjtő
munkánk egyik intézmény mellett sem siklana el úgy, hogy legalább a létezését
meg ne rögzítse a gyorsan tovairamló mult ködbevesző képén.
Először a győri plébániákat vonultatjuk fel.