
CÍMLAP
A mezőváros, mint uradalmi központ
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Gyáni Gábor: A biografikus és az antropológiai várostörténet-írás
Fatuska János: Curialisták és incriptionalisták Tatán
Ifj. Gyüszi László: Zsidóság az Eszterházy család tatai uradalmában
Fatuska János: Tata II. József igazgatási reformjaiban
Magyar Eszter: Falu vagy mezőváros? (Visegrád a 18. században)
Hudi József: Pápa mint igazgatási központ a 18-19. században
Knézy Judit: Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom
Papp Klára: Mezővárosok a 18. századi bihari magánbirtokon
Molnár András: Zalaegerszeg mezőváros önkormányzati reformja
Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején
Dóka Klára: Mezővárosok az egri püspökség és káptalan birtokán a 18. században
Bevezető
Tata város három, helytörténeti kutatásokkal és gyűjtéssel is foglalkozó
intézménye (Kuny Domokos Múzeum, Német Nemzetiségi Múzeum, Móricz Zsigmond
Városi Könyvtár) a város és környéke történetének feltárására és az
eredmények publikálására új kutatási tervet kezdeményezett. A mintegy húsz
éve megjelent, adataiban kiegészítésre szoruló várostörténeti monográfiát
új kutatási eredményekkel egészítheti ki a nevezett közgyűjtemények
munkatársainak tervei szerint a Kuny Domokos Múzeumban évente megrendezésre
kerülő tudományos tanácskozás, valamint az elhangzott előadásokat
tartalmazó tanulmánykötet. A kezdeményezők reménye szerint, a kronológiai
kötöttségek nélkül kiadásra kerülő kötetek előkészíthetik az új
városmonográfiát, s majdan a teljes sorozat komplex helytörténeti
monográfia összeállításához nyújthat lehetőséget.
Az Annales Tataienses címmel útnak indított sorozat első kötete a tatai
vár 1597. évi, gróf Pálffy Miklós vezette sikeres visszavívásának 400.
évfordulója tiszteletére, Tata a tizenötéves háborúban címmel jelent meg.
A második, A mezőváros, mint uradalmi központ című tudományos tanácskozáson,
az előző téma feldolgozásához hasonlóan, a kérdéskört átfogóan tárgyaló
bevezető előadás tekintette át. Ezt követte a tata-gesztesi Eszterházy-uradalom
birtokközpontja, Tata és Tóváros mezőváros története egy-egy epizódjának
bemutatása. A továbbiakban a felkért előadók részben kincstári, részben
világi magánföldesúri (dunántúli és bihari) birtokok mezővárosainak
történetét elemezték, majd a kötött vagy korlátolt forgalmú birtokok közé
tartozó egyházi birtokok típusai közül a nagyjavadalmasok (püspökségek)
birtokán elhelyezkedő mezővárosok történetéről szóltak.
A szerkesztők