Tétel adatlapja

CÍMLAP

N. Bartha Károly

Udvarhely vármegye nyelvjárásának alaktana

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

Bevezetés
I. Szóösszetétel
1. Elhomályosult összetételek
2. Összetett igék
3. Összetett főnevek
4. Összetett melléknevek
5. Összetett határozószók
6. Összetételes eredetű kötőszók

II. Szóképzés
A) Igeképzés
1. Igéből képzett igék
a) Mozzanatos igék
b) Gyakorító igék
c) Kezdő igék
d) Műveltető igék
e) Visszaható igék
f) Szenvedő igék
2. Névszóból képzett igék
B) Névszóképzés
1. Igéből képzett névszók
a) Igéből való főnevek
b) Igenevek
c) Igéből való melléknevek
2. Névszóból való névszóképzés
a) Kicsinyítő képzők
b) Nagyító képzők
c) Mértéket jelentő képzők
d) Valamivel bírót jelentő képzők
e) Valamihez tartozót jelentő képzők
f) Fosztóképző
g) Nőnévképző
h) Sorszámnév-képző
i) Elvontnév-képző

III. Szótők
1. Igetők
2. Névszótők

IV. Szóragozás
1. Igeragozás
Időalakok és módok használata
2. Névragozás


Bevezető

Nyelvjárásunk sajátságai már régi idő óta foglalkoztatják nyelvészeinket, kezdve a néhai jó Fazekas Eleken, a székely udvarhelyi főreáliskola 70-es évekbeli tanárán, kinek fülét sértette ez a neki igen szokatlan beszédmód s ki igy még a kipellengérezés céljával fordít figyelmet rá, - föl egész Horger Antal ismeretes hangtani értekezéséig. Már Kriza is a Vadrózsákhoz füzött függelékben igyekszik általános megállapításokra jutni, Szombathy Ignác az idegen elemeket vizsgálja, Szarvas Gábor a Nyelvőrben Fazekast birálva szól nyelvjárásunkról, Márkos Albert pedig a Nyikó-mente igealakjait ismerteti hivatásosan; e szorosabban ránk vonatkozó cikkeken és értekezéseken kivül az egész székelység nyelvét tárgyaló dolgozatokból az udvarhelyi érdeküek sem maradhattak ki. Folyóiratainkban pedig mindegyre merülnek föl alakfejtések, kifejezések magyarázása, sőt a sajátságosabb alakok nagy részét már ott találjuk a Simonyi Tüzetes Magyar Nyelvtanában, - de egyetlen kerek nyelvjárástanulmány nincs, egy árva községről sincs az egész megye területéről.

E dolgozat célja annak a vizsgálása volt, hogy a folyóiratokbeli közlemények, Vadrózsák, Népköltési Gyüjtemény és a többi gyüjtések adatai milyennek mutatják Udvarhelymegye nyelvének alaktanát, nem csupán a feltünő eltéréseket keresve, hanem inkább a nyelvjárás valóságos képét, egyben a szétszórt, nagyobbrészt csak alkalomszerü gyüjtések, följegyzések adatait egységes rendszerbe összefoglalva alapot nyújtani a további munkához, azaz észrevehetővé tenni, hogy ezek után mi vár még pótlásra s már az eddigiek között is mi van helyreigazítani való. Adataink közt nem egy található, mely nem csupán e területre szorítkozik; ezek majd a nyelvjárási sajátságok elterjedettségének vizsgálatakor szolgálatot tehetnek.

Az idegen kézből való gyüjtések felhasználására nézve megnyugtatásul szolgálhat az a tény, hogy népnyelvi gyüjtéseink a dolog természeténél fogva sokkal inkább megbizhatóbbak alaktani tekintetben, mint a fonetikai szakképzettséget föltételező hangtan szempontjából, továbbá az sem lényegtelen, hogy magam is e megye szülöttje vagyok s nyelvében élve nevelkedtem föl.

...


×