
CÍMLAP
N. Bartha Károly
Udvarhely vármegye nyelvjárásának alaktana
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezetés
I. Szóösszetétel
1. Elhomályosult összetételek
2. Összetett igék
3. Összetett főnevek
4. Összetett melléknevek
5. Összetett határozószók
6. Összetételes eredetű kötőszók
II. Szóképzés
A) Igeképzés
1. Igéből képzett igék
a) Mozzanatos igék
b) Gyakorító igék
c) Kezdő igék
d) Műveltető igék
e) Visszaható igék
f) Szenvedő igék
2. Névszóból képzett igék
B) Névszóképzés
1. Igéből képzett névszók
a) Igéből való főnevek
b) Igenevek
c) Igéből való melléknevek
2. Névszóból való névszóképzés
a) Kicsinyítő képzők
b) Nagyító képzők
c) Mértéket jelentő képzők
d) Valamivel bírót jelentő képzők
e) Valamihez tartozót jelentő képzők
f) Fosztóképző
g) Nőnévképző
h) Sorszámnév-képző
i) Elvontnév-képző
III. Szótők
1. Igetők
2. Névszótők
IV. Szóragozás
1. Igeragozás
Időalakok és módok használata
2. Névragozás
Bevezető
Nyelvjárásunk sajátságai már régi idő óta foglalkoztatják nyelvészeinket,
kezdve a néhai jó Fazekas Eleken, a székely udvarhelyi főreáliskola 70-es
évekbeli tanárán, kinek fülét sértette ez a neki igen szokatlan beszédmód
s ki igy még a kipellengérezés céljával fordít figyelmet rá, - föl egész
Horger Antal ismeretes hangtani értekezéséig. Már Kriza is a Vadrózsákhoz
füzött függelékben igyekszik általános megállapításokra jutni, Szombathy
Ignác az idegen elemeket vizsgálja, Szarvas Gábor a Nyelvőrben Fazekast
birálva szól nyelvjárásunkról, Márkos Albert pedig a Nyikó-mente
igealakjait ismerteti hivatásosan; e szorosabban ránk vonatkozó cikkeken és
értekezéseken kivül az egész székelység nyelvét tárgyaló dolgozatokból az
udvarhelyi érdeküek sem maradhattak ki. Folyóiratainkban pedig mindegyre
merülnek föl alakfejtések, kifejezések magyarázása, sőt a sajátságosabb
alakok nagy részét már ott találjuk a Simonyi Tüzetes Magyar Nyelvtanában,
- de egyetlen kerek nyelvjárástanulmány nincs, egy árva községről sincs az
egész megye területéről.
E dolgozat célja annak a vizsgálása volt, hogy a folyóiratokbeli
közlemények, Vadrózsák, Népköltési Gyüjtemény és a többi gyüjtések adatai
milyennek mutatják Udvarhelymegye nyelvének alaktanát, nem csupán a feltünő
eltéréseket keresve, hanem inkább a nyelvjárás valóságos képét, egyben a
szétszórt, nagyobbrészt csak alkalomszerü gyüjtések, följegyzések adatait
egységes rendszerbe összefoglalva alapot nyújtani a további munkához, azaz
észrevehetővé tenni, hogy ezek után mi vár még pótlásra s már az eddigiek
között is mi van helyreigazítani való. Adataink közt nem egy található,
mely nem csupán e területre szorítkozik; ezek majd a nyelvjárási sajátságok
elterjedettségének vizsgálatakor szolgálatot tehetnek.
Az idegen kézből való gyüjtések felhasználására nézve megnyugtatásul
szolgálhat az a tény, hogy népnyelvi gyüjtéseink a dolog természeténél
fogva sokkal inkább megbizhatóbbak alaktani tekintetben, mint a fonetikai
szakképzettséget föltételező hangtan szempontjából, továbbá az sem
lényegtelen, hogy magam is e megye szülöttje vagyok s nyelvében élve
nevelkedtem föl.
...