Tétel adatlapja

CÍMLAP

Irodalmunk költői remekei

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezetés
Balassa Bálint:
Katona-ének
Valedicit Patriae...
Boldogtalan vagyok...
Gróf Zrínyi Miklós:
Szigeti Veszedelem I. É. 1-6.
Egyházi énekek a XVII. századból:
Boldogasszony Anyánk...
Ah, hol vagy magyarok...
Kurucdalok:
Most jöttem Erdélyből...
Egy bujdosó szegény legény
Csinom Palkó...
Ne higyj, magyar...
A Rákóczi nóta
Faludi Ferenc:
Forgandó szerencse
A feszülethez
Kazinczy Ferenc:
A nagy titok
Írói érdem
Lukai
Himfy
Nehéz és könnyű
Csokonai Vitéz Mihály:
A Reményhez
Szegény Zsuzsi a táborozáskor
Berzsenyi Dániel:
A magyarokhoz
Fohászkodás
A jámborság és középszer
A közelítő tél
Osztályrészem
Életphilosophia
Napoleonra
Kisfaludy Sándor:
Kesergő Szerelem
Kisfaludy Károly:
Szülőföldem szép határa!
Rákosi szántó a török alatt
Mohács
Kölcsey Ferenc:
Hymnus
Remény, Emlékezet
Zrínyi dala
Huszt
Zrínyi második éneke
Katona József:
A Bánk Bánból Tiborc panasza
Vörösmarty Mihály:
Zalán Futásából az első ének bevezető sorai
Salamon
Szép Ilonka
A szegény asszony könyve
Kis gyermek halálára
Szózat
Az élő szobor
Liszt Ferenchez
Fóti dal
Merengőhöz
Keserű pohár
Emlékkönyvbe
A vén cigány
A puszta sír
Magyarország cimere
Etele
Kölcsey
Bajza József:
Sóhajtás
Czuczor Gergely:
Hunyadi
Alföldi legény
Eötvös József báró:
Búcsú
Mohács
Végrendelet
Garay János:
Kont
Az obsitos
Petőfi Sándor:
Dalaim
Honfi-dal
A hazáról
Ha az Isten...
Véres napokról álmodom...
Egy gondolat bánt engemet...
Magyar vagyok
Nemzeti dal
A magyarok Istene
A ledőlt szobor
Élet vagy halál
Csatadal
A székelyek
Csatában
Befordultam a konyhára...
A virágnak megtiltani nem lehet...
Temetésre szól az ének...
Ez a világ amilyen nagy...
Alku
Ereszkedik le a felhő...
Reszket a bokor, mert...
Hol a leány, ki lelkem röpülését...
Szeptember végén
Rózsabokor a domboldalon...
Búcsú
Hazámban
Távolból
Füstbe ment terv
A jó öreg korcsmáros
Szülőföldemen
Szüleim halálára
Arany Jánoshoz
Ha férfi vagy, légy férfi...
Csokonai
Megy a juhász szamáron...
A magyar nemes
Pató Pál úr
Téli világ
Falu végén kurta kocsma...
A téli esték
Anyám tyúkja
Az Alföld
A csárda romjai
A Tisza
A puszta télen
János vitéz: János vitéz utja Tündérországba
János vitéz Tündérországban
Arany János:
A rab gólya
Fiamnak
Letészem a lantot
Ősszel
A dalnok búja
Itthon
Enyhülés
A vigasztaló
Széchenyi emlékezete
Rendületlenül
Epilogus
Rozgonyiné
Both bajnok özvegye
Szibinyáni Jank
V. László
Mátyás anyja
Ágnes asszony
Szondi két apródja
A walesi bárdok
Tetemrehívás
A méh románca
Családi kör
Az ó torony
A hamis tanú
Szent László
Rege a csodaszarvasról
A fülemile
Toldi Estéje I. É. 1-4.
Toldi Szerelme I. É. 1-2.
Buda Halála I. É. 1. és IX. É.
A Nagyidai Cigányok I. É. 1-4.
Tompa Mihály:
Tornácomon
Őszi tájnak...
Pusztán
A madár fiaihoz
A gólyához
Az én lakásom
Uj Simeon
Kedves nőmnek
Ikarus
Télen, nyáron...
Vajda János:
A virrasztók
Hajótöröttek
Luzitán dal
A vaáli erdőben
Őszi tájék
Húsz év múlva
Madách Imre:
Péter apostol beszéde Az Ember Tragédiájából
Gyulai Pál:
Hadnagy uram
Pókainé
Horatius olvasásakor
Az Igazság és Hamisság
Szeretnélek még egyszer látni...
Éji látogatás
Lévay József:
Mikes
Szüretünk
Tóth Kálmán:
Előre
Szász Károly:
Hazámhoz
A magyar zene
Reviczky Gyula:
Imakönyvem
Vargha Gyula:
A kassai harangok
Aratás felé
Endrődi Sándor:
A celli búcsú
Ábrányi Emil:
Magyar nyelv
Kozma Andor:
Magyarok symphoniája
A karthagói harangok
Szabolcska Mihály:
Ákácvirágzás idején
A Grand Caféban
Salzburgi csapszékben
Mért nem születtél te...
Ady Endre:
Prológus
A föl-földobott kő
Párisban járt az Ősz
A halál lovai
Sajó Sándor:
Magyar ének 1919-ben
Hit
Végvári:
Eredj, ha tudsz!
Nagy magyar télben...
Papp-Váry Elemérné:
Hitvallás
Sík Sándor:
Hazátlan folyók
Karácsonyi álom
Mécs László:
Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld
Szeles, esős őszi este
Magyar népdalok:
I. Amerre én járok...
II. Amott kerekedik...
III. Cserebogár, sárga cserebogár...
IV: Káka tövén költ a ruca...
V. Mi piroslik ott a síkon...
VI. Nagyabonyban csak két torony látszik...
VII. Édes anyám most küldött egy levelet...
VIII. Nincs jobb élet a juhásznál...
IX. Hortobágyi pusztán fuj a szél...
X. Még azt mondják, az orromon...
Népballadák:
Kádár Kata
Kőmíves Kelemenné
Kerekes Izsák
Függelék.
A) Prózai szemelvények:
Kölcsey Ferenc Parainesiséből
Széchenyi István Hitel c. munkájának ajánló sorai
Kossuth Lajos 1848. júl. 11-iki beszédéből a bevezető és befejező sorok
Deák Ferenc Felirati javaslatának bevezető része
Gyulay Pál beszéde Arany János ravatalánál
Beöthy Zsolt: A Magyar Irodalom Kis-Tükréből a bevezető sorok
Prohászka Ottokár: Az új honfoglalókhoz
B) Verstani áttekintés:
1. A ritmus
2. Az ütem
3. Nemzeti versformák
4. A rím
5. Klasszikus versformák
6. Nyugateurópai versformák
A megtanulásra szánt anyag beosztása


Előszó

Évek hosszú tapasztalata arról győzött meg, hogy a magyarnyelvi oktatás nyolcévi komoly munka dacára sem jut el a kívánt eredményhez. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy tanítványaink megfelelő szó- és kifejezéskészlet hiányában még a felsőbb osztályokban sem tudják jól és szépen kifejezni gondolataikat.

Ezt a hiányt akarja pótolni elsősorban "Irodalmunk költői remekei" c. antológiám, mely a nagyméltóságú V. K. M. 11506/924 V. sz. rendeletében felsorolt és könyv nélkül való megtanulásra előírt, illetőleg ajánlott remekműveket tartalmazza. Ez a gyűjtemény lehetővé teszi, hogy az alsóbb fokon tanultakat minden következő felsőbb osztályban ismételtethessük. Ily módon tanítványaink nagymennyiségű költői szólam és kifejezés állandó birtokában nemcsak megfelelő stíluskészségre tesznek szert, hanem erkölcsi és esztétikai érzéküket is fejlesztik azon felül, hogy fogékony lelkükben a hazafias érzelem eleven akarattá acélosodik. A költői eszmények újra és újra való átélésére, a költői remekművekből szétáradó esztétikai, erkölcsi és hazafias értékek megvalósítására soha nagyobb szükség nem volt, mint éppen korunknak anyagias felfogású világában. Ezek nélkül nem lesz magyar feltámadás.

Magyarázatokkal ellátott gyüjteményem mintegy 200 költeményt tartalmaz s a Függelékben felöleli a legszükségesebb prózai könyvnélkülieket is. Szándékosan mellőztem a megtanulásra kevéssé alkalmas költeményeket (pl. Vörösmarty: Szilágyi és Hajmási; Arany: Török Bálint, Pázmány lovag stb.), továbbá a Toldiból való szemelvényeket. Ez utóbbiakhoz ugyanis minden nehézség nélkül hozzájuthatnak tanítványaink. Viszont felvettem a gyüjteménybe olyan darabokat, melyek a hivatalos jegyzékben nem szerepelnek ugyan, de amelyeket eddigi tapasztalatom szerint nagy haszonnal értékesítettek tanítványaim (kurucköltemények, népdalok stb.). Különös gonddal őrködtem azon, hogy gyüjteményem szövegkritikai szempontból kifogástalan legyen, azért a szövegközlésben a legújabb kiadásokat vettem alapul. A Függelékhez egy kis verstani összefoglalást is csatoltam.

A miniszteri rendelet értelmében minden tanulónak feltétlenül tudnia kell Kölcsey Hymnusát, Vörösmarty Szózatát, Petőfi Nemzeti dalét és Berzsenyi Fohászkodását. Ezeken kívül minden középiskolát végzett ifjú még vagy harminc költeményt köteles könyv nélkül ismerni és pedig Petőfitől tizet, Vörösmartytól és Aranytól hatot-hatot, Tompától kettőt, a többit a hivatalos jegyzékben foglaltak közül szabadon lehet választani.

Abban a reményben, hogy e gyüjteményemmel kitűzött célomat sikerül elérnem s hogy a tanár és tanítvány munkájának megkönnyítéséhez jelentékenyen hozzájárulok, ajánlom munkámat igen tisztelt kartársaim és magyar diákjaink figyelmébe. "Nocturna versate manu, versate diurna!"

Kelt Szombathelyen, 1929. június havában.

Dr. Kőmives Kolos.


×