
CÍMLAP
Németh László
Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Születési helye? Budapest!
Kiadványszerkesztés szövegszerkesztővel?!
Mitől fejlett egy betűtechnológia?
Hogyan használjuk a Graphite-ot?
Stílusok és formázás
PDF formátum
SVG képek beillesztése
Elválasztás
Egyéb nyelvi eszközök
Szabad, nyílt és hordozható
Támogatás a LibreOffice-hoz
A könyv felépítése és nyelvezete
Segítség a könyvhöz
Kitekintés
Köszönetnyilvánítás
Csatlakozzon a LibreOffice közösséghez!
ELSŐ FEJEZET
Betűk és sorok
Betűtípusok és betűfokozatok
Sorok betűszáma
Sorközök beállítása
Sorok számának beállítása
Oldal- és margóméretek beállítása
Behúzás
Tömbösítés, elválasztás és fattyúsorok kezelése
Utolsó sor tömbösítése
Az automatikus elválasztás felülbírálása
Graphite betűtulajdonságok
Graphite tipográfiai hiba elválasztásnál
Soregyen
Betűközök beállítása
Nagybetűk
Kiskapitális betűváltozat
Félkövér betűváltozat
Gondolatjel, nagykötőjel és idézőjel
Különleges karakterek
Ligatúrák
Valódi betűfokozatok
Spácium
Ugráló és egalizált számok
MÁSODIK FEJEZET
Címsorok
Címsorok készítése
Címsorstílus megszüntetése
Címsorok számozása
Címsorok többszintes számozása
Címsorok középre igazítása
Nagybetűs címsorok
Fejezetcímek (címsorok új oldalon kezdése)
Új címsorstílus a lap alji címsorok elkerülésére
Többsoros címek
Többsoros címek formázása
Élőfej fejezetszámmal
Egyéb bekezdés-kiemelések
HARMADIK FEJEZET
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék beszúrása
Tartalomjegyzék frissítése
Tartalomjegyzék törlése
Tartalomjegyzék bővítése egyéb címsorokkal
A tartalomjegyzék stílusa
NEGYEDIK FEJEZET
Listák és felsorolások
Alapértelmezett listák és felsorolások
Felsorolás és számozás felismerése
Számozatlan bekezdések és sorok beszúrása
Többszintű számozások és felsorolások
Kereszthivatkozás a listaelemekre
Listastílusok használata
Számozás újrakezdése
Listastílusok módosítása
Több számozási szint
Felsorolások
ÖTÖDIK FEJEZET
Oldalak
Címlapok
Aktuális oldalstílus és beállítása
Élőfej és élőláb
Oldalszámozás
Címsorok a fejlécben
Fekvő oldalak beszúrása
Oldaltörések
Új oldalstílus létrehozása
Fejezetek páratlan oldalon való kezdése
Hasábok
Színes oldalak
HATODIK FEJEZET
Lábjegyzetek
Számozott lábjegyzet beszúrása
Lábjegyzet módosítása
Lábjegyzet törlése és másolása
Lábjegyzet beállítása
Lábjegyzetek tipográfiája
Valódi betűfokozat a lábjegyzetindexben
Tömbösített lábjegyzetek
Csillagos lábjegyzetek
Alternatív lábjegyzetszámozás
HETEDIK FEJEZET
Táblázatok
Táblázatok kezelése
Ezrestagolás táblázatokban
Táblázatfeliratok létrehozása
Kereszthivatkozás táblázatokra
Magyar névelős kereszthivatkozások
Táblázatok stílusának felvétele
Táblázat automatikus formázása
Táblázatformátum módosítása
Példa a táblázatformázásra
NYOLCADIK FEJEZET
Képek és szövegkeretek
Képek beillesztése
Képek méretezése, vágása és körbefuttatása
Kép pozicionálása
Képek számozása
Képfeliratok
Szövegkeretek stílusának beállítása
Margó keretstílus létrehozása
Összetett oldalak és szövegkeretek
Rajzobjektumok
Diagramok
Bekezdéscímek szövegkerettel
KILENCEDIK FEJEZET
Automatikus javítás
Automatikus javítás gyors elutasítása
Szókiegészítés
Megfelelő idézőjelek
Szócsere és bővítése
Egyéb automatikus formázások beállítása
Soronként bekezdésekre tördelt szöveg javítása
TIZEDIK FEJEZET
Szövegblokkok
Szövegblokk beillesztése
Szövegblokk kategóriák
Szövegminták megtekintése és módosítása
Új szövegminták létrehozása
TIZENEGYEDIK FEJEZET
Sablonok
Sablonok készítése
Sablonok felhasználása
Sablonszervező párbeszédablak
Sablonok módosítása
Sablonok törlése
Sablonkategória létrehozása
Sablonok másolása és áthelyezése
Mezők a sablonokban
Dátummezők
Felhasználói mezők
Beviteli mezők
Mezőtartalom számmal és számnévvel
TIZENKETTEDIK FEJEZET
Stílusok
Stílusok és formázás
Stíluskategóriák
Stílusok alkalmazása
Címsorok létrehozása
Aktuális stílus
Stílusok használata kis képernyőn
Tartalomjegyzék készítése
Szomszéd bekezdések stílusának beállítása
További stílusműveletek
A LibreOffice stílushierarchiája
A dokumentumok alapértelmezett betűtípusai
Alapértelmezett sablon módosításai
Stílusok módosítása
Ősstílus visszaállítása a Standard gombbal
Összetett műveletek stílusokkal
Új karakterstílus létrehozása
A stílushierarchia módosítása
Új bekezdésstílus létrehozása
Új számozási stílus létrehozása
Feltételes stílusok
Bekezdésstílusokhoz csatolt számozási stílusok
Stílusok másolása és áthelyezése
Stílusmódosítás többszörös kijelöléssel
Keresés és módosítás stílus alapján
TIZENHARMADIK FEJEZET
Testreszabás
Billentyűkombináció stílushoz rendelése
Billentyűkombináció művelethez rendelése
Billentyűkombináció makróhoz rendelése
TIZENNEGYEDIK FEJEZET
Fődokumentumok
Navigátor ablak
Fődokumentum létrehozása
Szöveg beszúrása az aldokumentumok elé
A fődokumentumok kezelése
Aldokumentumok új oldalon való kezdése
Fődokumentumok átalakítása
TIZENÖTÖDIK FEJEZET
Makrók készítése
Makrórögzítés és -indítás
A rögzített makró szerkesztése
Segítség a makróprogramozáshoz
Az API felfedezése
Példa: táblázatok egységes formázása
Példa: táblázatstílusok megvalósítása
TIZENHATODIK FEJEZET
Nyomdai előkészítés
Színterek
Kifutó
Egyéb feladatok
Függelék
Linux Libertine és Biolinum tulajdonságok
Linux Libertine és Biolinum G tulajdonságok
Támogatott nyelvek (name tulajdonság)
Szimbólumok (texm tulajdonság)
Piktogramok
Bevezetés (részlet)
Születési helye? Budapest!
Ha ki kellene választanunk a LibreOffice irodai programcsomag születési
helyét, akkor ez Magyarország, közelebbről Budapest volna. 2010
szeptemberében hazánkban rendezték meg a nemzetközi OpenOffice.org
konferenciát. A korábbi években Hamburg, Berlin, Koper (szlovén-olasz
szervezésben), Lyon, Barcelona, Peking és Orvieto adott otthont a több
száz résztvevővel zajló rendezvényeknek.
Az ingyenes, szabadon használható és módosítható OpenOffice.org irodai
programcsomag 10 éves évfordulóját tűzijátékkal köszöntötték a magyar
szervezők. A látványos külsőségek - a megnyitóra a Parlamentben került sor
- ellenére némi árnyék vetült a konferenciára. Az OpenOffice.org jövőjét
illetően sokakat elbizonytalanított az a fejlemény, hogy az Oracle cég
felvásárolta az OpenOffice.org közösségi fejlesztését elindító Sun
Microsystemst. (Bár egy nyílt forráskódú alkalmazás, különösen olyan, mint
az OpenOffice.org, amely mögött már számos cég és alapítvány felsorakozott,
sokkal inkább életképes, mint egy egyetlen cégtől függő zárt alkalmazás.)
Ennek a bizonytalanságnak vetett véget, hogy az OpenOffice.org közösség
meghatározó tagjai új, független szervezet létrehozásáról döntöttek a
budapesti konferencia nem hivatalos programjaként. A Document Foundation
célja az OpenOffice.org közösségi fejlesztésének elősegítése, amit részben
egy új OpenOffice.org változat, a LibreOffice kiadásával valósít meg.
A LibreOffice-ról rövid időn belül bebizonyosodott, hogy vonzza és
bátorítja a fejlesztőket, nemcsak az olyan nagyvállalatok, mint a Novell
és a red Hat Linux, hanem számos egyéb cég, alapítvány és önkéntes
részéről is. Az OpenOffice.org magyar honosítását végző FSF.hu Alapítvány
már régóta a Go-oo névre hallgató OpenOffice.org változatot használta az
OpenOffice.org magyar kiadásának elkészítésére. Mivel a Go-oo fejlesztése
a LibreOffice-szal folytatódott, az FSF.hu Alapítvány honosításainak és
fejlesztéseinek célja is a LibreOffice lett. A régi-új irodai programcsomag
végleges kiadása 2011 januárjában jelent meg számos igazi újdonsággal. A
LibreOffice egyik legnagyobb előnye, és egyben e könyv témája is, hogy a
LibreOffice Writer névre hallgató szövegszerkesztője kiadványszerkesztőként
is használható professzionális betűkezelése révén.
Kiadványszerkesztés szövegszerkesztővel?!
Nem ellentmondás, sőt inkább bevett gyakorlat dolgozatok, jelentések,
jegyzetek és könyvek szövegszerkesztővel (pontosabban dokumentumszerkesztővel)
való elkészítése és kiadása. A helyesírási és tipográfiai szabályok
betartásával elfogadható minőségű kiadványokat készíthetünk a modern
dokumentumszerkesztőkkel, megtartva minden olyan előnyt, ami ezek
sajátossága: a szerkesztési feladatok nagyfokú automatizálása, a
csoportmunka támogatása, az egyéb irodai programokkal, táblázatkezelőkkel
és adatbázisokkal való integráció lehetősége és nem utolsósorban a könnyű
kezelhetőség. Gyakran persze csak az szól a szövegszerkesztő mellett, hogy
könnyebben hozzáférhető, és már ismert eszköz.
A LibreOffice Writer szövegszerkesztő túllép a dokumentumszerkesztők
megszokott tipográfiai lehetőségein. Fejlett betűtechnológiájával
ligatúrákat, valódi kiskapitálisokat, ugráló számokat kezel, sőt egyes
képességeivel (magyar tipográfiai beállítások, automatikus ezrestagolás
stb.) meghaladja a kiadványszerkesztőket is.
A könyv bemutatja azt is, hogyan lehet a LibreOffice Writer
szövegszerkesztővel egységes és szép megjelenésű kiadványokat létrehozni.
A helyesírás és a tipográfia mellett ennek titka, hogy az ismétlődő
feladatokat, formázásokat, szövegelemeket a szövegszerkesztő megfelelő
eszközeivel: stílusokkal, szövegblokkokkal, sablonokkal kezeljük. Mivel ez
a szerkesztési feladatok automatizálását jelenti, nemcsak szebb és jobb
lesz a végeredmény, hanem egyszerűbben is kivitelezhető.
[...]