Fülszöveg

Töredék a kertről

Ha mostanra már alig is hasonlít ahhoz, amelyet "ültete az Úr", mégis a kert a kevés helyek egyike, hol élményszerűen átélhető a teremtmények és a rendezett dolgok harmonikus igazodása egy bizonyos erőhöz, ha úgy tetszik: Istenhez.

Meditációra meg alkalmasabb téri elhelyezkedés, mint amit a kert kínál, tán nincs is. Nézz végig lélekkel egy krumplisoron, a gyümölcsfákon, engedd magadhoz a madárszót, ismerd föl a szövőlepkét, a füvek és virágok illat-beszédét, kopogj be a mag hajlékába: otthon van-e... Hogy ez csak lírai nosztalgia, mert a mindennapok ügye más? De hiszen a fel- és beismert veszteség nem arra való-e, hogy kihívja a visszaszerzés reményét? S még ahogy Kafka mondja: "A mi rendeltetésünk megváltozott, de hogy ezzel együtt a paradicsom rendeltetése is megváltozott volna, arról szó sincs." Csak odébb leledzünk; a kerttől keletre...

Kelemen Lajos