
CÍMLAP
PhD konferencia
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A konferencia programja, 2008. november 10.
Előszó - Tarnóczy Mariann
Történelemtudomány
Tófalvi Zoltán: Az erdélyi "ENSZ-memorandum" 1956 - Tervek, elképzelések az erdélyi kérdés megoldására
Néprajztudomány
Silling Léda: A hajdani bácskai leányvásár
Ágoston Palkó Emese: Kalotaszegi falvak az anyakönyvek tükrében
Szennyes Andrea: Görög katolikus vallásos népszokások és identitástudat Kárpátalján, a beregszászi járási községekben.
Sass Szilvia: Temetkezési szokások és a halállal kapcsolatos hiedelmek Borzsován
Irodalomtörténet
Gáspár Sándor: Adalékok a Sajtóigazgatóság működésének szempontjairól. Szocialista cenzúra a Marosvásárhelyi Rádióban
Földrajz, földtudományok
Kész Attila: Folyó morfometriai vizsgálatok a Borzsa vízgyűjtő területén
Radvánszky Bertalan: A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a Tisza vízgyűjtő területén
Ambrus Tünde: A székely tizesek tájrehabilitációs és tájhasznosítási kérdésének időszerűsége
Szociológia, oktatás, oktatáspolitika
Sántha Ágnes: Munka vagy család? A szakmai pálya és a magánélet összefüggései fiatal magyar és német diplomások élettervében
Mihály Emőke: Merre tart a romániai szegénység? Elemzési kísérlet a romániai szegények mai helyzetéről
Takács Zoltán: Regionális felsőoktatás - Vajdaság
Ferenc Viktória: Kárpátaljai magyar diákok az ukrajnai emelt szintű érettségi útvesztőiben
Márku Anita: A kárpátaljai magyarok nyelvválasztási stratégiái kétnyelvű nyelvi módban
Természettudományok, műszaki tudományok
Mészáros Attila: Tudásközvetítés az információs társadalomban
Attila Strba: Quantification of Wireless Embedded System Powered by Ambient Energy
Veres Péter: Gamma-kitörések
Póth Miklós: Methods and algorithms in discrete tomographic reconstruction of binary hv-convex matrice
Biológia, orvostudomány
Dégi László Csaba: A daganatos betegségek pszichoszociális vetületeinek vizsgálata Erdélyben. A daganatos diagnózis
Demeter Gyula: A prospektív emlékezet és a végrehajtó funkciók sérülése obszesszív-kompulzív zavarban (OCD)
Utószó - Kötél Emőke
A kötet szerzői
Előszó
Mindig öröm fiatalokkal találkozni, velük együtt lenni, hallgatni őket -
így volt ez a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) 2008. november 10-i PhD
konferenciáján is, ahol a legkülönbözőbb tudományterületeken dolgozó
hallgatók hét szekcióba sorolt előadásait hallgathattuk meg egész napos
rendezvény keretében, a Márton Áron Szakkollégium Márai, Brassai és Kassák
termeiben.
Dicséretes törekvése a MÁSZ-nak, hogy évente szereplési lehetőséget
biztosít fiatal kutatóknak, konferencia keretében ad teret eddigi munkájuk,
eredményeik bemutatására. Nagyon jó a MÁSZ e tehetséggondozásának az a
módja is, hogy hazai és határon túli, azaz magyarországi és anyaországi
intézmények hallgatóinak egyaránt lehetőséget biztosít a szereplésre. A
magyar tudományosság integrációját szeretné az Akadémia is elősegíteni,
ezt szolgálják az utóbbi évek intézkedései, szervezeti és működési
változtatásai a hazai és a határon túli magyar tudományos világ
közelítésére.
A doktori iskolák a tudományos utánpótlás-nevelésnek fontos színterei,
határon innen és túl egyaránt, a doktoranduszok és doktorandák tudományos
munkájuk végzéséhez e műhelyekben kaphatnak útmutatást, a mester-tanítvány
viszony még ma, az internet és a virtuális kommunikáció térnyerésének
korában sem ment ki a divatból. A személyes konzultáció, a példa- és
útmutatás a tudományos pálya egyengetéséhez, a kutatóvá váláshoz
nélkülözhetetlen.
Tudjuk, hogy a PhD megszerzése nem könnyű, tudjuk, hogy már sok munka van
azok háta mögött, akik e tudományos felolvasó ülésig eljutottak, rövid az a
három év, ami az abszolutóriumig rendelkezésre áll, s akkor hol van még a
védés? Sok is a lemorzsolódás, nem ér el mindenki a folyamat végére. E
pályához, mint talán minden színvonalas teljesítmény eléréséhez kell némi
megszállottság, kíváncsiság - kell a tudományos munka öröme, de kell a
kitartás és a szorgalom is.
Az Akadémia hagyományosan fontos kérdésnek tekinti, és kiemelten kezeli
mind a határon túli magyar tudományosság, mind pedig a kutatói utánpótlás
ügyét. Szeretném röviden bemutatni, hogy mivel bátoríthatjuk a hallgatókat,
a fiatal kutatókat, miért is érdemes elvégezni azt a komoly munkát, aminek
eredménye a tudományos fokozat elnyerése.
Ajánljuk a köztestületi tagság lehetőségét, ajánljuk, hogy a tudományos
fokozat megszerzése után egy jelentkezés lap kitöltésével lehetőség nyílik
az MTA köztestületi tagjává lenni, részévé válni annak a tudományos
közösségnek, mely határtalan, mely integrálja a magyar tudományosság
legjobbjait itthon és külhonban egyaránt. Ezáltal lehetőség nyílik a
részvételre az akadémiai tudományos osztályok munkájában, a szak- és
munkabizottságok lefedik a tudományterületek szinte teljes spektrumát.
A köztestületi jelentkezés feltétele a tudományos fokozattal való
rendelkezés, s annak a szándéknak a kinyilvánítása, hogy az illető kutató a
köztestület tagjává kíván válni. A jelentkezések alapján az Akadémia
elnökének aláírásával oklevél készül a köztestület új tagjainak, melyet
évente két alkalommal, az akadémiai közgyűlést követően, május folyamán,
valamint a Magyar Tudomány Ünnepe után, novemberben küldünk el a tagságra
jelentkezőknek.
A környező országok magyar nyelvű vagy tárgyú kutatásaival foglalkozóknak
pályázati lehetőséget biztosít az Akadémia határon túli magyar
tudományosság programja keretében két ösztöndíjrendszer révén is, melyekkel
segíteni kívánjuk mind a magyarországi, mind pedig a szülőföldön végezhető
kutatásokat. Ezek keretékben a köztestület tagjai jogosultak részt
venni a Domus Hungarica Scientiarum et Artium és a Határon Túli Magyar
Tudományosságért ösztöndíjprogramokban. Előbbi a magyar nyelvű és tárgyú
kutatások végzőit segíti magyarországi ösztöndíj lehetőségekkel, junior és
senior kategóriában, utóbbi a környező országokban felhasználható egyéni és
csoportos ösztöndíjakat ítél oda, szülőföldi felhasználással.
Az Akadémia elnöke, Pálinkás József kiemelt programot hozott létre
kimagasló teljesítményű fiatalok számára Lendület Fiatal Kutatói Program
névvel. A programra pályázó ifjú tudósok közül a kiválasztottak az MTA
kutatóintézeteiben alakíthatnak új kutatócsoportot, kiemelt bérezéssel. Az
MTA elnöke erőteljesebben kívánja bekapcsolni a fiatal kutató kollégákat
az Akadémia munkájába, ezt a célt szolgálja a nemrég életre hívott Fiatal
Kutatók Testülete. A kutatói pályaív eszközrendszere, a hazai tudományos
jövőkép megalkotása, tanácsadás - ezek azok a feladatok, melyek
megoldásában az MTA vezetése számít az utánpótlás legjobbjaira.
A külső köztestület létszáma már meghaladja az 1200 főt, komoly tudományos
kapacitás ez, mely a magyar és az egyetemes tudomány szolgálatában
munkálkodik. E közösség várja a fiatal tehetségeket, eminens érdeke a
magyar tudományosságnak a fiatalok megnyerése a tudomány, az alkotás
számára.
A kötetben szereplő előadások, tanulmányok, az egyes területek
témaválasztásai jól jelzik, hogy milyen kiváló érzékkel, érzékenységgel
nyúlnak a fiatal kutatók a legégetőbb kérdésekhez, társadalmilag és
tudományosan egyaránt releváns témákhoz. Eminens érdeke a tudományos,
felsőoktatási intézményeknek, kutatásfinanszírozási alapoknak egyaránt,
hogy minél intenzívebben építsenek az utánpótlásra, vonják be
tevékenységükbe a tehetséges fiatalokat, az újabb s újabb nemzedékek
kiváló képviselőit - a tudományban a generációk jól segíthetik egymást:
a tapasztalat s az új kérdések iránti fogékonyság együttes eredménye
lehet a hatékonyság, az alkotás.
Gratulálunk mindenkinek, aki e kötetben szerepel, köszönet illeti a MÁSZ-t
a konferencia megszervezéséért és a kötet megjelentetéséért, a Magyar
Tudományos Akadémia pedig várja mielőbb a jelentkezéseket köztestületébe.
Tarnóczy Mariann,
az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetője