Fülszöveg

Valahol a Dél-Alföldön, egy falusi ház lim-lomos padlásán értékes festményre bukkan az idős szolgabíró. A kép Munkácsy Mihály alkotása: A táncoló betyár, mely a regényes történet értelmében párja a debreceni Déry Múzeumban kiállított Bujdosó betyárnak. A férfi a képet végrendeletében unokaöccsére hagyományozza, ám hamarosan kiderül, a képnek nemcsak az eredetije, hanem a másolata - hamisítványa - is létezik. Hogy kerül a hamisítvány egy meggyilkolt ember kezébe? Hová tűnt az eredeti festmény, talán külföldre csempészték, vagy a hazai műkincsmaffiózók birtokolják?

A regény az 1970-es évek első felében játszódik, hőse fiatal fizikusnő, az ő sorsa foglalja keretbe az izgalmas kriminálhistóriát. Az édes-bús szerelmi történet megismerésén túl betekinthetünk az akkori idők műszaki-tudományos életébe: a kutatóintézetek, gyárak világába, ezzel együtt végigizgulhatunk egy minden képzeletet felülmúló, döbbenetes katasztrófát, mely rányomta bélyegét hazánk elektronikai iparára.

Figyelem! A regényben leírt események csupán fikciók; a szereplők az írói fantázia szüleményei. Bármilyen egyezés a valósággal csakis a véletlen műve lehet.