Tétel adatlapja

CÍMLAP

A fogyatékosság definíciói Európában

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

A JELENTÉSBEN HASZNÁLATOS RÖVIDÍTÉSEK
  1. függelék
  2. függelék
  3. függelék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

I. RÉSZ: BEVEZETÉS ÉS MÓDSZERTAN
  1. fejezet: Bevezetés
    1.1. A Bizottság tenderdokumentumának háttere
    1.2. A társadalmi modell
    1.3. A fogyatékosságdefiníciók szociálpolitikai perspektívája
  2. fejezet: A kutatás kontextusa és tervezése
    2.1. Az említettekkel rokon kutatások
    2.2. Kutatási terv

II. RÉSZ: KUTATÁSI EREDMÉNYEK
  3. fejezet: Fogyatékosságdefiníciók a szociálpolitikában
    3.1. ADL-hez adott támogatás és az önálló életvitel előmozdítása
    3.2. Jövedelemfenntartás és jövedelemtámogatás
    3.3. Foglalkoztatási intézkedések
  4. fejezet: A fogyatékosságfelmérési eljárások elemzése
    4.1. A fogyatékosságfelmérési eljárások fajtái
    4.2. Felmérési gyakorlat az európai uniós államokban

III. RÉSZ: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYATÉKOSSÁGÜGYI POLITIKÁJA
  5. fejezet: Fogyatékosság és diszkrimináció
    5.1. Diszkrimináció és egyenlőségfelfogások
    5.2. A szűkebb definícióhoz kapcsolódó jogok és érvek
    5.3. Diszkriminációellenes definíciók és szociálpolitikai meghatározások
  6. fejezet: A fogyatékos személyek mozgásszabadsága
    6.1. Tartózkodási jogok
    6.2. A juttatások hordozhatósága
    6.3. Definíciók, tartózkodási hely és a döntések kölcsönös elismerése
7. fejezet: Összehasonlítható fogyatékosságügyi adatok szolgáltatása

IV. RÉSZ: KÖVETKEZTETÉS
  8. fejezet: Következtetés
    8.1. A szociálpolitikában alkalmazott fogyatékosságkategóriák
    8.2. Szociálpolitikai definíciók és kategóriák
    8.3. Kategóriák, identitások és konstrukciók

HIVATKOZÁSOK

FÜGGELÉKEK
1. függelék: A munkaképtelenség felmérése
2. függelék: Definíciók a foglalkoztatási intézkedésekben
3. függelék: A mindennapos tevékenységek támogatásában és a független életvitel előmozdításában alkalmazott definíciók


Előszó

Ez az átfogó tanulmány, amely elemzi és értékeli a fogyatékosság különféle definícióinak a fogyatékos emberek érdekében hozott intézkedésekre gyakorolt politikai vonzatait, igen nagy jelentőségű azok számára, akik érdekeltek a fogyatékos embereket szolgáló közös cselekvés jövőjében. A tanulmány világosan megmutatja, hogy a fogyatékosság tartalmának definíciója különleges hatással van arra, hogy a kormányzatok és más szervezetek milyennek tekintik a fogyatékos embereket, és hogyan bánnak velük. Engedtessék meg nekünk, hogy két, európai összefüggésből kiragadott példát idézzünk: a különféle definíciók jelentős következménnyel járnak a fogyatékos emberek mobilitására, és arra a képességükre, hogy élni tudjanak az Amszterdami Szerződésben foglalt egyik elemi joggal és alapvető szabadságjoggal - a mozgásszabadsággal. A szabad mozgáshoz való jog talán még nagyobb jelentőségre tesz szert a huszonöt tagúvá bővülő Unióban, a nemzeti gazdaságok és a társadalmak fokozódó globalizációjának körülményei között.

A fogyatékosságot meghatározó definíciók és kritériumok - amelyeket a nemzeti törvények és más szabályozói szintek rögzítenek - nagymértékben különböznek egymástól a jelenlegi tizenöt tagállamban. Ez lehet a legnagyobb akadálya a fogyatékosság tárgyában hozott nemzeti döntések kölcsönös elismerésének, és különösen a speciális szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzáférési jogosultságnak. Így például az Európai Unióban a fogyatékos emberek különleges nehézségekkel találhatják magukat szemben a szociális biztonság és az európai polgárokat megillető más jogok tekintetében, amikor egyik tagállamból a másikba költöznek.

A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága ennek a háttérnek az ismeretében adott megbízást e tanulmány elkészítésére, és e megbízásnak a Brunel Egyetem kiválóan eleget is tett. Egyrészt a tanulmány országról országra és juttatásról juttatásra részletes információval szolgál mindazon nemzeti szabályokról és intézkedésekről, amelyek a fogyatékos embereket érintik, illetve amelyek a fogyatékossággal kapcsolatos dimenzióval rendelkeznek, ezért kiváló eszközt ad a kutatók kezébe. Másrészt - ami véleményem szerint még fontosabb - gondolatébresztő összehasonlító elemzést kínál ezekről a szakpolitikai intézkedésekről és arról, hogy a definíciók miként befolyásolják e szakpolitikai intézkedéseket. A tanulmány rámutat a fogyatékossággal kapcsolatos "társadalmi modell" egyes korlátaira is. Ez a "társadalmi modell" sokkal befogadóbban tekint a fogyatékosságra, mint a korábbi "orvosi modell", mi több, annál jóval nagyobb mértékben ismeri el a fogyatékos emberek "jogait". Mindazonáltal e "társadalmi modell" nélkülöz bizonyos naprakészséget a fogyatékossággal kapcsolatos intézkedések legújabb fejleményei terén, különösen, ami a fokozottan személyre szabott megközelítéssel elérhető eredmények főáramba helyezésének [mainstreaming], fokozott megismertetésének erősödő tendenciáját illeti.

Ennak az elemzésnek a kulcsfontosságú üzenete az, hogy a közhatóságoknak - európai szinten is - fontos szerepet kell játszaniuk abban, hogy a társadalmat mindinkább befogadóvá tegyék, nem utolsó sorban azáltal, hogy megfogalmazzák a fogyatékosság nyitott és befogadó definícióját. Nem fér kétség ahhoz, hogy a tanulmány jelentős mértékben hozzájárul a Fogyatékosok Európai Évének utófigyeléséhez azáltal, hogy bemutatja, széles tér nyílik az információcsere és a kölcsönös politikai tanulás előtt: a tanulmány egyértelműen leszögezi, hogy a fogyatékosság alapkoncepciójával kapcsolatos zűrzavar és az egyértelműség hiánya a legnagyobb akadály az Európai Unión belül a fogyatékossággal összefüggő szakpolitikai intézkedések elemzése és értékelése előtt. Továbbá, a definíciók kérdése döntő fontosságú a fogyatékossággal összefüggő koherens intézkedések kidolgozásához, és annak megértéséhez is, hogy e sajátos terület fejleményei milyen kölcsönkapcsolatban állnak más, fontos szakmapolitikai területekkel, amilyen a diszkriminációellenesség, a jövedelemtámogató programok és a munkaerő-piaci politika egésze.

Jérome Vignon
igazgató
Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Igazgatóság


×