
CÍMLAP
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán összegyüjtött költeményei
TARTALOM
Népdalok.
A folyót is áldom...
Fütyül a szél...
Benyujtottam...
Sirjon, rijjon a hegedü...
Halottnak tettetem...
Haragszom a fényes napra.
Jaj istenem....
Ne süss nap...
Búra hajlik...
Betyárdal.
Naptól virít...
Szól a lélekharang...
Buza közé...
Halovány az őszi rózsa...
Nem gondolok...
Törött ágról...
Losonczi özvegye.
Emlékezem reád.
A huszár-ló.
Magam nevetem ki...
Egy bokrétába.
Zene alatt.
Sápadt asszony...
Szilágyi Mihály.
Honvágy.
Megálmodtam...
Levéltöredék.
Mennyasszony-koszorus...
Ne süsd le szép szemed...
Ide látszik...
Rám köszöntik a poharat...
Brankovits.
Árpád sirja.
Nem gondolok...
A nép.
Hegedülnek...
A vén betyár.
Szülőföldem tája.
Sorsunk.
Azt mondják...
Én mondtam...
Viszontlátáskor.
Piros tüzből...
Szülőföldem.
Első szerelem.
Ujra látlak...
Ha szomorú...
Beszélj, beszélj...
Ülünk szépen...
Bucsu.
Messzebb vagyok...
A huszár sirja.
Járkálok a tisza partján...
Halovány az őszi rózsa...
Oda van már...
Nem jön ajkamra...
Eljött az ősz...
Egymás mellett...
Minő hamar...
Ki volt nagyobb?
Előre!
Szabadsajtó.
A nagy világ lánya...
Szenvedő hölgynek.
Ne szeress te senkit...
Minek is van a sziv, s a szivben szerelem...
Mi vonja...
Nem is lenne...
Gara Mária.
Ború.
Az idő.
Virágaim.
Megmondom én...
Haragszik rád...
Nagy, nagy titok...
Jobb is...
Mért nem tud...
Hazatérés.
Ulászló.
Édes anyám...
Oh de mennyit...
Viszontlátásra.
Nem tréfáltam én...
Késő éjjel...
Ha valahol...
Maradjon ez...
Voltam én már...
Te gyáva gyermek.
Lázas éjszakák.
Nem, nem...
Viola-ágy...
Gyermeknek mondasz...
Nem az a fájdalom...
Itt, itt sirjak...
Földindulás...
Lemondani...
Szenvedések.
Mikor ülénk...
Ha szerelmünkről...
Feledsz...
Az apa.
Hogy kárognak...
Csak hogy itt vagy...
Orczáidnak rózsáival...
Nem jövök el...
Szeretném...
Balassa dalnok a hét-toronyban.
Mily szép...
Ha én egykor megváltoznám...
Gyöngyvirág.
Csak vissza, vissza hozzád...
Távolból.
Maradjon örökre...
Hogy a virágok...
Hogy elhallgattak a dalok...
Szilágyi Erzsébet.
Szüleim aranylakodalmára.
Elmentem.
Eskü.
Szerelmi dalok.
A kerekasztal...
Este.
Elszakadás után.
Bélámnak.
Anyám kórágyánál.
Halál.
Emlékezések Erzsikére.
Közeleg már...
Mondják, hogy fiamat.
Karácsonykor.
Eső után.
Találgatás.
A magyarok istenéhez.
A mi örökké tart.
Emlékezés.
Én itt járok...
Őszi idő...
Szerelmeim.
Csak hízelegj édes fiam.
Föltámadáskor.
Követválasztáskor.
Nem hiszek én...
Egy szenvedőhöz.
Átkom volt az.
Kié a vád.
Szivemben ketten laknak...
Vége, vége a titoknak.
A lengyel anya.
Kossuthnak.
Fölmentem.
A szellem.
Ne irigyeld.
Dalok egy meghasonlottól.
Oh! Nem halt meg az én anyám...
Kik voltak a honvédek?
Anyám temetése után.
Visszaemlékezés.
Hamvas fátyol...
E szenvedés...
Mikor az akasztófákat faragták.
Anyám sirjánál.
Batthyány temetése után.
Egy két évben...
Egy szó.
A szerelem.
"margit" tragédiából.
Szép vagy...
Bolygó tüzek.
Honvéd-emlékeimből.
Tenger mellett.
Mondják, hogy sirsz...
Tengerparton.
Olyan meseféle.
Jer, menjünk ki...
Családi kép.
Karácsonykor.
Mi lesz a vége.
Mély bú.
Apai áldás.
Bizonytalanság.
Mese a halálról.
Az életunt.
Nyugalomvágy.
Egy kaczér hölgy albumába.
Költészetem.
Kevélyen mondám.
A szent bernáthegyen.
Az összetört.
Átok.
Katangkóró...
A bokréta elhervadott.
Az elcsüggedt.
A bűnhödők.
A hazáról.
A török-magyar lakomán.
Mikor a tengeri vihar volt.
Paszomántos magas portás.
Erzsike.
A mit az isten végzett.
A megholt Széchenyi.
Damjanichné arczképe előtt.
Deák Ferencz halálára.
Deák Ferencz emlékezete.
A drámai nyelvről.
Kazinczy emlék-ünnepére.
Emérke.
Midőn alkudoztunk.
Epitaphium.
Felföldi kocsmában.
Sötét órában.
Hervoja története.
Az aradi tizenhárom.
Boldog, kit a szenvedélyek...
Az aradi gyásznap.
A bajai sírkertben.
Emberektől eltitkolám.
A "sápadt asszony..."
Ismertető