A vak muzsikus Korolenko egyik legkiválóbb alkotása. Hőse, Pjotr Popelszkij születése óta vak. Kisgyermek korában sokat szenved emiatt; azt hiszi, örökre kirekesztették az életből. A természet azonban rendkívüli zenei tehetséggel ajándékozta meg, s a vak muzsikus a művészeten keresztül látóvá válik, kitárul előtte a világ. Megismerkedik a népi zenével, híres zenész lesz, s a nép egyszerű gyermekeivel való kapcsolatából fakadó "szellemi látása" segítségére van egyéni bánatának leküzdésében. Megleli az igazi boldogságot: abban, hogy összeforr a néppel, megérti életét, költészetét.