« a) Előzmények. Előkészületek a háborúra. Erőviszonyok. Hadjárati tervek. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

c) A péterváradi csata 1716 augusztus 5.-én. »

b) Események a péterváradi csatáig.

XII/1. és XIX/2. számú mellékletek.

A Konstantinápolyból induló csapatok eleje 9 menetben érte el Drinápolyt, ahol a fokozatosan felzárkózott sereg 12 napi pihenőt tartott. Drinápolyból, ahol a szultán visszamaradt, Philippopolisba 6 nap alatt ért el a sereg, ahol ismét 10 napi pihenőt tartott. További 6 nap alatt Szófiáig jutott a sereg, ahol 7 napig pihent, Nis eléréséhez pedig 5 menetnap kellett s itt ismét néhány napig maradt s aztán Belgrádig folytatta előnyomulását, ahova a nagyvezír július 21.-én érkezett meg. Belgrád környékén Zimonynál a Száva, Visnicánál pedig a Duna áthidalása már régebb idő óta folyamatban volt.

Nemsokára Belgrádba érkezése után a nagyvezír haditanácsot tartott, amelyen Husszein, a janicsárok agája a Temesvár felé való előnyomulást ajánlotta, amit Nuradin tatár vezér azzal toldott meg, hogy onnan Erdélybe kell a sereget vezetni. Ellenben Sari Achmed ruméliai béglerbég ellene szólt a temesvári hadműveleteknek s ehelyett a Péterváradra való előnyomulást javasolta. Damad Ali nagyvezír eleinte állítólag Temesvár mellett döntött, hanem aztán mégis a ruméliai béglerbég javaslatához csatlakozott. Ehhez képest a sereg július 26. és 28.-ika között a Száván átkelvén, Zimonynál ütötte fel táborát. Július 29.-én Banovce-ig, 31.-én pedig Szalánkeménig jutott a sereg s augusztus 2.-án a határt átlépvén, égetve, dúlva, fosztogatva, Karlovic felé folytatta előnyomulását, amelynek közelében táborba szállt. Közben a császáriak részén következőleg fejlődtek az események: Savoyai Jenő herceg eleinte úgy gondolta, hogy a sereg már május közepére egyesíthető lesz, azonban különféle nehézségek folytán a csapatok gyülekezése egy teljes hónappal tolódott el.[1] Maga a herceg július 9.-én érkezett meg a futaki táborba, ahol főhadiszállását felütötte. Megérkezéséig gróf Pálffy János tábornagy volt a főparancsnok helyettese. Beérkezése után a herceg a csapatokat kissé összébb vonta, minek megtörténte után július második felében Futakon és Péterváradnál 11 zászlóalj és 50 lovas század, Bácsnál és Keresztúrnál 36 zászlóalj és 113 lovas század, Vukovárnál 9 zászlóalj és Szegednél 8 zászlóalj és 24 lovas század állott és ebben a helyzetben a sereg július végéig meg is maradt,[2] ami annál feltünőbb, mivel a csapatok állapotát a herceg igen jónak találta.[3]

Július 27. és 29.-ike között a herceg a még összes künn levő csapatjait Péterváradra rendelte, ahova augusztus 2.-án a maga főhadiszállását is áttette.


[1] Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. XVI, 135: „Die Berechnungen des Hofkriegsrathes, welchen zufolge die Armee Mitte Mai in den Interimslagern (Duna-Vecse, Baja, Bács, Futak, Eszék und Vukovár, Nagyvárad, Csongrád, Ónod und Szeged) häte eintreffen sollen, erwiesen sich als nicht ganz zutreffend. Die Regimenter konnten nicht alle rechtzeitig aus den Friedensquartieren abrücken, weil ihnen zum Theil ihre Recruten und Remonten, die Train-Ausrüstung, ja selbst die erforderliche Bewaffnung und Bekleidung, vor Allem aber das nöthige Geld fehlte, um die Forderungen der Quartierträger zu befriedigen und alle anderen Bedürfnisse zu beschaffen. Die Gemeinden weigerten sich, die von ihnen geforderte zweimonatliche Verpflegung für Mai und Juni beizustellen… So kam es, dass die meisten Regimenter erst im halben Juni, also einen vollen Monat nach dem angegebenen Termine, endlich in die Interimslager einrückten.

[2] Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. XVI, 139: „So standen in der zweiten Hälfte des Monats Juli 45 bis 48 Bataillone und 25 Reiter-Regimenter in der Nähe von Peterwardein, für eine sofortige Offensive bereit, während weitere 17 Bataillone und 4 Reiter-Regimenter in 5–8 Tagen, endlich 3–5 Bataillone mit 3 Regimentern zu Pferd in 2–3 Wochen bei der Armee eintreffen konnten. Es überrascht nun, dass Prinz Eugen die Initiative nicht durch einen im Sinne des Operationsplanes gelegenen Vormarsch auf Belgrad sofort ergriff; er hebt die Gründe seines defensiven Verhaltens nich hervor…”

[3] A bécsi hadilevéltár „Türkenkrieg 1716”, Fasc. VII, 93. szerint a herceg július 18.-án futaki táborából a következőket jelentette a császárnak: „Durch Kundschaften wird berichtet, dass der Grossvezier mit nächstem von Nis zu Belgrad erwartet werde… Indessen sind nebst den meisten Theil der Feld-Artillerie, so doch hoffentlich nächstens eintreffen wird, noch einige Regimenter abgängig, und habe ich die Anwesenden, sowohl von der Infanterie als Cavallerie, in recht schönem dienstbaren Stand gefunden.”

« a) Előzmények. Előkészületek a háborúra. Erőviszonyok. Hadjárati tervek. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

c) A péterváradi csata 1716 augusztus 5.-én. »