Bevezető

Salgótarjáni "otthonunkat" 1945. szeptember 29-én, egy szombati napon foglaltam el, a kiutalt lakást Pista bátyámmal használjuk. Ismét máshol lakunk. Olyan az életünk, mint a költöző madaraké, egy év óta vándorolunk.

De milyen ez az otthon? És ezt a mostanit lehet-e annak nevezni? Vajon mikor lesz ismét olyan igazi, mint amilyenben Marosvásárhelyen éltünk?

Tegnap nagyon kifárasztott az utazás, költözködés. Egy öreg, kiszolgált inas itt él a lakásban. Úgy hallottam, gazdái elhagyták az országot, és ő kapta meg örökségként a házat. Már látom az előjelekből, hogy sok bajunk lesz vele, különc ember kinézete van. A lakásban irtózatos a rendetlenség, kosz és szemét mindenütt. Vagyis volt, mert valamennyit már kitakarítottam belőle. Nem értem, hogy lehetett ennyi szemetet, lim-lomot összegyűjteni, megtűrni... Előttem rejtély.

Az mégis valami ebben a nagy felfordulásban, hogy már fedél van a fejünk felett, amíg ideköt majd a feladat, a munka, amit vállalunk. Eddig megsegített a jó Isten, majd csak velünk lesz ezután is.

*

A teljes regényt 2002-ben állítottam össze. Kiadásra folyamatosan készítettem elő.

A szerző