Ezután még egyszer rátérek a leglényegesebb valóságra, Isten, a Sátán, a lélek és az értelem energiájának különbségére. Arra, hogy a lélek energiája, miért kívülről fonja körbe a testet, s miért nem kerülhetett az értelem energiája mellé a testbe. Ezen kívül, hogy a különbözőség ellenére mégis, miért elválaszthatatlanok egymástól. A jövő hightech készülékeivel be fog bizonyosulni az is, hogy Isten a Sátán, a lélek és az értelem energiája csak együtt valósíthatja meg a TEREMTŐ akaratát. Azért, mert egyedül az értelem energiája, a gondolat formálja tetteinket. Tetteink pedig a lélek energiáját formálják azzá, amivé válni fog, mert a tettek alapján választhatók csak el egymástól, amit Isten és a Sátán hajt végre, a két határtalan elválasztó Erő. Ezután ha újra felteszem Isten és a Sátán valóságának kérdését, akkor megint csak az bizonyosul be, hogy azóta tartozunk-e két határtalan elválasztó Erő hatalma alá, amióta az első világ engedetlen fénylényei nemcsak megvalósították Ádámmal és Évával a szaporodás anyagi

folyamatát, hanem génjeikbe a jó, a rossz különbségének ismeretét ültették el. Igen, a Bibliában ez is, a legérthetőbben a tudtunkra van adva. Mert amikor még szaporodás nélküli „fénylényekként” léteztek az első világ lényei, a jó és a rossz ismerete nélkül, Isten és a Sátán elválasztó erőire akkor nem volt szükség. Minek is lett volna, hiszen mindnyájan halhatatlanul jók voltak. Tehát a két határtalan elválasztó Erő, Isten és a Sátán hatalma az Univerzumban csak azokra a formákra érvényes, amelyek nemcsak a szaporodást, hanem a jót és a rosszat is ismerik, akár az ember. Ez az óriásütemű fejlődés, ami napjainkban lezajlik, nemcsak azért válik valóra, hogy mind ezt majd bizonyítsuk, hanem elérhessünk odáig, hogy anyagi formájú testünk újra szaporodás nélküli energián alapuló fénylényi formává változtassuk, és újra halhatatlanokká váljunk. Akkor viszont megint nem lesz szükség a két határtalan elválasztó Erőre, Istenre és a Sátánra, hanem egyedül a TEREMTŐRE!