energián alapuló lét, és egy halált megismerő anyagi lét különbsége. Addig is azonban, amíg ez a ma még lehetetlennek tűnő dolog valóra válik, a vallási dogmákat elválaszthatatlanul egybe kell fűzni a tudományokkal, mert csak akkor léphetünk rá a meleg humánum, a TEREMTŐT félő alázat, a szelíd szorgalom, és a türelmes béke útjára. Ha nem így teszünk akkor is, a saját pusztulásunkat gyorsítjuk meg a sötét gyilkos hatalmi, és gazdagság utáni vágy szenvedélye miatt. A ma emberének ezeket a sötét belső erőket már le kell gyűrnie magában, bármilyen nehezére essen is, és nem szabad engedni a rossz gondolatokat tetté válni. Mert, ha a gondolat nem válik tetté és kezeinkkel nem valósítjuk meg, akkor sem jót, sem rosszat nem okozunk. Ezért a gondolat egyedül nem formálhatja a lélek energiáját, csak akkor, ha tetté válik. Erre Énok is felhívja a figyelmet. Ezt sem értettük meg. Akár azt sem, hogy miért hívja fel erre a figyelmet. Azért, mert amikor Ádámot és Évát az anyagi formává

vált első világ lényei kétnemivé változtatták, akkor nemcsak a szaporodás folyamatát indították el, hanem génjeikbe beleoltották a rossz utáni vágyat. Azért, hogy a generációk végtelen láncolatával majd egymás ellen gyűlölködjenek, viszálykodjanak, háborúzzanak és a vérengzés, a bosszú, a kapzsiság gonosz szenvedélyével telítődjenek, ami be is következett a szabad jó irányú gondolat, és a lángoló gyűlölet különbsége miatt. Hiszen napjainkig végbement összes háború és rettenet ezt igazolja. Igen az első világ gonosz lényei azért csak a gonosz, titkos tudásukat adhatták át, mert amikor anyagi formává váltak, már nem tudták azt, mi a jó. Éppen úgy, ha génjeinkből és értelmünkből mi is kiiktatjuk a rosszat, akkor mi sem tudjuk utána azt, mit jelent rossznak lenni. Énok azonban feltárja azt is, hogy az első világ anyaggá vált lényei igaz kipusztultak, de a génjeinkben örökségül