CÍMLAP
Lengyel László
Tépelődés
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Vágyak világtalan időben
Tépelődés hajnal felé
Tépelődés hajnal felé
Megválaszolhatatlan kérdések
Ismerős és érthetetlen világ
Levél
Igazság Messiás nélkül
Korszellem
Szomorúság
A lélek leng, nem suhan
Sóhaj
Liliomhullás
Európai koncert
Utazás
Határ vagy kenyér
Szökés
Kis közép-európai kultúra
Egyedül vagyunk?
Vörös Hadsereg
Búcsú
Európai koncert
S a bombák fönt a gépben
A szél mindegyre lapozott
Sátor alatt
Kiállítás
Sátor alatt
Sátor alatt 2.
Halottak beszélgetnek
Reggel
Szabaddemokrata Párt
Lelkek forradalma
Egy közgazdász emlékeihez
Donáth
Régi új helyzet
Annapolis
Önmagunkban eltévedtünk
Politika
Régi új helyzet
Ítélkezés vagy bosszú?
Háló
Nyugalom
Május 35
Május 35
És eljő az ősz
Tulajdon
Szomorú szociális piacgazdaság
Magyar burzsoák
Évzáró
Arcképek
Miniszterelnök
Vonások egy arcképhez
Pártelnök
Egyedülvalóság
Köztársasági elnök
Templomtalanul, palásttalanul
Miniszter
Még egyszer a miniszterről
Holnap kikötik az utolsó hajót
Kész a leltár
Rák
Ebéd
Emberi formában a csend
Unalmas történet
Engesztelés
Hadiállapot
Kész a leltár
Tépelődés az utószóról
Fülszöveg
Az elmúlt években annyit bújócskáztunk és bújócskáztak velünk, hogy
sikerült önmagunkban eltévednünk. Képzeljük csak el, hogy mi mindenen
mentek keresztül a barátságok és az ellenségeskedések 1988 óta. Olyan
bonyolult útvesztők, akadálypályák épültek az egymás közti viszonyokban,
hogy minden megszólítás, kérés, elutasítás vagy szolgálat titkos szándéknak
tűnik. Önzetlenül adni - ugyan ki, és miért tenné?
A politikai pályán hiú lökdösődés. Az üzleti életben állandó készenlét és
gyanú a becsapásokkal szemben. Még magunkban sem bízhatunk. A szellemi
életben távolságtartó védekezés az általános sirámokkal szemben, vagy a
"meneküljön, aki tud" futása. És fiunkra nézünk, akinek megígértük, hogy
biztosítjuk a sorsát - most ezt aligha tehetjük, tehát hallgatunk. Ezer
szövedék. Szívesen fognánk valakire vagy valakikre, hogy ő vagy ők a
csábítók, a félrevezetők. Csakhogy mi is ott voltunk a félrevezetők
között. Ebben a folyamatban nagy az értelmiség erkölcsi felelőssége.
(Önmagunkban eltévedtünk)