Bevezetés

Az elmúlt években az oktatási rendszer változásainak tekintélyes része valamilyen mértékben kapcsolható az iskolaszerkezet változásaihoz - pl. a középiskolázás kiterjesztése, a szakképzés leépülése, a 6 és 8 osztályos gimnáziumok, a speciális szakiskolák, a világbanki szakközépiskolák elterjedése, a középiskolai felvételi gyakorlat elterjedése, a felsőoktatás expanziója, stb. Születtek elemzések a változások okairól, a folyamatokról magukról (Fehérvári - Liskó, 1996), s szakértői vélemények a folyamatok lehetséges kimenetelét illetően is. Nem történt azonban kísérlet eddig a fenti folyamatok helyi szintű vizsgálatára, a helyszínenként esetlegesen eltérő kiváltó okait és következményeit egyidejűleg feltáró megközelítésre. 1997-ben végzett kutatásunk erre tett kísérletet.

A szerkezeti változásokat az oktatási rendszer egyik kulcspontja, az alap- és középfok közötti átmenet kérdése felől közelítettük meg.

Minden iskolarendszeren belüli váltás kockázatot jelent a tanulók számára. Az alapfokú oktatásból a következő szintre történő átmenet az oktatási rendszerben az egyik legfontosabb kockázati tényező, s egyben a középiskolai tanulói kudarcok egyik legfontosabb forrása.

Az alap és középfok közötti átmenet folyamatainak leírása érinti szinte valamennyi kulcskérdés tárgyalását, a helyi és területi szint közötti felelősségmegosztás kérdését, a szerkezeti változások irányát (országos és helyi szintű folyamatok egybeesése vagy esetleges különbözősége, a megyei és települési szintű koncepciók egybeesése vagy eltérései), ezek okait és helyi politikai kontextusát (a fenntartói és intézményi érdekeltségek, intézményi érdekkülönbségek és esetleges konfliktusok alakulása), illetve következményeit (a középfokú intézmények közötti átjárhatóság, a tanulók közötti társadalmi, illetve motivációs és teljesítménybeli különbségek alakulása).

Kutatásunk a fenti változásokat több szinten (országos, megyei, helyi) kísérelte meg feltárni, s a legfontosabb folyamatok esetében éppen ezen szintek közötti különbségeket igyekeztünk megragadni. A közoktatás szerkezetének átalakulásával kapcsolatban tárgyalt fő kérdések három kérdéskört érintenek elsősorban:

- Hogyan alakultak maguk a folyamatok az elmúlt években országos szinten, hogyan változott a magyar közoktatás intézményszerkezete, a középiskolázás terjedésének folyamata? Hogyan alakult ezzel szemben a vizsgált négy városban a fenti folyamat, milyen mértékű eltérések figyelhetőek meg?

- Mi tapintható ki a változások mögött, hogyan jelennek meg a középiskolai beiskolázással és a szerkezeti változásokkal kapcsolatos tervek, elképzelések az egyes szereplők esetében, - megyei szinten, a fenntartók és az intézmény(ek) oldaláról - s vannak-e ezek között jelentős vélemény- és érdekkülönbségek?

- Milyen következményekkel jártak a változások, hogyan alakultak át a középfokra való bejutás feltételei a szerkezeti változások következtében, s hogyan alakul ma az átjárhatóság, a korrekció lehetősége a középfokon belül, az egyes intézménytípusok közt, milyen helyi szintű megoldásokkal lehet ebben találkozni?

- Vannak-e érzékelhető különbségek az országos és a helyi szintű folyamatok között?

A következőkben először az országos szinten megragadható folyamatokat tekintjük át röviden, s az ezen a szinten felmerülő kérdéseket, problémákat gyűjtjük össze. A vizsgálati módszerek és a kiválasztott terepek ismertetése után a következő részben a kérdéskörrel kapcsolatos térségi terveket mutatjuk be a megyei és a megyei jogú városok közoktatás-fejlesztési terveire alapozva. Az ötödik és a hatodik fejezet a helyi szintű folyamatokat mutatja be részletesen, a zárófejezetben pedig a tanulságokat összegezzük.

Kutatásunk, amely 1997-ben készült, nem vesztett aktualitásából. Az azóta eltelt időszak eseményei azt mutatják, hogy bár számos kérdésben történtek változások (mint például a megyei közoktatásfejlesztési közalapítványok működésében illetve a városi oktatási elképzelésekben), a folyamatok iránya nem változott jelentősen.