Tartalom

BEVEZETÉS

I. SÚLYOS-HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ÉS SEGÍTŐIK HELYZETE

Pillanatfelvétel a súlyosan-halmozottan sérült emberek élethelyzetéről Magyarországon és az IME-program (Esztári Erzsébet-Márkus Eszter)
Az IME-program legfőbb célkitűzései
  A programban részt vevő Chance Alapítvány rövid bemutatása
  Családban élő, súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek szüleivel készített interjúk tapasztalatai
  A különböző intézményekben tett látogatások és a vezetőkkel, valamint a munkatársakkal készített interjúk tapasztalatai
  A továbbképzés elsődleges célkitűzései a fenti tapasztalatok alapján
Felmérés a képzési kötelezettséget otthoni ellátás keretében teljesítő gyermekekről Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Zahoránszky Mária-Márkus Eszter)
A szervezés kezdetei a képzési kötelezettség bevezetése után
A gyermekek vizsgálata
A szülők megsegítésére tett lépések
A fejlesztésben részt vevő pedagógusok koordinálása, számukra szervezett programok
Eszközök

Felmérés a képzési kötelezettséget otthoni ellátás formájában teljesítő gyermekekről
  Területi megoszlás
  Születési év szerinti megoszlás
  A diagnózisok, a kórformák megoszlása
  A tartó- és a mozgatórendszer károsodásai
  Korábbi megsegítési formák
  A gyermekek nyelvi közlései, kommunikációja
  Az önellátás: táplálkozás, szobatisztaság, öltözködés
A fejlesztő felkészítést ellátó szakemberek

II. A SÚLYOS-HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK MEGSEGÍTÉSÉNEK ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA (Márkus Eszter)

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek bemutatása (Márkus Eszter)
A súlyos-halmozott fogyatékosság meghatározásának problémái
A súlyosan-halmozottan sérült gyermekek felismerése és pedagógiai jellemzése
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek tevékenységének és a tevékenység tanulásának sajátosságai
  Kötődés a tárgyhoz és a jelenhez
  Cselekvéstanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság
  Tevékenységtanulás kis lépésekben
  Tevékenységanulás segítséggel
  A motiváció jelentősége a tanulásban

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek megsegítésének neveléselméleti alappillérei: általános alapelvek (Márkus Eszter)
A komplexitás és személyiségközpontúság elve
  Több dimenzió mentén leírható ez a komplexitás
Az interakció és kommunikáció elve
A kooperáció elve
A differenciálás és individualizáció elve
A normalizáció és participáció elve

A személyiségfejlődés általános szükségletei és azok kielégítése súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek esetében (Márkus Eszter)
Az elemi életfunkciók, az alapvető biológiai szükségletek kielégítése
Ingerek, változatosság, aktív mozgásos tevékenység
Biztonság, stabilitás, a kapcsolatok megbízhatósága
Kötődés, elfogadottság, gyengédség
Elismerés, önbecsülés, függetlenség, önállóság, önmeghatározás

Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeknél gyakran tapasztalható feltűnő magatartásformák és azok értelmezése (Márkus Eszter)
Sztereotípiák és önkárosító (autoagresszív jellegű) magatartásformák - autostimuláció
Apátia és túlizgatottság

III. A KOMMUNIKÁCIÓ, AZ INTERAKCIÓ ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZINTJEI A SÚLYOS-HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK MEGSEGÍTÉSÉBEN
Kommunikáció és interakció - Bevezetés (Farkas Vanda)
Bazális kommunikáció

Individuális kommunikáció a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek nevelésében (Márkus Eszter)
Harald - pillanatok egy kommunikációs kapcsolat történetéből
  A kapcsolat kezdete, az első élmények és következtetések
  A kölcsönös kommunikációs megértés kialakulása és hatása mindkettőnk személyiségére
  A kölcsönös bizalom és megértés kialakulása és erősödése
Az individuális kommunikáció elméleti háttere

A kommunikáció és az együttműködés jelentősége a súlyosan-halmozottan sérült emberekkel foglalkozó segítők között (Stummer Mara-Esztári Erzsébet-Márkus Eszter)
A szülők, a gondozók és a szakemberek eltérő szerepe a gyermekek életében
  A szülők szerepei és feladatai
  A szakemberek szerepe és feladatai
  A bentlakásos intézetekben dolgozó szakemberek véleménye
  Nappali, bentlakásos intézményi és utazó gyógypedagógusok véleménye
  A szakértői bizottságban dolgozó szakemberek kérdések formájában fogalmazták meg gondjaikat
  Szülők és szakemberek "vegyes" csoportjának véleménye
  A szülők elvárásai a szakemberekkel szemben (az otthoni ellátásban részesülő gyermekek esetében)
  A szülőcsoport elvárásai
Interdiszciplináris kommunikáció különböző szakmák képviselői és a szülők között (az együttműködés lehetőségei)
  A szülők és a szakemberek napi együttműködésének lehetséges formái
  A különböző szakemberek együttműködése - teammunka

Szülők és szakemberek együttműködésének egy kiemelt területe: a szülők lelki egészségvédelme (Stummer Mara)
Feltevések és módszerek
  Írásbeli kikérdezés gyógypedagógiai tanárok körében
  Kérdőíves felmérés minimum 5 éve halmozottan sérült gyermeket nevelő szülők körében
  Szóbeli interjú csecsemőkorú gyermekekkel korai fejlesztő foglalkozásra járó szülők körében
Az interjú menete
A család erőforrásai
A segítő kapcsolat, a segítő kommunikáció
  A sémák szerint folytatott beszélgetés
  A parttalan beszélgetés
  A személyközpontú kommunikáció a segítő kapcsolatban
A szülők lelki egészségvédelme - gyógypedagógusok reflexiói
Egy mentálhigiénés tréning tapasztalatai

IV. A MINDENNAPOS TEVÉKENYSÉGRE NEVELÉS, A BAZÁLIS STIMULÁCIÓ, A FEJLESZTŐ GONDOZÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA
Bazális stimuláció a gondozásban és a kompenzációs ápolás (Cseh Magdolna-Kelemenné Dávid Katalin)
A bazális stimuláció
A bazális stimuláció legfontosabb alkalmazási területe: a mindennapos ápolás, gondozás
  A napi általános fejlesztő ápolás, gondozás sajátosságai
Kompenzációs ápolás

A mindennapos tevékenységek jelentősége a súlyosan-halmozottan sérült emberek életében és a kooperatív pedagógia (Kelemenné Dávid Katalin)
A "beszerzések" a mindennapos tevékenységek jellemzői
Tanulási lehetőségek a mindennapos tevékenységek során
Fejlesztési lehetőségek a mindennapos szituációkban
A kooperatív pedagógia: a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek mindennapos segítésének elméleti megközelítése
A mindennapos tevékenységek megszervezésének alapelvei
Egy fontos mindennapos tevékenység: az étkezés
  Az étkezés fejlődése
  Az étkezés megvalósításának lépései és elvei
  Az önálló étkezés kialakítása egy Down-szindrómás kisfiú esetében
  Thomas "esete" az étkezéssel

Fejlesztő gondozás - mindennapos tevékenységre nevelés a gyakorlatban (Márkus Eszter)
Vizelet- és székletürítés
Fürdés, zuhanyozás, hajmosás, mosakodás, fogmosás
Öltözés, vetkőzés
Étkezés

Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek és fiatalok mozgásnevelésének alapvető feladatai (Kelemenné Dávid Katalin)
A testi és a mozgásfejlődés patológiás megnyilvánulásai
A mozgásállapot javításának alapvető feladatai

Az együttélés és az együttműködés intenzív próbája egy nyári táborban (Stummer Mara)
A nyári tábor létrejöttének körülményei
Módszerek és a fiatalok bevonása
Kitűzött célok
  Rövid távú célok
  Hosszú távú célok
A résztvevők bemutatása
  A gyermek résztvevők jellemzése
Az alapítványi tábor missziója
A táborozási helyszínek
  A pályázatok támogatói
Egy édesanya levele
Egy szakember reflexiója

V. A SÚLYOS-HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK MEGSEGÍTÉSÉNEK JOGI ÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE
A fogyatékos emberek megsegítésének jogi és érdekvédelmi lehetőségei Európában (Béres Lászlóné Tolnai Ildikó)
Európai tendenciák a fogyatékos személyek megsegítésében
Az európai együttműködés lehetőségei
A fejlődés mérföldkövei Európában
Az Európai Unió szabályozó dokumentumai
Paradigmaváltás
A fogyatékosság definiálásának változásai
Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - lehetőségek Magyarországon

A súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek ellátásának jogi és intézményi háttere (Márkus Eszter)
A jogi szabályozás problémái és ellentmondásai
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket szolgáló szociális és közoktatási intézményrendszer

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szerepvállalása a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek ellátásában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Béres Lászlóné Tolnai Ildikó)
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, valamint annak intézménye
  A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság feladatellátásának főbb jellemzői
  Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
  Fejlesztő felkészítés
  A korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés megszervezésének, szakmai irányításának és ellenőrzésének folyamata
  A korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő intézmények Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelése, fejlesztése Zalaegerszegen, a Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó és Továbbképzési Központban (Stummer Mara)
Az intézmény megalakulása
Az intézmény feladatai
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek korai megsegítése
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása óvodás és kisiskolás korban
A képzési kötelezett gyermekek gyógypedagógiai megsegítése a központban

A Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthona (Kelemenné Dávid Katalin)
Az ellátás formái
A gyógypedagógiai megsegítés elemei, módszerei
  Bazális stimuláció
  Snoezelen-terápia
  Kreatív és szabadidős tevékenységek
  Zeneterápia
A Schäffer-féle AST-koncepció adaptálása és kísérleti bevezetése
A főcél és a munkacélok bemutatása egy konkrét példán
  Dávid élete a germekotthonban
  Dávid fejlesztésének fő- és munkacéljai
    Főcélok (2002. 09. 02.)
    1. Munkacélok (2002. 09. 13.)
    2. Munkacélok (2002. 09. 27.)
    3. Munkacélok (2002. 10. 11.)
    4. Munkacélok (2002. 10. 25.)
    5. Munkacélok (2002. 11. 08.)
    6. Munkacélok (2002. 11. 22.)
    7. Munkacélok (2002. 12. 06.)
Összegzés

Súlyosan-halmozottan sérült gyermekek és felnőttek nevelése, fejlesztése, foglalkoztatása a Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthonában (Cseh Magdolna)
Alkalmazott terápiás eljárások, módszerek
  I. Mozgásterápia
  II. Bazális stimuláció
  III. Snoezelen-terápia
  IV. Lovasterápia (gyógylovaglás)
  V. Zeneterápia
  VI.Hidroterápia
  VII. Kézműves- és kreatívterápiák

Súlyosan-halmozottan (értelmi és mozgás-) sérült, 12 éves fiúgyermek fejlesztése (Cseh Magdolna)
Esetbemutatás
  Anamnézis
  D. korábbi fejlesztése, terápiás megsegítése
  A mostani állapot
  Jelenlegi és további fejlesztése és javaslatok
    Hallásfejlesztés
    Látásfejlesztés
    Mozgásfejlesztés
    A kézfunkció fejlesztése, manipuláció
Összegzés

Súlyosan-halmozottan (értelmi és mozgás-) sérült, 5 éves Down-szindrómás kislány fejlesztése (Cseh Magdolna)
Esetbemutatás
  Anamnézis
  A mostani állapot
  Down-szindrómás gyermek fejlesztésének feladatai
  A nagymozgások fejlesztése
    Játékos utánzó gyakorlatok
    Az alapmozgások kialakítása
  Manipuláció, a kézhasználat fejlesztése
  A kommunikáció fejlesztése
    A foglalkozások célja
    A beszédszervek ügyesítése
  A megismerő tevékenység fejlesztése
Összegzés

BIBLIOGRÁFIA
Felhasznált irodalom
Ajánlott irodalom

A SÚLYOS-HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK INTÉZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON