CÍMLAP
A fogyatékossággal élő személyek jogai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
1. Egyesült Nemzetek Szervezete: Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
2. Egyesült Nemzetek Szervezete: A polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
3. Egyesült Nemzetek Szervezete: A gazdasági, a szociális és a kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
4. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ENSZ): 159. számú egyezmény a foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról
5. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ENSZ): 168. sz. egyezmény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliség elleni védelemről
6. Európa Tanács: Módosított Európai Szociális Karta, Revised European Social Charter, Charte Sociale Europeenne Revisée
7. Európa Tanács: Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
8. Európai Bizottság: A Bizottság 2204/2002/ek rendelete (2002. december 5.) az EK-szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról
9. Összefoglaló az Európai Bizottság 604-es közleményéről, amely a fogyatékossággal élő emberek helyzetéről szól
10. A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/ek irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról
11. Egyesült Nemzetek Szervezete: A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény
Előszó
Sorozatunk 9. kötetében a fogyatékossággal élő emberek jogait megfogalmazó,
szabályozó nemzetközi jogi dokumentumokon túl néhány, azok hátterét megadó
szupranacionális (nemzetek fölötti), többnyire jogi erővel bíró szöveget
talál az Olvasó.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az emberi jogokról szóló egyetemes
nyilatkozata valójában jogi erővel nem bíró kiáltvány, mégis szemléleti
alapját nyújtja valójában minden további, az ENSZ keretében a későbbiekben
ratifikációra megnyitott nemzetközi emberi jogi egyezménynek, akárcsak az
Európa Tanács és az Európai Unió hasonló horderejű dokumentumának (ld.
később).
A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a gazdasági,
szociális és kulturális jogok nemzetközi jogokmányát az ENSZ keretében
fogalmazták meg, fogyatékosjogi tartalmaik ugyanakkor lényegesen szűkebbek,
mint az ENSZ-nek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
egyezményének témakörünkbe tartozó tartalmai. (Ez az utóbbi, 2006-ban
az ENSZ Közgyűlése által elfogadott egyezmény, a tárgykör legteljesebb,
legmodernebb nemzetközi jogi elemeit mutatja fel).
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 159. és 168. számot viselő egyezményei,
bár régebbiek, a foglalkoztatás vonatkozásában mégis máig is a legfontosabb
nemzetközi sztenderdet határozzák meg.
Az Európa Tanács európai egyezménye az emberi jogok és alapvető szabadságok
védelméről éppúgy általánosságban alapoz a polgári és a politikai jogok
(első generációs jogok) szemszögéből, miként az ENSZ-nek a föntebb említett
dokumentumai is teszik. Az Európa Tanács Módosított európai szociális
kartája (ezt kötetünk a magyar mellett angol és francia nyelven is hozza)
második generációs jogokat: gazdasági és szociális jogokat és az azokhoz
kapcsolódó állami kötelezettségvállalásokat határozza meg. Különösen 15.
cikkelye vonatkozik a fogyatékossággal élő személyekre.
Az Európai Unió joganyagából az Európai Bizottság 2204/2002/EK rendelete
és a Tanács 2000/78/EK irányelve (a foglalkoztatás és a munkavégzés során
alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló)
teszi számunkra, az Európai Unió polgárai számára teljesebbé a többi
nemzetközi dokumentum által megrajzolt képet.
Budapest, 2009. októberében
Könczei György sorozatszerkesztő