Előszó

A történelmi materialismus állambölcselete szinte kihivja az érdeklődést. A modern socialismus tudományos fegyvertárának ezt a részét még nem vizsgálták meg a szükséges rendszerességgel. Pedig a feladat annál fontosabbnak látszik, mennél inkább ingadozókká lesznek a történelmi materialismus közgazdasági alapjai. Különösen Marx hires értékelmélete már alig állja ki a támadásokat.

Nem valami "polgár-közgazda", holmi "harmonia- és moráltanitó", hanem a történelmi materialismus egyik oszlopa és e mellett a tudományos socialismus egyik legönzetlenebb előharczosa, Achille Loria volt az, a ki ezt az értéktant logikátlannak és absurdnak nevezte el.

Egyéb közgazdasági feltételei is egyre hevesebb vita tárgyát képezik magában a socialista táborban. A socialismus reform szárnya, Bernstein-nel az élén, végleg szakitott a gazdasági erők automatikus fejlődése, a "Verelendungs- és Zusammenbruchstheorie", a forradalmi taktika dogmáival. Ilyen viszonyok között egyre nő fontosságban az a kérdés: minő jelentőség tulajdonítandó a történelmi materialismus állambölcseleti tanainak? Mennyiben tekinthetők azok a socialismus tudományos igazolásainak?

A történelmi materialismus irodalma ma már tekintélyes könyvtárra rug. Az álláspontok, hivei között is, igen eltérők, ugy hogy gyakran nagyon nehéz megállapitani: mi tekinthető egyes véleménynek és mi az iskola véleményének? E munka keretei nem engedték meg, hogy minden felhangzott érvre és ellenérvre kiterjeszkedjem. Az alábbi dolgozatokban ép azért csak az iskola főképviselőinek tanaival foglalkoztam, főleg Engels irásaival, melyeket a socialismus ma is "klasszikusoknak" tekint.

Persze igy is csakhamar tapasztalni kellett Bernstein állitásának igazságát, a ki azt mondja, hogy Marx és Engels munkáiból ma már minden "bebizonyitható". Természetesen ellenmondásokra bukkanva kötelességemnek tartottam azokat kiemelni, avagy közülök azt fogadni el, mely iróik szellemének és végleges meggyőződésének legjobban látszott megfelelni.

E tanulmányok körében nem volt lehetséges, hogy a velük összefüggő összes kérdéseket mindig megfelelő részletességgel tárgyalhassam, mert arra az illető probléma monographikus feldolgozása lett volna szükséges. Azért néha meg kellett elégednem azzal, hogy egy-egy kérdést csak körvonalazzak, (pl. az erkölcsi eszmék szerepét a társadalom fejlődésében vagy az uj életre kelt aranykor-elméleteket) s megoldásuk irányát - végleges itélettől tartózkodva - csak jelezzem, teljes kidolgozásukat külön munkák számára tartva fenn.

Budapest, 1902 deczember hava.