« IRODALOM ÉS KÖNYVTÁRAK KASSÁN. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

A SZINÉSZET KASSÁN. »

193A FELSŐMAGYARORSZÁGI MUZEUM.
CSAK az ujabb időben fogták fel annak rendkivüli jelentőségét és művelő hatását, hogy országszerte a nagyobb városokban és törvényhatósági székhelyeken muzeumokat alapítsanak, melyekben az illető vidék történetének és kulturájának emlékeit megőrizzék. Az elsők között létesült a kassai muzeum is, mely kiemelkedve helyi jelentőségéből, nemcsak nevében, de gyüjteményében is egyetemes jellegünek mondható.
Muzeum alapitása.
A "Felsőmagyarországi Muzeum" alapítása a négy Klimkovics-testvérnek köszönhető, kik apjuk utmutatása mellett már kora ifjuságukban kezdtek különféle tárgyakat, de főképen régiségeket és metszeteket gyüjteni. Ezek idővel fölszaporodván, Klimkovics Ferencz akad. festő és Budapesti főgimn. Tanár e gyüjtemények egyesítését és egy nyilvános muzeum létesítésénak eszméjét pendítette meg. Öccsei felkarolván az eszmét, az 1871. év végén megindították a mozgalmat. Miután az ügynek megnyerték Myskovszki Viktor tanárt, a magyar tudományos Akadémia levelező tagját, Dessewffy Sándor akkori kassai püspöki titkárt, a jelenlegi csanádi püspököt és a premontrei rend tanárait, 1872. év október 27-én egyletté alakultak. Az ügyek vezetését igazgatói minőségben Klimkovics Béla vette kezébe. Sok nehézség leküzdése után létrejött a muzeum, melyet 1876. junius 25-én ünnepélyesen megnyitottak. A titkári teendőket dr. Stöhr Sziárd prem. Főgimn. Tanár (ma ugyanazon gimnázium igazgatója) vállalta magára s mind e napig nagy buzgalommal vezette. Klimkovics Béla 1885-ben meghalt. Olyan művet hagyott hátra, melyről a tudós Rómer Flóris így írt: "Láttam és bámultam, hogy egyesek buzgalma és szorgalma mit teremthet; éljenek a Klimkovics-testvérek!"
Tagok.
Méltó utóda lett ikertestvére Klimkovics Gábor nyug. cs. és kir. kapitány, ki 1891-ben bekövetkezett haláláig előde szellemében folytatta a munkát. A muzeum élén jelenleg Bubics Zsigmond püspök, mint tiszteletbeli elnök áll. A tizenegyedik évkönyv szerint van 37 tiszteletbeli, 124 alapító és 187 pártoló tagja; magánosok adakozásából származó alaptőkéje 38,000 korona, és tárgyainak darabszáma 33,215. Helyisége az u. n. Bocskay-ház, mely jelenleg Kassa város tulajdona. E háznak 12 tágas termében vannak 194elhelyezve a tárgyak. A házat a Gönczi Szabó család építette a XVI. században; szobái közül a most irodául szolgáló kápolnahelyiség érdemel különös említést.
Gyüjtemények.
A gyüjtemények következő osztályokra vannak csoportosítva: régiségtár (4003 db), éremtár (8530 db), könyvtár (9261 db), kép- és szobortár (1932 db), természetrajzi és népismei tár (9489 db).
A Klimkovics-testvéreken kívül nagybecsü gyűjteményekkel gazdagították szülővárosuk muzeumát: dr. Henszlmann Imre egyet. tanár (könyvek, metszetek), gr. Zichy Rezső (2100 darabból álló csigagyűjtemény), Rottauscher Károly és Brunner Ferencz tábornokok, az előbbi könyveket, az utóbbi boszniai fegyvereket adott, dr. Moskovits Leo batáviai orvos, ki Jávából hüllőket, és dr. Schwarcz Ignácz jeruzsálemi orvos, ki néprajzi gyüjteményt küldött stb. Számos nevezetessége közől kiválóan említésre méltó Mátyás király márványszobra Ferenczitől, továbbá képtárában a nevezetesebb hazai művészeken kívül Correggio, Bassano, Rubens, Champaigne, Rembrandt, Solimena, Guido Reni, Jordaens, Dürer festményei és metszetei.

XV. SZÁZADBELI GRADUALE.
(Saját felvételünk)
Könyvtárában történelmi nagyságok kéziratain és aláirásain kívül a legbecsesebb darab Mátyás király nagy karénekes könyve, a dóm nagy Gradualéja a XV. századból, gyönyörüen festett kezdőbetűivel; a Hanisch-féle XV. századbeli missale igen szépen festett, érdekes iniczialéival. Érdekes a kassai szűcs-czéh két okmánya 1370-ből és egy magyar biblia 1590-ből. Az itt őrzött régi játékkártyák gyüjteményének alig van párja hazánkban. A könyvtárban őrzik Kassa legrégibb kézi sajtóját. Kassa város régi képei, térképei, erőditésének tervei szintén becses emlékei a muzeumnak. Régiségtárából kiemelendők a kő- és bronzkorszakbeli tárgyak, majolika, fayence, porczellán, üvegtárgyak, (utóbbiak közt Bártfa város czímeres pokálja velenczei üvegből), czin-, vörösréz- és sárgarézművek, műkovácsmunkák (egy 195remek ajtókopogtató a dóm sekrestyéjének vasajtajáról), lakatosmunkák (ezek közt várlakatok), fegyverek (a fekete sereg sisakja, ezüstpánczéling 1500-ból, fringiák), hímzett ruhák (Lisznyay Kálmán ünnepi szűre) és szabadságharczi emlékek (ezek közt Klapka és Szemere atillája, sapkája és öve).
Az érdekes tárlatokat idegenek is számosan látogatják és a gyüjtemények felől külföldi szaktekintélyek is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. A látogatók száma vasárnaponként szabad bemenet mellett 200 és 500 közt váltakozik és évenként 8-10 ezerre tehető. A helyiségek már tiz év óta elégtelenek, de Kassa városa a millénium emlékére 75,000 frtot szavazott meg egy uj muzeum épületére, melyet a Ferencz József-téren fognak felépiteni.

KOPOGTATÓ A DÓM RÉGI KAPUJÁRÓL.
(Myskovszki Viktor rajza). Zárókép

« IRODALOM ÉS KÖNYVTÁRAK KASSÁN. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

A SZINÉSZET KASSÁN. »