« Gömör-Kishont vármegye népe. Írta Komoróczy Miklós. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Erdőgazdaság. Írta Hering Samu. »

205Mezőgazdaság és állattenyésztés.
Írta Fekete Pál
A vármegye területén a bányászat, a bányaipar és kereskedelem mellett a mezőgazdaság hosszú időn át csak másodrendű szerepet játszott és a mennyire virágzott az előbbi, oly mértékben tengődött az utóbbi. A lakosság nagy része a bányákban és hámorokban dolgozott vagy fuvarozott. A vármegye földrajzi fekvése, éghajlati viszonyai, a mezőgazdasági kultúra kifejlődésének szintén akadályozói voltak, a mennyiben a megye északi részében az éghajlat annyira zord, hogy a természet egészen havasi jellegű, míg a déli rész annyira enyhe, hogy a dinnye is sikeresen termelhető. A míg északon a havasi gazdálkodást találjuk, addig délen a legrendezettebben kezelt birtokokat és egyes helyeken sikeres gyümölcstermelést, konyhakertészetet és a szőlőművelést is láthatunk.
A mezőgazdaság fejlődése.
A vármegye mezőgazdaságának tulajdonképeni fejlődése a 60-as években kezdődik, a mikor a magas gabnaárak arra ösztönzik a gazdákat, hogy gazdaságukban helyesebb arányokat hozzanak be, termőterületeiket nagymennyiségű erdőségek kiirtásával, legelők, sőt a rétek egy részének feltörésével szaporítsák.
A régi rendszerrel, a mikor a búza búzát követett, a visszapótlásról pedig szó sem volt, jóllehet elég állatállománynyal rendelkeztek, kezdenek szakítani. Habár a birtokosok közt elvétve még ma is találkoznak egyesek, a kik a régmultban divatozó rendszer szerint, minden vetési forgás nélkül, nem ugar, hanem parlag hagyásával gazdálkodnak, az állapotok mégis sokat javultak, a mennyiben a gazdák túlnyomó része birtokát belterjesebben kezeli, a visszapótlásról gondoskodik és így terméstöbbletét, ezzel együtt pedig jövedelmét szaporítja. Sajnálattal kell azonban tapasztalni, hogy a visszapótlásra használt anyagok kezelésénél - egyes birtokok és kisgazdák kivételével - nagy indolencziát találunk; trágyatelepek készítésére, azok kezelésére, keverék-trágya (komposzt) előállítására nagyon kevés gond fordíttatik. Nagy befolyást gyakorolt a viszonyok fejlődésére az is, hogy a földbirtokos osztály az egyesülés szükségét érezvén, gazdasági egyesületet alapított, a melynek gyűlésein a gazdaközönség találkozva, a fontosabb mezőgazdasági vívmányokat megvitatja és a megyei gazdasági életet helyesebb irányba tereli. Az egyesület volt elnöke Farkas Ábrahám és mostani elnöke Serényi Béla gróf arra törekedtek, hogy hasznos működésükkel a megye gazdaságainak fejlődését előmozdítsák.
Talajviszonyok.
A vármegye talajviszonyai nagyon változatosak. Az északi részén a Királyhegy körül köves, hideg és erősen kötött agyagból áll és oly sovány, hogy csak zabot és pohánkát terem, a Garam völgyétől lefelé, mintegy a vármegye közepéig, a talaj sokkal szelidebb, túlnyomóan ez is hideg, veres agyagtalaj 70-75% agyagtartalommal, ez azonban a búzát már igen jól megtermi. Rozsnyó és Tiszolcz vidékén nagymennyiségű mész-, meszes agyag és kavicsos mésztalaj található, a Balog, Rima és Sajó völgyében már igen jó minőségű vályogot, fekete kerti- és iszapföldet lehet találni, mely mindennemű gabonát, kerti veteményt és hüvelyeseket gazdagon megterem. Egyes helyeken elvétve agyagos-homok és homoktalajokat is nagy mennyiségben találunk, a melyben a rozs nagyon szépen díszlik. Az altalaj nagyon változó: 206a hegységekben sekély rétegű jegeczes pala, gnájsz, gránit, mészképződmény, melyek bazalt és trachyt elmállásából keletkeztek, sok helyen sziklás kavicsos, a mi a mélyművelés hátrányául szolgál; a déli részeken azonban a mélyrétegű feltalaj alatt durvább és finomabb szemcséjű kvarcz-homokot, helylyel-közzel kavicsot találunk; ezen alól pedig sovány veresnyirkot.
A vármegye éghajlati viszonyairól más helyen szólunk és itt csak azt említjük meg, hogy a tél a megye területén igen hideg, a nyár azonban elég meleg. A téli nagy hidegnek a következménye a lassan felmelegedő tavasz és így a természet délen 8-15 nappal, a legészakibb helyeken pedig 4-5 héttel is hátrább van, mint a szomszédos Borsod és Heves vármegyékben.
Birtoktestek.
A vármegye 390,185 hektár termőterülettel rendelkezik; ebből szántóföld 105,120, kert 4643, rét 49,085, legelő 35,195, szőlő 748 és erdő 195,394 hektár.
A földbirtok 437 száz holdon felüli birtoktestre oszlik, melyből Coburg Fülöp herczeg latifundiumán kívül Andrássy Géza gróf betléri, Andrássy Dénes krasznahorkai, Serényi Béla gróf putnoki, Hámos László berzétei és bánrévei uradalmai és 147 középbirtok belterjesen kezeltetik; a többi közép- és törpebirtokok kezelése részben még hármas nyomás szerint történik.
Termények.
A megye terményei: a búza, rozs, árpa, zab, repcze, köles, szemes tengeri, bab, borsó, lencse, magbükköny, dohány, takarmányrépa, lóhere, lenmag és lenfonál, kender és kenderfonál, szöszös bükköny, burgonya, 2 helyen komló, és a Sajó mellett káposztatermeléssel is foglalkoznak. Igen jó búza terem a kövecsesi, rimaszécsi, jánosi és rimaszombati gazdag térségeken. A hegyes vidéken lakó tótok kevés búzát, több rozsot és zabot termelnek, gyenge eredménynyel. A Királyhegy körül főtermény a pohánka. Putnok és Serke körül szépen díszlik a tengeri és az árpa is; ez utóbbinak azonban csupán mint takarmány-árpának van jelentősége. A burgonyatermesztés szintén szépen kezd terjedni, jóminőségű burgonyát azonban csupán a homokosabb talajokon termesztenek; hüvelyes főzelék-féléket legtöbbet termeszt a csetneki, jolsvai és balogi gazda; igen szép káposztát termesztenek a Sajóvölgyében. A kendertermesztés az egész megyében el van terjedve; legjobbnak tartják a simonyi kendert. A Putnok és Serke vidékén termesztett sokkal szebb, vastagabb és magasabb, mint az északi részeken; Murány, Dobsina és Rozsnyó körül a lentermesztéssel nagyban foglalkoznak, újabban a gazdák érdeklődése mellett, a kormány segélyével Nagyrőczén lenbeváltó-telepet szándékoznak felállítani. Dohányt több helyen ültetnek; kedves illatáért legtöbbre becsülik a csetneki, serkei és dulházi dohányt.
Gazdálkodási viszonyok.
A vármegye gazdálkodási viszonyai két részre oszthatók, ú. m.: északon a hegyvidéki havasi gazdálkodásra, a hol a legelőkihasználás és az állattenyésztés a főfeladat; délen pedig a talaj intenzívebb kihasználása és a növénytermesztés. Legjobb talajok Rimaszombattól Putnokig találhatók, a hol a búza átlagtermése 7-10 mázsa; de nemcsak itt, hanem a megyének dombosabb helyein is igen jó búzatermések vannak, úgyannyira, hogy a búza átlagtermése 7 mázsára tehető. Az aratás eredménye az utolsó öt év átlagában a következő:
Learatott búza 18768 hektárról; egy hektáron termett 15.57 hl. = 233404 q
learatott rozs14864 hektárról; egy hektáron termett 14.57 hl. = 162404 q
learatott árpa5551 hektárról; egy hektáron termett 14.85 hl. = 55885 q
learatott zab17763 hektárról; egy hektáron termett 19.69 hl. = 17489 q
learatott tengeri 3347 hektárról; egy hektáron termett 13.12 hl. = 33984 q
A birtokarányok a következőképen oszlanak meg: szántó 26%, legelő 8.6%, rét 12%, kert 1.1%, szőlő 0.2%, erdő 49%; a termelési arányok szerint: búza 17.8%, zab 16.8%, rozs 14.1%, árpa 6.8%, tengeri 3.1%, egyéb terményekre esik 39.5%, elemi csapásokra 1.9%. Mindezekből látható, hogy a legtöbb területet búzával, zabbal, rozszsal, a legkevesebbet pedig árpával és tengerivel vetnek be; az ipari növényeket, a mesterséges takarmányokat, a gyökereseket és gumósokat nem termesztik oly mértékben, mint kellene.

Gróf Andrássy Géza ménese a gombaszögi uradalomban.
Saját felvételünk.
Búza.
A búzatermesztésnél az eljárás a legegyszerűbb. A terményt jobbára 2-szer megszántott és vékonyan, kb. 150 q trágyával javított ugarba vetik; trágyázott takarmány vagy lóhere ritkább elővetemény. Az egyes fajták közül legelterjedtebb a hegyvidéki vöröskalászú és az északibb részeken a tarbúza; 208ritkábban találkozunk a közönséges szakállas magyar búzával. A sűrűbb vetést inkább kedvelik és katasztrális holdanként kézzel, 120-130 liter vetőmagot vetnek el. Az aratást részes munkások végezik, a miért a munkásnak 100-ból a 11-ik keresztet adják munkarészül, vagyis az aratórész a termés 11/12-része.
Egy kaszásra a marokverővel együtt 6 hold életet számítanak a különböző learatandó terményekből. Az átlagos termések szemben 700 kgot, szalmában 1400 kgot tesznek. A termény jó minőségű, a piaczra hozott és kereskedelemre alkalmas termény súlya 79-82 kg. hektoliterenként, a búza aczélos s malomipari czélokra igen megfelelő. 1903-ban 19383 ha volt búzával bevetve.
Rozs.
A rozstermelés sokkal hátrább áll a búzánál, a mennyiben a viszonyok nem mindenütt alkalmasak; művelése hasonló a búzáéhoz, sok gazda azonban - sajnos - búzatarlóba, egyszeri szántásba veti, minek következtében termésátlagát nagy mértékben apasztja és a vetés kellő időben sem eszközölhető, mivel nálunk a rozsot augusztus végén, de okvetetlen szeptember közepéig el kell vetni, hogy még a tél beálltáig jól megbokrosodjék.
A termelt rozsfajták: közönséges magyar rozs, schlanstedti és ritkábban Szt. János-rozs; minősége nagyon változó, súlya hektoliterenként 68-73 kg. közt váltakozik; átlagos termése kat. holdanként 6 métermázsára tehető. A termés leginkább a helyi fogyasztás és a belszükséglet fedezésére szolgál és mint piaczi növényt nem nagyban termesztik. A mult évben rozszsal 13258 hektár terület volt bevetve.
Tavaszi kalászosok.
Tavaszi kalászosokból termeltetnek: tavaszi búza, tavaszi árpa és nagymennyiségű zab. Gyakran a kifagyott vagy kiázott őszi búzatermés foltjait tavaszbúzával vetik be és begereblyézik. A vetés-forgás természetének megfelelően a tavaszi növények őszi kalászosok után vettetnek. A földet tavasziak alá - elég helytelenül - csak egyszer és ekkor is sekélyen szántják nagy átlagban; a tarlót, a míg a jószág kint járhat, legeltetéssel hasznosítják.
Árpa, zab.
Árpából termeltetik a két-, négy- és hatsoros, továbbá a chevalier és Hanna árpa. Zabból a kanadai, szibériai és néhol a fekete zab.
Tavaszi vetemények.
Tavasziakból a mult évben be volt vetve 23818 ha, melyeknek termésátlaga tavaszbúzából 6, árpából 8, zabból 9 q volt, egyes helyeken azonban a zabátlag 12 q-ra is tehető. Mint tavasznövényt némely helyeken termesztik még a bükkönyt magnak, bár ez jelentéktelen, mert mintegy 231 holdat foglal el, mégis örvendetes jelenségkép kell tekintenünk, mert a takarmánytermelés szaporodását jelzi; a termelt magot részben itt használják fel, részben pedig piaczra viszik. Az itt termelt tavasziakból keveset bocsátanak áruba, mert azt a jószággal helyben értékesítik.
Őszi vetemények.
Az őszi veteményekhez képest a repczét nem termesztik jelentékeny mennyiségben. Sikerét tekintve, nagyon ingatag növény, a minek az éghajlat és a bánásmód az oka. Nagyon kevés gazda vet repczét trágyázott fekete ugarba, vagy takarmány után félugarba, hanem rendszerint kalászos után szeretik vetni. Általában szórvavetik, csak a rendezettebb gazdaságokban alkalmazzák a gépvetést, sok gazdaságban azonban már 35 cm. sortávolságba vagy pedig páros sorokba vetik és őszszel vagy tavaszszal fogatosan feltöltögetik. Feltakarásnál a learatott rendekből petrenczéket raknak s ezeket több-kevesebb ideig kint hagyván, hordják a szérűre kicséplés végett. Leginkább káposzta-repczét termesztenek; átlagos termése 5-7 mázsára tehető.
Dohány.
Tekintve, hogy a vármegye területén sok jó dohánytermő-talaj van, e növény termesztését nem karolják fel oly nagy mértékben, mint azt megérdemelné, pedig ha szakszerűen kezelnék, a gömöri dohány nagy hírnévnek örvendene. A csetneki muskotály már a multban híres volt. Serke vidékén is termeltetik és mintegy 220-230 há-nyi területet ültetnek be évente, melynek évi hozama 3564-4000 q között váltakozik. A termelés körül való eljárás egyszerű; a gazda dohányos kertészeket tart, ahhoz képest, a hány holdat veteményez. Egy kertész-család 5-6, sőt 7 hold dohányföldet is kap művelésre, melynek minden munkáját szerződésszerűleg köteles a szállitásig végezni. A termés fele értéke őt illeti és ezenkívül a gazda látja el lakással is. Kapnak egy hold tengeri földet szántva és bevetve, néhol nyáron egy tehenet és lovat tarthatnak és itt-ott egy sertést is. Míg a dohányból pénzt látnak, 209a gazda tartja őket előleggel, valamint a gazda tartozik a szárításhoz szükséges dohánypajtákat berendezni és fenntartani. A termelt fajtákat a dohánybeváltó hivatal állapítja meg. Legjobban díszlenek a budai, szamosháti és a muskotály-félék.

Gömör-kishont-vármegyei tót népviselet.
Bród Ernő aquarelje.
A palántanevelésre nyitott melegágyakat használnak, szalmatakaróval, s a rászák pikirozva nem lesznek. A magvetés eme nyitott melegágyakban márczius közepe körül kezdődik s a rásza-kiültetés már május közepén megindul s tart egész június végéig. Az érés idejének kezdete augusztus második felére tehető s ettől a szedés eltart a hidegek beálltáig. A dohányt fejlődése alatt szorgalmasan kezelik, tisztán tartják, úgy, hogy a külső munkálatok példaszerűek. A szedéstől való munka azonban kezdetlegesebb. A súlynak a minőséget alárendelik. A szárító pajták szűkek és rosszul szellőztethetők. A leszedett termény a szárító pajták talaján megy át az első erjedésen, mely után felfűzetve száríttatik. A téli munkák, mint a simítás, osztályozás, csomózás és bálozás elég rendszeresen történnek.
Takarmány.
A gömöri gazdának annyi természetes rétje, legelője és erdei legelője, kaszálója van, hogy takarmánynövények termelése fölösleges. A mesterséges takarmányféléket leginkább a déli részeken és az uradalmakban vagy nagyobb gazdaságokban termesztik. Legjobb s legelterjedtebb takarmány a vörös lóhere, melynek a talaj és az égalj igen kedvező; továbbá jó sikerrel termesztik még a baltaczimet, a zabosbükkönyt és nyúlszapukát. A szöszös bükkönyt őszi vetésként alkalmazzák, melyet rozszsal, búzával és repczével vegyítenek, így jó terménynek bizonyul. Termesztik még a takarmányrépát, a zöld tengerit vagy csalamádét, melyet néhol, a táparány javítása szempontjából bükkönynyel vagy kölessel vegyítve vetnek. A szántóföld arányához képest a mesterséges takarmánynövényeket kis területen termelik. A gazda téli takarmánya a rétekről nyert széna, a tavaszi és őszi szalma, a polyva és részben a zab és az árpa. A rétek gondozására különösen a garamvidéki kisgazda, Rimaszombattól Tiszolczig, nagy gondot fordít. A rétek nagy része azonban sok helyen alagcsövezésre szorulna. Különösen a hegységekben igen jóminőségű és tápdús széna terem. Ennek, valamint a herének a szárítása lobrokon történik.
Vegyes termények.
A gazdaságokban a fent elősorolt növényeken kívül még kisebb mennyiségben termesztenek tengerit, burgonyát, kendert, lent, lencsét, borsót, komlót, káposztát és paszulyt. Rimaszombattól Jánosin, Feleden, Serkén és Simonyin át, egész Putnokig, a tengeri igen jeles termény, a homokosabb részeken pedig a burgonya.
Trágya.
Nagy hiba, hogy a trágya sok gazdánál még ma is értéktelen anyag. Különösen a városok határán több ponton trágyalerakodó helyek jelöltetnek ki, a hol a sok földkövérítő anyag veszendőbe megy. Egyes földbirtokosoknál a trágyakezelés a legprimitivebb. A gazda összes állatállománya nyáron legelőn tartatván, csupán a csekély mennyiségű igavonó barmot istállózzák. Mivel így a trágya kevés, a hiányokat műtrágyával pótolják. Magyar holdanként a gömöri gazda 120-200 q trágyát hord ki.
Munkásviszonyok.
A gazdasági munkások száma Gömörben igen csekély. Oka ennek az, hogy a lakosság nagy része a gyárakban keres foglalkozást, az utóbbi időben pedig csapatostul vándorol Amerikába. A munkáskezekben való hiányt különösen a középbirtokok érzik. A munkabérek is tetemesen megdrágultak a multhoz viszonyítva. Az állandó cselédek bére, a terményeket is pénzértékben számítva, 500-650 koronára tehető. A régi, igazi jó cseléd ritkaságszámba megy.
Az utóbbi időben a szövetkezetek megalkotásával a bajon némileg segítettek. A férfinapszám nyáron 1 kor. 60 fill., őszszel 1 kor., télen 80 fill., tavaszszal 1 kor. Kaszálásnál 2-2.40 korona. Női napszám tavaszszal 60 fill., nyáron 80 fill., őszszel 70, télen 40-50 fill. Gyermeknapszámbér tavaszszal 40, nyáron 60, ősszel 40, télen 26-28 fillér.
Aratásra idegenből kell munkásokat szegődtetni. Helyenként a munkásoknak ellátást adnak; ellátás fejében kapnak reggel kenyeret és pálinkát, ebédre levest, húst, kenyeret, vacsorára főzeléket.
Állattenyésztés.

Lótenyésztés.
A vármegye jelenlegi állattenyésztése jónak mondható és az utóbbi időben jelentékenyebb pozicziót vívott ki magának. A ló és a szarvasmarha 210tenyésztése rohamosan halad, de a régi hegyvidéki juh- és sertéstenyésztés visszaesést mutat. A lótenyésztést már 1848 előtt nagyban űzték, a mennyiben a kohók termékeinek szállítására a kisgazdák alacsony, tatár-tipusú hegyilovakat, melyeknek magassága 150 cm volt, tartottak; a mikor az utak és a vasútak kiépültek, a lovak tenyésztése csökkent. A megmaradt anyagból a nép jellegző tipusú, sötét pejszínű, széles bordás, jó fejfeltétellel, kissé vastag, 148-150 cm. magas, szívós, erős anyagot állított elő, a melynek egymás közt való tenyésztése által a tehénállás kezdett fellépni. A középbirtokos osztálynál jobb kiadású, spanyol eredetű, 160-170 cm. magas anyag szerepelt. Ez anyagok javítására a méntelepek felállítása utján nagy gondot fordítottak. Mikor a vármegye területére Eperjesről 20-30 állami mén került, az anyag erősen javult. A lóállomány fejlesztésére nagy befolyással volt, hogy Rimaszombat mellett, Szabadka pusztán, állami méntelep-osztályt állítottak fel, továbbá, hogy a gazdasági egyesület az akkori lótenyésztési bizottság elnökének, Farkas Ábrahámnak az indítványára anya-kancza és csikódíjazásokat tűzött ki. A vármegye középbirtokos osztályának lótenyésztésénél nagyobb ménes nem volt és most sincs. Tenyészetüknek az alapját 6-25 igás-kancza tartásával kezdték meg. Ezeket fedeztetve, az igázás mellett csikónevelésre alkalmazzák. A jelenlegi állomány angol félvér- és magasabb vérű angol lovakból áll. Ugyanilyen anyagú lovakat találunk a kisgazdáknál, különösen Pálfala, Feled, Simonyi, Darnya és Bánréve vidékén. A vármegye középrészén arabssal javított magyar parasztlovat találunk; Tornallya körül Nonius-fajtájú anyagot tart a kisgazda. Igen jó és szép félvér ménese van Andrássy Géza grófnak Betléren, régente pedig híres volt az Andrássy Dénes gróf hosszúréti angol félvér ménese. Igen jó ménes Radvánszky György sztárnyai földbirtokos magas angol félvérekből, sőt majdnem telivérekből álló ménese. Hámos Árpád tornyallyai angol félvér ménese szintén igen jónak mondható; Farkas Ábrahám dúlházi és tamásfalvi földbirtokos ménese szintén a legjobbak egyike. A ménes 1865-ben alakult angol-arab kanczaállományból, melyet eleinte arabs ménnel fedeztek és ivadékai igen jó kötésű 160-168 cm. magas egyedekből állottak. Az állományt azután angol félvérekkel, később telivérekkel nemesítették. A csikókat teljesen ridegen tartják, egy éves korukig azonban intenzíven takarmányozzák. Ezelőtt nyáron Pelsőczön, a sziklás fensíkon legeltek, most pedig Dúlházán a 40 holdas bekerített területen. Őszszel kibocsátják őket a rétekre, télen akolban szabadon takarmányoztatnak. A csikókat 4 éves korban lekötik, illetve betanítják, egy részüket katonai szolgálatra, a katonai csikótelepekre méneknek adják el, a sikerültebbeket pedig Budapesten a luxus lóvásárokon, vagy pedig tiszti hátas lovak gyanánt; a tenyészanyagot azonban jó előre kiválasztják. Igen jó csikókat nevelnek még a kisebb ménesekben is. Így Hanvay József Hanván angol-arabs fajtájút, Samarjay János Rimaszombatban, Bakti pusztán angol-arabs, a rimaszombati m. kir. földmívesiskola "Kis Nonius"-okat, Okolicsányi Gáspár Ráhón angol félvért és ifj. Szabó László Várgedén angol félvéreket. A vármegye területén a lóállomány 15,833.
Szarvasmarhatenyésztés.
A szarvasmarhatenyésztés, különösen pedig a népies tenyészet az újabb időben örvendetes lendületet nyert. Különösen a pirostarka fajták azok, a melyeknek a tenyésztésével a gazdák előszeretettel foglalkoznak. A rimaszombati m. kir. földmíves iskola kitűnő simmenthali tenyészanyagának hatása nagyon észrevehető. Tisztavérű simmenthali tenyészettel a birtokos osztály közül igen sokan foglalkoznak és tisztavér tenyészetet igyekeznek a nép közt is terjeszteni. Igen jó anyaggal rendelkezik Kubinyi Géza gömörpanyiti földbirtokos, országgyűlési képviselő, Hámos Aladár dusai földbirtokos, Okolicsányi Gáspár Ráhón és Serényi Béla gróf Putnokon; ezenkívül még számos gazdánál található majdnem egészen tisztavérű tenyészet. A tehenészet szaporodásának oka a kedvező tej- és tenyészállat értékesítési viszonyokban keresendő. A gömöri városok és fürdők igen jó tejfogyasztók. A megye területén a legutóbbi helyi összeírás szerint 58,794 drb szarvasmarha van.
A megye északi vidékein többnyire kis termetű, kevés igényű szarvasmarha található, mely elcsenevészedett magyar, riska és hegyi lengyel-marha keresztezéséből keletkezett, melynek egyetlen, de kitűnő tulajdonsága az edzettség. Ez a marha egész nyáron a hegyekben legel és borját, a hegylakó, 211ökörnek neveli fel. Télen a juhokkal együtt lehajtják a legelőről és ekkor kevés és rossz takarmányozásban részesül. Ennél a marhánál, ha jó viszonyok közé kerül, a tejelés meglepő eredményt mutat, úgy hogy naponta 8-12 liternyi tejet is ad. Újabban azonban a hegyilakóknál a pinzgaui marha tenyésztése kezd tért hódítani. A Rimavölgy kitágulásának helyén, Rimaszombatban és környékén találhatók a legszebb tehenek; többnyire simmenthali, bonyhádi-simmenthali, magyar, elvétve hollandi keresztezések.
A gömörmegyei vásárokon gyakran találkozunk borzderesekkel is. A megye délibb részein a magyar-erdélyi szarvasmarha tenyésztésével is foglalkoznak, a régi, jó magyar tenyészeteket azonban - sajnos - kezdik kiküszöbölni, és még azokban a községekben is, mint Pálfala, Feled, Simonyi, Pokorágy, stb., a hol néhány évvel ezelőtt csak a magyar-erdélyi szarvasmarha tenyésztésével foglalkoztak, igen sok pirostarka tehenet találunk.

Betléri ötösfogat.
Saját felv.
Juhtenyésztés.
A juhtenyésztés a vármegye felének egyik jövedelmi ága volt és elsőrendű fontossággal bírt. A hegységekben legelő raczka tejéből készült túró vetekedett a híres liptói túróval; a klenóczi sajt, az ostyepka, a garamvidéki paranyicza, a jó ochtinai túró, messze vidéken híresek voltak. A juhállomány még ma is 190 ezer. A gyapjúárak hanyatlása és a juhtej termékeinek lelkiismeretlen üzérkedők által való hamisítása a juhtenyésztést apasztották.
A hegyvidéken azonban, a hol elegendő és jó legelő van, a fejő juhászatok elég jól jövedelmeznek. A juh-állomány itt tisztán raczkajuhokból áll. A rimaszombati földmívesiskola czigája tenyészetével foglalkozik, a mely ugyanolyan tartás mellett több tejet, több és finomabb gyapjút és levágva kitűnő húst ad.
A vármegyében még most is igen szép fésűs és rambuilett tenyészeteket találhatunk. Ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy Gömör vármegye túlnyomó hideg agyagtalajára a juhtrágya majdnem nélkülözhetetlen, akkor abból önként következik, hogy a juhtenyésztést apasztani igen nagy kár; sőt ellenkezőleg oda kellene törekedni, hogy durvább gyapjas juhok, ú. m. czigája, friz és raczka-ramaszkán állománynyal használtassanak ki a kitűnő erdei legelők, annyival is inkább, mert a közelben levő posztógyárak, ú. m. a gácsi, a beszterczebányavidéki a gyapjúminőséget nagyban keresik, a mellett a tejtermékekből is szép jövedelem érhető el, okszerű kezelési és értékesítési viszonyok mellett, a mennyiben a gomolya q-ként 72-80 koronáért értékesíthető; az ostyepka kilója 1.20-1.40 kor., a paranyicza 2-2.20 korona.
212Sertéstenyésztés.
A híres régi gömör-megyei sertéstenyészetet és ezzel együtt néhány földbirtokost teljesen tönkretett az egész országban dühöngő sertésvész. A hízlalás kiterjedt erdőségekben, makkoltatás útján történt. Sertéseik egész éven át a nagykiterjedésű erdőségekben legeltek. Sertéskereskedők nagy falkákat hajtotak a budapesti és bécsi vásárokra. A tenyészanyag még ma is kitűnőnek mondható. Magyar mangalicza fajtájú sertéseiket a régi Lovassy-féle kisjenői és utóbb mezőhegyesi kanokkal nemesítették. Elvétve találkozunk a hegyi lakóknál a régi lengyel disznóval, az ú. n. hegyi sertéssel. Imitt-amott a majdnem egészen kipusztult szalontai sertések keresztezéseit is észlelhetjük. Jelenleg a megyében 62,315 drb sertés található.
Szárnyasok.
Az említett állattenyésztési ágakon kívül a baromfitenyésztés is elég jónak mondható, különösen a Plymouth-Rocks, a magyar és a kopasznyakú, szeremlei, valamint ezek keverékéből keletkezett anyagot tenyésztik és a lúdtenyésztés iránt is nagy előszeretettel viseltetnek. A Rima és Sajó mellett lévő községekben nagy lúdfalkákat találhatunk, a melyek nemesítésére azonban nem nagy gondot fordítanak. A pulykatenyésztést szintén felkarolják; a vármegye területén 206,438 tyúk, 1628 pulyka, 67,814 lúd és 16,866 kacsa található.
A rimaszombati m. kir. földmívesiskola baromfitelepének nagy hatása van az iskolához közel fekvő községekre, a mennyiben a kiosztott emdeni gunár, pekingi gácsér, bronz pulyka-kakas és plymouth-kakas a népies tenyésztést szépen megjavította.
Méhészet.
A méhtenyésztésre is igen kedvezők a viszonyok. Az egymást felváltó erdők és rétek viránya bő legelőt nyújt a méheknek és ennek köszönhető, hogy a megye területén 9866 méhkaptár van. Buzdítólag hat a méhtenyésztés fejlesztésére a Meleghegyen lévő viaszgyár.
Gyümölcs.
Gömörmegye szőlőterületét a filloxera teljesen tönkretette. Újabban azonban már igen szép telepítéseket találunk az ajnácskői, serkei és putnoki szőlőhegyeken.
A megye talaj- és égalji viszonyai a kertészetre nem mindenütt kedvezők és így nem versenyezhet a délebben fekvő megyékkel. Nagyban termeltetik azonban a megye déli területén a káposzta. Legújabban bolgárok telepedtek le Rimaszombat mellett, a kik a földeket mesés drágán fizetik.
E vármegye azelőtt a gyümölcstermesztés tekintetében első helyen állott. Az őszit, kajszibaraczkot és szelid gesztenyét nem tekintve, az alma, körte, szilva, cseresznye és dió szépen díszlenek és teremnek. A Rima-, Balog-, Murány- és Sajóvölgyön a hegyektől védett községekben, számos gyümölcsössel találkozunk. A Rimavölgyét Rimaszombattól Tiszolczig magas hegyek veszik körül s így a rimavölgyi lakosok gyümölcstermelése sikerülni szokott. Sajnos, hogy az itteni gyümölcstermelők még mindig a régi rosszfajta és sokféle gyümölcstermeléssel foglalkoznak; mindamellett a termett gyümölcs üde, egészséges, mert ki van zárva valamely gomba (Fusicladium) vagy a gyümölcsöt rontó férgeknek ezen a vidéken való elterjedése. Így tehát a termelt gyümölcs értékes és távol eső piaczokra is szállítóképes; a másodrendű gyümölcsöt szintén jó árban a helyi piaczokon értékesítik.
Rimaszombat város polgárainak és pénzintézeteinek támogatásával 1902-ben konzervgyár alakult, mely a gyümölcsfélék konzerválása mellett hús- és főzelékféléket is feldolgoz. E gyár mindössze másfél év óta működik szép eredménynyel és az 1902-ben Pozsonyban megtartott II. orsz. mezőgazdasági kiállitáson aranyérmet nyert.
A Rimavölgye déli részén fekvő községekben, a Gortva- és a Szuha-patakok völgyén, Nógrád vármegye határáig mindenütt nagy arányban foglalkoznak alma-, szilva-, és a régi szőlők helyén, cseresznyetermeléssel.
A Balogvölgyén a tömérdek almán, körtén, szilván és dión kívül kitűnő cseresznyét termesztenek Gesztesen és Balogon. Az éghajlat, a talaj, a fekvés nagyon kedveznek a cseresznyének, annyira, hogy itt öreg, ép és egészséges fákat találunk, melyeknek gyümölcse oly aromatikus zamatú, korai vagy késői, ropogós vagy leveses fajtájú, hogy ilyeneket, Jolsva vidékét kivéve, nem találunk az egész Felvidéken és ép ezért nagyon keresett s a termelőknek szép hasznot hajt. A balogi cseresznyetermelők a közeli piaczokon, a gesztesiek a ropogós fajtájút, később érőt, melyek a szállitást bírják, Budapestre és 213külföldi piaczokra küldik. Cseresznyeérés idejében a gyümölcskereskedők szekéren szállitják az itt megvett cseresznyét távolabb fekvő vidékekre. A Sajóvölgyén Tornyallyától Dobsináig, a hegyektől védett helyeken, alma-, kevés körte-, szilva- és diófa van. A talaj fekvése és tápanyagokban való gazdagsága a gyümölcsfának nagyon hasznos és ha a gyümölcsfanevelésben némi szakértelmet tanúsítanak, a fák óriásokká fejlődnek és kitünően teremnek. A köznép és kisbirtokosok foglalkoznak ugyan a gyümölcsfatermesztéssel, de kevés avatottságot tanúsítanak a fanevelésben.
A fajták megválasztására is kevés gondot fordítanak és ez az oka, hogy bár itt-ott nemesebb gyümölcsfajtából is akad, ritkán lehet jól értékesíteni s így kénytelenek a termelők gyümölcseiket, a szilvát pálinkának kifőzni és az almát, körtét és diót a közeli piaczon alacsony árakon értékesíteni. A Pelsőcztől északnyugat felé elterülő völgy Nagyszlabosig szintén kitűnő gyümölcstermő hely. Vármegyénkben e vidéken terem a legtöbb dió, mely ép úgy, mint Erdélyben, mindinkább pusztul.

Gróf Serényi Béla putnoki tenyészetéből.
Saját felv.
Ezen a vidéken a diótermelésen kívül almát, körtét, szilvát és cseresznyét is termelnek; a két elsőt meglepő eredménynyel. Ritka év, a mikor itt nagymennyiségű gyümölcsöt vásárolni ne lehetne. Nagy hiba azonban, hogy ha egy termelőnek 100 gyümölcsfája van, azok között bizonyára 25-30 fajtát találunk, a mi az értékesítést megnehezíti. Így bár kitűnő a gyümölcs, de sokféleségénél fogva nem piaczképes.
Legvégül megemlítjük még a murányvölgyi gyümölcsészetet, annál inkább, mert e vidék középpontján, Jolsván, 1896 szeptember 1-én egy társulat alakult, mely czélul tűzte ki a vidék gyümölcstermelésének felkarolását. E társulatnak Jolsva község határában mintegy 100 holdas közös gyümölcsöse van, többnyire cseresznyefákkal beültetve. A mennyiben a murányvölgyi községek gyümölcstermesztésre alkalmasak, a társulat gondoskodott kisebb faiskolákról, hogy az itt nevelt faoltványokkal pótolni lehessen a már öregedő és kihaló fákat, azonkívül a vidéken gyümölcsfát ültetni szándékozó közönségnek módot nyújt, hogy gyümölcsösei számára nemesfajú oltványokat szerezhessen. Ezt a czélt azonban a társulat alig 300 méter faiskolája nem képes szolgálni, mert az itt nevelt famennyiségből alig jut a társulat tagjainak elegendő.
Az egész vármegyében csakis a rimaszombati m. kir. földmívesiskola területén van számbavehető faiskola. Ez 4 1/2 kat. holdat foglal el és ötös forgóra van beosztva, a csonthéjas gyümölcsök - és két nyolczas forgóra, a lágymagvúak szaporítása. E faiskolában kizárólag csak oly gyümölcsfajtákat 214tenyésztenek, melyek a vármegyében nagyban való termelésre ajánlva vannak. A faiskola azonban még Gömör vármegye számára is kevésnek bizonyult.
A m. kir. földmives iskola.
Gömör vármegye gazdasági fellendülésére a rimaszombati m. kir. földmives iskolának kedvező befolyása van. Az 1880-as évek elején, midőn több földmives iskola felállítását tervezték, Gömör vármegye Gazdasági Egyesülete 1882 márczius 26-án kelt felirattal a vármegyében földmives iskola felállítását kérelmezte s annak helyéül Rimaszombatot hozta javaslatba. A miniszterium 1882 április 29-én a vármegye közönségéhez e tárgyban leiratot intézett, melyben kiemeli, hogy az eszmétől nem idegenkedik, de azt tisztán állami költségen felállítani és fenntartani nem hajlandó, felhívja tehát a vármegye közönségét, nyilatkozzék az iránt, vajjon kész-e ily iskola felállításához anyagilag hozzájárulni. Az ez ügyben kiküldött bizottság javaslata alapján a közgyűlés kimondta, hogy Kemény Gábor miniszterhez küldöttséget meneszt s a város közel 900 holdas "Kurincz" puszta birtokát méltányos bérfizetés mellett felajánlja, kész továbbá 200,000 darab téglát ingyen kiszolgáltatni az építkezésre, sőt még másnemű, előre meg nem határozható áldozatokra is hajlandó.
A szerződés az állam és a város között 1882. évi szeptember hó 12-én jött létre egyelőre egy évre, évenként 6000 korona bérösszeg fizetésének feltétele mellett. Az egy évi határidő letelte előtt a szerződés egyelőre 10 évre köttetett meg oly módon, hogy a miniszterium felépítteti és felszereli az iskolát, fizeti személyzetét és fenntartási költségeit, a város pedig 200,000 drb téglával járul az építkezéshez s a még szükséges téglamennyiséget mérsékelt áron bocsátja rendelkezésre. A szoros értelemben vett gazdasági épületeknek 25,546 frt 84 kr-ban előirányzott költségét a város viseli oly módon, hogy az évi bér 3000 frtnyi összegét a miniszterium tíz évig visszatartja, vagyis a miniszterium tíz évig bért nem fizet s a visszatartott bérösszeg fejében ezek az épületek tíz év mulva a város tulajdonába mennek át. Ezenkívül a város átadja a kérdéses birtokon fennálló összes épületeket, nevezetesen a cselédlakokat, a juhaklokat, a csűrt stb. az iskola használatára s évenként 100 bécsi öl fát, az iskola kezelése alatt levő és vágatás alá kerülő erdőből, folyóárban bocsát rendelkezésre; viszontszolgálat fejében azonban az iskola vezetősége tartozik az évenként kivágott területet újra beültetni és erdészetileg kezeltetni. Végre a város három tanuló részére évi 300 koronás alapítványt tett, fenntartva a kijelölés jogát. A bérleti szerződést 1883 április 2-án végleg megkötötték, a bérleti jogot telekkönyvileg bejegyezték s a birtok területét a következőleg állapították meg: szántóföld 298.609 kh., rét 80.420 kh., erdő 465.201 kh., belsőség és útak 54.707 kh., összesen 898,419 kh.
1883 augusztus 21-én a miniszterium elrendelte a házilag való építkezést és ennek felügyeletével az igazgatón kívül egy városi tanácsosokból álló bizottságot küldött ki. Befejeztetvén az építkezés, kiderült, hogy a szoros értelemben vett gazdasági építkezésekre előírt 25,564 frt 84 kr-nyi összegből 1608 frt 55 krt takarítottak meg.
A nem gazdasági épületek kérdésében az a megállapodás történt, hogy ezek az állam tulajdonában maradnak, de ha a város ezeket átvenni óhajtaná, a módozatokat az utolsó évben fogják megállapítani.
Az oktatást 1884 októberben kezdték meg.
Az iskola javára a következő alapítványokat tették: 1. Coburg Fülöp herczeg ő fensége évente egy tanuló ingyenes ellátási költségeit fizeti, 300 koronás ösztöndíj alakjában. - 2. Gömör vármegye két tanulóért fizet évi 300 korona ösztöndíjat. - 3. Rimaszombat város három ösztöndíjas helyet alapított. - 4. Nógrád vármegye egy ösztöndíjas helyet tart fenn. - 5. Radvánszky Károly gömörmegyei földbirtokos szintén egy ösztöndíjas helyet alapított. - 6. A miniszterium évente nyolcz növendéket taníttat szintén ingyenesen.
A miniszterium, Gömör vármegye és Rimaszombat városa a három évre alapított ösztöndíjaikat folyton fenntartják, de Nógrád vármegye, Coburg herczeg és Radvánszky Károly örökösei az ösztöndíjakat beszüntették.
Az iskola fennállása óta a miniszterium a következő nagyobb befektetésekkel igyekezett a birtok értékét növelni s az iskola iránt az érdeklődést felkelteni:
2151888-ban a "Topolyás" dülőben fekvő 24 kh. 300 öl területet alagcsöveztette. Ugyanekkor elrendelte, hogy a nagy mértékben agyagos és csekély eséssel bíró fensíkon fekvő birtokrészletek nyilt csatornarendszerrel lecsapoltassanak. 1890-ben baromfi-pepinéria rendeztetett be, hol Plymouth-tyúkok, emdeni ludak, pekingi ruczák és bronz-pulykák tenyésztetnek. 1890-ben a miniszterium a gazdaközönség érdekében időjelző-készüléket állított fel az iskola területén. 1900-ban meteorologiai állomás szerveztetett.
Tapasztaltatván, hogy a gazdasági cselédség gyermekeinek iskoláztatása, a távolság és az időjárás viszontagságai következtében, különösen a téli hónapokban nehéz, egy tanyai népiskola felállítása rendeltetett el, hol a tanköteles gyermekek ingyenes oktatást nyernek.
Az iskolának az oktatás czéljaihoz mérten berendezett gazdasága van, tehenészettel, sertéstenyésztéssel, juhászattal és baromfitenyésztéssel.
A Coburg-uradalom.
Gömör vármegye mezőgazdaságának egyik büszkesége a Coburg Fülöp herczeg balogvári uradalma, a mely az egykori balogvári és rimaszécsi két birtoktestből 1828-ban alakult. Mind a két birtok egy-egy kies völgyben terül el. A gazdasági munkára itt különféle tér nyílik; megküzdeni a talajviszonyokkal, az éghajlat változataival, a csapadékok eredményeivel, a melyek a vízgyűjtő hegyoldalakról sokszor vészthozó módon zudulnak alá a völgyekre, javítani a földet, megfékezni a rohanó áradatokat, levezetni az állóvizeket, öntözni a száradásnak kitett réteket, oly feladatok, a melyek nemcsak tudást és tapasztalatot kivánnak, hanem napról-napra újabb eszközök igénybe vételét teszik szükségessé.
A birtok gazdasági kihasználását megkönnyítik a megyei kitünő úthálozatok s az újabb időkben rohamosan fejlődő megyei vasútvonalak, a melyek mind kedvezően hatnak arra, hogy az egész uradalmat egy középpontból igazgathassák.
A rimaszécsi uradalomhoz hat helység tartozott, ú. m. Zsip, Újfalu, Czakó, Iványi, Szutor és Dobócza, az uradalom főhelye Rimaszécs volt, ez a Rimavölgy alsó részén fekszik, a Feled és Bánréve közötti területén, míg a balogvári uradalomhoz tartozott 5 helység, ú. m.: Felső-Balog, Meleghegy, Pádár, Perjése, Tamási; ezek a helységek a Balog folyó völgyében, illetőleg e körül feküsznek, a mely összesen 23 kilométer hosszúságban nyúlik és 7411 m. holdnyi kiterjedése van. Ebből a területből van adva Lipócz község mellett az úgynevezett szécsi puszta 69 m. hold, Gesztes község mellett a hájoldali puszta 192 500/1200 m. hold, Újfalu község mellett az ágostai major 510 600/1200 m. hold, a zsipi puszta 244 m. hold és Iványi községhez tartozó Tőkés puszta 256 390/1200 m. hold: dobrai korcsma 15 m. hold földdel, Tamási községe mellett a tamási zsellérföldek 8 300/1200 m. hold; Zsip községénél a zsipi zsellérföldek 1 300/1200 m. hold, összesen 1296 890/1200 m. hold szántóföld, rét, legelő és hasznavehetetlen talaj 3540 frt évi bérért. Házi kezelésben maradt: belsőség 54 762/1200 m. hold, kert 18 680/1200 m. hold, szántóföld 3028.180 m. hold, rét 824.1168 m. hold, szőlő 3.877 m. hold, gyümölcsös 43.1120 m. hold, legelő 1998.668 m. hold és használhatatlan 192.795 m. hold, összesen tehát 6114,939 m. hold.
1886-ban a fenti 11 községben a tagosítást befejezték s így az uradalom, a pátronátusi terhek kivételével, minden tehertől megszabadult.
A házilag kezelt és Gömörmegyének déli oldalán a balogi, perjései, pádári hegyek aljától kezdődő birtok területe hegyes, halmos, nagyrészt északi fekvésű táblákból áll a Balog völgyén, a Balog folyó mellett; azonban átmenve dél felé a Rimavölgyre, a Rima folyó balpartján, mentől közelebb jutunk Rimaszécs felé, annál síkabb és lapályosabb a gazdasági táblák fekvése.
A három kerületre osztott uradalom felügyelete és vezetése a rendelkező tiszttartónak van átadva, a ki Rimaszécsen lakik; ennek felettes hatósága a gazdasági igazgatóság Füleken és a központi igazgatóság Bécsben.
A felső-balogi gazdaság áll: 9.234 m. hold belsőségből, 6.663 m. hold kertből, 445.421 m. hold szántóföldből, 166.639 m. hold rétből, 3.877 m. hold szőlőből, 11.598 m. hold gyümölcsösből, 49.1064 m. hold legelőből, 29.1109 m. hold használhatatlanból. Összesen tehát 722 805/1200 m. holdból.
216Az alsóbalogi gazdaság áll: belsőségből 1.386 m. h., szántóföldből (I. forda 130 h., II. forda 81 h.) 201 m. h., gyümölcsösből 6.357 m. h., természetes legelőből 62658/1200, mesterséges legelőből 190229/1200) 252.887 m. h., használhatatlanból 31.395 m. h., összesen 492.825 magyar holdból.
A peszétei gazdaság áll: belsőségből 994/1200 m. h., szántóföldből 288.979 m. h., rétből 78.553 m. h., legelőből 10 m. h., gyümölcsösből 3.165 m. h., hasznavehetetlenből 4.1103 m. h., összesen 386.194 m. holdból.
A gernyői gazdaság áll: belsőségből 13672/1200 h., kertből 8312/1200 h., szántóföldből 375564/1200 h., rétből 18212/1200 h., legelőből 53848/1200 h., használhatatlan talajból 25336/1200 h., összesen 1142744/1200 hold.
A leánymezei gazdaság áll: belsőségből 13372/1200 h., szántóföldből 36248/1200 h., rétből 1648/1200 h., legelőből 2071116/1200 h., használhatatlanból 8187/1200 h., összesen 6651071/1200 hold.
A csobánkai gazdaság áll: belsőségből 10 h., kertből 3.905 h., szántóföldből 839.805 h., rétből 49.708 h., legelőből 579.833 h., hasznavehetetlenből 8.744 h., összesen 1491395/1200 holdból.
A nándori gazdaság áll: belsőségből 6504/1200 h., szántóföldből 491140/1200 h., rétből 195132/1200 h., szőlő és gyümölcsből 23 h., legelőből 280320/1200 h., használhatatlanból 11621/1200 h., összesen 1007517/1200 holdból.
A balogvári uradalomban a szalmás gabonaneműek termését 10 év alatt számításba véve, átlagul évente a következő terméseredményt érték el: őszi repcze 3240, őszi búza 10332, tavaszi búza 2694, rozs 4980, árpa 4155, zab 5168 kereszt. E termésből átlag adott egy magyar hold: repczét 10.40, őszi buzát 7.50, tavaszi buzát 5.75, rozsot 8.75, árpát 8.72, zabot 12.50 hl.
Termelnek még évente lóherét, luczernát répamagot és tavaszi bükkönyt.
A munkások minden tizennegyedik keresztet kapták; azonfelül egyenként fél hold tengeri földet mívelésre, mely kedvezményért azonban, az év bármely szakában és bármilyen munkában, fejenként 120 fill. napi bérért kötelesek dolgozni és a behordott szalmás gabonának beasztagolását ingyen tartoznak teljesíteni. A cséplésből a kicsépelt gabonaneműekből a 26-ik részt, azaz: minden 104 hektoliterből 4 hektolitert kapnak.
A balogvári uradalom 5 évi terméséből az egy évi átlag takarmánytermelést a következő összegben mutatjuk ki: széna 3717.90, sarjú 3103.10, lóhere 2159.53, luczerna 137, zabos bükköny 1015.65 q., összes száraz takarmány 10,133.18 q.
Ezek után áttérve az állattenyésztésre, ez kizárólag a juhtenyésztésből áll, még pedig a finom, szász merinó juh-faj belterjes tenyésztéséből.
A belterjesen kezelt állatokat az elkorcsosodás ellen, a herczeg füleki uradalmának pepineriájából időközönként beszerzett apaállatokkal újítják fel. A gyapjútermelést illetőleg 1 darab öreg kos adott 2.60 kg. gyapjút, 1 darab négyfogú 2.20-at, 1 darab kétfogú 2-őt, 1 darab toklyó 1.90-et, 1 darab öreg anya 1.17-et, 1 darab négyfogú 1.14-et, 1 darab kétfogú 1.10-et, 1 darab toklyó 1.03-at, 1 darab öreg ürü 1.37-et, 1 darab négyfogú 1.08-at, 1 darab kétfogú ürü 1.08-at, 1 darab toklyó 0.97-et, 1 darab bárány 0.38 kg. gyapjut.
A lótenyésztés csakis annyiban említhető fel, hogy az igáslovaknak nagy része kanczákból áll, melyeket minden évben állami ménekkel fedeztetnek és a 6-8 drb csikó-szaporulat által az uradalom jóvérű, egészséges, ép, tiszti kocsilovakat nyer. A következő táblázatokban az uradalom összes marhaállományát tüntetjük fel:
A gazdaság neveCsikóÖkörGulyamarhaSzegödm.
tehén
Szamár
 kanczaherélt jármos  hízó    
 darab
Csobánkai gazdaság8463628-44-
Nándori gazdaság---24--60-
Balogi gazdaság52-40--664
Gernyői gazdaság32-36-6244-
Összesen:168613628622144
217A balogvári uradalom kos-, juh- és ürü-állománya:
A
gazdaság neve
KosAnyaÜrükiselej-
tezett
Mind-
össze
 öreg4 fogu2 fogutoklyóbárányössze-
sen
öreg4 fogu2 fogutoklyóbárányössze-
sen
öreg4 fogu2 fogutoklyóössze-
sen
 
 darab
Csobánkai gazdaság3831463034048576314714823431016026-523324412332
Nándori gazdaság----13513521461--115390472120209-701-1226
Balogi gazdaság65312822315461500116137154305121229661122156635-2308
Gernyői gazdaság----238238475926416225810612196256154491-1780
Összesen:1036274521028131919524163495509884255993243292543207117646
* * *
Az egyes vidékeken szokásos gazdálkodási módok és birtokviszonyok illusztrálásául, a különböző vidékekről egyes birtokok leírását a következőkben közöljük:
Andrássy Dénes gróf birtoka Krasznahorkaváralján. Az összterület 61,000 k. hold hitbizományi birtok; 44 bánya, 1 vasgyár, 30 hold szőlő, mely birtok Gömör-, Zemplén-, Abaúj-Torna-, Nyitra- és Sáros vármegyékben fekszik. Gömörben, a más helyen említett erdőbirtokon kívül 1081 hold szántó, 200 hold kaszáló és 246 hold legelő fekszik. Magtermelés: lóhere 30, bükköny 50 és borsó 20 holdon. Lóállomány 48 magyar és angol faj, szarvasmarha 180 magyar és simmenthali, juh 1000 magyar raczka és ramboilette, sertés 90 mangalicza. Tejgazdaság 60,000 liter évi termeléssel, juhsajt 35-40 métermázsa, gyapjú 20-25 métermázsa. A munkaerőt a körülfekvő falvakból és Mezőkövesdről szerzi. Napszám-árak férfiaknál 120-300 fillér, nőknél 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10 korona.
Beélik Iván birtoka Alsóvályon. Ide tartoznak a felsővályi, bikszögi, mihályfalvai és gergelyfalvai birtokrészek is. Összterület 1412 kat. hold. Ebből kert és beltelek 11, szántóföld 612, kaszáló 101, legelő 50, erdő 571 és szőlő 16 hold. A vetőüzemrendszer négyes váltó. Magtermelés: lóhere 50, luczerna 10 és bükköny 50 kat. holdon. Lótenyésztés: angol félvér, 14 kancza és szaporulata; marhatenyésztés: simmenthali félvér, saját bikával, 31 tehén és szaporulata; juhtenyésztés: csak kis mértékben, fésűs fajta; sertésállomány: 250 fehérszőrű mangalicza. Erdészeti üzem és termékek: tölgyes, 20 éves cserkéreghántás, fordán kívül, tüzifa és műfa. Szőlőfajok: Hárslevelű, Furment és Gohér. Gyümölcstermelés, mely évenként eladásra kerül: cseresznye 10, szilva 200, alma 30, körte 20 és szőlő 10 métermázsa. A munkaerőt helyben és a szomszéd falvakból szerzi. Napszámárak: férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 korona.
Bornemisza István birtoka Uzapanyiton. Ide tartoznak még a kápolnai, herédelyi és gortvai birtokrészek is. Összterület 1500 m. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántóföld 650, kaszáló 200, legelő 40, erdő 531 és szőlő 22 hold. A vetési üzemrendszer hármas forgó, vegyes ugarral. Magtermelés: lóhere 60-70 holdon. Lóállomány 17 drb vegyes faj; marhatenyésztés nyugati keverék pinzgaui bikával, állomány 50-70 drb; juhállomány 1500 drb kétnyíretű. Szőlőfajok: Kadarka, fekete Gohér, Gyöngygohér és Hárslevelű. A gyümölcsös, kertekben és a szőlőhegyen 25-26 m. hold, kiváló körte-, alma- és szilvafajokkal beültetve, melyekből kedvező termés idején nagyobb mennyiség kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 60-100 fillér.
Czékus László birtoka Liczén. Összterület 1010 m. hold. Ebből kert és beltelek 10, szántó 272, kaszáló 42, a többi pedig erdő és legelő. A vetőüzemrendszer ötös forgó. A lóállomány vegyes; szarvasmarha-tenyésztés simmenthali fajjal, állomány 34 darab, de az ökrök magyar fajúak. Juhtenyésztés: fésűs faj, állomány 650 drb. Az erdő 30 éves fordára van beosztva és terméke csak tüzifa. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 218120-180 fillér, nőknél 60-80 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 korona.
Dapsy Béla birtoka Szkároson. Összterület 1900 m. hold. Ebből kert és beltelek 12, szántóföld 600, kaszáló 200, a többi pedig erdő és legelő. A vetőrendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 70-80 holdon, luczerna 10 és bükköny 40 holdon. Lóállomány: 24 darab arabs és angol keverék; marhaállomány: 60 simmenthali és 24 magyar fajú ökör; juhállomány: 1700 egynyíretű. A birtokos 27 hold új gyümölcsöst rendezett be. A munkaerőt a tótságból szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 100 fillér és ellátás, nőknél 50 fillér és ellátás. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14-16 korona.
A Diószeghy család birtoka Keleméren. Összterület 1300 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 700, kaszáló 190, 10 m. hold beültetett, 10 hold parlag szőlő és a többi erdő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Mint különleges termelési ág a dohány szerepel, 20 m. holdon. Lótenyésztés: kicsiben, angol félvér. A szarvasmarha vegyes fajú; a juhállomány 800 kétnyíretű. Kertészet is van, melyből mindenféle gyümölcs kerül eladásra. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 60-120 fillér, nőknél 50-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 korona.

A rimaszombati földmíves-iskola Kurincz-pusztán.
Saját felv.
Farkas Ábrahám birtoka Tamásfalván. Ide tartoznak még a dulházai, baraczai és osgyáni birtokrészek is. Összterület 3200 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, kaszáló és legelő 200, erdő 300 hold, a többi pedig szántóföld. A vetőrendszer, az egyes birtokok viszonyai szerint hatos és tizenkettes forgó. Magtermelés: lóhere 100, luczerna 50, bükköny 100 és baltazzim 40 holdon. A lóállomány kb. 50 angol félvér; marhatenyésztés: magyar és algaui keresztezés, 40 tehén és szaporulata, igásökör 80 drb és hízlalás is van, de csak kicsiben. Sertéstenyésztés: fehér mangalicza, állomány 50 kocza és szaporulata. A munkaerőt a vidéken és helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120-160 fillér, nőknél 80-120 fillér.
Fáy László birtoka Cserencsényben. Ide tartozik a pokorágyi birtokrész is. Összterület 1149 hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 400, kaszáló 65, legelő 170 és a többi erdő. A vetőüzemrendszer hármas forgó. Magtermelés: lóhere 25 és bükköny 15 holdon. Lótenyésztés csak házi szükségletre; marhatenyésztés magyar faj; a juhállomány 700 kétnyíretű. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 160-240 fillér, nőknél 100-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korona.
Hámos Árpád birtoka Tornallyán. Összterület 2100 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, szántóföld 500, kaszáló 100 és erdő 1600 hold. A vetőrendszer 219négyes és hatos forgó. Különleges termelési ág a dohány, 25 kat. holdon. A lóállomány 40 angol félvér; marhatenyésztés: félvér simmenthalival, 21 tehén és szaporulata; juhállomány 300 egynyíretű; sertésállomány 300 fehér mangalicza. Van tejgazdaság is, melyből naponként 80 liter tej kerül eladásra. Az erdészeti termék a cserezés. Gyümölcstermelés: kb. 1500 alma-, körte-, szilva- és cseresznyefával. Gazdasági ipar: vízimalom négy kőre és két kendertörő kerék. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 40-200 fillér, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 20-24 korona m. holdanként.
Hevessy Benedek birtoka Fügén. Ide tartozik a runyai és az alsókálosai birtokrész is. Összterület 1600 kat. hold, ebből kert és beltelek 14, szántóföld 800, kaszáló 400, legelő 200 m. hold, a többi pedig erdő. A vetési üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés: lóhere 30, bükköny 10 és luczerna 15 m. holdon. Lóállomány 36 darab vegyes fajú; marhaállomány 145 magyar fajú; juhállomány 1000 egynyíretű. Az erdészet termékei: tüzifa és műfa. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: a férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 40-100 fillér. Az átlagos haszonbér e vidéken m. holdanként 16 korona.
Kemény Gejza báró birtoka Ajnácskőn. Összterület Gömör vármegyében 2800 kat. hold, de ezenkívül más vármegyében még 2200 kat. hold. A birtokból kert és beltelek 60, szántóföld 900, kaszáló 250, legelő 800, erdő 2900, szőlő 10 és használhatatlan 80 kat. hold. A vetési rendszer hatos forda. A birtokon nagyobbmérvű repczetermelés van. Nagyobb súlyt csak a juhtenyésztésre fektet, melynek állománya 2000. A szőlőt mustnak dolgozzák fel és így kerül eladásra. Napszám-árak: férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 80-100 fillér. A földhaszonbér e vidéken: szántóra és rétre 20 kor., az átlagos pedig 10 korona.
Kubinyi Géza birtoka Gömörpanyiton. Ide tartozik a csoltói birtokrész is. Összterület 1800 m. hold. Ebből kert és beltelek 16, szántó 600, kaszáló 300, legelő és erdő 900 m. hold. A vetési üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés: lóhere 80 holdon. Lótenyésztés kicsiben: angol félvér; szarvasmarhatenyésztés: simmenthali faj, állomány 250 drb. Erdészeti termék a cserezés. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120-240 fillér, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 korona.
Pósch Gyula birtoka Berzétén. Ide tartoznak még a kőrösi, rekenyeújfalusi és a pelsőczi birtokrészek. Összterület 1600 m. hold. Ebből kert és beltelek 4, szántóföld 320, kaszáló és legelő 900 hold, a többi pedig erdő. A vetési rendszer négyes és hatos forgó. Magtermelés: lóhere, 40 m. holdon. Lóállomány: 20 drb vegyesfajú; tehenészet: 50 simmenthali keresztezésű tehénnel, melyek 200-250 liter tejet adnak naponként, a mi eladásra kerül. Erdészeti termék: tüzifa és makkoltatás. A juhállomány 1000 drb fésűs. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-200 filér, a nőknél 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér a vidéken 16-20 kor. k. holdanként.
Ragályi-Balassa Ferencz báró birtoka. Ide tartoznak a ragályi, alsószuhai, trizsi és imolai birtokrészek is. Összterület 4645 m. hold, de ezenkívül van birtoka Zemplén, Borsod és Hajdu vármegyékben is. A gömöri birtokból kert és beltelek 50, a szántóföld 1300, a kaszáló 156, az erdő 3200 és a szőlő 4 hold, de ezenkívül 45 hold parlagon fekszik. A vetési rendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 220 m. holdon. Lótenyésztés kicsiben, vegyes faj; marhatenyésztés 65 drb pinzgaui; juhállomány 2000 drb Rambouillett; sertéstenyésztés mangaliczával, de csak kicsiben. Az erdészeti termék a cserezés. A gyümölcsösben kb. 4000 gyümölcsfa van, különösen szilva, de azonkívül alma, körte, dió, stb. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120-160 fillér, nőknél 50-80 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10 kor. m. holdanként.
Serényi Béla gróf putnoki birtoka. Összterület 5000 m. hold. Ebből kert és beltelek 40, szántóföld 1800, kaszáló 200, erdő 3000 és szőlő 19 hold. A vetési üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés: lóhere 200, bükköny 150 holdon. Különleges termelési ág a dohány, 34 holdon, továbbá a czukorrépa 220300 holdon. Lótenyésztés kicsiben, muraközi fajjal. Marhatenyésztés: simmenthali keresztezés, 36 tehén és szaporulata, ezenkívül 150 hízó. Tejgazdaság, 200 liter napi termeléssel. Az erdészeti üzem: 15 éves tölgy- és 65 éves bányafa-forda. Termékek az előbbiből cserezés, az utóbbiból bányafa. A szőlőfajok: Furment, Risling és Hárslevelű. Gyümölcstermelés: mintegy 500 Renet és Calvil almafával. Gazdasági ipar: gőztéglagyár 2 1/4 millió tégla és cserép évi termeléssel. A gőzgép 55 lóerejű, a munkások száma átlag kb. 50, ezek között 20 nő és gyermek. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-árak: a férfiaknál 100-200 fillér, a nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 24-26 kor., kicsiben 48-60 kor.
Stojkovics Emil birtoka Várgedén. Összterület 1000 hold. Ebből kert és beltelek 14, szántóföld 480, a többi legelő és erdő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 40, luczerna 25 és bükköny 30 holdon. Lótenyésztés: muraközi és ardenni keresztezés, állomány 20 drb. Marhatenyésztés: bonyhádi és simmenthali keresztezés, állomány 50 drb. Juhállomány: 500 drb hazai fésűs. A munkaerőt helyben és Hevesből szerzi. Napszám-árak 100-200 fillér a férfiaknál és 60-120 fillér a nőknél. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14-16 kor.
Ifj. Szabó László birtoka Várgedén. Összterület 2750 m. hold. Ebből kert és beltelek 16, szántóföld 1200, kaszáló 300, szőlő 5 hold, a többi pedig erdő és legelő. A vetési üzemrendszer hatos forgó. Magtermelés: lóhere 150, bükköny 100 holdon. Különleges termelési ág a dohány, 36 k. holdon. Lótenyésztés kicsiben, angol félvér; marhatenyésztés: simmenthali faj, 24 tehén és szaporulata; juhállomány 1300 drb hazai fésűs; sertéstenyésztés: kondor faj, 26 anyakocza és szaporulata. Van tejgazdaság is, melynek főczélja a borjúnevelés. A borjúkat három hó után választják el. Gyümölcsös is van a birtokon, melyből kb. négy vaggon nemes fajú alma, körte és szilva kerül évenként eladásra. A munkaerőt helyben, a vidéken és Nógrád vármegyéből szerzi.
Szeyffert Antal birtoka Csomán. Összterület 1300 k. hold. Ebből kert és beltelek 5, szántóföld 700, kaszáló 52, erdő és legelő 450 és szőlő 2 hold. A vetési üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés: lóhere 60, luczerna 10 és bükköny 15 m. hold. Lótenyésztés kicsiben, angol és arabs félvér; marhatenyésztés: pinzgaui faj, 16 tehén és szaporulata, ezenkívül kb. 35 drbból álló gulya és hízlalás alatt állandóan 20 drb. Juhállomány 650 fésűs gyapjas; sertéstenyésztés kicsiben, kisjenői fajjal. Itt is a borjúnevelésre helyezik a súlyt. Az erdészeti üzem 50 éves forda, a termék épületfa. A birtokhoz bazaltbánya tartozik, mely a kissebesi kőbánya-társaságnak van bérbe adva. A munkaerőt helyben és Nógrádban szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 120-200 fillér, nőknél 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10-12 kor. m. holdanként.
Szent-Ivány Árpád birtoka Sajógömörön. Ide tartoznak a felfalusi, szkárosi, gömörpanyiti és kecsői birtokrészek is. Összterület 4000 m. hold. Ebből kert és beltelek 35, szántóföld 1500, kaszáló 700, szőlő 12 m. hold a többi pedig erdő és legelő. A vetési üzemrendszer hetes forgó. Magtermelés: lóhere 50-60 holdon. Lótenyésztés: angol félvér, nyolcz kancza és szaporulata; marhatenyésztés: simmenthali faj, az összállomány 160 drb és ezek közül 64 igásökör. A juhállomány 3000 fésűs. Erdészeti termék a cserezés. A szőlőfajok Furment és Hárslevelü. Gyümölcstermelés is van, melyből szilva nagyobb mennyiségben és alma kb. két vaggon kerül évenként eladásra. Gazdasági ipar: két hengermalom, vízi erőre. A munkaerőt helyben szerzik. Napszám-árak: férfiaknál 100-200 fillér, nőknél 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 kor.
Szilárdy Béla birtoka Szentkirályon. Összterület Gömörben 1260 m. hold, ezenkívül még Nógrádban is van birtoka. A gömöri birtokból kert és beltelek 10, szántóföld 700, kaszáló 60, legelő 200 hold, a többi pedig erdő. A vetési rendszer ötös forgó. Magtermelés: lóhere 90, luczerna 25 holdon. Lótenyésztés kicsiben, vegyes faj; marhatenyésztés: simmenthali faj, 20 tehén és szaporulata, ezenkívül 80-90 marha. A juhállomány 800 egynyíretű. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám-árak: férfiaknál 100-160 fillér, nőknél 80-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér 16-18 kor. m. holdanként.

« Gömör-Kishont vármegye népe. Írta Komoróczy Miklós. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Erdőgazdaság. Írta Hering Samu. »