« Törvénykezés. Irta Gaár Vilmos dr. KEZDŐLAP

Győr vármegye

Tartalomjegyzék

Közoktatásügy. Irta Tell Anasztáz dr. »

154Irodalom, tudomány, művészet.
Irta Osváth Gyula
Győr vármegye, irodalom és tudomány tekintetében, hazánk egyik legelső vármegyéje. Nemzetünk kulturális fejlődésének már kezdő korszakában is nagyjelentőségű színhelye volt a tudományos munkásságnak. E vármegye már a honfoglalás napjaiban látja Árpád vezért. Utóda, az államalapító Szent István, kolostort épít itt és a tudomány ez új hajlékát benczésekkel népesíti be. A pannonhalmi főiskola az első volt e hazában. Már Szent István korában magyar írót nevelt és magyar hitszónokokat képzett. Szent Gellért, Csanád püspöke, a magyar nyelvben jártas Henrik és Fülöp benczéseket Pannonhalmáról hívta egyházmegyéjébe. A Szent Istvánt követő árpádházi királyok alatt is csaknem folyton egyik góczpontja maradt e vármegye a szellemi haladásnak.
Hazánk egyházi rendjeinek és jelesebb családjainak egész magánjoga, gondosan összegyűjtött és megőrzött levéltáraiban rejlett. Hogy a levéltárak - különösen az ú. n. családi levéltárak - miként pusztultak el Győr vármegyében, annak fejtegetése hosszadalmas volna. Pusztította, rabolta, feldúlta és felégette azok legnagyobb részét a tatár, a német, a cseh, a török, a kurucz, a labancz.
Levéltárak.
A Győr vármegyében megmaradt régi levéltárak közül legnevezetesebb a pannonhalmi főapátságé. E levéltár legbecsesebb és legnagyobb kincsei a pannonhalmi apátság alapítására vonatkozó, Szent Istvántól 1001-ben kiadott oklevél, valamint az egyetlen hazai »chartularium«, melynek régóta »Liber Ruber« a neve, a híres Pray-codex, valamint az a Breviarium, mely 1506-ban nyomatott. Ekkor még kéziratos munkákkal is szaporították a pannonhalmiak könyvkészletüket. Egyik ékes emléke e könyvírási művészetnek az a hártya-codex, melyet »Evangelia et preces« czímen az egyetemi könyvtár őriz. A XI. századból a rendi levéltár öt darab diplomát őriz; a XII. századból 24-et; a XIII. századból 247-et; a XIV. századból 3221-et, stb. Pápai bullák nagy számmal vannak. Az ősnyomtatványok és kéziratok száma 1211. Az itt őrzött okmányok régiség, szám, köz-, egyház- és jogtörténeti fontosság tekintetében az egész világon első helyen állanak. A kolostor páratlan könyvtáráról másutt emlékezünk meg.
A vármegyében levő többi levéltár közül felemlítjük még a sok viszontagságon átment győri káptalani levéltárat, melynek sorjegyzékéből az tűnik ki, hogy az ott meglevő legrégibb okmányok a XIII., XIV., XV. és XVI. századból valók; a győri püspökségi levéltárat, melyből, a mi az idők viharában megmentetett, a franczia ostrom alatt 1809-ben legnagyobb részt a lángok martaléka lett, a megmaradt okmányok pedig leginkább az egyházmegye kormányzati és birtokjogi viszonyaira vonatkoznak; a győrvárosi levéltár, mely 1600-tól, a győrvármegyei levéltár, mely 1480-tól őriz íratokat, de legrégibb oklevelei elpusztultak.
Az irodalmat, tudományt és művészetet számos országos, sőt európai hírű egyénnel gyarapította e vármegye. Itt születtek, vagy innen indultak ki többek között Arator (Szántó) István, a XVI. századbeli híres jezsuita paptanár, Czech János, Fillinger Lipót, Horváth Endre, Karvasy Ágoston, Kautz Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Dallos Miklós, Deáki Zsigmond, Nogáll János 155r. kath. püspökök, Lépes Bálint kalocsai érsek, Karsay Sándor ev. püspök, Dorner József, a híres botanikus, Győry Vilmos ev. lelkész, híres költő és író, Kisfaludy Károly, a magyar színműirodalom halhatatlan megteremtője; Ráth Mátyás, az első magyar hírlap szerkesztője; Kisfaludy Árpád Béla, Schedius Lajos János, Reisinger János, König Gyula, Bakody Tivadar egyetemi tanárok; Liezenmayer Sándor, a világhírű festőművész; Richter János, az európai nevű karnagy, stb. stb., mindmegannyi név, mely nemcsak szülővármegyéjének, de az egész országnak díszére válik.
A kultura, tudomány, irodalom és művészet egyik hathatós eszköze, sőt hőmérője a sajtó.
A sajtó.
Győrött, a hol a kulturát már a mult század elején jogi és theologiai akadémia szolgálta és százesztendős kőszínház hirdeti, szinte lehetetlen, hogy a sajtó mélyebbre nyúló gyökereit föl ne találjuk. És tényleg, a város közönségének már akkor volt sajtóorgánuma, a mikor a szólásszabadságot törvény még nem biztosította, de akkor is, mikor az abszolutizmus e szabadságot a czenzurával már körülbéklyózta. A »Hazánk« volt az első élénk helyi újság a tudós és szépíró Kováts Pál dr. szerkesztésében, azután megjelent egy ideig a »Raaber Lloyd«, majd az elnyomatás korszakában, 1857-ben megindúlt a »Győri Közlöny«, a melynek első szerkesztője Zettykó József volt, utána Némethy Ernő, Csukássi József (később a Budapesti Hirlap tulajdonos- és szerkesztőtársa), Kautz Gusztáv dr., Mersich József, Vargyas Endre és Katona Mór dr. szerkesztették, később pedig Zoltán Vilmos és Révész Sándor is. A Győri Közlöny ma is fennáll, a mennyiben 1896-ban egybeolvadt a Győri Hírlap-pal, a mely homlokcímében a társlap címét is viseli. A Győri Hírlap-ot 1886 őszén alapította és szerkesztette Szávay Gyula, a ki a laptól és a várostól egy időben, 1902. júl. elsején, vált meg. A Győri Hírlap 1895 óta napilap. Ma felelős szerkesztője Révész Sándor.
A 80-as évek elején új életre kelt a »Hazánk«, még előbb a »Szabad Polgár«, Cigány Gyula ügyvéd szerkesztésében.
A humort a győri sajtóirodalomban az országos hírre kapott »Garaboncziás Diák« képviselte, a melynek Szávay Gyula és Gerő Gyula voltak megindítói; később Gárdonyi Géza tulajdonába ment át. Néhány élczlap-indítási törekvés között legérdekesebb a Beliczay Elek szerkesztésében, a 70-es években, a Tropper-tüntetések hangulatában született »Seprő«.
Az újkori helyi zsurnalisztikában az 1894. év elején jelent meg a »Dunántúli Hirlap«, Polgár Bertalan tulajdonában, a kitől a lapot néhány hónap mulva egy konzorczium vette meg. Ma hetenként háromszor jelenik meg Bihar Jenő szerkesztésében. A »Győri Napló« 1895 április 1-étől mint négyszer megjelenő lap, ugyanez év őszéig állott fenn, akkor egybeolvadt a Győri Közlönynyel; egy évvel utóbb pedig a Győri Hirlappal. »Győri Napló« czímen az 1903. évben ismét adtak ki lapot, a mely harmadfél év alatt háromszor megszűnt, utóbb megint kiújult s most naponként jelenik meg. Szerkesztője Ruff Andor.
Egyéb, Győrött megjelenő lapok:
Győri Vasárnapi Újság. Hetilap. Alapította Malcsiner Nándor 1899-ben. Kiadják ennek örökösei. Szerkesztője Sándor Géza.
Népakarat. Megjelenik hetenként egyszer. Szerkeszti Barsi József. A szocziáldemokrata párt orgánuma.
Győregyházmegyei Katholikus Tanügy. Megjelenik havonként 2-szer. Szerkeszti és kiadja Öveges Kálmán.
Őrangyal. Képes gyermeklap. Megjelenik havonként 2-szer. Szerkeszti Kárpáti Endre.
Nagyasszonyunk. Mária-kongregácziók lapja. Megjelenik havonként egyszer. Szerkeszti Nits Árpád János.
Tanügyi Értesítő. A Győrvidéki Tanító-Egyesület közlönye. Megjelenik havonként egyszer. Szerkeszti Ujlaki Géza.
Kamarakerületi Iparügyek. Szerkesztik Szommer Ernő dr. és Kurucz József.
A Betegsegélyző. Betegsegélyző-egyleti ügyek sajtója. Szerkeszti Vizkeleti Sándor.
Ugyancsak Győrött jelent meg a legutóbbi időkig Angyal Armand dr. és Vajda Emil dr. kitűnő zenei szaklapja, a »Magyar Lant«, mely most a fővárosban 156lát napvilágot. Ebbe beleolvadt a »Philharmonia«, melyet Fránek Gábor szerkesztett.
Győr sz. kir. város hivatalos értesítője.
Győr vármegye hivatalos értesítője.
Könyvtárak.
Az irodalom és tudomány szolgálatában állanak továbbá a vármegye nyilvános, intézeti és magánkönyvtárai. Közöttük a legnagyobb és legbecsesebb a főapátsági, melyről más helyen bővebben írunk. A győri káptalan könyvtárában oly kincset őriznek, mely valaha Hollós Mátyás dicső királyunké volt. Ez egy latin hártya-codex, a Corvinának egyik igen szép példánya. E könyvtárakon kívül még a következő könyvtárak vannak a vármegye területén:
A győri püspöki papnevelő intézet könyvtára. Alapításának éve 1688. Tartalmaz körülbelül 30.000 kötetet. Vannak közöttük igen értékes kézíratok is. Igy a XV. századból származó Antiphonarium, mely a budapesti országos kiállításon 20.000 koronára volt biztosítva. Továbbá Blondi Forojuliensis Romae instauratae libri tres Mátyás király híres könyvtárából, kétkötetes breviarium ugyancsak a XV. századból, Missale 1476-ból. Mind e művek szebbnél-szebb inicziálékkal vannak díszítve. A 30.000 kötetből magyar 10.000, német 9000, latin 7000, franczia 2000, a többi vegyes. Tudományszakok szerint: hittudományi 14.000, történelmi 8000, bölcsészeti 2000, nyelvészeti 600, államtudományi 400, encziklopedikus 1000, szépirodalmi 1000, a többi vegyes.
Gróf Khuen-Héderváry Károly könyvtára Hédervárt. Alapították I. és II. gróf Viczay Mihály a XVIII. század folyamán. Tartalmaz 15.257 kötetet, melyből magyar nyelvű 1057, német 5000, franczia 6000, angol 1000, latin 2600, a többi másnyelvű. Tudományszakok szerint: nyelvtudományi munka 5231, bölcsészeti 1133, történelmi 1599, államtudományi 242, encziklopedia 412, szépirodalmi 4912, tankönyv 51, a többi vegyes.
A karmeliták győri társházának könyvtára. Alapíttatott 1746-ban. Tartalmaz 5859 kötetet; ebből magyar nyelvű mű 1275; német 1197; franczia 24; latin 3240; a többi más nyelvű. A művek legnagyobb része hittudománynyal foglalkozik: első helyen az aszketikus tartalmú művek állanak, azután az egyházi szónoklat, moralis, biblia sacra, ius canonicum s szentatyák vannak a legszebben képviselve.
A győri ág. ev. egyházközség könyvtára. Alapíttatott 1795-ben. Tartalmaz 1108 kötetet. Ebből magyar nyelvű mű 509; német 420; franczia 48; angol 22; latin 95; a többi másnyelvű. Tudományszakok szerint: nyelvtudományi 107; bölcsészeti 89; történelmi 248; államtudományi 53; természettudományi 44; szépirodalmi 384; tankönyv 71; a többi mű más tudományszakhoz tartozik.
A pannonhalmi Szent Benedek-rend győri székházának könyvtára. Alapíttatott 1806-ban. Tartalmaz 16.750 kötetet; ebből magyar nyelvű mű kb. 2400; német kb. 2800; franczia kb. 100; angol 10; latin kb. 3200; a többi mű másnyelvű. Tudományszakok szerint: nyelvészeti mű kb. 2282; bölcsészeti 1650; történelmi 1050; államtudományi 1400; természettudományi 1834; a többi más tudományszakhoz tartozik. A könyvtár most van új rendezés alatt.
A dr. Jedlik Ányos-féle könyvtár Győrött. Alapíttatott 1830-ban. Jedlik halálával Pannonhalmára és a benczés gimnáziumba került. Tartalmaz 1362 művet 2531 kötetben. Ebből magyar nyelvű 552; német 732; franczia 6; latin 64; a többi másnyelvű. Tudományszakok szerint: nyelvtudományi mű 130; bölcsészeti 58; történelmi 254; államtudományi 28; természettudományi 624; encziklopedia 4; szépirodalmi 38; tankönyv 124; a többi mű vegyes.
A Szent Imre-egylet könyvtára Győrött. Alapíttatott 1860-ban. Tartalmaz 1485 kötetet. Ezekből magyar mű 641; német 106; franczia 8; latin 177; a többi más nyelvű. Tudományszakok szerint: hittudományi mű 304 kötet; bölcsészettudományi 35; történelmi 299; jogtudományi 25; természettudományi 40; társadalomtudományi 50; szépirodalmi 412; folyóírat 320 kötet.
A gazdasági egyesület könyvtára. Alapíttatott 1861-ben. Tartalmaz 406 kötetet. Ebből magyar nyelvű mű 120; a többi megoszlását nem ismerjük.
A Mladoniczky Ignácz-féle könyvtár Győrött. Az Orsolya-apáczák és a polgári leányiskola könyvtáraiba olvadt. Alapíttatott 1863-ban. Tartalmaz 780 művet 1170 kötetben. Nyelvek és tudományszakok szerinti megoszlása ismeretlen.

A XV. századbeli antiphonale bekötési táblája és első lapja.

Részlet a pannonhalmi könyvtárból.

A pannonhalmi breviarium.

A győri székesegyház régi flandriai gobelinje.
161A győri áll. főreáliskola tanári könyvtára. Alapíttatott 1873-ban. Az 1905. deczember hó 31-én lezárt leltár szerinti összes állomány 6190 kötet. Nyelvek és tudományszakok szerint a könyvtár következő 14 csoportra van felosztva magyar nyelv és irodalom 316 mű; német nyelv és irodalom 239; franczia nyelv és irodalom 202; latin és más nyelvek 85; történelem és társadalomtudományok 392; földrajz és statisztika 155; természetrajz és geologia 195; vegytan 62; természettan 113; mathematika 122; ábrázoló mértan 57; vallás, pedagogia, bölcsészet 245; szabadkézi rajz 65; vegyes művek 55. A folyóíratok száma 114. A könyvtár ajándékok és vétel útján gyarapszik. A beszerzések költségeinek fedezésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium évenként 2000 korona összeget utalványoz.
A győri Szt. Orsolya-rend iskolai könyvtára. Az elemi iskolai könyvtár ifjúsági műveinek száma 260; a polg. iskola könyvtárának állománya összesen 680. Ebből a tanári könyvtárnak van 380 kötete, többnyire tudományos segédkönyvek; 30 német mű kivételével mind magyar. Az ifjúsági könyvtár 300 kötet magyar nyelvű szépirodalmi művet és ifjúsági íratot tartalmaz.
A győri tanítóképző könyvtára. Alapíttatott 1875-ben. Tartalmaz 1844 kötetet; magyar mű 727; német 148; franczia 59; angol 2; latin 1; a többi más nyelvű. Tudományszakok szerint: nyelvészeti mű 129; bölcsészeti 148; történelmi 216; államtudományi 191; természettudományi 175; encziklopedia 9; szépirodalmi 159, a többi vegyes.
A győri kir. kath. tanítóképző önképzőköri könyvtára. Alapíttatott 1877-ben. Tartalmaz 400 kötetet; magyar mű 25; német 315; a többi más nyelvű. Tudományszakok szerinti megoszlása ismeretlen.
A győri kis szeminárium Kis Jézus-egyletének könyvtára. Tartalmaz 530 kötetet. Ezekből magyar mű 278; német 82; latin 40; Tudományszakok szerint: nyelvtudományi 70; bölcseleti 45; történelmi 36; természettudományi 24; encziklopedia 10; szépirodalmi 115; tankönyv 73; a többi vegyes mű.
A győri kath. főgimnázium ifjiúsági könyvtára. Alapítási évét nem ismerjük. Tartalmaz 2856 kötetet; ezekből magyar mű 703; német 484; latin 147; a többi más nyelvű. Tudományszakok szerint: bölcsészeti mű 230; történelmi 222; szépirodalmi 421; a többi verses mű.
Sikor József dr. orvos könyvtára, Győrött. Alapítása ismeretlen. Tartalmaz 544 művet, 883 kötetben. A munkák nyelvek szerinti megoszlása ismeretlen. Tudományszakok szerint: természettudományi mű 304; szépirodalmi 240; a többi vegyes.
Városi könyvtár Győrött. A törzsanyag állománya kb. 11.700 drb. 1905-ben 500 kor. államsegélyben részesült és a városi javadalomból 600 kor. segélyben. A könyvtár rendezése most folyik.
A következőkben adjuk a győrvármegyei írók, tudósok és művészek életrajzi adatait, betűsoros rendben:
Acsay Ferencz.
Acsay Ferencz főgimnáziumi igazgató, szül. 1854. 1871-ben a pannonhalmi benczés rendbe lépett s a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1878-ban az esztergomi főgimnázium tanára lett. 1894-ben a pannonhalmi főapát a győri főgimnázium igazgatójává nevezte ki; azóta e minőségben Győrött működik s nemcsak irodalmi, hanem társadalmi téren is nagy munkásságot fejt ki. Jelenleg Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, a győri kath. önkormányzótestület vál. tagja és tanügyi bizottságának elnöke.
Munkái: A prózai műfajok elmélete.- Bossuet egyházi beszédei, két kötetben, francziából. - A győri főgimnázium története. - Ifjúsági egyházi beszédek. 2 köt.- Rónay Jáczint élete. - Ezeken kívül számos közleménye jelent meg a különféle folyóíratokban.
Áldor Adolf.
Áldor Adolf, orvos, szül. Gyömörőn 1832-ben. Nagykárolyban volt városi főorvos.
Munkái: A koleráról. Szatmár, 1873. - A pofahiányokról. Bpest, 1880. - Szaklapokban is számos orvosi értekezése jelent meg.
Andorka Sándor.
Andorka Sándor, városi rendőrfogalmazó, született 1877-ben. Az ifjabb győri írógárda tehetséges tagja. Számos költeménye jelent meg a »Győri Hírlap«-ban. Regénykísérlete (Dr. Hidrogén naplója) ugyanott jelent meg, de befejezetlen maradt. »Egy úton« (Győr, 1907.) czím alatt Kurucz Józseffel és Radnóthy Dénessel együtt, közös kötetet adott ki, melybe költeményeket írt.
162Angyal Armand.
Angyal Armand, jogi doktor, jeles zeneszerző. Született 1853-ban. 1879-ben Győr vármegye szolgabírája. 1883-ban főszolgabíró lett. 1888 óta Győr sz. kir. város rendőrfőkapitánya. A zeneműpiaczon eddig 135 műve jelent meg elsőrangú hazai és külföldi kiadóknál. A zenének csaknem minden ágát műveli, a daltól az operáig. Több dalát a nép is szeretetébe fogadta és szerte énekli (»Két gyöngye volt a falunak...«, »Volt nekem egy szép csillagom...«, stb.). Operái közül a »Vihar« és »A költő álma« több vidéki színpadon színre került és sikert aratott. Irt számos tánczdarabot, egyházi zeneművet és műdalt, valamint több népszínműhöz és énekes darabhoz zenét. Győr zenei életének egyik főoszlopa, az ottani ének- és zeneegyletnek elnöke. Az ő kezdeményezésére jött létre a »Dunántúli Dalosszövetség«, mely virágzó testületnek elnöke is volt, a minthogy Vajda Emillel szövetkezve ő alapította és szerkesztette a »Magyar Lant« czímű zenefolyóiratot, melynek szerkesztésétől legutóbb visszalépett.
Művei közül csak a főbbeket említjük fel. Ezek: A vihar. Opera 4 felvonásban. - A költő álma. Opera 2 felvonásban. - Zrinyi. Opera 4 felvonásban (kézírat). - Tündér Ilona. Opera 4 szakaszban (kézírat). - Dalaim (30 dal). - Virágénekek (15 dal). - Átíratok Petőfi dalaiból. - Les amourettes (5 zongoradarab). - Ecce Sacerdos Magnus. Férfikar. - Trio-Suite. - Suite Hongroise.
Angyal Emil.
Angyal Emil, Győr vármegye árvaszéki ülnöke és elnökhelyettese, szül. 1871-ben Győrött. A győri hírlapok szépirodalmi munkatársa. 1893-tól kezdve rövid ideig a »Győri Független Újság« szerkesztője volt. Ir verseket, tárczákat és czikkeket a közigazgatási szaklapokba. Egy kézírati színműve dícséretet nyert az Akadémia Koczán-pályázatán.
Önálló műve: Költemények. Győr, 1893. - Útmutató a gyámhatósági eljárásban. Győr, 1907.
Arator (Szántó) István.
Arator (Szántó) István, híres jezsuita pap-tanár, szül. Győr vármegyében 1541-ben. 1566-ban Bécsben, majd Nagyszombatban és Gráczban tanított. 1575-ben Rómában magyar gyóntató lett. 1579-ben Kolozsvárott, 1582-ben és 1585-ben Gyulafehérvárott tanított. Minthogy a jezsuitákat ekkor Erdélyből száműzték, Sélyére került házfőnöknek. Meghalt Olmützben, 1612-ben. Kézíratban maradt egy 1600-ban készült emlékírata. Katekizmusának magyar kézírata elveszett. A szentírást magyar nyelvre fordította, az ó-szövetséggel teljesen el is készült, de midőn az új-szövetség fordításához fogott, meghalt.
Bakody Tivadar.
Bakody Tivadar, orvostudor, egyetemi rk. tanár, szül. Győrött 1825 május 4-én. Középiskoláit szülővárosában végezte, a fővárosban bölcsészettanhallgató volt, majd a bonni egyetemen joghallgató. A szabadságharczban kapitányi rangban vett részt és Görgey főhadiszállásán működött. 1850-ben Bécsben orvostanhallgató lett, s ott 1854-ben orvostudorrá avatták. Ezután külföldi tanulmányútat tett, melyet befejezvén, Lembergben telepedett le, a hol saját költségén svéd gyógytornacsarnokot építtetett. 1861-ben visszatért Budapestre s ő volt Magyarországon a tornászat rendszeres gyakorlásának megalapítója és a biologiai sejtkórtan alapján a tudományos hasonszenvi gyógymód megteremtője. Kartársai segítségével ő alapította a biologiai orvosegyesületet, majd a magyarországi biologiai társulatot. 1873 óta a budapesti egyetemen a hasonszenvi kór- és gyógytan ny. rendk. tanára, a budapesti közkórház hasonszenvi osztályának és az általa alapított Bethesda közkórháznak főorvosa.
Munkái: Országos testgyakorlat. Pest, 1861. - A tüdőhólyagcsák hámja fölötti vita. Pest, 1865. - A hasonszenvészet jogigényei, a tudomány és emberiség érdekében. Pest,1868. - Die Katarrhalische Pneumonie vom pathol.-histor. Standpunkte. Budapest, 1873. - A hurutos tüdőlob, kórszövettanilag tekintve. U. o. 1874. - Eine psychologisch-philosophische Reflexion. U. o. 1876. - A hasonszenvi iskola természettudományi módszere. U. o. 1877. - Noumenorum non datur scientia. Lipcse, 1887. - Retorsion. Berlin, 1882. - Hahnemann redivivus. Lipcse, 1883. - A Karyomitotis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve. Budapest, 1884. - Az orvosszeres tüneti antipyresis bírálata. Budapest, 1884. - A »Hasonszenvi Lapok«-nak 1866-tól főmunkatársa és 1873-tól az 1874. év végéig szerkesztője volt. E munkáin kívül bel- és külföldi szaklapokba számos tudományos czikket és ifjú korában két kötet német költeményt írt.
Balics Lajos.
Balics Lajos, hittudor, győri apátkanonok, szül. 1856-ban. 1879-ben tatai káplán lett, 1881-től kezdve pedig a győri nagyobb papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjeként működött. 1886-ban ugyanott theologiai tanár, egy évvel később a győri kir. jogakadémia tanára. 1894-ben nagyczenki plébános, 1902-ben győri székesegyházi kanonok, 1906-ban cz. apát lett. Mint ilyen, a győri theologiai intézet igazgatója és egyházmegyei főtanfelügyelő. Irodalmi működése főleg az egyháztörténet terére esik.
163Munkái: A róm. kath. egyház története Magyarországon. I-III. kötet. Budapest, 1885-1890. (Pályanyertes mű.) - A kereszténység története hazánk mai területén. Budapest. - Szent László király fejereklyéjének története. Győr, 1892. - Lövő története Győr, 1892. - Irt ezenfelül ünnepi beszédeket és czikkeket történeti folyóiratokba. A vatikáni titkos levéltárban folytatott kutatásának eredményét a »Vatikáni Oklevéltár« VI. kötetében adta közre.
Balogh István.
Balogh István, született a békésmegyei Dobozon, 1862-ben. A budapesti egyetemen elvégezte a bölcseletet, 1894-ben Győrbe került, hol főigazgatósági tollnok volt. 1899-ben sopronmegyei segédtanfelügyelő, 1901-ben Udvarhely vármegye tanfelügyelője lett. Meghalt 1902-ben Székelyudvarhelyt. Jónevű költő, kinek dalai közül több átment a nép ajkára, így a híres »Becsali nóta« és a »Fehér gulya kolompja szól a réten« kezdetű. Irt több kötet költeményt, dramolettet és egy költői elbeszélést (Kinizsi). Összes költeményeit (Húsz esztendő. Budapest. Könyves Kálmán kiadása.) győri tartózkodása alatt bocsátotta közre vaskos kötetben.
Balogh Pál.
Balogh Pál, hírlapíró, szül. 1854 aug. 14-én Győrött. Atyja Balogh Sándor, pénzügyi tisztviselő, anyja szül. Deáky Lilla, néhai Deáky Zsigmond fölsz. püspök és győri nagyprépost unokahuga. Középiskoláit Nagykanizsán, Váczon és Budán végezte. A budapesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyamot befejezvén, 1875-ben a Nemzeti Hírlap és a Fővárosi Lapok tárczarovatai számára dolgozott. 1879-1881-ig a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. 1881-ben ő is részt vett a Budapesti Hírlap megalapításában, s annak éveken át országgyűlési tudósítója, 1886-1888-ban helyettes szerkesztője volt, majd évekig politikai főmunkatársaként működött. 1897-1902-ben írta a kultuszminiszter megbízásából a Népfajok Magyarországon czímű nagy néprajzi monografiát, mely országos feltűnést keltett. Azóta, mint publiczista, több fővárosi lapba dolgozik. Vezérczikkeinek száma megközelíti a háromezret.
Bánfi (Brucker) Alajos.
Bánfi (Brucker) Alajos, igazgató-tanító, szül. Győrszigetben, 1844-ben. Előbb Lébényben, majd Sövényházán, később Kisczellben tanítóskodott; azután 1870-ben a zalamegyei Tekenyén, a honnan hét havi működés után Sümegre került, a hol 1886-ban igazgató-tanítóvá választották. Társadalmi, nevelési és tanügyi czikkei és értekezései a zalamegyei helyi lapokban és a szaklapokban jelentek meg. Megírta a zalamegyei általános tanítótestület sümegi járási tanító-körének tíz évi működését feltüntető emlékkönyvét, mely Nagykanizsán, 1882-ben jelent meg, továbbá a sümegi takarékpénztár 30 éves történetét.
Bangha Sándor József.
Bangha Sándor József, jogtudor, szül. Véneken 1841-ben. Mint ügyvéd 1868-ban Nyitrán telepedett le és nyitott irodát. 1878-ban Nyitra vármegye főügyésze lett, mely állásából 1896-ban nyugalomba vonult. 1880-ban Kállai Ármin ügyvéddel megalapította a Nyitramegyei Közlönyt, s ez volt az első magyar lap, mely a felvidéki nemzetiségi mozgalmak ellensúlyozójaként a magyar ügyet szolgálta s azóta is állandóan figyelemmel kíséri vidéke nemzetellenes elemeinek mozgalmait. E lapnak Bangha 1881 óta kiadója, tulajdonosa és felelős szerkesztője.
Benes Pál.
Benes Pál festőművész, született Győrszigetben, 1876-ban. Középiskoláinak bevégzése után a bécsi festőművészeti akadémia növendéke lett, hol L'Allemand és Eisenmenger voltak mesterei. Münchenben Hollósy mestertől tanúlt. Hosszabb ideig tartózkodott Olaszországban, különösen Rómában s itt a renészánsz nagy mestereit tanulmányozta. Olaszországból visszatérvén, Győrött műtermet nyitott (1895-1898) s képeivel részvett a győri és pécsi műtárlatokon, valamint a képzőművészeti társulat budapesti tárlatain. 1898-tól 1900-ig tagja volt a nagybányai művész-koloniának s 1903 óta állandóan Győrött lakik, a hol műterme van. Győr művészeti életében élénk részt vesz s újabb műveiből évenként tárlatot rendez. Újabban nagy előszeretettel festi a tengert.
Ismertebb képei: A kis nagyzoló. (Ő felsége a király tulajdona.) - Tempi passati. - Hegyi legelő. (Győr város tulajdona.) - A Tákó. Köd a tengeren. Chioggiai halászok. (Mindhárom a győri püspök tulajdona.) - A kiknek a tenger a hazájuk. (Gróf Széchenyi Jenő tulajdona.) - Nagybányai vásár. (Budapest.) - Mint arczképfestőnek is kitűnő neve van.
Beöthy Károly.
Beöthy Károly, Győr vármegye alügyésze, szül. 1820-ban. Előbb ügyvédeskedett, majd résztvett a szabadságharczban, mikor is vésztörvényszéki bíró volt. A szabadságharcz után Győrött folytatott ügyvédi gyakorlatot, hol 1864 nov. 21-én meghalt. Irodalmi szereplésével a komárom vármegyei kötetben foglalkozunk, 164itt csak azt említjük föl, hogy a győrvidéki gazdasági egyesület évkönyvét szerkesztette 1860-tól, három éven át.
Bihar Jenő.
Bihar Jenő lapszerkesztő, született 1882-ben. Középiskoláit Rozsnyón és Iglón, a jogot Budapesten és Pozsonyban végezte. 1900-ban a »Magyar Állam«, majd az »Alkotmány« munkatársa lett. 1902 óta a Győrött megjelenő »Dunántúli Hírlap« felelős szerkesztője. 1906-ban levéltárosi oklevelet szerzett. Hírlapíró és publiczista. Irt több alkalmi röpíratot.
Börzsönyi Arnold.
Börzsönyi Arnold, benczéstanár Győrött, a nagyhírű győri benczésmúzeum őre, kitűnő archeologus, született 1856 május 14-én. A szombathelyi főgimnázium hatodik osztályából 1875-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. Főiskolai tanulmányait Pannonhalmán és a budapesti egyetemen végezte, a hol tanári oklevelet nyert. 1881-től 1883-ig Pannonhalmán másodkönyvtáros és székesegyházi hitszónok, 1883-tól a mai napig a győri főgimnázium tanára. Múzeumőri állásában méltó utóda Rómer Flórisnak, a ki a gazdag győri múzeumot alapította. A régiségtárt, valamint a természetrajzi múzeumot értékes gyűjteményekkel gyarapította és mintaszerűen rendezte. Győr környékén már hosszú idő óta maga vezeti az ásatásokat és az avar temetőből igen sok értékes tárgyat hozott napvilágra. A Műemlékek Országos Bizottságának kinevezett tagja. Az Országos Monografia jelen kötetében az ő szakavatott tolla ismerteti a vármegye és a város őskorát.
Munkái: Claudius Novanus becsületbeli bocsájtványa. (Katonai diploma.) Archeologiai Értesítő, 1886. - 1884-1888-ig. szerzett régészeti tárgyak ismertetése. Megjelent a győri főgimnázium 1888. évi értesítőjében. - A győri főgimnázium régészeti múzeumának üvegtárgyai. Főgimn. ért. 1891. - Régi magyar emlékek a győri főgimnázium régiségtárában. 1894. - A győri benczés főgimnázum régiségtárának római érem- és pénzgyűjeménye. 1900. - A pogány magyar sírokról. Archeol. Értesítő, 1903. - Győri temető a régibb középkorból. U. o. - Római emlékek Győr területéről. U. o. - A Szent László-féle éremlelet Kiliti határában. Numizmatikai Közlöny, 1903. - Kalauz a győri főgimnázium régiségtárában.
Csapó Dániel.
Csapó Dániel (Kecskeméti), alispán és országgyűlési követ, szül. 1778 márcz. 21-én Győrött. 1805-ben, a franczia háborúban, a tolnamegyei nemes fölkelősereg tisztje volt, azután megyei hivatalba lépett és 1827-től kilencz évig első alispánja volt Tolna vármegyének, mely idő alatt kétszer volt a vármegye követe. Pozsonyban élénk része volt a magyar gazdasági egyesület megalakításában és annak első alelnökévé is megválasztották. Meghalt Pesten, 1844 aug. 5-én.
Munkái: Kérdezősködő magyar nyelvmester. Pest, 1833. - Gazdasági kis tükör. Buda, 1843. (Öt kiadást ért meg.) - Dalfüzérke. U. o. 1844 és 1865. - Nemzeti magyar dalok és marsok. Pest, 1847. - Kézíratban négy kötetnyi vegyes íratait őrzi a nemzeti múzeum.
Csapó István.
Csapó István győri származású tudós. Nagyobb munkája: Dissertatio physico-astronomica. De planetis. Debrecini, 1702.
Csányi Károly.
Csányi Károly, okl. műépítész, az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum igazg.-őre, született Győrött, 1873 szeptember 7-én. Nép- és középiskoláit Győrött, a műegyetemet Budapesten végezte, hol 1896-ban építészi oklevelet is nyert. Miután a Műemlékek Országos Bizottsága megbízta a gyulafehérvári székesegyház felmérésével, 1898-ban a műegyetem középkori építészettörténeti tanszékéhez tanársegéddé nevezték ki. A műegyetemen 1904-ig működött, a mikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum őrévé. 1905 óta a Műemlékek Országos Bizottságának kinevezett rendes tagja. Tervei alapján Győrött több szép bérház, a felső kereskedelmi iskola, a honvédligeti szabadságemlék és az új református templom épült. Több iparművészeti tervet is készített, így a Kossuth-serleg tervét is. A gyulafehérvári székesegyházról írt építészettörténeti tanulmányával, »Az új országház« czímű monografiájával, a Beőthy-féle művészettörténet »Középkori építészettörténet« cz. fejezetével és a szakfolyóiratokba írt jeles tanulmányaival tűnt ki.
Cserháti Sándor.
Cserháti Sándor, a magyaróvári gazdasági akadémia ny. tanára, az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás főnöke, született Győrött 1852 szept. 14-én. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után a hallei, majd a lipcsei egyetemek hallgatója volt. 1875-ben a már említett gazdasági akadémia segédtanára, három évvel később rendes tanára lett.
Munkái: A szarvasmarha táplálkozása. Magyaróvár, 1877. - A philloxera vastatrix. (A földmív. min. megbízásából), Budapest 1880. - A trágyázás. U. o. (Kossuthány Tamás dr.-ral együtt), 1886. - Mily módon lehetne a kisbirtokosok között az okszerű gazdálkodást a legsikeresebben terjeszteni? M.-Óvár, 1888. - Talajjavító növények. Bpest, 1651889. - A gabonafélék termesztése. U. o. 1889. - Jelentés a magyaróvári gazdasági akadémia kísérleti telepén, az 1886-88. években végrehajtott növénytermelési kísérletekről. M.-óvár, 1889. (Szilassy Zoltánnal együtt.) - A csalamádé termelése. U. o. 1891. - Talajismeret. U. o. 1893. - A talaj okszerű mívelése. Bpest, 1896. - Általános és különleges növénytermelés. 2 kötet. I. kiadás, 1900, II. kiadás 1905. - 1883 óta szerkeszti a Mezőgazdasági Szemlét. E munkáin kívül számos szakértekezés és czikk jelent meg tőle.
Csillag Róza.
Csillag Róza, győri születésű kiváló zeneművésznő. A mult század 70-es éveiben Londonban hangversenyzett nagy sikerrel.
Csuday Jenő.
Csuday Jenő dr. premontrei paptanár, szül. Győrött 1852-ben. 1875-től 1893-ig a szombathelyi kir. kath. főgimnázium tanára, 1893-94-ben a Nemzeti Múzeum őre, 1894-től egyetemi magántanár, a VI. ker. áll. főreáliskola rendes tanára. A rendből kilépett 1900-ban.
Munkái: Az osztrák-magyar monarchia politikai földírata. Szombathely. 1881. - A honfoglalás kezdete. U. o. 1884. - A magyarok történelme. U. o. 1884. - Zrinyiek a magyar történelemben. U. o. 1884. - Világtörténelem. U. o. 1885, 1888, négy kötet. - A honfoglalás éve. U. o. 1891. - A magyarok történelme. U. o. 1891. Két kötet. Második kiadás. Budapest, 1896. Német fordításban Ő felsége, a király 50 éves jubileuma emlékére, Bécs, 1900. - A legújabb kor története. (Szabó Ferencz kiadásában a III-IV. kötet.) 1894. - Történelmi zsebszótár. Bpest, 1898. - A Biblia és Tudomány, folyóírat. Bpest, 1899. I. kötet. - Nagy Képes Világtörténelem VI. kötete. Budapest 1903. - A magyarok oknyomozó történelme. Dr. Létmányi Nándorral. Bpest, 1903.
Czech János.
Czech János, városi főbíró, cs. és kir. pénzügyi főtanácsos, a kir. tanulmányi bizottság s a könyvvizsgáló-bizottság ülnöke, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, szül. Győrött, 1798 június 20-án. Tanult a pozsonyi ág. ev. liczeumban és a győri akadémián, azután ügyvédi vizsgát tett. 1820-ban Győrben törvényszéki jegyző, 1824-ben városi tanácsnok, 1831-ben polgármester, s 1836-ban főbíró lett. Közben négy országgyűlésen városának követeként szerepelt. A M. Tud. Akadémia 1832 márczius 10-én rendes tagjává választotta meg. 1836-ban Győr és Moson vármegyék táblabírája lett. 1840-ben V. Ferdinánd az újólag felállított tanulmányi és középponti könyvvizsgáló-bizottmány másodelnökévé nevezte ki és csakhamar magyar nemességet is nyert. 1848-ban a kir. kincstári levéltár igazgatója, 1850-ben kincstári, 1854-ben pénzügyi tanácsos lett. Meghalt Pesten, 1854 november 1-én.
Munkái: Győr vármegye főispánjairól. Győr, 1827. - Győr vármegye hajdan nemes familiáinak emlékezések. Pest, 1829. - Győr városa szegények intézete és azzal egyesült árvaház, 1832-33. Győr, 1833. - Fehér György okmánytárát több száz oklevél másolatával gazdagította: ezek közül 400 a Codex Dipl. VII. kötetében jelent meg. Kéziratban maradt az 1839-40. évi országgyűlésről készített munkája. A Győr város és vármegye monografiájához általa gyűjtött anyag több kötetre terjed. Országgyűlési emlékíratait, vegyes tárgyú okleveleit, magyar leveleket a XVI. és XVII. századból, a magyarországi zsidók történetét érdeklő okleveleit halála előtt sajtó alá rendezte. Kiváló szaktudással és odaadással foglalkozott történeti tudományokkal, oklevelek, régi pénzek és emlékek gyűjtésével. 400 ezüst és 1300 rézpénzzel gazdagította a M. Nemzeti Múzeum éremtárát. Ő figyelmeztette az akadémiát az érsekújvári Ferencz-rendiek zárdájában őrzött két régi kézíratra, melyek egyike a Kinizsi Pálné számára 1513-ban írott imakönyv, a másik pedig »Érsekújvári codex« név alatt ismeretes. - Értekezései megjelentek a Tud. Gyűjteményben (1828-30.), Hormayr Archivjában (1820.) és Taschenbuchjában (1830-31), a Tudománytárban (1835-36.), az Akadémia Évkönyveiben (1831-35.) és a Századokban (1839-40.). Több közjogi és történeti czikket írt még az Új M. Múzeumba (1851-52.).
Czuczor Gergely.
Czuczor Gergely, irodalomtörténetünk nagy alakjainak egyike, született 1780-ban a nyitramegyei Andódon, miért is bővebb életrajzát a nyitramegyei kötetben találja az olvasó. 1817-ben belépett a pannonhalmi benczésrendbe és 1824-ben tanára lett a győri főgimnáziumnak. Eleinte az alsóbb osztályokban tanított, de 1828-ban már a győri főapátsági liczeumban a magyar nyelv és irodalom tanára. Itt és ugyanez évben lépett a nyilvánosság elé »Az aradi gyűlés« czímű nagyobb époszával. Győrött kezdte el »Hunyadi« czímű nagy hőskölteményét is, mely töredék maradt. 1837-ben, miután időközben a M. T. Akadémia tagja lett, Pannonhalmára költözött. 1838-ban a győri liczeumban tanított, rövid idő mulva pedig kinevezték a győri kir. akadémiához a magyar nyelv és irodalom tanárává. Czuczor ez időben a város legnépszerűbb embere volt, költői dicsősége és hazaszeretete pedig a város lakosságának tiszteletét szerezte meg neki. Midőn ez időben az ismeretes sok méltatlanság érte, a polgárság fáklyásmenettel tisztelte meg. 1848-ban résztvett a forradalmi mozgalmakban s »Riadó« czímű költeményeért először Pesten, majd Kufsteinban nehéz rabságot szenvedett, melyből 1851-ben szabadúlt ki. Ezután Pesten lakott 1866-ban bekövetkezett haláláig. Apróbb költeményei közül többet győri tanársága idejében írt. Győrött a nagy költő emlékét utczanév és emléktábla őrzi.
166Dallos Miklós.
Dallos Miklós róm. kath. püspök, született Győrött. Apja János, győri bíró, anyja Grebecsi Ilona volt. Ifjúságát nem ismerjük. 1609-ben egri kanonok volt és a káptalan Bécsbe küldte az idegen kézre jutott káptalani tizedek és egyéb jövedelmek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyezték át, a hol zólyomi főesperes és olvasó-kanonok lett. Mint lectort küldte őt a káptalan 1616-ban Prágába, Pázmány Péterhez, az új prímáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg. 1618-ban a királyválasztó országgyűlésen résztvett és a tanácskozásokról naplót vezetett. 1619-ben pécsi püspökké nevezték ki, de egyházmegyéje területét a törökök tartották elfoglalva. Ekkor nevezték ki királyi tanácsossá. Midőn Bethlen hadai Magyarországot megszállották, Dallos Bécsbe menekült, hol szavának nagy súlya volt nemcsak a magyar tanács ülésein, de a császári titkos tanácsban is. 1621-ben Bethlen követeivel alkudozott. 1622-ben váczi, s a következő évben győri püspök lett. Ugyanekkor a király a beszterczebányai alkudozásokra kiküldött országos bizottság fejévé nevezte ki, s mint ilyen, erélylyel és tapintatosan vezette a Bethlen biztosaival folytatott tárgyalásokat. A császári háznak s a jezsuitáknak nagy barátja volt. Végső évében, 1629-ben 26.000 forintos alapítványnyal megvetette a győri papnevelő alapját. Közpályája legnevezetesebb okmányait »Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomácziai írásai« czím alatt Fraknói Vilmos és Ráth Károly adták ki 1867-ben.
Deáki Zsigmond.
Deáki Zsigmond, caesaropoli felszentelt püspök és győri kanonok. Szül. Himódon, 1795 május 14-én. Meghalt Győrött, 1872 deczember 29-én. 1817-ben áldozó pappá szentelték s mint ilyen, két évig egyházmegyéjének segédlelkésze volt. 1819-ben gróf Esterházy Miklós fiainak nevelője lett. Utazott Svájczban és Olaszországban. Bölcseleti és theologiai doktorrá Rómában avatták. Később Bourbon Károly luccai herczeg és spanyol infáns Ferdinánd nevű fiának volt a nevelője. A M. Tud. Akadémia 1832-ben levelező, 1858-ban tiszteleti tagjává választotta meg s ugyanekkor a pesti egyetem theologiai karának is tagja lett. 1835-ben pápai udvari főpap, 1836-ban czímzetes apát, 1841-ben caesaropoli püspök lett s visszatérve hazájába, 1849-ben a győri tankerület főigazgatójaként működött és egyszersmind a győri székesegyház nagyprépostja, és kanonoka volt. Irt verseket, értekezéseket, több beszédet, olasz nyelvű magyar nyelvtant, stb.
Detsinyi Lipót.
Detsinyi Lipót, orvosdoktor. Született Gyömörén, 1818-ban. 1848-49-ben igazgató főorvosa volt a komáromi honvéd-kórháznak. Később Budapesten folytatott gyakorlatot. A kir. orvosegyesület tagja, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Meghalt 1883-ban, Budapesten. Munkája: Mózes törvényhozási éttana s a későbbi zsidók gyógytudományának rövid vázlata. Buda, 1847. Szaklapokba több orvosi értekezést írt.
Dobrowszky József.
Dobrowszky (Daubrawszky de Solnik) József, filozófiai doktor, jezsuita pap, utóbb nevelő, született 1753-ban Gyarmaton. A jezsuita rend feloszlatása után főleg a keleti nyelveket tanulta. Több tudós társaság tagja volt. Meghalt Brünnben 1829-ben.
Munkái közül nevezetesebbek: Fragmentum Pragense Evangelii S. Marci vulgo autographi Pragae. 1778. - Ueber die Ergebenheit und Anhänglichkeit der slavischen Völker an das Erzhaus Oesterreich. U. o. 1791. - Geschichte der böhmischen Sprache und Literatur. U. o. 1818. - Institutiones Linguae Slavicae dialecti veteris. - Cyrill und Method der Slaven Apostel. U. o. 1823.
Dorner József.
Dorner József, botanikus, született Győrött, 1808 november 2-án, meghalt Pesten, 1873 október 9-én. 1824-től 1827-ig a Kochmeister-féle orvosságtárban gyakornokoskodott, azután több évig volt gyógyszerész-segéd Pesten és Pozsonyban. 1831-32-ben a bécsi egyetemen a természettudományokat, nevezetesen a kémiát és a leíró növénytant tanulmányozta. 1836-tól 1840-ig Pozsonyban gyógyszertártulajdonos volt. 1840-ben a m. kir. helytartótanács egészségügyi osztályában nyert alkalmazást. 1848-ban báró Eötvös József a kultuszminiszteriumba vitte. Több alapos növénytani czikket írt a bel- és külföldi folyóiratok számára s neve mindinkább ismertté lett. Tervbe vette, hogy több kartársával megírja a hazai flórát, de mivel főbb munkatársai elhaláloztak, vagy visszavonultak, a munka hajótörést szenvedett. Azután kisebb monografiai munkákat írt. 1853-ban a szarvasi gimnázium tanára lett, hol ismereteinek didaktikai úton való értékesítésén kívül, tudományos kutatásokat is folytatott. 1858-ban a M. Tud. Akadémia levelező tagja lett. Czikkeit ezután 167az Akadémia Értesítőjében közölte. 1860-ban a pesti ág. ev. gimnázium választotta meg tanárának, hol haláláig működött. Nagyszámú értekezésein és szakczikkein kívül
munkái: Das Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbäder nächst Mehadia und ihrer Umgebungen. Pressburg, 1839. - Das Ganze der Essigfabrikation theoretisch und praktisch abgehandelt. Pest, 1841. - Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei nach allen seinen Verzweigungen mit ausführlicher Beschreibung der Malz- und Hefenbereitung, des Maischverfahrens. U. o. 1843. - Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen und Ergebnissen U. o. 1853. - Az ásványtan elemei. U. o. 1858. - Ásványtan felsőbb tanodák számára. U. o. 1865. - Az állattan elemei. U. o. 1874. - A növénytan elemei. U. o. 1864. - Die Cuscuten der ungarischen Flora. U. o. 1863.
Ebenhöch Ferencz.
Ebenhöch Ferencz, győri apátkanonok, született Győrött 1821-ben. Volt győr-belvárosi káplán, majd koronczói plébános, hol buzgón botanizált. A győri főgimnázium és egyéb intézetek neki köszönhetik növénygyűjteményeiket. A Magyar Nemzeti Múzeumnak, 3000 forintra becsült és általa gyűjtött régi pénz-, kőkori fegyver- és szerszámgyűjteményt ajándékozott. Még ifjan téti esperes, 1874-ben pedig a győri káptalan tagja lett. Legtöbb érdemet szerzett a káptalan levéltárának rendezésével. A seminariumban egyházi archeologiai és építészeti előadásokat tartott. Ekkortájt szentképeket és kegyérmeket gyűjtött és mindkettőből több ezeret szedett össze, a mivel a hagiographiának nem kis szolgálatot tett. Meghalt Győrött, 1889 július 16-án. Végrendeletében, egyéb jótékony adományain kívül, 6000 forintot hagyott a győri fiúárvaháznak, kegyéremgyűjteménye pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
Munkái: A Budapesten rendezett iparmű- és történelmi emlék-kiállításra Zalka János dr. győri püspök által küldött egyházi műtárgyak és régiségek. Győr, 1876. - Győr vidékének kőkorszaki leletei. U. o. 1877. - A győri székesegyház régi flandriai kárpitja. Bpest, 1889. -Természettudományi, történelmi és irodalomtörténeti számos értekezései egyházi és szaklapokban jelentek meg. Győr vármegye és város Fehér Ipoly által szerkesztett egyetemes leírásába ő írta meg a vármegye virányát és a régiségtani részt.
Edelman Sebő.
Edelman Sebő, csorna-premontrei kanonok, bölcseleti doktor, a Ferencz József-rend lovagja, a szombathelyi kath. főgimnázium igazgatója, született Győrött 1853-ban. Jeles fizikus és természettudós. Mint ilyen, tevékeny részt vett a nagyszabású ikervári elektromos művek megalkotásában.
Munkái: A négyzetes maradékok elmélete. Budapest, 1883. - A gőzkazán és gőzgépüzem kézikönyve. Szombathely, 1884. - A vegytan alapvonalai. U. o. 1885. - Mathematikai zsebkönyv. U. o. 1885. - A Pallas Nagy Lexikona számára több természettudományi czikket írt. Munkatársa a Mathematikai és Physikai Lapoknak.
Edvi-Illés László.
Edvi-Illés László, orvosdoktor, született Rétiben 1813 deczember 29-én. Előbb a Császárfürdő orvosa volt, majd 1848-ban fogalmazó lett a belügyminiszterium közegészségügyi osztályánál. A szabadságharcz után bujdosott, de 1852-ben a Jász-Kun kerületek főorvosa lett. 1867-ben nyugalomba vonult és Jászberényben folytatott orvosi gyakorlatot, hol 1877-ben halt meg. Több jeles szakértekezése jelent meg az Orvosi Tárban és más folyóíratban.
Munkái: Dissertatio inaug. medica sistens miasmata. Vindobonae, 1839. - Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. (Fordítás). Pest, 1840. - Besztercze és vidéke. Buda, 1842. - A budai hévvizek. Pest. 1843. - Napoleon császár történetei. U. o. 1844. - Világtörténet. U. o. 1846. (Két kötet.) - Versuch einer physikalisch-medizinischen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. U. o. 1847. - A kénégenygőz hatása különösen seborvosi tekintetből. (Fordítás.) U. o. 1847.
Edvi-Illés Pál.
Edvi-Illés Pál, ág. ev. lelkész, a M. Tud. Akadémia levelező tagja, született Rétiben 1793 június 29-én. Előbb nevelősködött, majd külföldön fejezte be theologiai tanulmányait. 1817-ben káplán Rétiben, apja mellett. 1818-ban nagygeresdi, 1831-ben nemesdömölki pap lett s itt választották meg esperességi iskolai felügyelőnek, egyházi törvényszéki tanácsosnak, Vas és Sopron vármegyék táblabírájának. A M. Tud. Akadémia 1835-ben megválasztotta levelező tagjává. 1863-ban megvakult és egyik fiához vonult Pestre, a hol 1871 június 22-én halt meg.
Munkái: Ékes házi oltár. (Imádságok.) Győr, 1832. - Confirmálási Emlék-czédulák. Pest, 1832. - Idvezkedő versek. Sopron, 1835. - Első oktatásra szolgáló könyv. (Számos kiadást ért meg és a Magy. Tudós Társaság I. rendű jutalomban részesítette.) U. o. - Gyónók kathekizmusa. Pest, 1837. - Keresztény Ábéczé. Pápa, 1839. - A latin nyelvtudomány elemei magyar nyelven. Pest, 1840. - Egy egész esztendőre szolgáló prédikácziók. (Négy kötet.) Pest, 1840. - Öntanulás. U. o. 1843. - A nemes-dömölki ev. templom évszázados ünnepe. (Emlékirat.) U. o. 1844. - Esperesi beköszöntés. Pápa, 1845. - Népszerű halotti prédikácziók. Pest, 1846. - Postilla. (Prédikácziók.) U. o. 1847. - Edvi Illés Pál elszórt költészetei. U. o. 1853. - Nagy fali ABC és olvasótábla. U. o. 1854. - Gyermek diaetetika. 168Pápa 1858. - Gyónók kathekizmusa. U. o. 1858. - Fénygolyók a nősülésre. U. o. 1861. - Több jeles kézírati munkája is maradt hátra.
Enessey György.
Enessey György (Enessei), földbirtokos és Győr vármegye táblabírája. Meghalt Enessén 1801-ben.
Munkái: A dicső magyar haza aranyszabadságának visszaszerzésére és anyai nyelvének épülésére feljött magyarok csillaga. Buda, 1791. - A czigány nemzetnek igazi eredete. Komárom, 1798. - Antiquitates et memorabilia comitatus Jauriensis. U. o. 1799. - A czigány nyelvről toldalék. Győr, 1800. - Kézíratban maradt utána a névtelen jegyzőről szóló történeti értekezése.
Erdély Ernő.
Erdély Ernő városi számtiszt, okl. gyorsírás-tanár, szül. Győrött 1881-ben. Tárczaíró. A Vidéki Hírlapírók Orsz. szövetségének igazg. tagja, a M. Tűzoltótisztek Egyesületének igazg. tanácsosa és az Orsz. Gyorsíró Egyesület választm. tagja. Szerkesztette a Győri Színházi Lapot.
Önálló kötete (elbeszélések és költemények): Járt útakon. Győr, 1903.
Erdély Ferencz.
Erdély Ferencz, Győr sz. kir. város főmérnöke, született 1864-ben. Középiskoláit Egerben, felső tanulmányait a budapesti kir. József-műegyetemen végezte. Az ország és a külföld több nagyfontosságú műszaki intézményének megalkotásában részt vett, így Szolnok város csatornázásában és szabályozásában, a várpalota-keszthelyi vasút tervezési munkálataiban, a Felső-Duna és a Vaskapu szabályozásában és a bécs-freudenaui kikötő építésében. Kiépítette a bécsi Práter vízmentesítő csatornáját, elkészítette Maros-Vásárhely város csatornázási és vízvezetéki tervezetét s több községnek vízvezetéket épített. 1902-ben megbízták Győr város nagyszabású csatornaépítkezésének ellenőrzésével, 1903-ban helyettes főmérnökké, 1904-ben pedig főmérnökké nevezték ki. Azóta Győr modern műszaki intézményeinek létesítésében vezető szerepe van.
Erdélyi László.
Erdélyi László dr., szentbenedekrendi áldozópap, tanár, született 1868-ban. A történeti irodalom kiváló művelőjeként a M. Tud. Akadémia levelező tagjául választotta meg.
Munkái: Szerémi György és emlékírata. Budapest, 1892. - Magyarország történelme 1526-ig. Kézikönyvül tanárjelöltek számára. Temesvár, 1900. - A pannonhalmi Sz. Benedek-rend tört. I. kötet nagy része. 1902. - A zalavári apátság legrégibb oklevelei. U. o. VII. kötetben. 1902. - A bakonybéli apátság Árpádkori oklevelei. U. o. VIII. k.-ben és különlenyomatban. 1903. - A pannonhalmi főapátság kialakulásáról. U. o. III. k.-ben és a Kath. Szemlében. 1906. - A tihanyi apátság népeinek 1211. évi összeírása. Nyelvtud. Közlemények. 1904. - Pisky István tihanyi várkapitány számadáskönyve. 1585-1589. Magy. Gazdaságtört. Szemle. 1905. - A tihanyi apátság kritikus oklevelei. Akadémiai székfoglaló értekezés. 1906. - Főszerkesztője a pannonhalmi Szent Benedek-rend tizenkét kötetes nagyszabású történeti monografiájának. Ő írta e kötet számára a Pannonhalmára vonatkozó történeti részt.
Erdős Renée.
Erdős Renée, a magyar költőnők között ez időszerint a legerősebb és figyelemre legméltóbb tehetség. Született 1879-ben Győrszigetben, szegény szülőktől. Autodidakta, ki széleskörű képzettségét fáradhatatlan szorgalommal és nélkülözések árán maga szerezte. Első költeményei, melyeket új irány, erő és merészség jellemez, a »Győri Hírlap«-ban láttak napvilágot. 1899-ben Budapesten megjelent költeménykötete (Leányálmok), melyhez Eötvös Károly írt előszót, nagy feltűnést keltett. Ugyanekkor Erdős Renée az Egyetértés, a Hét és Budapesti Napló munkatársa lett s azóta szívesen közlik dolgozatait az elsőrendű lapok. 1904-ben megindította az »Irások Könyve« czímű havi folyóiratot, melyet ő szerkesztett és kizárólag egymaga írt. Ez a lap egy év után megszűnt. Több ízben nagyobb utazásokat tett Német-, Franczia- és Olaszországban. Igen termékeny írónő, ki költeményeket, regényeket, novellákat és kisebb czikkeket írt.
Munkái: Leányálmok. Költemények. Budapest, 1899. - Versek. Budapest, 1902. - Az asszony meg a párja. Novellák. Budapest, 1903. - Egy leány élete. Regény. Budapest, 1903. - Irások könyve. 1904. évi folyam. Budapest, 1906. - Új dalok. Budapest, 1906. - Kleopátra. Verses regény. Budapest, 1906. - Csudálatos mezőkön. Novellák. Budapest, 1906.
Ernyey Károly.
Ernyey Károly, hírlapíró, született 1859-ben Győrött. Számos ismeretterjesztő, vegyestartalmú czikke és elbeszélése jelent meg a győri és budapesti napi- és hetilapokban. Irt egy regényt, »Az eskü« czímen, mely Budapesten 1882-ben jelent meg, továbbá két népszínművet, ú. m. »A vasparipa« és »A repülőgép«.
Fábri Pál.
Fábri Pál, 1862-től 1865-ig a pesti ág. ev. magyar egyházközség felügyelője volt. Született Győrött 1790-ben. Meghalt Pesten 1872-ben. Végrendeletileg 12.000 forintot hagyott a pesti ág. ev. egyházra. A »Közhasznú Ismeretek Tárá«-nak munkatársa volt és abba a történeti czikkeket és az írók életrajzát írta.
171Farkas Ádi.
Farkas Ádi, kiválóbb zenekarvezető, született Győrött 1858-ban. Már tizennyolczéves korában zenekart alakított, mely csakhamar oly hírnévre tett szert, hogy gróf Potocky Galicziába hívta, mikor Rudolf trónörökös a vendége volt. 1889-ben külföldi körútra ment és előbb Lipcsében, majd Drezdában és Berlinben aratott diadalt. 1894-ben Ostendébe, innen az antwerpeni kiállításra ment, hol Henriette belga királynét annyira elragadta művészi játékával, hogy udvari estélyre hívta meg. Innen kitüntetéssel és gazdag ajándékkal tért vissza Győrbe, a hol 1895-ben szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt.
Farkas József.
Farkas József, híres zenekarvezető, született Győrött 1818-ban. Anyai részről unokája volt Bihari Jánosnak. 1834-ben kitünően szervezett zenekart alakított, mely nemcsak Győrött, hanem Veszter Sándor páratlan magyar tánczművésszel tett külföldi körútjában Ausztria, Belgium és Francziaország nagyobb városaiban is általános tetszést és sikert aratott. Farkas egy évi távollét után 1840-ben hazajött, de 1861-ben ismét Németországban és 1875-ben Amerikában játszott. Meghalt Győrött 1892-ben.
Farkas Miksa.
Farkas Miska, zenekarvezető és zeneszerző, született Győrött 1829-ben. Zenekar élére állva, csakhamar hírnévre tett szert.
Szerzeményei közül feljegyezzük a következőket: Balatonfüredi induló, Orpheus-induló, Tündér Ilona lengyelke, Visegrádi emlék, Ida-lassú, Ilka-csárdás, Országgyűlési csárdás, Angyalka-csárdás, Rozi-csárdás, Csikós-csárdás, Csalogány-csárdás, stb.
Farkas Sándor.
Farkas Sándor bogyoszlói esperes-plébános született Nyalkán 1853-ban. Előbb Rábaszentmihály, Szil és Csepreg községekben segédlelkészkedett, majd Felsőszakonyban helyettes plébános lett. 1890 óta a sopronmegyei Bogyoszló község plébánosa. Több lírai költeménye jelent meg a budapesti és vidéki lapokban.
Önálló munkái: Tündérvár. Költői beszély. Győr, 1875. - Csepreg mezőváros története. Budapest, 1887. - Bogyoszló története. Kézíratban.
Farkas Szerafin.
Farkas Szerafin (Ferencz), ferenczrendi paptanár, született Győrött 1842-ben. 1863-ban érsekújvári tanár lett. 1874-ig hitszónok, 1884-ig a rend növendékeinek tanára, azután négy éven át dinnyési helyettes plébános és végre érsekújvári plébános. Tizennégy vallásos tárgyú munkát írt, leginkább latin nyelven.
Fehér Ipoly Kálmán.

Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát.
Fehér Ipoly Kálmán, a pannonhalmi Szent Benedek-rend főapátja, született a hontmegyei Visken, 1842 április 11-én, hol apja gazdatiszt volt. Korán árvaságra jutott. Elemi iskoláit nagybátyjánál, Nagymegyeren (Csallóközben), a középiskolákat pedig Komáromban és Győrött végezte. 1858-ban lépett a rendbe, a hol tanári és papi kiképzését nyerte. Már növendék korában jelét adta a fizikai szakra való hivatottságának. 1865-ben pappá szentelték, s a következő évben Pannonhalmán a fizikát és számtant tanította. Megszerezte a középiskolai tanári képesítést is. 1874-ben az esztergomi főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1881-ben a Ferencz József-rend lovagja, 1882-ben a szegedi tankerület kir. főigazgatója lett. A kormány megbízásából 1885-ben és 1889-ben hosszabb tanulmányutat tett Bajorországban és a Keleten, nevezetesen Szerbiában és Bulgáriában. Terjedelmes tanulmányt is írt Bajorország közoktatásügyéről és Szerbia középiskoláiról. (Ez utóbbi megjelent a Közoktatási Szemlében, a Letopis czímű folyóiratban majd külön füzetben is, szerb nyelven.) A szerb kormánytól a Száva-rendet kapta. A tanügyi mozgalmakban nemcsak szóval, hanem tollal is részt vett. 1892 márczius 18-án kinevezték a Szent Benedekrend pannonhalmi főapátjává. 1893 óta a közoktatási tanács elnöke. Czikkei a »Vasárnapi Ujság«-ban (1865. A fényképészet népszerű ismertetése. - 1874. Viczay Héder, hédervári gróf), a »Hazánk és Külföld«-ben (1867. Szent István palástja. - Alvilági képek), a »Gyógyszerészi Hetilap«-ban (1867. Műszavaink ügyében), a »M. Természettud. Társulat Közleményei«-ben (VII. 1867. A szél hatása kéményeinkre), a »Magyarország és Erdély képekben« (1867. Pannonhalma), »Az Idők Tanujában« (1867. Naplótöredék Pázmándi Horváth Endrétől s a magyar tudós-társaság alakulása idejéből), a »Hétfői Lap«-ban (1868. Néhány szó a népszerű felolvasások érdekében), a »Magyar Orvosok és Természettudósok munkálataiban« (XIII. 1869. Az alchimia szerepe a természettudományok fejlődése történetében. - 1875. Poggendorf kettős megosztási villanygépe), a »Természettudományi Közlöny«-ben (1869. Mi a láng és honnan veszi világító erejét?), a »Havi Szemlé«-ben (1869. A természettudományi társulat és Közlönye), a »Középtanodai Tanáregylet Közlönyé«-ben (1875. Gramme 172delej-villamgépe), a »Szegedi Híradó«-ban (1887. Az északi jegestengeren, a Capella födélzetén), a »Győri Közlöny«-ben (1872. Borászatunk érdekében. - 1874. Az utolsó Hédervári). Programmértékezései: A főgimnáziumi segélyző egylet alakulása. Az esztergomi új főgimnázium építése. (Esztergomi r. kath. főgimnázium Értesítője 1877, 1879. és 1880. évekről.) 1896-ban a vaskoronarend középkeresztesévé, 1904-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király.
Önálló munkái: Felsőbb mennyiségtan elemei. Esztergom, 1871. - Természettani műszótár. Pannonhalma, 1871. - Kísérleti természettan. Bpest, (kilencz kiadás 1871-1904. - A vegytan alapvonalai. (Két kiadás.) Bpest, 1874, 1879. - A vegytan rövid vázlata. Bpest, 1872. és 1878. - Győr, Pannonhalma, Hédervár. Győr, 1874. - Győr megye és város egyetemes leírása. U. o. 1874. - A bajor középiskolák szervezése és eljárása. U. o. 1888. - Szerkesztette a »Napi Közlönyt«, a m. orvosok és természetvizsgálók 1874. évi aug. 19-27-ig Győrben tartott XVII. nagygyűléséről. (Siklósy dr. és Buzinkay dr. titkárok közreműködésével.) Az egyetemes M. Encyclopaediában F. I. jeggyel 30 természettani, - Pannonhalmára és a Szent-Benedek rendiek történetére vonatkozólag pedig 3 czikke van.
Feniczy János.
Feniczy János, plébános, szül. Csikvándon 1811-ben. Előbb káplán volt Hédervárott és több helyen, majd 1845-ben ipolyfödémesi, 1854-ben nagybárkányi plébános lett; állásáról azonban lemondott és a Szent Benedek-rendbe lépett. 1863-ban ismét előbbi plébániájában találjuk. 1864-ben ment nyugdíjba. Meghalt Veresegyházán 1882-ben.
Munkái: A keresztény nevelés alapvonalai. - »Világtörténet.« Bumuller János után. Pest, 1854. I. kötet. (A II. kötetet Dánielik János fordította.) - Ezeken kívül számos egyházi ódát és szentbeszédet írt, melyek nyomtatásban is megjelentek.
Ferenczy Jakab.
Ferenczy Jakab (Zsigmond). Benedekrendi paptanár, gimnáziumi igazgató, kiváló író, a Ferencz József-rend lovagja, a bécsi földtani intézet levelező tagja, született Péren, 1828. október 16-án. 1836-ban hitszónok Pannonhalmán, 1838-ban tanár Győrött, 1840-től 1850-ig a pozsonyi akadémián a magyar nyelv és irodalom rendes tanára. 1850-ben ismét győri tanár. 1852-ben az esztergomi gimnázium igazgatója és házfőnök, 1868-ban irodalmi és tanügyi munkásságáért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. 1872-ben szentszéki ülnök lett. Meghalt Esztergomban 1884. május 22-én.
Munkái: Adalék honi nyelvünk és irodalmunk történetéhez. Pozsony 1844. - Magyar nemzeti nyelvtan. U. o. 1847. - A pozsonyi akadémia története. Pest, 1847. - Magyar irodalom és tudományosság története. U. o. 1854. - Magyar írók. Életrajzgyűjtemény. I. kötet U. o. 1856. (Dánielik Jánossal együtt, melyhez F. J. 300 életrajzzal járult, a II. kötetet Dánielik egyedül írta.) - 1853-tól 1872-ig szerkesztette az esztergomi gimnázium értesítőjét. Több lapba számos történelmi és tanügyi értekezést írt.
Fillinger Károly.
Fillinger Károly, Budapest székesfővárosi felső kereskedelmi iskolai igazgató, született Győrött 1845-ben. 1868-ban az egri főgimnáziumnál, 1872-ben a budapesti belvárosi polgári leányiskolánál, 1876-ban a budapesti józsefvárosi, később ferenczvárosi polgári fiúiskolánál mint igazgató, egyszersmind a budapesti kereskedelmi akadémiánál tanárkodott s mikor a vezetése alatti polgári iskolát kereskedelmi középiskolával bővítették ki és 1895-ben a kereskedelmi iskolát a polgári iskolától elválasztván, önállósították, ugyanott igazgató-tanár lett és ma is az.
Munkái: Természetrajz vezérfonala. (Három kötet.) Budapest, 1874. - Árúisme. U. o. 1877. - Az állatok természetrajza. U. o. 1878, 1883, 1889, 1892. - Általános árúisme. U. o. 1892. - A növények természetrajza. U. o. 1892. - Chémia és árúismeret. U. o. 1898. - 1877-től szerkeszti a IX. ker. nyilvános polgári fiúiskola s 1895-től a felső kereskedelmi iskola értesítőjét.
Fillinger Lipót.
Fillinger Lipót, theologiai doktor, egyetemi tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja, született Győrött, 1787-ben. 1811-ben a pesti középponti papnevelő intézet végzett növendékeként theologiai doktorrá avatták, majd káplán és plébános lett a vidéken, azután pedig 19 éven át a győri papnevelőben tanárkodott. 1833-ban a pesti egyetemen a görög nyelv, hermeneutica és az új testamentomi exegesis professzora lett. 1834 november 8-án a M. T. Akadémia nagy nyelvtudományáért, különösen pedig a bibliai nyelvekben való ritka jártasságáért levelező tagjául választotta. 1843-1844-ben az egyetem rektora volt. Meghalt Pesten, 1844 deczember 7-én. Nagybecsű könyvtára javarészét az egyetemi könyvtárnak hagyta.
Munkája: Assertiones ex universa theologia... 1811 Pestini. - Kézírati munkáját, melynek czíme: Hermeneutica biblica, az egyetemi könyvtárban őrzik.
Fischer Elemér.
Fischer Elemér (Hegyeshalmi), ker. kir. ipari felügyelő. Született Sóskutere pusztán, Bőny mellett, 1880-ban. Tanulmányainak befejeztével mint gépészmérnök, 173tanulmányútat tett Angliában, Franczia- és Németországban s 1903-ban segédfelügyelő lett a győri m. kir. iparfelügyelőségnél, a honnan Nyitrára távozott felügyelőnek, majd 1908-ban Veszprémbe került ugyanily minőségben. A győri sajtóban beszámolt külföldi tanulmányútjáról. E kötetbe és a komáromiba ő írta a kereskedelemről és iparról szóló fejezetet.
Munkája: Munkásjóléti intézmények. Győr, 1905. (Gerber Frigyes művének fordítása.)
Francsics Norbert.
Francsics Norbert, a Szent Benedek-rend tagja, született Győrött; tanárkodott a pannonhalmi liczeumban s a győri kath. főgimnáziumban. Később az utóbbi intézetnek igazgatója is volt. 1892-1897-ig Győr városát képviselte az országgyűlésen, 1897-1904-ig pedig a budapestvidéki tankerület királyi főigazgatója volt. Jelenleg a bakonybéli kolostor apátja. Irt alkalmi és ünnepi szentbeszédeket, társadalmi és pedagogiai czikkeket, megírta a győri kath. főgimnázium új épületének ismertetését és az »Osztrák-magyar monarchia írásban és képben« czímű vállalat részére Győr vármegye és város rajzát.
Fránek Gábor.
Fránek Gábor, székesegyházi karnagy, neves zeneszerző és dirigens. Született a morvaországi Troubekben, 1863-ban. Mint színházi katonai karmester, már korán dirigált hangversenyeket. 1894-ben került Győrbe székesegyházi karnagynak. Hamar megtanult magyarul s behatóan kezdte tanulmányozni a magyar zenét. Győr zenei életében korszakalkotó munkásságot fejt ki. Megteremtője és elnöke a győri filharmonikai társulatnak. Legszebb sikerét »Zách Klárá«-val, Arany János balladájának megzenésítésével aratta, mely műve diadalmasan bejárta az országot. Irt miséket, offertoriumokat, graduálékat, dalokat, vegyes- és férfikarokat, egy operettet és egy operát.
Művei közül fölemlítjük a következőket: Cédra. Opera 2 felv. Színre került Olmützben, Brünnben és több magyarországi színpadon. - Tisztán magyar irányú művei: Hunyadi (Czuczor), férfikar. - Hunyadi László (Petőfi), ballada à capella. - Zách Klára (Arany), ballada vegyeskarra teljes zenekísérettel. - Rákóczi-szimfónia, nagy zenekarra.
Gallik Oszvald.
Gallik Oszvald benczésszerzetes, főgimnáziumi tanár Győrött. Született 1856-ban. Tanár volt Pápán, Győrött és a pannonhalmi főiskolán, gimnáziumi igazgató Komáromban és Sopronban. A monografia jelen kötetébe ő írta a természeti viszonyokat tárgyaló fejezetet.
Munkái: Az édes vízi Diatomaceákról (Bacillariák). Megjelent a pápai benczés gimnázium 1885-86. évi értesítőjében. - A Navicula ambigua E. és N. cuspitata Kütz. oszlása. (Természetr. Füzetek 1892. évfolyam.)
Gaár Vilmos.
Gaár Vilmos dr., kir. táblai bíró Budapesten, jeles jogi író, született Győrszigetben, 1862 május 6-án. 1884-től ügyvédjelölt Győrött, majd Sopronban s ugyanitt a jogi és közgazdasági tárgyak tanára a kereskedelmi középiskolában. 1888-ban ügyvédi vizsgát tett és irodát nyitott Sopronban, melynek társadalmi életében élénk részt vett. Választott bizottsági tagja volt a vármegye törvényhatóságának s több éven át szerkesztője a »Sopron« czímű lapnak, melynek hasábjain a magyarság érdekeiért küzdött. 1894-ben albíró lett, 1895-ben segédtitkár az igazságügyminiszteriumban. Ez időtől kezdve számottevő működést fejtett ki a jogi irodalom terén. Számos tanulmánya jelent meg a Jog, Jogtudományi Közlöny, Ügyvédek Lapja, Jogállam és a Jogi Lexikon hasábjain. Munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonjának is, melybe számos szakczikket írt. 1900-ban kinevezték bíróvá a budapesti kir. törvényszékhez és legutóbb kir. táblai bíró lett.
Munkái: Győr város népességi statisztikája. Győr, 1885. - Sopron város népességi mozgalma. Sopron, 1887. - A betudás az örökösödési jogban. Budapest, 1887. - Útmutatás házassági ügyekben való felmentések tárgyában. Budapest, 1896. - Beismerés és elismerés. Perjogi tanulmány. Budapest, 1897. - Az örökbefogadásról. Budapest, 1898. - Az anyakönyvvezetők kézikönyve. Budapest, 1898. - Az okíratok és értékpapírok megsemmisítése. Budapest, 1898. - A családjogi tartási kötelesség. Budapest, 1899. (A Fodor-féle magánjog része.) - A sommás törvény, bírói joggyakorlattal kiegészítve. Budapest, 1900. - Az igazságügyi szervezet és a peren kívüli eljárás. Budapest, 1901. (A negyedik kiadás sajtó alatt.) Bírósági végrehajtók kézikönyve. Budapest, 1901. - A Grill-féle Döntvénytár polgári törvénykezési és csődjogi része. Budapest, 1905. - A törvényesítés és örökbefogadás. Budapest, 1905. (A Fodor-féle magánjog része.) - A bizonyítás a polgári perben. Budapest, 1906.
Gárdonyi Géza.
Gárdonyi Géza, lírikus, színmű- és regényíró, az újabb magyar irodalom egyik kitűnősége, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaságok tagja. Született Agárdon, 1863. augusztus 3-án. Tanulmányainak befejezése után néptanító lett, de e pályát csakhamar odahagyta és 1885-ben a hírlapírói pályára lépett. Munkatársa lett 174a győri Hazánknak, majd szerkesztője és tulajdonosa a »Garaboncziás Diák« czímű győri élczlapnak. Közben szorgalmasan írt költeményeket és novellákat s ezek révén neve csakhamar ismertté lett. Dolgozatait már ekkor szívesen közölték a fővárosi szépirodalmi és napilapok. Győrből, meghívás következtében, Szegedre költözött, hol előbb a Szegedi Híradónak, majd a Szegedi Naplónak lett munkatársa. Innen Aradra, majd Budapestre került, hol huzamosabb ideig a Magyar Hírlapnak volt belső dolgozótársa. Szorgalmasan írt pedagógiai folyóiratokba is és 1885-ben megalakította a Tanítóbarát czímű ellenzéki szellemű tanügyi lapot. Szerkesztette a Néptanítók Naptárát is. Munkatársa az elsőrendű szépirodalmi lapoknak és több napilapnak. Ezidőszerint Egerben él, kizárólag a szépirodalomnak. Regényei közül több irodalmi esemény számba ment (Az egri csillagok, A láthatatlan ember), a Bor czímű népszínműve pedig (a Nemzeti Színház műsordarabja) egy csapásra legkiválóbb drámaíróink sorába emelte. Gárdonyi mint humorista is (Göre Gábor) nagy kedveltségnek örvend.
Győrött megjelent munkája: Száz novella. Győr, 1886.
Gerő Gyula.
Gerő Gyula, ezredes-hadbíró, szül. Győrött, 1861-ben. 1886-ban lépett a honvéd-hadbíróságba, a hol csakhamar főhadnagy-, 1892-ben pedig századoshadbíró lett. Azután áthelyezték a honvédelmi miniszteriumba s egyúttal a honvéd főtörvényszék tanácsjegyzőjévé és a Ludovika Akadémia tanárává nevezték ki. Jelenleg az említett miniszteriumban működik, a katonai bűnvádi eljárás reformmunkálataiban tevékeny részt vesz s egyúttal a honvéd főtörvényszéknek is pótelőadója. Fiatal korában a győri hírlapoknak állandó munkatársa volt és Szávay Gyulával együtt a »Garaboncziás Diák« czímű humoros lapot alapította. Jelenleg a Ludovika Akadémia Közlönyének a munkatársa.
Nagyobb munkái: Eljárás honvéd- és csendőrtisztek nősülése ügyében. III. kiadás. Budapest, 1905. - A századparancsnok teendői bűnügyekben. U. o. 1891. - Jogismeret. Tankönyv a Ludovika Akadémia számára. U. o. 1899. A két előbbi munkája a közös hadsereg és osztrák honvédség számára átdolgozva, németül is megjelent és több kiadást ért.
Giesswein Sándor.
Giesswein Sándor, theologiai doktor, győri székesegyházi kanonok, a Szent István-Társulat alelnöke, országgyűlési képviselő, született 1856 február 4-én. 1878-ban pappá szentelték, miután ezt megelőzőleg egyházmegyei iktató volt. Felszenteltetése után városi káplán lett Kismartonban s mint ilyen, 1880-ban megszerezte a tudori fokozatot. 1881-ben tanítóképző-intézeti tanár Győrött, 1885-ben püspöki szertartó, ugyanez év végén szentszéki jegyző, 1892-ben püspöki titkár s 1896 óta Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottsági tagja. 1897-ben a kath. autonomiai kongresszuson, mint egyházi tag, a győregyházmegyei papságot képviselte s ugyanez év októberében kanonok, 1902-ben pedig apát lett. 1905-ben a Szent István-Társulat alelnökévé választották, mely tisztséget ma is viseli. A magyarországi keresztény szocziálizmusnak egyik vezérembere s az országos szövetség elnöke. 1904-ben a magyaróvári kerület országgyűlési képviselőjévé választotta s 1906-ban újból megválasztatván, ma is e kerületet képviseli a parlamentben. A hittudomány, történelem, társadalomtudomány és nyelvészet terén kifejtett irodalmi működése igen számottevő s a külföldön is jóhangzásúvá tette nevét. Önálló művein kívül számos czikket írt.
Munkái: Causae et evolutio schismatis Graecorum. Sopron, 1880. - Az emberi nem kora és a biblia. (Hittud. Folyóirat, 1884.). - Mizraim és Assur tanúsága. A Horváth-díjjal jutalmazott pályamunka. Két kötet. Győr, 1887-1888. - Buddhizmus és kereszténység. Esztergom, 1889. - A kereszténység a magyar állam alapja és támasza. Bécsben elmondott szentbeszéd. Győr, 1895. - Reflexiók a kath. autonomia szervezetére. Budapest, 1897. - Szentírás és tudomány. Budapest, 1893. - Történelembölcselet és szocziologia. Budapest. 1904. - Deterministische und metaphysische Geschichtsauffassung Wien, 1905. - Az összehasonlító nyelvészet fő problémái. Győr 1890. - Les Progrès de la Linguistique. Paris, 1899. - Az ó-egyiptomi Halottak Könyve. Budapest, 1891. - Die Hauptprobleme der Sprachwissenschaft in ihren Beziehungen zur Theologie. Freiburg in Breisgau, 1892. - Az urali nyelvek helyhatározói demonstrativ elemei. Budapest, 1894. - Les éléments localo-démonstratifs du type t-n-l dans les langues ouralo-altaiques, indogermaniques et chamito-sémitiques. Bruxelles, 1895. - A vallás alapja és eredete. Felolvasás. - A spiritizmus. (Bölcs. Folyóirat, 1904.) - Szent Jakab Jeruzsálem első püspöke. Válasz e kérdésre: Voltak-e az Úr Jézusnak testvérei? Budapest, 1906. - Továbbá prédikácziók a Borromeus és Blätter für Kanzelberedsamkeit cz. folyóiratokban.
Grünwald István.
Grünwald István, állami ipariskolai tanár Budapesten, született Győrött, 1859-ben. Meghalt 1907-ben.
Munkái: Geometria. Budapest, 1884. - Geometriai szerkesztések. U. o. 1887. - Geometria bádogosok számára. U. o. 1891. - Geometriai testek ábrázolása. U. o. 1894.
175Gulyás Elek Kálmán.
Gulyás Elek Kálmán, Szent Benedek-rendi paptanár, született Győrszentmártonban, 1831-ben. Előbb Pannonhalmán hitszónok volt, majd esztergomi tanár, azután Füssön, jelenleg pedig Deákiban adminisztrátor.
Munkái: Guzmics Izidor és Kazinczy Ferencz közti levelezés. 1822-1831. - A szent benedekrendű esztergomi nagygimnázium önképző-egyletének első évkönyve. - Tanügyi lapokban több nyelvészeti értekezése jelent meg.
Győrfi Endre.
Győrfi Endre, premontrei tanár, született Győrött 1888-ban.
Munkája: Az anarchisták Rómában.
Győry Elek.
Győri Elek, jogi doktor, ügyvéd, volt orsz. képviselő, született Győrött 1841-ben. Kiváló jogi tekintély. 1873-ban az igazságügyi miniszter a magánjogi törvénykönyv általános részének kidolgozásával bízta meg, s ettől kezdve, több hasonló természetű megbízatásnak tett eleget. A budapesti ügyvédi kamarának előbb ügyésze, majd elnöke lett. Az orosházi és szoboszlói, majd a komáromi kerületnek volt országgyűlési képviselője függetlenségi programmal. Huszonöt éven át főjegyzője volt az ág. hitv. evang. egyház egyetemének. Meghalt 1902 február 6-án.
Munkái: Az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete. Budapest, 1880.
Győry Vilmos.
Győry Vilmos, ág. ev. lelkész, a M. Tud. Akadémia levelező-, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság rendes tagja, született Győrött, 1838 január 7-én, meghalt Budapesten, 1885 április 14-én. Elemi iskoláit Győrött végezte, 1846-ban pedig szüleivel együtt Pestre jött és hat osztályt az evang. gimnáziumban végzett. Szülei időközben sanyarú helyzetbe jutván, fiukat nem akarták tovább taníttatni, hanem könyvárussegédnek szánták. Volt tanára, Argai János közbenjárására azonban nagy áldozatok árán mégis tovább taníttatták. A pesti kegyesrendiek gimnáziumában végezte a VII. és VIII. osztályt és 1854-ben kitűnő eredménynyel érettségizett. Piarista tanára: Horváth Cyrill, nehány tehetséges tanítványát, közöttük Győryt is, az irodalomba is bevezette s irodalmi munkásságra buzdította. Az egyetemen az 1855-iki tanév első félévében a jogot hallgatta, de azután házinevelőséget vállalt és az 1855-ik év második felétől 1856 végéig Vanyarczon, Dessewffy Ottó házánál élt. Ekkor visszatért a fővárosba és az ez idő alatt megnyílt egyesült protestáns theologiai intézetbe lépett. Tanulmányai mellett magántanítással is foglalkozott, hogy magát fenntarthassa és szüleit segíthesse, e mellett még nyelveket is tanult és irodalmi dolgozatokkal, önképzéssel, sőt zenével és festészettel is ráért foglalkozni. Megtanulta a német, franczia, olasz, angol és spanyol nyelveket. A négy évi theológiai kurzust elvégezvén, 1860-ban külföldre utazott; egy évet töltött a berlini egyetemen, meglátogatta Németország nevezetesebb városait és Párisba is átrándult. 1861-ben Székács József meghívására visszatért Pestre. Szeptember 2-án avatták fel segédlelkésznek s mint ilyen, Székács József mellett működött. 1862 szeptember 8-án Magyarországnak egyik legnépesebb evang. hitközsége: Orosháza, megválasztotta lelkészének. 1863 szeptember 8-án nőül vette Székács József szuperintendens leányát, Etelkát. Mindig szoros érintkezésben maradt az irodalmi és tudományos középpont köreivel. 1868-ban a Kisfaludy-Társaság rendes és 1872 május 24-én a M. Tud. Akadémia levelező tagjának választotta meg. Végre 1876-ban a budapesti ág. ev. magyar egyháznak a lelkésze lett. A bányakerület egyházi főjegyzője s a budapesti iparosképző protestáns egylet elnöke volt. Nagy kedvvel és könnyen tanulta meg az idegen nyelveket, s a latin, görög és héber s a már említett nyelveken kívül, még svédül is megtanult, sőt a szanszkrit nyelvet is tanulmányai körébe vonta. Kitűnő verselése, hangzatos és gondos prózája sokkal alkalmasabbá tették őt a műfordításra, mint az eredeti alkotásra. Műfordításai csakhamar magokra vonták a figyelmet és lassanként legjelesebb műfordítóink közé emelkedett. Mintaszerű pap és egyházának jeles szónoka volt. Nagy elfoglaltsága, szakadatlan munkássága azonban megártott egészségének. Gödöllői nyaralójában keresett üdülést, majd 1884-ben Marienbadba s Ausseeba ment, de megfogyott erejét nem nyerhette többé vissza. Szeptember 2-án visszatért Gödöllőre és az utána következő évben Budapesten meghalt.
Munkái: Fejlő rózsák. Beszély-füzér. I. Pest, 1855. - Balassa János. Történelmi elbeszélés az ifjúság számára. U. o. 1858. - Emlékkönyv a confirmatióhoz készülő prot. hajadonok számára. U. o. 1866. - A legújabb Robinson, U. o. 1869. - Egy igaz polgár élete. Elbeszélés. U. o. 1869. - A Frithiof-monda. Tegnér Ezsaias után ford. U. o. 1870. - Spanyol színműtár. U. o. 1870-71., 1883. - Shakespeare minden munkái. Ford. többen. U. o. 1872. és Bpest, 1875. - Mesekönyv az ifjúság számára. Bpest, 1872. - Egy apostol az újabb korban. Elbeszélés a grönlandi misszió történetéből. U. o. 1873. - Az elmés, 176nemes Don Quijote de la Mancha. Irta Miguel de Cervantes Saavedra, spanyolból ford. és bevezette... U. o. 1873-76. Négy kötet. - Koszorú, a magyar versköltészet utóbbi századának virágaiból. U. o. 1875. - Don Quijote de la Mancha. Cervantes után a spanyol eredetiből készült fordítása után az ifjuság számára átdolgozta. U. o. 1875. - Kis világ szép képekben. U. o. 1878. - Nagy papok életrajza. U. o. 1878. - Krisztus és az írás. Saphir Adolf után angolból. ford. U. o. 1879. - Ünnepi ajándék. U. o. 1881. - Molière vígjátékai. U. o. 1881. - Svéd költőkből, ford. U. o. 1882. - Kedves órák. Képeskönyv. U. o. 1882. - Bimbócskáknak rózsaszálak. U. o. 1883. - Hogyan lehet könnyen meggazdagodni. Elbeszélés. U. o. - Népdalok, gyűjteményekből válogatva. U. o. - Népmesék. U. o. - Nótás Kata. Eredeti népszínmű 3 felv. U. o. - Az öreg béres. Eredeti népszínmű 3 felv. U. o. - Dr. Luther Márton Kis kátéja. Ágost. hitv. evang. népiskolák számára. U. o. 1884. - Abcz jó gyermekek számára. U. o. - Reggeltől estig. U. o. - Győry Vilmos egyházi beszédei. Rendezte Radnai Rezső. U. o. 1886. - Győry Vilmos költeményei. Sajtó alá rendezték: Almási Balogh Tihamér, Berczik Árpád, Dalmady Győző és Radnai Rezső. U. o. 1886. Arczképpel. - Győry Vilmos elbeszélései. U. o. 1886. - Győry Vilmos elbeszélései. U. o. 1888. 2 kötet. - Regék a görög és római őskorból. Grimm A. L. után átdolgozták... és Győry Ilona. U. o. 1888. - Irt még »Gyula szerelme« czímű vígjátékot és népszínművet is. Czikkei és értekezései a fővárosi szak- és napilapokban kötetekre rúgnak.
Gyulai Rezső.
Gyulai Rezső (Gyula), Szent Benedek-rendi paptanár, született 1848-ban. Tanárkodott 1874-től kezdve Kőszegen, Pannonhalmán, Esztergomban és Komáromban, a hol 1887-ben az ő buzgólkodására alakult meg a komárom-megyei és városi történelmi és régészeti egyesület, melynek titkára és múzeumi őreként éveken át szerkesztette, sőt nagyobbára maga írta az egyesület érdekes évi jelentéseit és azokban számos nagyérdekű történelmi tanulmányt közölt. Meghalt 1906-ban.
Munkái: Komárom vármegye és város történetéhez. Komárom, 1890. - Török világ Komárom-megyében. U. o. 1894. - Megírta a komárom-megyei ármentesítő-társulat monografiáját, a komáromi biztosító-társaság és kath. gimnázium 1812-től való történetét. Szerkesztette a Komáromi Kalendáriumot, dolgozott Komárom vármegye monografiáján és történelmi irodalmi dolgozatai a budapesti szaklapokban is megjelentek. - A Szt. Benedek-rend történetének munkatársa a műtörténet és lelkészkedés-ügy terén.
Habits Antal.
Habits Antal, budapesti hangszerész; szül. 1861-ben Győrszentmárton-Pannonhalmán. Százados multú hangszerkészítő- és művészcsalád sarja. Első őse, a ki e téren már kitűnt, József volt, a ki 1793-ban szintén Pannonhalmán született s a maga korában Magyarországon a legkiválóbb hangszergyártó volt. István fia szintén e pályán működött kb. 30 évig, János fia pedig, ki 1820-ban született ugyanott, nemcsak kiváló hangszerkészítő volt, hanem jeles zenész és karmester is; mint ilyen, a külföldön is dicsőséget szerzett a magyar zenének. A czimbalmot ő tökéletesítette először, az elülnyomó pedált és a chromatikus beosztást alkalmazva rajta. Több partiturát írt, a melyeket ma is játszanak, a nélkül, hogy tudná valaki a szerzőjüket. A múlt század ötvenes éveiben ő vezette be a czimbalmot a zenekarokba. Nyolczvanhat éves korában halt meg Budapesten. Utóda öcscse, Antal lett, a ki maga is előadó művész s már fiatal korában, 1883-ban nagy sikere volt, mint hegedű-solo játékosnak. A czimbalom reformálását ő vitte keresztül; ő alkalmazta először a kettős pedált és a másfél oktávval nagyobb czimbalmot. E két újítással a czimbalmot rögtön elsőrendű hangverseny-hangszerré tette.
Habits számos kitüntetést is nyert. 1894-ben a debreczeni orsz. kiállításon díszoklevelet és a lyoni kiállításon aranyérmet; 1896-ban az ezredéves kiállításon millenniumi nagy érmet; 1898-ban az Orsz. Iparegyesülettől díszérmet nyert; 1900-ban a párizsi kiállításon kettős kitüntetésben volt része; 1907-ben a turini kiállításon versenyen kívül vett részt és az 1907-iki pécsi kiállításon jury-tag volt. Habits irodalmilag is működik. Számos szakczikket írt a zenei szaklapokba a hangszerkészítésről; belmunkatársa a Zenelapnak és szerkeszti a »Magyar Hangszerkészítők Házi Iparlapját«.
Hajnal István.
Hajnal István, a magyar földhitelintézet tisztviselője és hírlapíró, született Győrszentmártonban, 1853-ban. A budapesti egyetemen történettanárnak készült, de a három évi tanfolyam elteltével, a hírlapírói pályára lépett és ugyanakkor lett a földhitelintézet tisztviselője is. 1886-tól éveken át az országos színészegyesület igazgató tanácsosa és később a fegyelmi bíróság elnöke volt. Hosszabb ideig a fővárosi ügyek hírlaptudósítójaként egyedül állott a magyar sajtóban és 1890 óta a főváros hivatalos lapját, a »Fővárosi Közlöny«-t szerkeszti. Számos szépirodalmi és a színügyet érdeklő czikket írt.
Hantho Lajos.
Hantho Lajos, főreáliskolai igazgató, született 1834-ben Kapiban. A gimnáziumot Győrött, a benczéseknél, a bölcseletet Sopronban végezte. Tanult theologiát is, majd természeti és jogi tudományokat Pesten. Tanított gimnáziumokban 177és reáliskolákban. Értekezései az iskolai értesítőkben, czikkei az újságokban jelentek meg.
Munkái: Magyarország története. Irta Dierner, újra szerk. ... Pest, 1861. - A tarka könyv. Hoffmann Ferencz után ford. U. o. 1862. - A mezei gazda barátjai. Gloger dr. után. U. o. 1865. - A magyar birodalom leírása. Irta Dierner, újra szerk. ... U. o. 1864. - A keresztény vallás és egyház történelmének tankönyve. Dierner Endre után ford. U. o. 1866. - Az ifjú Anacharsis utazása Görögországban a Kr. e. IV. század közepén. Barthelémy után szerk. U. o. 1866. - Történelmi csarnok. Érdekes és tanulságos élet-, kor- és jellemrajzok gyűjteménye. Szerk. U. o. 1867. - Olvasókönyv a hazai történelmet tárgyaló összes tankönyvekhez. Temesvár. 1874. - A cserkésző. Elbeszélés az amerikai életből. Az ifjúság számára Ferry után átdolgozta Hoffmann Gyula. Ford. ... Bpest, 1875. Két kötet. - Szerkesztette az Ismerettár a magyar nép számára I-IV. kötetét.
Héderváry Pál.
Héderváry Pál, hédervári származású szerzetes, a bolognai egyetemen végezte tanulmányait és ugyanott a Domonkos-rendiek szerzetébe lépett. 1225 körül visszatért Magyarországba, hol Boris kún fejedelmet számos hívével a keresztény vallásra térítette. 1231 körül Győr városában szerzetének zárdát alapított, mely ott a tudomány és művelődés egyik alapja lett.
Hérics Márton.
Hérics Márton plébános, született Csécsényben, 1855-ben. Iskoláit Győrött végezte. 1884-ben lett bokodi, 1887-ben ászári (komárommegyei) plébános. Fáradozása és mintegy 4000 koronányi hozzájárulása megteremtette az ászári gyönyörű katholikus népiskolát, melynek tanszerkiállítása az ezredéves kiállításon a millenniumi nagy érmet nyerte. Élénk részt vesz a vármegye közgazdasági és kulturális mozgalmaiban, igazgató tagja a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek. Számos felolvasást tartott az országos keresztény-szocziális kurzusokon a földmívelő népet érdeklő kérdésekről.
Munkái: A lourdesi kegyhely rövid ismertetése. Győr, 1875. - A növényvilág az isteni tisztelet szolgálatában. Bővített fordítás. Budapest, 1887. - A növények magról való tenyésztése. U. o. 1890. - A német katholikusok. Fordítás francziából. 1896-ban. - A szent gyónás felől való téves állítások czáfolata. 1902. - Németből fordította: A vallás és a kenyér. Győr, 1903. - Angolból fordította: A tyúk lett-e előbb, vagy a tojás? Bpest, 1894.
Hevesi Jánosné Sikor Margit.
Hevesi Jánosné, Sikor Margit, született 1861 márczius 22-én Győrött. Atyja Sikor József törvényszéki orvos és jogakadémiai magántanár volt, anyja pedig Toldy Ferencz leánya: Irma. Atyja 14 éves korában a fővárosi mintarajziskolába küldte, de költői lelkülete inkább az írói pályához vonzotta. Miután atyja ezt ellenezte, előbb Nulla, később Nihil álnevek alatt irogatott kiváló tehetséget eláruló tárczákat és egyéb czikkeket különféle lapokba. 1887-ben nőül ment Hevesi János középiskolai tanár szerkesztőhöz.
Önálló munkái: Babos uram betegsége, vagy a pálinka hatása. A »Jó könyvek« pályázatán 250 frankot nyert pályamű. Bpest, 1884. - Apró-cseprő históriák. U. o. 1886. - Az élet. Elbeszélések. U. o. 1891.
Hollós László.
Hollós László főreáliskolai tanár, született 1845-ben Győrött. Több évig hírlapíró volt a fővárosban. A Nagy Orient szabadkőmíves páholy alapításában és az első évek szervezeti munkálataiban élénk részt vett. A szabadkőmívesség titkáraként is működött és a szövetség tanára volt. Meghalt utazás közben, 1876 május 6-én a kisczelli vasúti állomáson. Czikkeket írt különféle újságokba.
Munkái: Tollrajzok. Beszélyek. Pest, 1869. - Ujházy László. Élet- és jellemrajz. U. o. 1869. - A szabadkőművesség története, különös tekintettel a magyar szabadkőművesség fejlődésére. U. o. 1873. - A modern festőművészetről, különös tekintettel a magyar históriai festészetre. U. o. 1876.
Hollóssy Egyed.
Hollósy Egyed, szentbenedekrendi áldozópap és tihanyi perjel, született 1728-ban Szentmártonban. Meghalt 1808-ban Pannonhalmán.
Munkái: Jó gondolatok. Költemények. 1790. Sopron. - Kincsem adta. Egymással való barátságos beszélgetés, melyet eszveszedett és a több engedelemből közrebocsátott. U. o. 1802. - Kiadott még több egyházi alkalmi beszédet és költeményt.
Horváth Adorján.
Horváth Adorján szobrászművész, született Győrött, 1874 február 15-én. Művészeti tanulmányait Budapesten, Münchenben, Rómában és a párisi Julian-akadémián végezte. Több műve díjat nyert. Rómában hosszabb ideig műterme volt. 1904 óta Győrött lakik, hol szintén műtermet nyitott.
Főbb művei: Kozma Ferencz márvány-mellszobra Kisbéren. (Állami megrendelésre.) - László József márványszobra Pápán. - Gróf Széchenyi Miklós győri püspök mellszobra. - Kereskedelem és Ipar. Két szobor a győri keresk. és iparkamara palotájának főhomlokzatán.
Horváth Endre.
Horváth Endre, plébános és alesperes, a M. Tud. Akadémia tagja, született Pázmándfalun, 1778 november 28-án. 1798-ban a győri püspöki megye papnevelő intézetébe vétette fel magát. 1801-ben Széplakon káplán, 1802-ben 178Szergényben adminisztrátor és 1803-tól 1806-ig Győrött belvárosi káplán volt. 1806-ban téti plébánosnak nevezték ki. Szabad idejét az irodalomnak szentelte. »Zircz Emlékezete« czímű hosszabb költeményével, mely a magyar hexameteres epika megnyitó darabja, 1814-ben egyszerre a legjobb írókkal jutott ismeretségbe. Kazinczy Ferencz meglátogatta, Horvát István, a lelkes tudós folyton ösztönözte a honfoglalás eposzának a megírására. Kazinczyval a nyelvújítás kérdésében levélharczot folytatott, s noha epikai stíljében maga is újító volt, Kazinczy túlzásai ellen a dunántúli irodalmi ellenzékkel tartott. Bacsányihoz, Verseghyhez szítván, résztvett ama támadásokban, melyeket az 1818-iki Tudományos Gyűjteményekben Kazinczy ellen intéztek. Végre sok történelmi tanulmány és töprengés után 1821-ben hozzáfogott a honalapítás epopeájának megírásához. Tíz évig dolgozott e művön. A huszas években Kisfaludy Károly buzdítására számos epikus művet és heroidát írt az Aurorába. 1829-ben Pázmándra került. A Magyar Akadémia rendszabályait végleg meghatározó nádori küldöttségnek tagja volt és midőn az intézet 1830 november 17-én megalakult, a nyelvtudományi osztályban megválasztották vidéki rendes taggá. 1835-ben alesperes lett, 1838-ban pedig a Kölcsey Ferencz halálával megüresedett akadémiai tagságra választották meg. Meghalt Pázmándon 1839 márczius 7-én.
Munkái: Egy tiszamelléki magyarnak elmélkedése a hűségről. Veszprém, 1807. - A felkelő nemzetnek, a buzogányos vitéz magyaroknak. Szombathely, 1809. - A zirczi apátság. Győr, 1812. - Zircz emlékezete. Buda, 1814. - Franczia egyházi katekizmus a magy. országihoz alkalmaztatva. Buda, 1815. - Theodul estvéi, vagy a külömböző religió felek egybeengeszteléséről. Németből fordítva. Buda, 1819. - Árpád. Hősköltemény 12 könyvben. (A M. Tud. Akadémiától 200 aranynyal jutalmazva.) Pest, 1831. - Kisebb költemények. U. o. 1832. - Kézíratban is sok munkája maradt, melyek közül kiemeljük Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem élete, továbbá »Kijegyzett szók és kifejezések régi írókból« czímű műveit. Ezeken kívül számos egyházi, üdvözlő-, halotti- és emlékbeszéde jelent meg.
Horváth József.
Horváth József, zeneművész, született Győrött, 1848-ban. 1873-ban a bécsi világkiállításon művészi czimbalomjátékáért elismerést és 1200 korona értékű gyémántgyűrűt kapott a királytól. Több külföldi uralkodó előtt is játszott. 1892-ben Amerika nevezetesebb városaiban aratott babért. 1893-ban tért haza.
Horváth Lajos.
Horváth Lajos, róm. kath. plébános, született 1827-ben Nagybaráton. 1846-ban a Szent Benedek-rendbe lépett, de 1848-ban honvédnek csapott fel. A komáromi kapituláczió után az 1849-1850, iskolai évet bevégezve, a győri püspöki papnevelő intézetbe került. 1854-ben pappá szentelték és 1861-ben gróf Waldstein János győrújvárosi plébánossá nevezte ki. 1904 óta czímzetes kanonok. Több czikket írt különféle lapokba.
Munkái: Ubrik Borbála siralma vagy a befalazott krakói apácza szózata az egész kereszténységhez. Győr, 1866. (Népies verses írat.) - Országgyűlés pokolban, vagy az Antikrisztusnak, Renánnak az ördögök által lett installáltatása stb. Győr 1864. (Népies verses írat.) - Megalapította és szerkesztette a Borromeus cz. hitszónoklati folyóiratot.
Hügel Ottó.
Hügel Ottó, született 1833-ban Győrött. 1849-ben Szegeden honvédtüzérnek állott be s részt vett a szolnoki csatában. A szabadságharcz után Bécsbe utazott, hol bátyja, H. Ede könyvkereskedésébe lépett. 1862-ben Nagyváradon telepedett le, ott könyvkereskedést és 1868-ban nyomdát nyitott. 1870-ben a »Nagyvárad« czímű vegyes tartalmú napilapot alapította, melynek szerkesztését 1873-ban szintén átvette és 1890 április 8-án történt haláláig szerkesztette.
Huemer János.
Huemer János, bölcseleti doktor és gimnáziumi igazgató Bécsben, született 1849-ben Győrött.
Munkái: Untersuchung über die aeltesten christlichen Rhythmen. Wien, 1873. - De Sedulii poetae vitae. U. o. 1878. - Ein Glossenwerk zum Dichter Sedulius. U. o. 1880. - Cruindmeli ars metrica. U. o. 1883. - Sedulii opera omnia. U. o. 1885. - Virgilii Maronis grammatici opera. U. o. 1886. - Horatii carmini selecta. U. o. 1886. - Registrum multorum auctorum d. Hugo v. Trimberg. U. o. 1888. - C. V. Juvenci evangelicorum libr. IV. U. o. 1890.
Jedlik Ányos.
Jedlik Ányos, nagynevű fizikus és vegyész, a szódavíz, az elektromágneses forgó, a csöves villamszedő és az osztógép feltalálója. Született 1800 január 11-én a komárommegyei Szimőn, miért is bővebb életrajza a komárommegyei kötetben található. 1817-ben unokatestvérével, Czuczor Gergelylyel együtt belépett a pannonhalmi benczésrendbe, melynek később büszkesége lett. Tanári működését a győri főgimnáziumban kezdte meg 1823-ban. 1878-tól 1895-ig, mikor kilenczvenöt éves korában meghalt, Győrött lakott a benczések székházában. 181Jedlik még a halálát megelőző napokban is tudományos kísérletekkel foglalkozott és észleleteit szorgalmasan jegyezte. Érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, Győr városa pedig utczát keresztelt nevéről és a főgimnázium épületét emléktáblával jelölte meg.
Jilg J. Ede.
Jilg J. Ede, győri tanító, született Győrött 1839-ben. Kiváló tanügyi czikkeket írt a szaklapokba. Szerkesztette 1883-tól 1894-ig a Győrvidéki Tanítóegylet Értesítőjét. Meghalt 1905-ben Győrött. Kézírati munkája: A győrvidéki tanítóegylet története.
Karácson Imre.
Karácson Imre, győri kisszemináriumi rektor, theologiai doktor, született 1863-ban. Már budapesti egyetemi hallgató korában nagy előszeretettel sajátitotta el a keleti nyelveket, különösen az arabsot és a törököt. 1885-ben gyömörei káplán, azután a győri kisebb szemináriumban tanulmányi felügyelő; 1886-ban a győri püspök udvari papja, 1889-ben a győri kir. kath. tanítóképző tanára s ez utóbbinak 1891 óta igazgatója, 1900-ban peéri esperes, 1906-ban pedig a kisebb papnevelő igazgatója lett. A keleti nyelvek és irodalom alaposabb tanulmányozása czéljából több ízben nagyobb utazásokat tett a Balkán-félszigeten és Kisázsiában s hosszabb időt töltött Konstantinápolyban.
Munkái: A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok, és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Győr, 1888. - III. Károly háborúja a törökökkel, 1737-39. Bpest, 1892. - A mohamedánizmus és a kereszténység. U. o. 1892. - Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században. U. o. 1894. - Szent Imre herczeg. Élet- és jellemrajz. Győr, 1894. - Szent László király. U. o. 1895. - Keletről. U. o. 1899. - Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Bpest, 1904. Ez utóbbi munkáját az Akadémia megbízásából készítette s ugyancsak az Akadémia kiadásában jelent is meg. - A hírlapokban és szakfolyóiratokban számos történeti tanulmánya jelent meg és sok történelmi és szépirodalmi munkát fordított törökből. Francziául és törökül is írt.
Kárpáti Endre.
Kárpáti Endre, ny. felsőbb leányiskolai igazgató, született Győrött 1840. november 11-én. Tizenhatéves korában tanítói oklevelet nyert. 1856-ban Győrött segédtanítóként működött. 1857-ben Gyirmóton, a Lippay-családnál nevelősködött. Ezután 1870-ig Szolnokon, Dunaföldváron, majd Felsőbányán volt tanító és kántor. Ekkor báró Eötvös József közokt. miniszter a délnémetországi tanügyi viszonyok tanulmányozására Gmündbe küldte ki. Onnan visszatérvén, 1871-ben Iglón a tanítóképzőben segédtanár, 1872-ben pedig ugyanott rendes tanár lett. 1875-ben a középiskolákra a szabadkézi rajztanításra képesítő oklevelet is megszerezte. Az 1876-ik évben a győri tanítóképzőben nyert alkalmazást. 1883-ban a beszterczebányai, 1885-ben a lőcsei felsőbb leányiskola igazgatójává nevezték ki. 1889-ben, 33 évi munkálkodása után nyugalomba vonult és szülőhelyére, Győrbe költözött. Azóta ott az V. ker. állami népiskola gondnokságának elnökeként és a városi polgári fiúiskola iskolaszékének tagjaként munkálkodik.
Munkái: Vezérkönyv a népiskolai irálygyakorlatok kezelésében. Bpest, 1873. - Állatmuzeum. Utasítás az emlősök, madarak stb. kitömésére és eltartására. Bpest, 1874. - Irómester. Utasítás a szépírás-tanításban. Igló, 1875. - Emericzy Géza dr. tanártársával együtt írt, de annak halála után az újabb miniszteri rendeletek értelmében általa teljesen átdolgozott művei: Vezérkönyv a népiskolai számtanításban. I-II. füzet, a tanítóképzők számára. - Ehhez Példatárak, a népiskola mind a 6 osztálya számára külön-külön. Bpest, 1877. Ez ideig sok kiadást értek. - Vezérkönyv a népiskolai földrajz-tanításban. Hozzá Eredménytár és Atlasz. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól hirdetett pályázaton pályanyertes munkák. Bpest, 1877. (Négy nyelven jelentek meg.) - Gyakorlati méréstan a tanítóképzők számára, Példatárral. Győr, 1877. - Vezérkönyv a népiskolai méréstan tanításában. Tanítóképzők számára. Ehhez Példatár a gyermek kezébe. 1877. - Olvasókönyv a polgári és felsőbb leányiskolák számára. I-II. Bpest, 1885. - Hat évig (1876-1883.) szerkesztette a győrvidéki tanítóegyesület hivatalos közlönyét, - 1890 óta pedig az Őrangyal, képes gyermekujság tulajdonosa és szerkesztője. - A különféle lapokban évek hosszú során (1860 óta) megjelent pedagogiai czikkei és tárczái százakra rúgnak.
Karpf Antal.
Karpf Antal, orvosdoktor és egyetemi tanár, született Győrött 1807-ben. Orvosi oklevelét Bécsben szerezte, azután Győrött gyakorlóorvos lett. A kolerajárvány alkalmával tanusított önfeláldozó munkásságáért 1832-ben Győr vármegye tb. orvosa lett. 1835-ben Vas vármegye második orvosává nevezték ki, de nemsokára ezután az innsbrucki egyetemen a pathologia és therapia tanára lett. Gégebajban szenvedett, mely miatt visszatért hazájába, a hol azonban, nehány nap mulva, 1835 május 6-án meghalt.
Munkái: Dissertatio inaug. medica de enteride occulta. Vienae, 1830. - Descriptio morborum anno 1831. Jaurini epidemicorum cum adversariis pathologico-therapenticis. U. o. 1833.
182Karsay Sándor.
Karsay Sándor, ág. ev. püspök, kir. tanácsos, született Győrött 1814 márczius 15-én. Iskoláit Sopronban végezte. Már ekkor magára vonta Kis János ottani püspök és író figyelmét, ki őt mind a komoly tudományok, mind a magyar irodalom művelésére hathatósan buzdította. A soproni theologiáról Bécsbe ment, azután gróf Zay Károlynál volt nevelő. 1837-ben méneshelyi káplán, majd ugyanott lelkész, 1839-ben téti lelkész, 1847-ben egyházkerületi aljegyző, 1853-ban gyámintézeti főpénztárnok, 1858-ban győri egyházmegyei esperes, 1862-ben a dunántúli ág. ev. egyházkerület püspöke és 1867-ben győri lelkész lett. Rendes teendői mellett főfigyelmét a népnevelés fejlesztésére, a lelkész- és tanító-özvegyek és árvák helyzetének javítására fordította. 1895-ben lemondott püspöki hivataláról, s két év mulva meghalt. Magyar nemességet nyert, Téthi előnévvel.
Munkái: Általános és részletes tanmód prot. tanítók számára. Pápa. 1844. - Beliczay Jónás életrajza. Bpest, 1880. - Ágenda. Bpest, 1889. - Ezen kívül több jeles egyházi beszéde jelent meg nyomtatásban.
Karvasy Ágoston.
Karvasy Ágoston, jogi doktor, jog- és államtudományi író, a M. Tud. Akadémia levelezőtagja, ny. egyetemi tanár, született Győrött, hol apja, Karpf Antal híres orvos volt, 1809 május 1-én. Meghalt Bécsben, 1896 január 21-én. Tanulmányait szülőhelyén elvégezvén, Pestre jött és itt kezdette meg ügyvédi pályáját, melyet azonban később a tanárival cserélt fel, a mennyiben 1835-ben a nagyváradi kir. jogakadémiánál a polgári tudományok és a magyar váltójog tanszékét foglalta el. 1838-ban saját kérelmére Győrbe, később pedig Pestre helyezték át jogakadémiai, illetőleg egyetemi tanárnak. Az Akadémia 1846-ban levelező taggá választotta meg. 1868-ban nyugalomba vonult és Bécsbe költözött.
Munkái: A politikai tudományok rendszeresen előadva. Győr, 1843-1844. (Három kötet.) - A magyar váltójog. U. o. 1846. - A közönséges váltórendszabály. Buda, 1860. - A váltójog. Pest, 1852. - A váltójog, főleg a kereskedelmi és ipartanodák számára. U. o. 1853. - Népszerű nemzetgazdaságtan. U. a. 1861. (A M. Tud. Akad. által jutalmazott pályamű.) - Az államháztartási vagyis pénzügyi tudomány. Pest, 1862. - A közrendészeti tudomány. U. o., 1862. - Az alkotmány és igazságügyi politika. U. o. 1862. - Váltójogtan. U. o., 1862. - A magyar váltójogi eljárás. U. o. 1864. - Az ausztriai ált. polg. törvénykönyv. Pest, 1870. - Kézirati munkái a M. Nemzeti Múzeum, M. Tud. Akadémia Egyetemi Könyvtár gyűjteményében vannak.
Kaszás Ferencz.
Kaszás Ferencz, állami polgári és felsőbb kereskedelmi iskolai tanár, született Révfaluban, 1847-ben. 1872-ben a sátoraljaújhelyi nagygimnázium tanára lett, azután 1883-ban a nagyszőllősi polgári iskolánál, 1882-ben a kapuvári polgári iskolánál és végre 1884-ben a veszprémi állami felső kereskedelmi iskolánál lett rendes tanár. 1880-82-ben a földmívelésügyi miniszter megbízásából Nógrád, Szabolcs, Hajdu és Szatmár vármegyék szőlőtelepeit vizsgálta meg. Gazdag rovar-, lepke- és csigagyűjteményét a debreczeni főiskolának ajándékozta. 1880-ban megalapította a sátoraljaújhelyi iparos-olvasókört, mely távozásakor örökös tiszteleti tagjának választotta meg, a város közönsége pedig díszalbummal tüntette ki. Természettudományi és népnevelési értekezései, melyek a különféle szaklapokban, folyóiratokban és egyéb lapokban megjelentek, kötetekre rúgnak.
Kautz Gusztáv.
Kautz Gusztáv (Győri), jogtudor, ny. jogakadémiai igazgató, kir. tanácsos, a vaskoronarend lovagja, született Győrött, 1836 január 7-én. A középiskolákat Győrött, jogi tanulmányait pedig a pesti egyetemen végezte és 1859-ben Pesten jogtudorrá avatták. 1861-ben Győr város megválasztotta aljegyzőjévé. 1862-ben Győr vármegye főjegyzője, egyúttal törvényszéki szavazóbíró lett. 1864-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1867-ben Győr városa főjegyzőjévé választotta meg és még ugyanaz év őszén a győri kir. jogakadémián helyettes tanárnak nevezték ki. 1869-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. 1870-ben rendkívüli, egy évvel később azonban már rendes tanár lett. 1872-ben a jogakadémia igazgatójává nevezték ki és az maradt az intézet fennállásáig, vagyis 1892-ig. Győrött a közélet terén élénk részt vett, sőt vezető szerepet vitt minden mozgalomban. A politikában a Deák-párt híve volt, majd a fuzióval, 1875 óta a győri szabadelvű pártnak egyik tevékeny tagja, később vezére, és párt-elnöke. 1880 óta az orsz. vöröskereszt-egyesület győri fiókjának társelnöke.
Munkái: Az államigazgatás és igazgatási jog alapvonalai. Pest, 1871. - A magyar büntetőjog és eljárás tankönyve. U. o., 1873. - A magyar büntetőjog rendszeres tankönyve. Budapest, 1883. - 1867-1868-ban a Győri Közlönyt is szerkesztette.
183Kautz Gyula.
Kautz Gyula, ismert közgazdasági író, jogi doktor, val. belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja, az osztrák-magyar bank volt főkormányzója, M. Tud. Akadémia volt másodelnöke, született Győrött. 1829 november 5-én. Ugyanott végezte középiskoláit és jogakadémiai tanulmányait. Húszéves korában avatták doktorrá a pesti egyetemen. Az 1848/49-iki szabadságharczban rövid ideig nemzetőrként szolgált. A tanári pályát választva, külföldi egyetemeket látogatott: Berlinben, Heidelbergában és Lipcsében. 1851-ben a pozsonyi jogakadémiához nevezték ki segédtanárrá. 1853 elején rendes tanárként a nagyváradi jogakadémiához, 1858-ban pedig a budai műegyetemhez helyezték át és mind a két intézetben a közgazdasági és közigazgatási tanszakokat adta elő. Ebben az időben kezdte meg tudományos irodalmi működését Az Osztrák-magyar birodalom statisztikája czímű tankönyvvel és a Smith Ádám és a modern nemzetgazdaságtudomány czímű nagyobb tanulmányával, mely 1854-ben a »Kelet Népe« czímű folyóiratban jelent meg. Az ötvenes évek végén mint a politikai tudományok doczense habilitáltatta magát a budapesti tudományegyetemen. Ekkor jutott összeköttetésbe a M. Tud. Akadémia, a közélet és a publiczisztika vezérlő embereivel és kezdett élénk részt venni azokon a tárgyalásokon és vitákon, melyek az Országos Gazdasági Egyesületben és az Orsz. Iparegyesületben ebben az időben folytak. 1860-ban választották meg a M. Tud. Akadémia levelező tagjává, a hol »Az állameszme, világtörténeti fejlődésében« czímű értekezésével foglalta el székét. 1862-ben az akkori kir. helytartótanács a londoni világkiállítás tanulmányozására küldötte, mely után gazdag tapasztalatairól terjedelmesb jelentésben számolt be. 1865-ben választotta meg M. Tud. Akadémia - különösen Deák Ferencz ajánlatára - rendes taggá. Nagyobb szabású szakmunkáit is ebben az időben tette közzé, így 1860-83-ig »Nemzetgazdaság- és pénzügytan« és »Politika vagy országászattan«. Az elsőt a M. Tud. Akadémia a Marczibányi-féle díjjal, a másodikat pedig 1878-ban a nagy jutalommal tüntette ki. Ezeket követte a »Theorie und Geschichte der Nationalökonomie und ihre Literatur«, melyben egyrészt az ú. n. históriai-ethikai iskola tanainak tüzetesebb megalapításához járult, másrészt a közgazdaságtan elméleti és irodalomtörténeti fejlődését először tárgyalta tudományosan és kimerítően a szakirodalomban, úgy hogy e művét a külföld is elsőrangú forrásmunkának tekintette. Közben külföldi tudományos folyóiratokban is szakczikkeket közölt. 1863-ban a pesti tudomány-egyetemen a magyar közjog és közigazgatás, öt évvel később pedig a nemzetgazdaság- és pénzügytan rendes tanára lett. 1864-ben az osztrák közoktatásügyi kormány a prágai egyetem politikai tanszékét ajánlotta fel neki, a mit azonban el nem fogadott, a mint hogy nehány évvel később a Beck közös pénzügyminisztertől neki felkínált államtitkári állást sem fogadta el. 1865-ben a Magyar Tud. Akadémia rendes tagjává választotta meg. 1865-ben Győr városa képviselőnek választotta és ő volt az első tanár a magyar törvényhozó testületben. Kautz a Deák-párthoz csatlakozott és több bizottságban nagy tevékenységet fejtett ki. Ekkor tette közzé »Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika«, továbbá »A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon« czímű, akadémiai jutalmakkal kitüntetett terjedelmes két munkáját. Az egyetem előbb dékánná, majd rektorrá választotta, a kormány pedig a tiszai vasút igazgató választmányában képviseletével bízta meg, mely alkalommal a vasút államosításának eszméjét segítette érvényre jutni. Ugyanekkor jelentek meg »Az egyetemek hivatása és az újkori állam« stb. czímű rektori beszédei. 1875-ben ő felségétől a Lipót-rendet nyerte. 1878-ban ünnepelték meg 25 éves tanári jubileumát. 1883-ban nevezték ki az Osztrák-Magyar Bank alkormányzói állására. Egy ideig a Magyar Tud. Akadémia nemzetgazdasági bizottságának elnöki tisztét is viselte, és viseli jelenleg is; majd örökös főrendiházi tag lett. A hetvenes és nyolczvanas években írt tudományos értekezéseiből a következőket említjük fel: »A jogtudomány és nemzetgazdaságtan«. - »Az angol alkotmány jellemzése.« - »Szabad kereskedés-e vagy védvám?« - »A városok alakulásának és fejlődésének törvényei.« - »A szoczializmus és communismus rendszerei.« - »Az európai államok összehasonlító pénzügyi statisztikája.« - »Smith Ádám méltatása.« - »Az államgazdaság eszméje és a szoczialisztikus financzia kezdetei.«, stb.1905-1907-ben jelent meg még Kautz tollából: »Tudomány és tudományosság hazánkban« akadémiai elnöki beszéd, és »A parlamentáris kormányalkat«, 184meg »Magyar Imperialismus és Hegemonia« cz. nagyobb politikai tanulmányai a Budapesti Szemle 1906 és 1907-iki évfolyamaiban. 1891-ben lett az osztrák-magy. bank főkormányzója, egy évvel később nyerte a titkos tanácsosi czímet és 1900-ban vonult vissza a bankkormányzói állásból. Kautz a Magyar Tud. Akadémia másodelnöke volt (1904-7); jelenleg igazgató tanácsi tagja, valamint a párizsi Société d'Economie Politique és a londoni nemzetközi Statisztikai Intézetnek tiszteleti tagja. Több hazai tudományos és közgazdasági társulatnak választmányi tagja.
Kemény József.
Kemény József, kir. adótiszt, született 1876-ban. Tanulmányait Győrött végezte. Belső munkatársa a »Győri Hírlap«-nak. Novelláiban, melyek tehetséget árulnak el, a Gorkij-féle realisztikus irány híve.
Önnálló munkája: Szegény emberek. Győr, 1907.
Kenessey Kálmán.
Kenessey Kálmán, királyi tanácsos, miniszteri osztálytanácsos, a m. kir. vasúti. és hajózási főfelügyelőség hajózási osztályának vezetője, szül. Győrött, 1860-ban. Iskoláit Budapesten végezte, azután a hajóspályára lépve, 1883-ban kapitányi oklevelet szerzett s 1888 közepéig a Dunagőzhajózási Társaságnál szolgált. Onnan a Luczenbacher-féle hajózási vállalathoz lépett át, mint üzletvezető felügyelő. Ez állásában nagyobb tanulmányútat tett a nagy német folyókon s erről hosszabb czikksorozata jelent meg a »Gazdasági Mérnök«-ben. 1890-ben Baross Gábor állami szolgálatba szólította és a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséghez főfelügyelővé nevezte ki. 1892-ben a kereskedelemügyi miniszterium képviseletében résztvett a Párizsban megtartott nemzetközi hajózási kongresszuson, hol a szervező-bizottságnak tagja és az egyik szakosztálynak alelnöke volt. Az 1895-ben életbeléptetett hajóstiszti tanfolyam megalkotásában élénk része volt, s a tanfolyamon a hajóvezetés s a hajózási jog és törvényisme tanára. 1898-ban buzgó és sikeres szolgálatai elismeréseül a királyi tanácsosi czímmel tüntették ki. Munkatársa »Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben« czímű munka magyar kiadásának és tagja a »Magyarország vármegyéi és városai« czímű országos monografia középponti szerkesztőbizottságának. A Pallas Nagy Lexikona számára is ő írta a folyamhajózás körébe vágó részeket és számos szaklapban jelentek meg tőle jeles szakczikkek.
Kenézy Csatár.
Kenézy Csatár (Simándi), kir. pénzügyigazgató-helyettes, kir. pénzügyi tanácsos Győrött. Született 1848-ban. Tanulmányait befejezvén, joggyakornok, majd a budapesti pénzügyigazgatóságnál fogalmazógyakornok és fogalmazó lett. Mint pénzügyi tisztviselő, Szekszárdon, Komáromban, Nyitrán, Léván, Beregszászon és Győrött működött, szorgalmasan művelve az irodalmat. Irt történeti és társadalmi czikkeket, elbeszéléseket, verseket. Szerkesztette a Komáromi Lapokat. A nyitramegyei kötetbe ő írta a színészetről szóló fejezetet.
Munkái: A bánságok eredete és hatásköre. A debreczeni dalünnep. 1882. - Regények dióhéjban. Költemények. 1884. - Kalászok. Költemények. Budapest, 1897. - A bolygó politikus. (Pályanyertes szatíra.) - Margit. (Pályanyertes széppróza.)
Gróf Khuen-Héderváry Károly.
Gróf Khuen-Héderváry Károly, volt horvát bán, később magyar miniszterelnök. Középiskoláit Budapesten, a piaristáknál és Pécsett, a cziszterczitáknál végezte, jogi tanulmányait pedig a zágrábi egyetemen, s rövid ideig a zágrábi kir. törvényszéknél joggyakornokoskodott. Mint viczai és hédervári gróf, Viczay Héder családja utolsó fisarjának örököse, egy 1874. deczember 5-én, Bécsben kelt legfelsőbb elhatározás alapján, családneve mellé a Héderváry nevet vette fel, Belási előnevét a Hédervári előnévvel felcserélte és végre czímerét a Viczay család czímerével egyesítette. Nyilvános pályáját a hetvenes évek elején Szerém vármegyében kezdette. 1875-ben a győrszigeti kerületben a szabadelvű párt programmja alapján megválasztották országgyűlési képviselőnek, így 1878-ban is. A jog- és államtudományi szakban szerzett alapos ismereteit csakhamar a közigazgatás gyakorlati terén érvényesítette, mert 1882. január havában Győr vármegye és város főispánjává neveztetett ki, hol elsőrendű adminisztratív tehetségnek bizonyult. 1883. decz. 1-én Horvát-Szlavon és Dalmátország báni méltóságára emeltetett, mely magas állását 1903. év június hó 27-ig tartotta meg. Mint bán, a kezdetben kínálkozó nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött; a felizgatott kedélyeket lecsillapította, a zilált pártviszonyokat rendezte; a magyar állameszmét megszilárdította és nagy reformokat alkotott, a közigazgatás, igazságügy és tanügy terén. Ez érdemeiért a király az első osztályú vaskoronarenddel, 185majd pedig az aranygyapjas renddel tüntette ki. Azonkívül valóságos belső titkos tanácsos és cs. és kir. kamarás. Igen jelentékeny részt vett a magyarországi politikában. 1894-ben a koronától megbízatást nyert magyar miniszterium alakítására, de a szabadelvű párt ellenzése miatt, e megbízatása nem vezetett czélhoz. 1895 elején, a szabadelvű párt, a Wekerle-miniszterium elbocsátásakor, őt kívánta miniszterelnöknek, de miután a szabadelvű párt a közjogi alapon álló pártok egyesülésére czélzó tervét visszautasította, a ministerium megalakítására szóló megbízást nem fogadta el. Végre 1903. június havában, a Széll-féle kabinet lemondásakor, ő Felsége bizalma ismét feléje fordult és az akkori rendkívüli súlyos viszonyok ellenére, sikerült neki kabinetet alakítania. A már a kabinet megalakításakor nagyon elmérgesedett politikai viszonyok azonban később annyira rosszabbodtak a szabadelvű párttal és a kormánynyal szemben, hogy a miniszterelnökségről először augusztus elején, azután pedig szeptember végén lemondott. Gróf Tisza miniszterelnöksége idején, 1904. március havában, ő Felsége személye körüli miniszternek neveztetett ki, mely állásban 1905 június 16-ig maradt. Ez időben Temesvár városa háromszor választotta meg képviselőjének, 1903. július havában, 1904. márczius havában és 1905. január havában. A Tisza-kormány felmentése után visszavonult hédervári kastélyába.
Király (Beke) Vilma.
Király (Beke) Vilma, szül. Győrött, 1805. április 26-án. Gondos nevelésben részesült. Őrnagy nagybátyjával beutazta Olaszországot és ez utazásáról naplót írt. 1836-ban Király József győri sóhivatalnok neje lett, de korán özvegységre jutott és egészen a költészetnek élt. 1864-ben a kályhából kipattant szikrától ruhája tüzet fogott és ő három napi súlyos betegség után, égési sebeibe belehalt. Munkája: Poetische Wildniss. Pest, 1864. - Ezen kívül számos költemény jelent meg tőle szétszórtan az akkori német lapokban.
Kirchner Elek.
Kirchner Elek, zenepedagogus és zeneszerző, született 1852-ben. Középiskoláit Sárszentlőrinczen és Pozsonyban végezte, ugyanitt hallgatott theologiát. Egy évig a hallei egyetemen tanult. Ev. pappá avattatván, mint atyja utódja, 13 évig ev. lelkész volt Mucsfán (Tolna m.). 1888-ban Karsay Sándor püspök meghívására Győrre jött s orgonista-kántor lett az ottani ev. gyülekezetnél, mely állásban ma is működik. Egyúttal énektanára a főreáliskolának és a polgári leányiskolának, s zongoratanár az ének- és zeneegylet nyilvános iskolájában. A zene terén autodidakta, de középiskolai énektanári oklevelet szerzett az országos zeneakadémián. A győri ének- és zeneegylet másod-karnagya. Elismert zeneszerző, kinek kamarazeneműveit a Grünfeld-Bürger- és Helmesberger-féle vonósnégyesek felvették műsorukba. Irt kamarazeneműveket, közöttük több magyar vonósnégyest, egy zongora-triót, egy zongoraszonátát, több férfikart és műdalt, melyek közül egy Lipcsében, több pedig hazai pályadíjat nyert s állandó műsordarabja hazai dalárdáinknak, továbbá orgonaműveket, mű- és népdalokat s hangversenydarabokat, melyek közül sok közkézen forog, mint pl. a népszerű »Csárdajelenetek«. Kirchner a zenepedagogia, különösen a zongoratanítás terén is szép sikert ért el.
Kisfaludy Árpád Béla.
Kisfaludy Árpád Béla, theologiai doktor, egyetemi tanár, szül. Gyömörén, 1847. május 31-én. Középiskoláit Komáromban, Veszprémben és Győrött, a theologiát a bécsi Pázmáneumban és a Szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző intézetben végezte. 1873-ban szentelték pappá és nemsokára a hittudományok tudorává avatták. Rövid káplánkodás után a győri püspöki liczeumban tanulmányi felügyelő és theologiai tanár, 1877-ben a budapesti egyetemen a dogmatika tanára és még ez évben udvari káplán. 1890-ben a Szent István-társulat alelnöke lett, 1893-ban pedig dienesi prépost. Elnöke volt a Szent István-társulat kebelében működő könyvbíráló bizottságnak, tagja a tudományos és irodalmi osztálynak, melynek megalkotásában és szervezésében tevékeny része volt. Szerkesztette a Kath. Szemlét 1881-től 1891-ig. Meghalt 1905-ben.
Munkái: Koszoru Pázmándi Horváth Endre születésének százados évfordulója alkalmából. Győr, 1879. - Emlék a győri Arany-ünnepről. U. o., 1882. - Egyházi beszéd. U. o., 1886. - Thomistika. Budapest, 1886. - A szent mise áldozati valósága. Győr, 1886. - Van-e magyar Kempisünk? Budapest, 1887. - Levelek hugomhoz, az olvasásról. U. o., 1888. - Hátrahagyott költeményeit most rendezik sajtó alá.
Kisfaludy Károly.

Kisfaludy Károly szobra.
Kisfaludy Károly (Kisfaludi), született Téten, 1788. február 6-án. Meghalt Pesten, 1830. nov. 21-én. Apja Kisfaludy Mihály, Győr vármegye főbírája, anyja pedig, ki szülés következtében meghalt, Sándorfi Anna volt. Kisfaludy Károly 186élete a hányattatások egész sorozata volt. Nem a rendszeres tanulmány, hanem az élet küzdelmei fejlesztették íróvá. A győri gimnáziumban öt osztályt végzett. Sok tehetséget és nemes jellemvonásokat, jószívűséget, büszkeséget árult el, de ehhez szertelen tűz és bizonyos fokú könnyelműség járult. A merev iskolai szigor inkább ingerelte, semmint fegyelmezte. Igy esett meg, hogy mikor egyik tanára dorgálás közben arczulütötte, Kisfaludy, hirtelen fellobbanásában, a tintatartóját dobta feléje, a miért megbuktatták. Ekkor a katonai pályára lépett és az 1804-ben, Győrött megnyílt katonai nevelőintézetbe került, de még ugyanaz év október 1-én Pesten, a 32-ik gyalogezrednél kadétként vétette fel magát. Az 1805-iki, Napoleon elleni hadjáratban Kisfaludyt zászlótartóvá nevezték ki. Ezredével részt vett az olaszországi győzelmes csatákban. Sándor bátyja példájára, már ekkor verselt. Hadi énekét - melynek dallamát is ő írta, - társaival énekeltette. 1808-ban ezredével együtt a Szerémségbe rendelték, a lázadó szerb csapatok ellen. Éveket töltött itt tétlen várakozásban, elzárva a világtól és elhagyatva családjától is. Bő alkalma volt tehát költői kísérleteit folytatni. 1808-ban írta »Gyilkos« czímű szomorújátékát, 1809-ben pedig a »Tatárok«-at. Végre 1809-ben hadnagygyá léptették elő és két hó mulva már Münchenben várta az előnyomuló francziákat. A május 25-iki leobeni csatában elfogta az ellenség, de szerencsésen visszaszökött hadosztályához, a hol bátorságáért főhadnagygyá nevezték ki. A schönbrunni béke megkötése után az ezred hazatért pesti állomáshelyére. Itt Kisfaludy szerelmes lett a feltűnően szép Heppler Katalinba, az egykor dúsgazdag dohánykereskedő elszegényedett özvegyének leányába. Feleségül akarta venni, de a költő atyja nem egyezett bele a házasságba. Mivel fizetéséből nem tudott megélni, adósságokba keveredett. Hazulról segítséget nem kapván, egyévi végkielégítés mellett lemondott tiszti rangjáról. Az a számító teremtés azonban, a kiért ezt az áldozatot hozta, időközben másnak nyújtotta a kezét. A szerencsétlen, csalódott Kisfaludy ekkor haza ment, haragos atyja azonban nem fogadta, hanem elűzette, mire Trézsi nénjénél, Farkas Gábor nyugalmazott kapitány nejénél vonta meg magát Vönöczkön. Itt átdolgozta. »A tatárok«-at és a levélalakú »Vallomások«-ban megírta szerelme történetét is. Idővel feledte szerelmét és szenvedéseit is. Atyja is hajlandó lett volna kibékülni vele, ha hivatalt vállalt volna, vagy kedve szerint nősült volna. De Kisfaludy nem akarta feláldozni függetlenségét, mert nem tudott lemondani nagyratörő álmairól. Jól tudott rajzolni és írogatott is; de mivel az irodalomtól nem várhatott kenyeret, elhatározta, hogy festő lesz. Anyai birtokrészét elzálogosította és 1812-ben Bécsbe ment, festészeti tanulmányokra. Ott azonban több régi barátja társaságában pénzét elköltötte és nagy nélkülözések között járt négy hónapig a festészeti akadémiára. Most is csak Trézsi nénje segítette, mert az atyja a piktort és korhelyt érdemetlennek tartotta segélyére. Úgy tengette életét, hogy az akadémiát elhagyva, pénzért kezdett festegetni. Arra is gondolt, hogy Oroszországba vándorol, a hol kissé fejletlen művészetével többet vélt kereshetni; de egy ballettánczosnővel való viszonya Bécshez kötötte, a hol nehány évig hol szűkebb, hol kedvezőbb viszonyok között, ecsete után élt. Festett arczképeket, s ha egyéb munkája nem volt, szelenczére, elefántcsontra pingált. Dolgozott nevesebb festőknél is, de a festőművészetben nem sokra vitte. 1813-ban metszést is tanult és egy vázlatos metszete fenn is maradt. Legnagyobb örömét a Burgszinház előadásaiban találta. Ismeretségben állott Körner Tivadarral, a népszerű drámairóval. Sokat olvasott és írogatott, lírai verseket és drámákat. Igy készült 1812-ben Zách Klára, eredeti hazai dráma, 5 felvonásban. Hogy a jambusos előadásban magát gyakorolja, Voltaire után a Brutus szomorújátékot fordította. 1815 nyarán Olaszországba ment, hogy művészszé képezze magát, de mikor ott festéssel megszerezte a szükséges költséget, alig egy év mulva visszahozta a honvágy. Olaszországból képeket is hozott haza régi mesterektől. Előbb nénjét látogatta meg, azután ismét Bécsbe ment, de nehány hét után azt tapasztalta, hogy ott számára jövő nincsen. Előbb Bécsből Pozsonyba vonult, 1817 elején pedig Pestre jött és itt tengődött egy ideig. Tájképeket festett aquarellben. Atyja engesztelhetetlen volt iránta és 1818-ban kelt végrendeletében kitagadta fiát. 1817-ben Szécsi Máriát és a Kérőket írta meg, 1818-ban Stibor vajdát, de mindezek ismeretlenek maradtak, míg azután egy véletlen nagy fordulatot adott életének. Székesfehérvárott ugyanis egy jelesebb színtársulat véletlenül A tatárok czímű szomorújáték kézíratához jutott és azt nagy tetszéssel előadta. Ugyanez a társaság még ez évben Pesten is vendégszerepelvén, 187előadásait május 3-án a nevezett darabbal nyitotta meg. A közönség a darabot itt is kitörő lelkesedéssel fogadta. A társaság a búcsúelőadására is tőle kért darabot. Kisfaludy ekkor négy nap alatt írta meg Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele czímű drámáját. Ez is zajos sikert aratott, szintúgy a társaságtól ugyanaz év őszén Pesten színre hozott Stibor vajda, és az első magyar színszerű vígjáték: A kérők. Kisfaludy Károly híre egyszerre elterjedt az egész hazában. Diadala egyszersmind a magyar színmű diadala is volt, ő pedig végre felismerte írói hivatását. Első drámái gyenge szerkezetűek ugyan, de mégis színszerűbbek az addigi magyar színi termékeknél. Erős hazafiságuk nem tévesztette el hatását. A fehérvári társaság 1820. évi, tavaszi vendégszereplése új dicsőséget szerez a költőnek. Ekkor kerültek színre Szécsi Mária, ered. hazai dráma, A pártütők, ered. vígjáték, Kemény Simon, dráma, A gyilkos, vígjáték. Az 1819-ben és 1820-ban előadott darabok, továbbá a színre nem került Barátság és nagylelkűség czímű eredeti drámája még ugyanez években nyomtatásban is megjelentek. Kisfaludy azt az irodalmi fajt, a drámát művelte, melynek korszerűségét és nemzeti fontosságát mindenki érezte, de fejlesztésére hivatásos íróink eddig jóformán semmit sem tettek. Kevés iskolai tanulmányt és irodalmi készültséget hozott magával, de annál több gyakorlati érzéket, élettapasztalatot és gazdag leleményességet. Most hozzáfogott készültsége hézagainak pótlásához is. Kazinczy munkáinak olvasásából a nyelv választékosabb és hathatósabb kezelését tanulta el, és irodalom-technikai vívmányait, a stil és a verselés tekintetében, gyorsan iparkodott elsajátítani. Ebben Helmeczy járt a kezére, s régibb darabjait átsimította, 1820-tól kezdve írt darabjait pedig modernebb nyelvezettel látta el. A Bécsben lakó Gaál György Kisfaludynak több darabját németre fordította és kiadta. Némelyek Pesten és Bécsben színre is kerültek és jelentékeny sikert arattak. Gaál őszinte tisztelője, jó tanácsadója és mérséklője is volt a termékeny és tüzes képzeletű költőnek, ki akkoriban behatóan foglalkozott Goethével és Shakespeare-rel. Alkotásaiban nagyobb körültekintéssel járt el és lassabban dolgozott. Kazinczynak is bemutatkozott és a mester befolyása alatt ő is a nyelvújítás mellé szegődött, tartalmilag azonban a Kazinczyétól eltérő irányban haladt. A régibb irodalomtól elfogadta a nyelv mellett a nyugateurópai és részben a klasszikai versformákat, de a klasszikai eszményiség helyett, a romanticzizmus felé hajlott és a képzeletnek szabadabb csapongást engedve, a modern realizmus felé közeledett. Éles szeme volt az irodalom hézagainak felismerésére. Nem az íróknak dolgozott, hanem a közönségnek, melytől az irodalom pártolását nem hazafias áldozatként követelte, hanem szellemi szórakozásképen. Ezzel az irodalom ügyét szilárdabb alapokra fektette. Sikerei hozzászoktatták a közönséget és az ifjabb írókat, és főképen az ő működésének az eredménye volt, hogy Pest irodalmi középponttá lett. Mióta hivatását megismerte, öntudatosan törekedett a magyar szépirodalom korszerű fejlesztésére. Irányának eszközéül alapította 1821-ben az »Auróra« czímű zsebkönyvet, melynek első kötete 1822-re jelent meg, és a melyet haláláig szerkesztett. Ez volt irodalmunk történetében a legnevezetesebb folyóirat. Körülte csoportosultak a kor nevezetesebb - különösen ifjabb - írói: Vörösmarty, Bajza, Czuczor, Toldy és az egész, úgynevezett »Auróra-kör«. Az irodalom előkészítő korszaka bezárult és megnyílt a reformkorszak irodalma, mely Petőfihez és Aranyhoz vezetett. Ez a korszak az összes fejlődő írói tehetségekre nagy hatással volt. A világban sokat forgott és gavallér Kisfaludy társadalmi téren is becsülést szerzett a magyar írónak. Anyagi helyzete jobbra fordult ugyan, de jószívűsége és költekezése következtében sohasem szabadult meg adósságaitól. Atyja, úgy látszik, titokban maga is örült fia országos hírének, de meghalt 1826-ban anélkül, hogy fiával kibékült volna; mindazonáltal újabb végrendeletében örökösödési jogaiba visszahelyezte. Kisfaludy örökségéből az Aurórát magához váltotta. Ez az almanach nagyon lekötötte idejét is, pénzét is, és kevesebbet dolgozhatott a drámai téren. Apróbb színműveket is közölt az Aurórában, de legtöbbnyire lírai költeményeket, epigrammokat, balladákat, rövidebb epikai darabokat és a mi legfontosabb volt, elbeszéléseket. Költeményeiben sok műfajjal és formával kísérletezett. A balladát Kölcsey után ő művelte nálunk először. Kazinczy és Kölcsey példájára felkarolta az olasz költeményalakokat és művelte az elegiát, mikor pedig a népköltés európaszerte divatba jött, 1828-ban 25 népdalt, a következő évben ismét 8-at írt. Ezek az Aurórában jelentek meg és általános hatást tettek. Sokkal fontosabb volt azonban 188novellaírói működése. Az 1823-iki Auróra számára írott első elbeszélése: Tollagi Jónás viszontagságai-nak első részével ritka népszerűségre tett szert. A következő évben ismét ugyancsak az Aurórában tette közzé Sulyosdy Simon és Mit csinál a gólya? czímű elbeszéléseit és egyéb humoros apróságait. 1825-ben Sok baj semmiért, 1826-ban A fehér köpenyeg, a Bajjal ment, vígan jött czímű humoros elbeszéléseit és 1827-ben Tollagi Jónás viszontagságai-nak második részét írta és közölte Aurórájában. E munkáinak egy részénél a Szalay Benjamin írói álnevet használta. 1825-ben komoly regényt írt, Tihamér czímmel, de víg elbeszélései sokkal sikerültebbek. A magyar középosztályt, a vidéki társadalom alakjait kitűnő kedvvel és találó humorral rajzolta. Számos alakja valóságos tipussá vált és emlékezetben maradt. Nyelvezete is, mely komoly műveiben nem egyszer affektált, a víg nemben önként mindenkor természetes és tárgyával összhangzó. A víg elbeszélésben iskolát alapított. Vígjátékai is sokkal jelesebbek komoly színműveinél. Tragédiái közül a legkiválóbb: Iréne, vígjátékai között pedig a Csalódások, A kérők, Pártütők, A leányőrző, a Szeget szeggel. Az említetteken kívül nevezetesebb színdarabjai még: Mátyás deák, a Vígjáték, A betegek, Hűség próbája, Kénytelen jószívűség, Áltudósok, Nem mehet ki a szobából, Három egyszerre, Nelzor és Amida, keleti dráma. Több darabja befejezetlen maradt. Egyik-másik darabját a czenzura nyomta el, némelyiket pedig maga tartotta vissza. E mellett Shakespeare hatása alatt komolyan foglalkozott egy történelmi dráma-trilogiával, melynek tárgyait a III. Endre alatt kezdődő és a Záchokkal végződő forradalmi mozgalmakból merítette volna. Betegeskedni kezdett és nagy művét nem fejezhette be; de egy másik tervében is megakasztotta a halál. Széchenyi István ugyanis, kihez a törekvések rokonsága és barátsága fűzte, egy politikai és tudományos lap szerkesztőjéül szemelte ki, mely Jelenkor és Társalkodó czím alatt később meg is indult. Kisfaludy nagy becsvágygyal készítette elő az új lapot, melyet az új író-nemzedék közreműködésével, a magyar ellenzék és a politikai, társadalmi és irodalmi reform organumává szándékozott emelni. Már az engedélyt is megnyerte, de betegsége időközben tüdővészszé fajult; szeretett Trézsi nénjének halála is közbejött, a mi lelkét is végkép leverte. Kínos szenvedés után a magyar vígjáték apja és a magyar novella megteremtője 1830 november 21-én ép akkor halt meg, midőn barátai hírül akarták neki adni, hogy a Pozsonyban megalakult Akadémiának, a nyelvtudományi osztályban, első rendes tagjául választották meg.
Kisfaludy Zoltán Lajos.
Kisfaludy Zoltán Lajos, sápi plébános, szül. 1854-ben. A Szent István-társulattól kiadott népíratokból ő maga száz füzetet írt meg és 1891-től szerkesztette a Magyar Nép Könyvtárát.
Kolbe Rezső.
Kolbe Rezső, jogi doktor ügyvéd hírlapíró, szül. Győrött 1867-ben. 1895 óta Komáromban ügyvédi gyakorlatot folytatott, és 1897 óta szerkesztette és kiadta a Komáromi Hírlapot. Meghalt 1903-ban Komáromban.
Kont Ignácz.
Kont Ignácz, a budapesti és a párizsi egyetem tudora, a Kisfaludy-társaság levelező tagja, liczeumi tanár Párizsban, szül. Téten, 1856 október 27-én. Tanulmányait Győrött, Bécsben és Budapesten végezte, Párizsban fejezte be és ott Collège Rollin-ben a német nyelv és irodalom rendes tanára lett. 1902 óta a párizsi egyetemen a magyar nyelv és irodalom magántanára. Számos czikke jelent meg a hazai és a külföldi szaklapokban, magyar, német és franczia nyelven.
Munkái: Aristophanes. Budapest, 1880. - Sophokles. (Fordítás.) U. o., 1881. - Lessing mint philologus. U. o., 1881. - M. T. Ciceronis De Imperio Gnaei Pompei oratio ad Quirites. U. o. 1883. - Seneca tragédiái. U. o., 1884. - M. T. Ciceronis Pro Sestio. U. o., 1884. - A görög tragédia Euripides után. U. o., 1884. - Lessing Fables. Paris, 1889. - Goethe, Poésie et Vérité. U. o., 1890. - Schiller, Wallenstein. U. o., 1891. - Choix de ballades allemandes. U. o., 1891. - Choix de Contes et de Fables. U. o., 1892. - Lessing et l'Antiquité. (Két kötet.) U. o., 1894 és 1899. - La Hongrie littéraire et scientifique. U. o., 1896. (A franczia Akadémiában jutalmat nyert.) - L'enseignement secondaire en Hongrie. Budapest, 1896. - Histoire de la littérature hongroise. Paris et Budapest. (Képekkel.) 1900. - Etude sur l'influence de la littérature française en Hongrie. Paris, 1902. (Sorbonne-i thesis, melyet a franczia Akadémia megkoszorúzott.) - Michel Vörösmarty. Paris, 1903. - Jean Arany. Paris, 1904. - Poètes lyriques hongrois. (Tompa, Gyulai, Szász et Lévay.) Paris. 1905. - A Revue critique, Revue historique, Revue d'Europe, Revue bleue, Revue internationale de l'enseignement állandó munkatársa a magyar tudományos haladás és szépirodalom ismertetésére. Ebbeli munkálkodásáról l. az Akadémiai Értesítő deczemberi füzeteit 1906 óta.

Kautz Gyula.

Lippay Gáspár dr.

Báró Lévay Henrik.
191Kovács Ferencz.
Kovács Ferencz győri születésű mérnök. Meghalt Déghen, 1819-ben. Sokat levelezett Csokonayval és korának más jeleseivel.
Munkái: Az utak és utczák építése. Kassa., 1778. - A fejedelmek és hazának barátja. Pozsony, 1779. - Emberséges ember egész tisztje. Győr, 1775. - A pulpitus. Költemény. Győr, 1789. - Több kézírata maradt, melyek Beöthy Zsolt egyetemi tanár birtokában vannak.
Kovács Pál.
Kovács Pál, novella- és színműíró, homeopata-orvos, született 1808. július 1-én a veszprémmegyei Dégen, miért is bővebb életrajzát a veszprémmegyei kötetben fogjuk közölni. Meghalt 1886. augusztus 3-án Győrött, melynek irodalmi és művészeti, nevezetesen színészeti életében vezérszerepet játszott. Megismerkedett Kisfaludy Károlylyal, Vörösmartyval és az Aurora kör többi tagjaival, a kiknek hatása alatt színműveket és novellákat kezdett irogatni. Rövid idő mulva az Aurora, az Uránia és Hébe terjesztették munkáit, később a Nefelejcs, Emlény, Athenaeum, Regélő, Honderű, Életképek, Hölgyfutár, Családi Kör és a Fővárosi Lapok kedvelt munkatársa lett. Hosszabb külföldi utazás után Győrött telepedett le. Ekkor az irodalomban már igen jóhangzású neve volt, s a M. T. Akadémia 1833-ban levelező tagjai közé választotta. Mint színműírónak a Nemzeti Színházban is számottevő sikerei voltak, Győr színészetének fellendítése érdekében rendkívül sokat fáradozott. Vezetőszerepe volt Győr hírlapirodalmában is; 1847-ben a győri »Vaterland«-ot átalakította »Hazánk«-ká. Ebbe a lapba Petőfi, Arany és Szász Károly is írtak. A »Győri Közlöny« színházi kritikái, melyeket Kovács Pál írt, híresek voltak. Az újonnan megalakult Kisfaludy Társaság Kovácsot első tagjai közé választotta.
Munkái: Thalia; eredeti színdarabok gyűjteménye. I. Pest, 1833., II. U. o. 1834., III. Győr, 1837. - Beszélyfüzér, I., II. Pápa, 1841., III. Győr, 1846. - Eredeti színművek. Győr, 1846.
Kozma Imre.
Kozma Imre, győri származású ügyvéd. 1848-ban népképviselőnek választották. A szabadságharcz után fogadalomból 11 évig nem lépett ki a szobájából. 1861-ben Győr városa megválasztotta képviselőjének.
Munkái: Népbarát, vagyis magyarázata annak, mikép kell értenünk az új választásokat. Győr, 1848. - A magyar nemzet szebb jövője. U. o., 1860. - A magyar felelős miniszterium feladata. Pest, 1867.
König Gyula.
König Gyula, bölcseleti dr., műegyetemi rendes tanár, cz. miniszteri tanácsos, a Magyar Tud. Akadémia rendes tagja és osztálytitkára, az orsz. közoktatási tanács tagja, szül. 1849. decz. 16-án, Győrött. Ugyanott végezte a középiskolákat és már 16 éves korában maturált. Ezután Bécsbe ment, ott az orvosi fakultást hallgatta, de mathematikával is foglalkozott. Bécsből Heidelbergába ment, a hol bölcseleti doktor lett, azután a berlini egyetemet látogatta. Majd hazajött, a hol 1872-ben egyetemi magántanárrá habilitáltatott. 1874 óta a kir. József műegyetem mennyiségtani tanára. 1876-ban több tanártársával megindította a Műegyetemi Lapok czímű folyóiratot. Nehány évvel később báró Eötvös Loránddal megalkotta a Mathematikai és Physikai Társulatot. 1880-ban választotta meg a Magy. Tud. Akadémia levelező-, 1889-ben pedig rendes taggá. A műegyetemen a mérnöképítészeti szakosztály dékánja volt, majd rektor lett. 1894-ben a Magy. Tud. Akadémia III. osztálya titkárának választotta meg. Számos czikke jelent meg a hazai és a külföldi szaklapokban és folyóíratokban.
Munkái: Zur Theorie der Modulargleichungen der elliptischen Functionen. Heidelberg, 1871. - Az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb fokú egyenletek elméletére. Budapest, 1871. - Bevezetés a felsőbb algebrába, az algebrai analysis elemei. U. o., 1876. - A természettudományok kezdetei. U. o., 1879. - Algebra a középiskolák felsőbb osztályai számára, az új tanterv értelmében. Négy füzet 1879-től 1882-ig. - A raczionális függvények általános elméletéhez. U. o., 1880. - Az algebrai egyenletek elméletéhez. U. o., 1892. - A másodrendű és két független változót tartalmazó parcziális differencziák egyenletének elmélete. U. o., 1885. - Analysis. Bevezetés a mathematika rendszerébe. U. o., 1897. - A dinamika lapegyenleteinek jelentéséről. U. o. 1887. - Szerkeszti 1882 óta a Mathematikai és Természettudományi Értesítőt. Legutóbb megjelent nagy munkája: Algebra.
König Vilmos.
König Vilmos, jogi doktor, ügyvéd, szül. 1855-ben Győrött. 1882-ben jogi doktori oklevelet nyert. Az ügyvédi vizsgáló-bizottság elnök-helyettese, és a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagja. Czikkei a szaklapokban jelentek meg. A Magyar Jogi Lexikon munkatársa. Munkái: A tőzsdebíróság. Budapest, 1896. - Kodifikaczionális kérdések. U. o. 1900. -- Váltótörvény-magyarázat. U. o. 1906.
192Köppl Ferencz.
Köppl Ferencz, kir. róm. kath. tanítóképzőintézeti zenetanár, született Győrött, 1852-ben. Előbb a győri tanítóképzőt végezte, de azután 1889-ben zenetanár lett.
Munkái: A római kath. főbb szertartásokat tartalmazó kántorkönyv, kántortanítók számára, tekintettel a római kath. tanítóképző ifjúságára. Győr, 1896. - Orgonaiskola a négy évfolyamú tanító- és kántorképző intézetek részére. U. o., 1898. (Második, teljesen átdolgozott kiadás 1906.) - Orgonakönyv. Győr, 1902.
Kuncz Jenő.
Kuncz Jenő dr., Győr vármegye tb. fő- és első aljegyzője. Született Győrött 1864 május 14-én. Középiskolai tanulmányait a győri benczés főgimnáziumban végezte, jogot a győri kir. jogakadémián hallgatott. 1886-ban tudori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Előbb ügyvédjelölt volt, de 1887-ben aljegyző lett a városnál, 1890 óta pedig aljegyzője Győr vármegyének. Az utóbbi években főszerkesztője volt a »Győri Hírlap«-nak, melynek hasábjain nagy publiczisztikai munkásságot, a vonal alatt pedig - többnyire álnév alatt - figyelemre méltó szépirodalmi működést fejtett ki. A drámairodalom terén is működik s »Az egérfogó« czímű négyfelvonásos történeti színművét az 1906. évi Teleki-pályázaton dicsérettel emelte ki az akadémiai bírálat. Színre alkalmazta Fránek Gábor »Zách Klára« czímű zenei balladáját, mely a győri színházban sikert aratot.
Kurucz József.
Kurucz József, a győri ipartestület jegyzője, született Győrött, 1870-ben. Szegény szülőktől származván, eleinte az iparos pályára készült s mint lakatossegéd bebarangolta Ausztria-Magyarországot. 1896-ban megválasztották az ipartestület ellenőrévé, 1903-ban pedig jegyzőjévé. Azóta novellákat és közgazdasági czikkeket ír a lapokba. Társszerkesztője a Győrött megjelenő »Kamarakerületi Iparügyek« szaklapnak. »Egy úton« czím alatt Andorka Sándorral és Radnóthy Józseffel együtt, kötetet adott ki, melybe novellákat írt.
Láng István.
Láng István, bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. Győr-Révfaluban, 1846-ban. 1864-ben a kegyes tanítórendbe lépett, négy évvel később azonban kilépett a rendből és a budapesti egyetem bölcseleti karára iratkozott be, a hol középiskolai tanári és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1876 óta, 30 évig, a temesvári főreáliskola tanára volt, honnét 1905-ben nyugalomba ment. Számos czikke jelent meg különféle hírlapokban és szaklapokban.
Önálló munkái: Delejesség és villamosság. Pest, 1872. - A nehézkedés általános törvényeinek lehozása. Budapest, 1875. - A régi és új mértéknek és azok árának táblázatos átszámítása. Jászberény, 1875. - A képzetes számok elmélete. U, o., 1877. - Elemző betűszámtan. Temesvár, 1877. - A felsőbb mennyiségtan alapelemei. U. o., 1879. - A testgyakorlás haszna és módszere. U. o., 1881. - Az égi testek mozgásáról. U. o.
Lépes Bálint.
Lépes Bálint, kalocsai érsek, szül. Győrött 1570 táján. 1593-ban zólyomi, majd pedig nyitrai főesperes. Nemsokára a győri egyházmegyébe lépett át, a hol őrkanonok lett. Később aradi prépost, majd kir. táblai ülnök, 1606-ban pedig tinini püspök, 1608-ban már veszprémi püspök, de még ugyanebben az évben nyitrai püspök s egyúttal kanczellár, 1629-ben pedig kalocsai érsek és a győri püspökség kormányzója lett. Meghalt Győrött.
Munkái: 1. Imádságos könyv. Prága 1615. - 2. Az mulandó és ítéletre menendő telyes emberi nemzetnek Fényes Tüköre. Prága, 1616. - 3. Pokolról rettentő és mennyei boldogságra édesgető Tükör. Prága, 1617.
Leszlényi Imre.
Leszlényi Imre, jogi doktor, ügyvéd, szül. Győrött, 1855-ben. Ő alapította a győri gyorsíró-kört, s ennek előbb titkára, majd elnöke volt. Alapította és szerkesztette a Győri Gyorsíró Közlönyt. Az ottani helyi lapokba sokat dolgozott.
Munkái: A fizetési meghagyásról szóló törvény módosításának terve. Budapest, 1897. - Az ókori zsidók kereskedelme. Kézíratban a M. Nemzeti Múzeumban. Több gyorsírászati munkát is írt.
Lévay Henrik.
Lévay Henrik (Kisteleki báró), kinevezett örökös főrendiházi tag, a vaskoronarend lovagja, a Szent Móricz és Lázár olasz királyi rend középkeresztese, az Első Magyar Biztosító társaság alapítója és volt vezérigazgatója, kiváló közgazda és emberbarát, született 1825. április 16-án. A szabadságharczban mint vadászhadnagy küzdött, azután pedig kereskedelmi tanulmányokat végzett, majd a trieszti biztosító-társulatnál gyarapította gyakorlati ismereteit. Ekkor kezdett foglalkozni egy magyar biztosító társaság alapításának eszméjével, a mi ez időben, a mikor semmi vállalkozó kedv nem nyilvánult és a kellő tőke is hiányzott, rendkívüli nehézségekkel járt. A magyar biztosító társaság megalapítása tehát a magyar közgazdasági életnek nevezetes mozzanata. 193Lévay volt e részben a kezdeményező és úttörő. A magyar közgazdasági vállalatok között a legnagyobbak egyikét: az »Első magyar általános biztosítótársaság«-ot 1857-ben ő alapította, az ország legjobbjait: Deák Ferenczet, báró Eötvös Józsefet, gróf Apponyi Györgyöt, báró Jósika Miklóst, gróf Dessewffy Emilt, gróf Károlyi Györgyöt, Somssich Pált, Ürményi Józsefet és Zsivora Györgyöt nyervén meg munkatársakul. Ez a csakhamar hatalmassá vált intézet czéljául tűzte ki, hogy a külföldi biztosító intézetekkel szemben, a magyar közgazdasági érdekeket szolgálja. Ennek az elsőrangú intézetnek léte és virágzása Lévay főérdeme. A társulat megalakulásánál, a Bach-korszakban, sok akadályt kellett leküzdeni. Alig, hogy a haza nagyjai a társaság vezérigazgatójául választották a kiváló szervező tehetséggel és pénzügyi zsenialitással megáldott Lévayt, működését azzal kezdte meg, hogy az új intézethez magyar tisztviselőket alkalmazott és ott sok 48-as honvédnek juttatott állást. A volt honvédek érdekeit egyebekben néh. Ivánka Imrével és többekkel együtt más módon is előmozdította. Buzgó részt vett mindenkor a honvéd segélyegylet és menedékház ügyeiben és a gróf Andrássy által gyűjtött segélyező alapot sok éven át pénztárosként kezelte. A mikor az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1883-ban fennállásának 25-ik évfordulóját ünnepelte, ez egyszersmind Lévaynak is jubileuma volt s az ünnepélyes közgyűlésen Somssich Pál üdvözölte őt. Ez alkalomból a biztosító társaság Benczur Gyulával megfesttette az intézet első alapító űlésének nagyarányú képét, mely művészi kivitelben, a jelenlevő notabilitások között Lévayt is ábrázolja. 1896-ban, 40 évi működés után, visszavonulni óhajtván, a kormányzó testület egyhangú határozatával, mandátumának 1898-ig leendő megtartására kérte fel, hogy kiváló szellemét és nagy szaktudását az intézet továbbra is igénybe vehesse. Lévay részt vett a földhitelintézet alapításában is; neki köszönheti fennállását a »Pannonia magyar viszontbiztosító intézet«, a »Securitas viszontbiztosító intézet«, a »Bécsi biztosító« és »Bécsi élet- és járadékbiztosító intézet«; a »Hazai első takarékpénztáregyesület«-nél 1860-tól 1868-ig, a »Pesti könyvnyomda részvénytársaság«-nál, az »Északkeleti vasút«-nál, a »Magyar gőzhajó-társaság«-nál, a »Budapesti közúti vasút«-nál és számos más vállalatnál pedig a kormányzó testületben működött mindaddig, míg azokat nagy szervezőképességével és szakértelmével rendes kerékvágásba terelte s önzetlenül szolgálhatta. Lévay, ki szegénységből a saját erejével, tehetségével és fáradhatatlan munkájával küzdötte fel magát a vagyonos emberek közé, e vagyonából mindig juttatott másoknak is. Alig van az országban jótékony és kulturális intézmény, melynek megalkotásához vagy fenntartásához hozzá ne járult volna. Nevét a nagyon ritka Kun Kocsárdok, Mészáros Károlyok és Rökk Szilárdok között említhetjük. Alapítványai meghaladják a 340.000 koronát. Munkásságának gyümölcséből a M. Tud. Akadémiának 20.000 koronát, továbbá az írók segélyegyletének 10.000 koronát, a honvéd leányárváknak 10.000 koronát, Győr vármegye tisztviselőkarának segélyalapul 20.000 koronát adott, s 70-ik életévének betöltésekor 70.000 koronát adott az árvagyermekeknek. Munkában és sikerekben gazdag hosszú életpályája alatt százaknak és ezreknek volt segítségére. Szegény és árvagyermekeket neveltetett fel. A Petőfi-szobor-bizottságnak pénztárosa volt és a szobor felállítása körül az övé az oroszlánrész. Nagy érdemei voltak később báró Jósika Miklós és báró Kemény Zsigmond szobrainak megalkotása körül is, a miért azután a Kisfaludy-társaság könyvkiadó bizottságába beválasztották. Tóth Vilmos, mint belügyminiszter, őt bízta meg a Nemzeti Színház nyugdíjalapjának rendezésével. 1868-ban a magyar nemességet kapta, a kisteleki előnévvel. 1885-ben a magyar főrendiház élethossziglan kinevezett tagja lett, 1897-ben pedig a király neki és törvényes utódainak, a közgazdaság terén kifejtett sok évi buzgó és eredményes működése elismeréseül, a magyar bárói méltóságot adományozta. Ezenkívül a vaskorona-rend lovagja és több külföldi rendjel tulajdonosa volt. Számos jótékony egyesület választotta meg elnökül vagy dísztagjául. Táplányi nagybirtokos levén, élénk részt vett a megyei közéletben. Mind ő, mind felesége, szül. Sárkány Róza, jótékonyságuk következtében köztiszteletnek és általános szeretetnek örvendtek és a kiváló férfiú özvegye, a ki férje életében annak jó szelleme és minden szépre és nemesre buzdító hitvestársa volt, férje halála után is hűséges marad néhai férje intenczióihoz és emlékét kegyelettel őrizve, a jótékonyság terén az ő nyomdokain halad. Táplányi 194kastélyában féltékeny szeretettel őrzi azt a sok-sok emléket, melyek az elhunyt kiváló férfiú nagyságát hirdetik és tanújelei annak a közbecsülésnek, melyben eredménydús életében részesült. Itt látható első sorban Benczurnak már említett nagy festménye, továbbá az Első Magyar Biztosító Társaság tisztikarának, valamint az intézet fiókjai és több más társaság számos díszalbuma, a következő alapító és dísztagsági levelek és okmányok, melyekből kitűnik, hogy alapítótagja volt az Emke-egyesületnek, a Ferencz József kolozsvári siketnémák intézetének, az Orsz. Magyar Vadászati Védegyletnek, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Földrajzi Társulatnak, az Orsz. Magy. Iparegyesületnek, az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesületnek. Örökös tagja volt a Felvidéki Magy. Közm. Egyesületnek. Pártoló tagja az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulatnak. Dísztagja az Unió jótékony egyletnek, a Deák Ferencz ált. jótékony egyletnek, a kisteleki önkéntes tűzoltó-egyletnek, a Rudolf koronaörökös jótékonysági egyletnek, a főv. kisiparosok egyletének, a közp. Fröbel-nőegyletnek, a pesti izr. és temetkezési egyletnek, az első pesti önsegélyzőegyletnek, a Caritas jótékonysági egyletnek, a Concordia jótékonysági egyletnek, stb. Tiszteleti tagja az izr. betegsegélyző egyletnek, a Fortuna jótékonysági egyletnek, a Győr városi és megyei kisdedóvó egyesületnek, a győri ker. ifj. egyletnek, a szécsényvidéki gazdasági egyesületnek, az 1848-1849-iki honvédek betegsegélyző egyesületének, a győrvidéki tanítóegyletnek, a pesti izr. kézmű- és földmíves-egyesületnek, hol választmányi tag is volt, továbbá tiszteleti tagja az albertirsai iparosifjak egyletének és a Hungária betegsegélyző egyletnek. Irt Lévay kiváló közgazdasági munkát is »Nehány szó mezőgazdasági bajaink orvoslásáról« czím alatt. Közgazdasági iránya és tevékenysége pedig irányt szabott az újabb kor közgazdasági irodalmának.
Liezenmayer Sándor.
Liezenmayer Sándor, a müncheni festészeti akadémia tanára, született Győrött 1839-ben. Előbb a bécsi, majd a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. 1865-ben a fiatal képíró a müncheni akadémiától két vázlatra hirdetett pályázaton vett részt és mindkettőnél az első díjat nyerte, sőt az egyik vázlatnak, Thüringiai Erzsébet szentté avattatásának elkészítésére is megbízást kapott. Ez a képe, és a »Mária Terézia királyasszony egy szegény beteg nő gyermekét szoptatja« czímű, Liezenmayert csakhamar a legelőkelőbb festők sorába emelte. 1870-ben az udvar meghívására a király arczképét festette meg, mire a bécsi előkelő világ valósággal versengett azért, hogy vele festesse magát. Nehány évvel később a »Templomból kijövő Margit«, a »Fachimo« s »Erzsébet, Anglia királynéja, a mint Stuart Mária halálos ítéletét aláírja« czímű festményei ejtették bámulatba a bajor fővárost. Margitja azonban csak előkészület volt a Faust-cziklushoz, melylyel 1876-ban a müncheni művészvilágot lázas izgatottságba ejtette. Faust illusztrálása egyike volt a legmerészebb vállalkozásoknak. Gazdag képzeletével, teremtő erejével, több változatosságot és lüktetőbb életet tudott alakjaiba önteni, mint elődei közül akármelyik. Margit a gyónószékben; a Mater dolorosa előtt; Margit anyjával és két testvérével; Faust álma; viziói; a Walpurgis-éj boszorkányainak lovaglása; Mefistó és a tanítvány; Mefistó az Auerbach pinczében; a kerti séta; Faust és Margit, Mefistó és Mária, egyaránt értékes gyöngyei a Faust-cziklusnak. Nemsokára újabb művével: Schiller Harang-jának kartonjaival lépett fel és aratott újabb diadalt az 1878-iki müncheni egyetemes kiállításon. Ezután a stuttgarti akadémia igazgatója lett. Itt tartózkodásának egyik legszebb gyümölcse: a »Magyarországi Szent Erzsébet« czímű nagyobb festmény, melyet a Magyar Képzőművészeti Társulat rendelt meg az Országos Képtár számára. Nagyobb alkotásai közül megemlítjük még: Menekülés Egyiptomba, A tavasz, Az első szerelem aranykora, Hunyady Mátyás, kinek magyar királylyá történt megválasztását hírül adják, újra visszatér első szerelméhez. A mester 1882-ben első nagyobb diadalainak színhelyére, Münchenbe tért vissza, a hol a festészeti akadémia tanára lett.
Lippay Gáspár.
Lippay Gáspár (Zombori), orvos-sebész doktor, kir. tanácsos, egyetemi tanár; született 1809. jan. 4-én. Középiskoláinak elvégzése után előbb győri jogász volt, majd orvosnövendék lett, előbb Pesten, azután Bécsben, a hol oklevelet szerzett. 1837-ben meglátogatta Európa nevezetesebb egyetemeit s egy évnél többet töltött a párisi egyetemen. 1838-ban Győr vármegye tb. főorvosa, 1839-ben országos szemorvos lett. Kiváló tudományos érdemei elismeréséül, több vármegye megválasztotta táblabírájává. 1847-ben a pesti egyetemen 195a sebészet helyettes tanára, 1850-ben rendes tanára lett. 1874-ig működött itt, 1864-től 1867-ig pedig dékán volt. A pesti nőegylettől fenntartott és berendezett szürke hályogosok kórházát, tanárkodása végéig, díjtalanul kezelte. 1871-ben kir. tanácsosi czímet nyert. 1874-ben nyugdíjba ment és Gyirmótra költözött, hol 1895. február 11-én meghalt.
Munkái: De influxu electricitatis in organismum humanum, specimen inaug. Vienae. - A tudományos egyetem és hallgatóinak feladata.
Liszkay József.
Liszkay József szül. 1809-ben. 1855-től 1873-ig győri ref. lelkész volt, innen pedig Pápára vitték el lelkésznek. Egyházkerületében nagy tiszteletben állott, úgy hogy a püspökválasztásnál csak 20 szóval maradt kisebbségben Pap Gábor mögött. Nevezetesebb munkái: »A nagygyőri ref. egyház multja és jelene. Győr, 1868.« - »A pápai egyház levéltára. 1875«, stb.
Lovas Zsigmond.
Lovas Zsigmond, Győr sz. kir. város első mérnöke, született 1867-ben. Középiskoláit és a műegyetemet Budapesten végezte. 1891-ben mérnöki oklevelet nyert, majd Selmecz-Bélabánya sz. kir. város vezető mérnökévé nevezték ki. Ez állásáról 1894-ben lemondott, hogy nagyobbszabású építkezésekben vehessen részt, mely idő alatt több vasútépítkezést vezetett. 1897-ben Nagyvárad város mérnöke, majd csakhamar tb. főmérnök lett. Mint ilyennek, vezető szerepe volt e modern város minden újabb műszaki alkotásában. 1900-1903-ban nagyobb bel- és külföldi tanulmányútat tett. 1904 óta Győr város első mérnöke. Jelentékenyebb műszaki irodalmi tevékenységet fejtett ki és egy ideig főszerkesztője volt a »Városok Műszaki Lapjá«-nak. Irta e kötet számára a közlekedésügyre és vízügyre vonatkozó részt.
Munkái: A városi vasútak reformja. 1903. - Gyakorlati városfejlesztés 1904.
Mally Ferencz.
Mally Ferencz bölcseleti doktor, született Gönyőn 1876-ban. Munkája: Veronai Guarinus Erotematái párhuzamban Dionisios Thrax ars grammatikájával. Budapest, 1898.
Matusek Antal.
Matusek Antal, megyei esküdt, született 1818-ban. Előbb községi jegyző volt Mezőörsön, majd Ménfőn. 1861-ben megyei esküdt lett. 1883-ban sajátkezűleg vetett véget életének. A hírlapirodalomban, a történelmi téren nagy tevékenységet fejtett ki. Kiválóbb értekezései: Téti járás Győrmegyében; Győr vármegye táblabírái; Vázlatok Győr multjából; Győr vármegye és város leírása. Történeti közlemények Győr vármegye és város multjából.
Mauthner Lajos Vilmos.
Mauthner Lajos Vilmos, (Mauthsteini lovag) orvostudor, született 1806-ban Győrött. 1825-ben mint tábori orvosnövendék a József-akadémiába lépett, melynek bevégzése után az orvosi klinikán asszisztensként működött. A kolerajárvány idejében a katonai kórházak igazgatója volt, majd később Bécsben gyermekkórházat alapított. 1849. szeptember 11-én a III. oszt. vaskoronarendet kapta, 1850-ben pedig lovag lett. Meghalt 1858-ban, Bécsben. Legjelesebb munkája: Kinder-Diätetik. Wien, 1853.
Meller Simon.
Meller Simon dr., a Szépművészeti Múzeum tisztviselője, született Győrött, 1875. deczember 26-án. Középiskolai tanulmányait a győri benczésfőgimnáziumban, a bölcseletet a budapesti és berlini egyetemeken végezte. 1898-ban Budapesten a művészettörténetből, mint főtárgyból, bölcsészeti doktori oklevelet kapott. Az 1898/99. tanévben gyakorló tanár volt a budapesti gyakorló főgimnáziumon, s ugyanekkor középiskolai tanári oklevelet nyert. 1899. őszén állami ösztöndíjjal Olaszországba utazott, hol egy évet töltött művészettörténeti tanulmányokkal. 1901. óta az Országos Képtár, illetőleg a Szépművészeti Múzeum tisztviselője. Az utóbbi években művészettörténeti tanulmányok czéljából ismételten beutazta Magyarországot, Ausztriát, Angliát, Dániát, Franczia-, Német-, Svéd-, és Spanyolországot. Számos értekezése jelent meg a Budapesti Szemlében, a Művészetben, a Magyar Iparművészetben, az Archeologiai Értesítőben, a Mérnök- és Építészegylet Közlönyében, a Huszadik Században és egyéb lapokban és folyóíratokban.
Munkái: Az írott kútfők jelentősége a művészettörténetben. Budapest, 1898. - Venturi A.: A budapesti országos képtár olasz képei. Fordítás olaszból. U. o. 1900. - A régi Róma építészetéről. U. o. 1901. - Michelangelo. U. o. 1904. - Ferenczy István élete és művei. U. o. 1906.
Mérei (Schoepf ) Ágost.
Mérei (Schoepf) Ágost, orvos- és sebészdoktor, szemorvos, a M. Tud. Akadémia levelező tagja, született 1805. szeptember 24-én Győrött. Orvosi tanulmányait Prágában, Páduában és Páviában végezte, hol 1832. orvos- és sebészdoktori oklevelet nyert. 1839-ben Pesten gyermekkórházat alapított, 1836-ban 196az orvosi történettan rendkívüli tanárának nevezték ki. A M. Tud. Akadémia 1835-ben levelező tagjai sorába választotta és a bécsi és berlini Hufeland orvosegylet is megválasztotta tagjának. Schoepf családi nevét 1849-ben Méreire változtatta. Az 1848/49. évi mozgalmakban tevékeny részt vett, azután Angliába menekült, hol Manchesterben 1858. márczius 12-én meghalt. 14 orvosi művet írt magyar, latin és német nyelven.
Mészáros Vilmos.
Mészáros Vilmos, kir. adótiszt, a legifjabb győri írógárda tagja. Született 1880-ban. Tanulmányait Győrött végezte s a köztisztviselői pályára 1900-ban lépett. Erős lírai tehetség, kinek költeményeit a győri lapok szívesen közlik.
Molnár Ervin Gyula.
Molnár Ervin Gyula, Szent Benedek-rendi áldozópap, okleveles rendes tanár, született Győrött 1874-ben. Jelenleg a győri főgimnázium tanára.
Munkái: Latin nyelvtan és olvasókönyv középiskolák számára »Aristides mint ember, hadvezér, és államférfiú«, (Programmértekezés a komáromi kath. gimnázium 1900-1. értesítőjében). Felolvasások: Adatok a komáromi földrengések idejéből. - A régiek istenhitének eredete.
Molnár János.
Molnár Ker. János bölcseleti és theologiai doktor, jezsuita pap-tanár, később apát és kanonok, született Csécsényben, 1728-ban. Tanárkodott Nagyszombatban, Kolozsvárott, Győrött és Budán. A rend feloszlatása után, 1774-ben, születése helyén lelkészkedett. 1776-ban a budai akadémia igazgatója, kir. tanácsos, bélkuti apát, szombathelyi és végül szepesi kanonok lett. Nagy nyelvismerettel rendelkezett. Meghalt Szepesváralján 1804-ben. - Munkái közül kiemeljük »A régi jeles épületekről« (kilencz könyv; 11 rézmetszettel) s »A természetiekről« czímű műveit, melyeken kívül még 28, leginkább vallásos tárgyú munkája jelent meg.
Molnár Lajos.
Molnár Lajos, földhitelintézeti becslő, született Rétiben, 1837-ben. Számos közgazdasági czikket írt szaklapokba. Munkája: Audiatur et altera pars! Debreczen, 1875. - Szerkesztette és kiadta 1877-ben a »Haladó Gazda« czímű lapot Komáromban.
Mórocz Jenő.
Mórocz Jenő, könyvnyomtató, született Győrött, 1868-ban. Munkái: Küzdelem a dicsőségért. Dramolet. Pozsony, 1887. - Költemények, u. o. 1887. - Költemények 1887-től 1892-ig. Budapest, 1893.
Murányi Ármin.
Murányi Ármin, jogi doktor, előbb győri, majd budapesti ügyvéd, született Győrasszonyfán, 1841-ben, meghalt Budapesten 1902-ben. Győrött egyike volt a legkeresettebb ügyvédeknek. Mikor Budapesten telepedett le, átvette a Képes Családi Lapokat, melynek 1888-tól, tizenkét éven át, szerkesztője és kiadója is volt. Egy ideig a Háziasszony és a Magyar Gazdaasszony czímű lapoknak is kiadó-szerkesztője volt.
Nagy Ferencz.
Nagy Ferencz, ügyvéd, született Győrött, 1828-ban. Pozsonyi tanuló korában »Repkény« czímű írott magyar lapot szerkesztett. Részt vett a szabadságharczban, melynek leveretése után az osztrák hadseregbe sorozták. 1869-ben temesvári városi tb. ügyész lett. 1880-tól kezdve ügyvéd Buziáson.
Munkái: Eddig és ne tovább. Temesvár, 1861. - Válaszszunk-e orsz. képviselőt és miként? Ugyanott 1861. - Böngészet kereskedelmi törvényeink hézagai között. Arad, 1862. - Szerkesztette Temesvárott 1861-ben a »Delejtű« czímű hetilapot.
Nagy Mihály.
Nagy Mihály, ev. ref. püspök, született Rétalapon 1788-ban. Előbb tanárkodott, 1822-ben Kocson lelkész, nemsokára esperes, 1845-ben püspök és komáromi lelkész lett. Meghalt ugyanott 1878-ban. Kilencz magyar nyelvű, egyházi beszédeket és egyéb vallásos dolgokat tartalmazó munkát írt.
Nagy Olivér.
Nagy Olivér (Eöttevényi), jogtudor és jogi író, jogakadémiai tanár Eperjesen. Született Győrött, 1871. márczius 20-án. Atyja, Nagy Endre, első elnöke volt az akkor megalakult ügyvédi kamarának, előzőleg pedig a »Győri Közlöny«-t szerkesztette. Elemi és középiskoláit Győrött végezte, jogot Pozsonyban és Budapesten hallgatott. 1895-ben elnyerte a jogtudori fokozatot, 1897-ben ügyvédi vizsgát tett. 1897-től 1903-ig gyakorló ügyvéd Pozsonyban, hol a társadalmi és kulturális életnek jelentékeny tényezője volt. A Pozsonyi Magyar Közművelődési Egyesületnek igazgató választmányi, a Pozsonyi Toldy-körnek választmányi tagja volt, egyúttal Pozsony vármegye tiszteletbeli ügyésze, a községi közigazgatási tanfolyam előadója, a kir. jogakadémia államvizsgálati bizottságának tagja, később egy éven át a magyar magánjog tanára. 1903-ban az eperjesi jogakadémiához a magyar közjog, politika és nemzetközi jog tanszékére rendes tanárnak hívták meg, mely állásában - miután 1904-ben megszerezte az egyetemi magántanári képesítést, - Kassára történt áthelyezéséig működött. Tevékeny 197munkása a hírlapirodalomnak is és a Pozsonyban megjelenő »Nyugatmagyarországi Híradó« politikai napilapnak éveken át főmunkatársa, majd helyettes szerkesztője volt. Számos czikke e lapban és más lapokban látott napvilágot. Mint jogi író, munkatársa minden magyar jogi szaklapnak. Az Országos Monografia pozsonyi kötetébe ő írta a törvénykezési viszonyokat és a színészet történetét ismertető fejezeteket.
Önálló munkái: Jogtudományiak: Az ügyvédek nyugdíjintézete. Pozsony, 1900. - Az örökbefogadás. Budapest, 1902. - A nők jogállásáról. Kassa, 1904. - A magyar közjog tankönyve. Kassa, 1905. - A katholikus alsópapság után való öröklési jogról. Budapest, 1906. - Az általános választói jogról. Pozsony, 1906. - A választói jog problémái. Budapest, 1907. - Egyéb művei: Kulturegyesületeink és a nemzetiségi kérdés. Pozsony, 1903. - Emlékbeszéd Deák Ferenczről. Eperjes, 1903. - Az egyetemi kérdés. Pozsony, 1904. - A Győr sz. kir. városi ág. hitv. evang. egyházközség története keletkezésétől 1904. évi december 31-éig. Győr, 1905. - Egy hétig kocsin a Balaton. körül. Kassa, 1905.
Németh Ambrus.
Németh Ambrus (Viktor), bölcseleti doktor, szentbenedekrendi főgimnáziumi tanár Győrött. Jelenleg a vallástant, a történelmet és a latin nyelvet tanítja.
Munkái: A győri tudomány-akadémia története, keletkezésétől 1850-ig. I-III. rész. Győr, 1897., 1899. és 1904. - A győri kath. főgimnázium és kollégium külső története a jezsuita korszakban. Győr, 1896. - Egyháztörténelem. Győr, 1903. - Selyemtenyésztési mozgalmak Győrött 1771-1831-ig. (Különlenyomat a Gazdaságtört. Szemléből). - »A pannonhalmi főapátság története 1709-1802-ig.« Budapest, 1908. - Több kisebb-nagyobb történeti czikket írt és közölt a szaklapokban a győri és soproni lapokban. - Számos felolvasást tartott a magyar történelem köréből.
Németh Vilmos.
Németh Vilmos Mihály, szentbenedekrendi paptanár, szül. Győrszentmártonban, 1843-ban. Előbb Pápán, majd Komáromban, azután Sopronban tanárkodott, 1897-ben tárkányi lelkész lett, most pedig Szentivánon plébános.
Munkái: Szót kérek. Régészeti értekezés. Komárom, 1875. - A Pannonhalmán alapított szentbenedekrendi főapátsági székesegyház ujjászületésének emlékére. - Magyarország hegy-, sík-, és vízrajzi viszonyainak átnézeti térképe. Budapest, 1881. - Szerkesztette a komáromi szent benedekrendi kath. gimnázium Értesítőjét 1880-tól-1895-ig.
Nogáll János.
Nogáll János, bölcseleti és theologiai doktor, nagyprépost, fölszentelt püspök, szül. Győrött, 1820. jún. 24. A középiskolákat is ott végezte, a bölcseleti tudományokat Nagyszombatban, a hittaniakat pedig Pesten. 1843-ban áldozópappá szentelték, és ekkor a »Religio és Nevelés« belmunkatársa lett. 1845-ben lelkiigazgató a pesti papnevelőben és 1849-től 1852-ig egyházi hitszónok és bölcsészetkari hittanár volt. Részt vett a Szent István-Társulat kezdeményes működésében. 1853-ban a bécsi Augustineum lelki igazgatója és udvari pap, 1857-ben nagyváradi kanonok, 1858-ban egyházmegyei tanfelügyelő, 1863-ban czímzetes apát, 1873-ban főesperes és a Lipót-rend lovagja, 1878-ban pápai prelátus lett és 1880-ban püspökké szentelték. Alapítója volt a Szent Vincze-intézetnek, a hol szegény árva gyermekek nyernek gondozást és ellátást. Nogáll nagy népszerűségnek örvendett. Meghalt Nagyváradon, 1899 júl. 19-én. Munkái közül kiemeljük a »Magyarország történelme«, »Egyháztörténelem«, »Magyar nyelvtan« czíműeket. Irt ezeken kívül ötvennél több, nagyobbára vallásos munkát.
Noiser Richard.
Noiser Richard, hírlapíró, szül. 1813-ban Győrött, a hol időhöz nem kötött röpíratokat adott ki. Szerkesztette és kiadta a »Das Vaterland, belletristisch-commerzielle Zeitschrift« czímű hetenként kétszer megjelenő hírlapot, 1844-től 1846-ig. Ő volt az utolsó német nyelvű lap szerkesztője Győrött.
Noszlopy Ignácz.
Noszlopy Ignácz, az úrbéri törvényszék elnöke, szül. Téten, 1797-ben. 1832-1836 között országgyűlési követ. 1838-ban kir. táblai bíró, 1841-ben váltótörvényszéki jegyző és udvari tanácsos, 1848-ban a hétszemélyes táblabírája volt és 1849 után elfogadta a bécsi legfelsőbb törvényszéknél az egyik bírói széket, mely magyar bírák számára volt fenntartva. 1857-ben a Szent István-rend lovagja, 1858-ban pedig a budai úrbéri főtörvényszék elnöke lett. Meghalt Pápán, 1878-ban.
Olasz Pál.
Olasz Pál, prépost, cz. püspök, szül. Győrött, 1663-ban. Előbb nagyszombati káplán, 1696-ban korponai plébános, 1710-ben esztergomi kanonok, 1712-ben aszódi prépost, 1713-ban komáromi főesperes, majd érseki biztos és a bozóki uradalom kormányzója, 1719-ben czímzetes albisi püspök lett és ugyanez évben megválasztották nagyszombati plébánossá. 1723-ban szentgyörgymezei prépost. Meghalt Nagyszombatban, 1730. decz. 18-án. Egyházi munkáinak kézíratait az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban őrzik.
198Öveges Kálmán.
Öveges Kálmán, tanító, a »Győregyházmegyei kath. Tanügy« szerkesztője. Született Téten, 1863-ban. Győrött tanult, majd több évig segédtanító volt a vármegyében. 1893 óta a győri kir. tanítóképző gyakorló-iskolai tanítója. Már ifjú korában munkatársa volt a győri »Hazánk«-nak és egyéb lapoknak. Később főmunkatársa lett a »Dunántúli Hírlap«-nak, 1902. óta pedig tanügyi szaklapot szerkeszt és ad ki.
Munkái: Módszeres rajzfüzetek. - Győrmegye földrajza. (Győrfy Jánossal.) - Hangutánzó ABC. (Wiemann Bélával.) Ehhez külön írt »Vezérfonal«. - Olvasókönyvek a II. és III. oszt. számára. (Wiemannal.) - Az új kis-tükör. Budapest, Szent István Társulat.
Páder Rezső.
Páder Rezső, 1878-1890-ig győrszabadhegyi, 1890-1902-ig horpácsi plébános, 1902 óta soproni társaskáptalani prépost, győri szentszéki ülnök, a sopronvárosi Szent György-plébánia lelkésze, volt orsz. képviselő, szül. 1851-ben Győrött. 1874-ben szentelték pappá. 1896-ban a lövői kerület, néppárti programmal, orsz. képviselőnek választotta. Tagja a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának. Czikkei egyházi és más lapokban jelentek meg.
Munkái: A vérrokonság, mint házassági akadály. Győr, 1889. - A házasság szentsége és a polgári házasság. U. o. 1895.
Pálmai Lajos.
Pálmai Lajos, ev. lelkész Győrött. Született Bőnyön, 1865-ben. Tanulmányait Győrött, Sopronban és a hallei egyetemen végezte. Tizenegy évig a réthi ág. hitv. ev. egyház lelkésze volt, 1903-ban megválasztották a győri egyház egyik lelkészévé. Elbeszéléseket és költeményeket írt a lapokba. Több egyházi beszéde nyomtatásban megjelent.
Perlaky Elek.
Perlaky Elek, volt orsz. képviselő, szül. Győrött, 1840-ben. A magyaróvári gazdasági akadémiát végezte, azután joghallgató és 1870-ben ügyvéd lett. 1877-ben a párisi nemzetközi kiállítás magyar középponti bizottságában, majd a nemzetközi juryban foglalt helyet. 1879-ben az olasz korona-rend lovagkeresztjét nyerte el. 1886-ban kir. tanácsos lett és egy évvel később Szatmár vármegye krassói kerülete, szabadelvűpárti programmal, orsz. képviselővé választotta. Gróf Károlyi Alajos titkára is volt és mikor nyugalomba vonult, őt bizta meg a gróf összes birtokai számvevőségének és főpénztárának vezetésével. Hosszabb ideig Londonban is tartózkodott és ez idő alatt a Pesti Hirlap londoni tudósítója volt.
Petz Gyula.
Petz Gyula, ág. ev. lelkész, szül. 1821-ben, Győrött. Lónyay Gábornál nevelő volt, azután Szarvason tanár. 1854-ben Mezőberényben lelkésznek választották meg, hol 1882. febr. 11-én meghalt.
Munkái: Konfirmanden-Büchlein auf Grund des kleinen Katechismus. Pest, 1867. - Gyakorlati magyar nyelvtan. U. o. 1864. - Komenius Amos középtanodai rendszere. U. o. 1892.
Polgár Sándor.
Polgár Sándor, főreáliskolai tanár, született Győrött, 1876-ban. Középiskolai tanulmányait a győri főgimnáziumban, felső tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1900 óta a győri állami főreáliskolán a természetrajz és földrajz tanára. Több, a növénytan körébe vágó czikket írt a »Természettudományi Közlöny«-be.
Munkája: Győr vidékének vízi és vízparti edényes növényzete, különös tekintettel a növénybiologiai viszonyokra. Győr, 1903.
Popper Vilma.
Popper Vilma, Popper Ármin dr. győri orvos leánya, neves írónő, született Győrött, 1857-ben. Magyarul és németül ír s egyike a modern német irodalom legkedveltebb elbeszélőinek, kinek novelláit az elsőrangú német szépirodalmi lapok szívesen közlik. Önálló műveinek megjelenését mindig elismeréssel fogadja a közönség és kritika. Állandóan Győrött lakik.
Művei: Mesék és regék. Budapest, Athenaeum. - Újabb mesék és regék. U. o. - Altmodische Leute. Dresden u. Leipzig, Pierson. (Novellák.) - Miniaturen. Pierson. (Novellák.) - Különös emberek. Budapest, Franklin T. - Gegen den Strom. Pierson. (Novellák.) - Die Fahne hoch. Fratres sumus. Pierson. (Novellák.) - Fünfe aus einer Hülse. Wien, L. Rosner. (Novellák.) - Kleine Münze. Berlin, C. Wigand. (Novellák.)
Radnóti József.
Radnóti József (Radnóthy Dénes), hírlapíró, a Győri Hírlap munkatársa. Született 1888-ban. Lírikus és műfordító, a legifjabb gárda tagja. »Egy úton« (Győr, 1907.) czím alatt Andorka Sándorral és Kurucz Józseffel közös kötetet adott ki. E kötetbe költeményeket írt.

Richter János.

Schedius Lajos.
Ranschburg Viktor.
Ranschburg Viktor, az Athenaeum részvénytársulat igazgatója, szül. Győrött, 1862 aug. 8-án. Midőn tanulmányait a győri főgimnáziumban elvégezte, Németországba ment és egy hírneves frankfurti könyvkereskedő czég üzletébe lépett. 1884-ben a budapesti Révai testvérek, később a Révai Leó czég üzletvezetője 201lett, 1891-ben elvállalta az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytárrsulat könyvkiadó hivatalának vezetését, s ez állásában részt vett a Szilágyi-féle nagy történet és a Beőthy-féle nagy irodalomtörténet megalkotásában. 1902-ben helyettes, 1903-ban pedig ügyvivő igazgató lett. Az ő tervezete alapján és az ő vezetése és részben szerkesztése alatt készül a 12 kötetre tervezett Műveltség Könyvtára. 1900-ban két magyar vonatkozású franczia kiadványért a franczia kormány az Officier d'Académie czímmel tüntette ki. A lipcsei 1901-iki és a milanói 1906-iki nemzetközi könyvkiadó kongresszuson, a magyar könyvkereskedők egyesületének főtitkáraként, ő képviselte a magyar könyvkereskedelmet.
Munkái: Mikép fokozható a könyvárusi sarjadék szellemi tehetsége és mikép javítható ezzel kapcsolatban a könyvkereskedősegédek anyagi helyzete. Pályadíjat nyert munka, Budapest, 1885. - A könyvárus műveltsége. Pályadíjat nyert munka. U. o. 1887. - A szerzői jog nemzetközi védelmére alkotott berni egyezmény, vonatkozással Magyarországra. U. o. 1901.
Ráth Károly.
Ráth Károly, megyei levéltárnok, a M. Tud. Akadémia levelező tagja, született Győrött, 1829. febr. 28-án. Tanulmányait Győrött és Pozsonyban végezte és ez utóbbi városban Ballus Pál városi tanácsos és Pozsony monografiája szerzőjének felügyelete alatt volt. Már tanuló korában történelmi kutatásokkal foglalkozott és különösen Győr város történetét írta meg a győri »Hazánk« és az »Uj M. Múzeum« számára. Az 1848-ban kitört szabadságharczban Kmetty hadsegédeként számos csatában vett részt és betegen a péterváradi kórházba került, hol az osztrákok foglya lett. Itt kereste fel édesanyja, a ki alig lábbadozó fiát Győrbe hozta. Itt ismét visszatért történelmi tanulmányaihoz és első sorban a győrmegyei és káptalani levéltárakat, majd a győrvidéki nemes családok levéltárait kutatta át. Ez oklevélkészletét özvegye a M. Tudományos Akadémiának ajándékozta. A M. Tud. Akadémia 1858-ban levelező tagjául választotta meg. Az 1861-iki rövid életű alkotmányos korszakban Győr vármegye levéltárnoka lett, de mint alkotmányhű ember, csakhamar leköszönt és visszatért a tudományos búvárkodáshoz. Részt vett a dunántúli történetkedvelők társulatának megalakításában. 1867-ben a közbizalom Ráthot ismét visszahelyezte megyei levéltárnoki hivatalába. Meghalt Győrött, 1868 ápr. 12-én.
Önálló munkái: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei. Győr, 1861. - II. Rákóczi Ferencz emlékirata a magyarországi hadjáratról 1703-1711. U. ott 1861. - A bodonhegyi erősített kastély Sopronmegyében. Győr, 1864. - Hazai okmánytár. (Codex diplomaticus patrius. ) U. o. 1865-től 1868-ig. - Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomácziai iratai 1618-tól 1626-ig. Esztergom, 1867. - A libényi templom Moson megyében M.-Óvár, 1874. - Szerkesztette és kiadta Rómer Flórissal együtt a Győri Tört. és Rég. Füzeteket 1861-től 1865-ig. (Négy kötet.)
Ráth Mátyás.
Ráth Mátyás, ág. ev. lelkész, az első magyar hírlap szerkesztője, szül. Győrött, 1749. ápr. 13-án. Tanulmányai elvégzése után beutazta Magyarországot és Erdélyt, azután külföldre ment, s 1773-tól négy évet Göttingában töltött; 1779-ben Pozsonyban találjuk, hol kedvencz tervét, az első magyar hírlap szerkesztését valósította meg. E czélból 1779-ben Patzkó Ferencz Ágoston pozsonyi nyomdászszal kiadták az »Előre való tudakozást« és a helytartótanácshoz is folyamodtak hírlapkiadhatási engedélyért, melyet még az év október hónapjában meg is kaptak. Nov. 17-én kiadhatták a lap programmját. Ez az első magyar hírlap »Magyar Hírmondó« czímmel, 1780 jan. 1-én jelent meg először, azután hetenként kétszer. A kezdet és a viszonyok sok nehézségeivel küzdő lap 1782-ben (101. számában), már búcsut venni volt kénytelen csekély számú előfizetőitől. Ráth 1783-ban győri ág. ev. lelkész és ezután nemsokára pesti prédikátor lett. 1786-ban leköszönt és visszavonult Győrbe, hol egészen a tudománynak élt, de 1789-ben győri hívei újra lelkészül választották, mely hivatalát 1810. február 5-én bekövetkezett haláláig viselte.
Munkái: Viro clariss. dno Adamo Farkas, gymnasii, quod apud aug. conf. addictos Sopronii floret, rectori, praecipua pietate colendo nominis solemnia IX. Calend. Januarii, faustis auspiciis agenti etc. ... Sopron 1722. - Első tisztelet rende. Győr, 1783. - Búcsuztató versek. U, o. 1786. - Jobb egyházi emberek... Pest 1787. - Keresztény fehér népnek való imák. Győr, 1788. - Német predikatiók.
Ráth Pál.
Ráth Pál, orvosdoktor, győri származású szemorvos.
Munkái: Adressbuch der Stadt Pesth auf das Jahr 1803. - Wegweiser durch Pesth. Oder Nachweisung aller Gassen, Märkte, Plätze, Kirchen, öffentlichen Gebäude und anderer Denkwürdigkeiten in Pest, wie solche nach dem besonders dazu eingerichteten Grundrisse dieser Stadt bequem aufzufinden sind. Ein Anhang zu dem Adressbuche von Pesth. Pesth, 1804. (Térképpel.) - Adress-Kalender der königlichen Freystadt, Pest auf das Jahr 1805.
202Ráth Zoltán.
Ráth Zoltán, jog- és államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, czímzetes rendkívüli egyetemi tanár és a M. Tud. Akadémia levelező tagja, szül. Győrött, 1863 jún. 2-án. 1885-ben végzett a budapesti egyetemen és csakhamar jogi doktori, majd államtudományi és ügyvédi diplomát nyert és ezt követőleg a. nemzetgazdaságtanból magántanárrá habilitáltatta magát. 1888-ban díjnok, majd gyakornok lett az orsz. statisztikai hivatalban. Közreműködött a Közgazdasági és Statisztikai évkönyv nemzetközi anyagának feldolgozásánál, de dolgozott a Nemzetgazdasági Szemlénél (később »Közgazdasági Szemle«) is, mely folyóíratokba 1899-től 27 nagyobb értekezést és 54 könyvismertetést írt. Hivatalos statisztikai működésének emlékét az 1890. évi népszámlálási nagy mű egyes fejezetei és az 1890-1893. évek népmozgalmát ismertető kötetekben írt bevezetések őrzik. Elkészítette bűnügyi statisztikánk reformtervezetét is. 1892-ben a budapesti egyetemen a statisztika magántanárává képesíttette magát; ugyanez évben a műegyetemen a nemzetgazdaságtan magántanára lett. 1894-ben egyetemi rendkívüli tanári czímet nyert. Ugyanekkor a M. Tud. Akadémia levelező tagjául választotta meg. Főtitkára lett a Magyar Közgazdasági Társaságnak. 1896-ban a kassai kir. jogakadémiához a nemzetgazdaságtan, pénzügytan és a magyar pénzügyi jog rendes tanárává nevezték ki; de egészségi állapota megrendült, mire csanaki szőlejébe vonult. Anyja is súlyos beteg volt és szanatóriumba kellett őt szállíttatni; mindez oly hatással volt Ráthra, hogy 1902 aug. 7-én Budapestre utazott és itt agyonlőtte magát.
Munkái: A földjáradék helye a nemzetgazdaságtan rendszerében. Bpest, 1887. - A tőke közgazdasági fogalmáról. U. o. 1890. - A magyar korona országainak 1890. és 1891. népmozgalma. U. o. - U. az 1893-ról. - U. az 1894-ről. - A földbirtokos osztály hitelszükséglete, stb. U. o. 1891. - A közgazdaságtan újabb feladatairól. U. o. 1892. - Népünk korviszonya és halálozási statisztikánk. U. o. 1893. - Emlékirat az igazságügyi statisztika újjászervezése tárgyában. U. o. 1894. - Közgazdaságtan és ethika. u. o. 1896. - Magyarország statisztikája. U. o. 1896. - Évtizedünk egyenesadó reformjáról. U. o. 1887. - Emlékirat a kartellekről. U. o. 1900. - Népszámlálásunk kérdése a XX. század küszöbén. U. o. 1901.
Rátkay László.
Rátkay László, ügyvéd, orsz. képviselő, született Gönyűn, 1853. október 11-én. Ügyvédi gyakorlatát 1877-ben Dunaföldváron kezdte. A paksi kerület függetlenségi pártjának elnöke és a tolnamegyei függetlenségi párt jegyzője 1896-ban, 1901-ben, 1905-ben és legutóbb 1906-ban a pinczehelyi kerület függetlenségi programmal képviselővé választotta. Mint ilyen, élénk részt vett az ellenzék minden akcziójában. Mint író és költő nagy népszerűségre tett szert.
Munkái: Felhő Klári. A népszinháztól 100 aranynyal jutalmazott népszínmű. Budapest, 1886. - Árvalányhaj. Népszínmű. U. o. 1891. - Kéziratban: A toborzás. - Bársony uram. - Pünkösdi királyság. - Csillaghullás. - E népszínműveket a budapesti. Népszínházban és a nagyobb vidéki színházakban többször, nagy sikerrel adták elő. Rátkay számos közismert népdalnak is szerzője.
Reisinger János.
Reisinger János, orvos, sebész-doktor, cs. kir. tanácsos, egyetemi tanár, született Győrött, 1784-ben. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, azután Szegeden lett gyakorló orvos. 1807-ben az egyetemi természetrajzi tanszék adjunktusa lett, majd elhalt főnökének helyettesítésével bízták meg. 1809-ben a felkelő nemzeti sereghez állott be törzsorvosnak. 1810-ben az állattan és ásványtan tanárává nevezték ki a pesti egyetemhez és ott működött 1848-ig, a mikor nyugdíjazták. Volt dékán és rektor is. 1840-ben kir. tanácsosi czímet nyert. Meghalt Pesten, 1852. február 12-én. Számos tudományos szakczikke és értekezése jelent meg a szakfolyóiratokban. Önálló munkáinak száma négy.
Relle Iván.
Relle Iván államtudományi doktor, volt színigazgató és író, született Győrött, 1861-ben. 1878-ban a győri »Hazánk«, 1880-85-ben a »Pesti Napló« és 1885-től a »Nemzet« belmunkatársa volt. Hosszú ideig titkára volt a Budapesti Népszínháznak, azután a »Magyar Színháznak«. 1899-től pedig a pozsonyi színház igazgatója volt. Utóbb teljesen visszavonult a színházi ügyektől; postatiszti pályára lépett és most m. kir. posta- és távirda-titkár.
Önálló munkái: Egy férfi. Regény. (Fordítás.) Szeged, 1883. - Árvalányhaj. Színmű. - Fityfirity. Színmű. - Márczius 15. Színmű.
Récsey Viktor.
Récsey Viktor dr., ny. pannonhalmi főkönyvtáros, régész és történetíró, született 1858. július 11-én. A nagyszombati konviktusban nevelkedett, majd 1874-ben belépett a pannonhalmi benczések rendjébe, melynek főiskolájában 1880-ban fejezte be tanulmányait. 1881-ben pappá szentelték, s ugyanakkor kezdte meg tanári működését a rend kőszegi gimnáziumában; majd a Liechtenstein herczegi család meghívására, nevelő-tanára lett Ede és Frigyes herczegeknek. Mint soproni 203főgimnáziumi tanár, tevékeny részt vett a »Sopronmegyei Régészeti Egylet« megalapításában. A régészetet Paur Iván, gróf Széchenyi István nagynevű titkára kedveltette meg vele. Tevékeny részt vett Sopron társadalmi életében is és az ottani irodalmi és művészeti körnek egyik oszlopa volt. Sopronból Zalaapátiba került levéltárosnak, majd Bubics Zsigmond püspök meghívására rendezte a kassai püspöki könyvtárt, a melyet nagyobb bibliografiai munkában ismertetett is. Miután a tihanyi apátság könyvtárát is rendezte s a Balaton vidékén régészeti kutatásokat tett, 1891-ben visszatért rendjébe és főgimnáziumi tanár lett Esztergomban. Itt, mint az »Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat« egyik alapítója és főtitkára, nagy munkásságot fejtett ki. Miután külföldön nagy tanulmányútakat tett s átkutatta az összes nagyobb múzeumokat, 1894-ben kinevezték a pannonhalmi híres könyvtár főkönyvtárosává. 1905-ben nyugalomba vonult. Récsey a régészet és történettudomány minden ágában nagy munkásságot fejtett ki és közel negyven önálló művet írt, nem tekintve értekezéseit, melyek a szakfolyóíratokban és napilapokban láttak napvilágot. Tagja számos tudományos egyesületnek és a műemlékek orsz. bizottságának.
Főbb művei: Sopron ó-kori neve. Sopron 1887. - Dr. Vámbéry Ármin élete és tudományos működése. Kassa, 1889. - Nehány kiváló emlék Esztergom vidékéről. Budapest, 1892. - Az esztergomi Sz. Lőrincz-templom maradványai. Esztergom 1893. - Pannonia ó-kori mithológiai emlékeinek vázlata. Esztergom, 1894. - Brevis Historia Archiv Archi-Abbatiae O. S. B. De Monte Pannoniae. Veszprimii, 1896. - A kassai dóm régi síremlékei. Budapest, 1897. - Győr és Pannonhalma nevezetességei. Budapest, 1897. - Irás és könyv hajdan és most. Győr, 1899. - Pannonia római község maradványai Pannonhalma tövében. Győr, 1899. - A tersattoi templom emlékkönyve. Fiume, 1902. - Ősnyomtatványok és régi magyar könyvek a pannonhalmi könyvtárban. 2 kötet. Budapest, 1903-1904. - Bábel és Biblia. Budapest, 1904. - Régi magyar vitézek felirata egy római katakombában. Esztergom, 1904. - Keresztény templomépítés az ó-korban, Budapest, 1904 - Szent László király leányának, Iréne császárnénak síremléke és bazilikája Bizancban. Budapest, 1904. - A Rákóczi-templom Konstantinápolyban. Esztergom, 1905. - Guary-levéltár 1526-ig. Szombathely, 1908. - A pannonhalmi képtár. Budapest, 1908. - Kisebb dolgozatai az Archaeologiai Értesítőben, a Századokban, a Történelmi Tárban, a könyvszemlében, a Budapesti Hírlapban s egyéb hazai és külföldi lapokban jelentek meg.
Révész Sándor.
Révész Sándor, hírlapíró és publiczista, a. »Győri Hírlap« felelős szerkesztője, született 1866-ban Bécsben. Tanulmányait Győrött végezte, s azok befejeztével a hírlapírói pályára lépett. Szerkesztője volt a »Győri Napló«-nak (1895.) és »Győri Közlöny«-nek (1895-96.), ez időszerint pedig a »Győri Hírlap« élén áll. Egyike a vidék legkiválóbb újságíróinak. Számos győri kulturális és társadalmi intézmény létrejöttében tevékeny része van.
Önálló munkái: A Rábaszabályozás befejezése. Győr, 1895. - Győr és a vasútak. Győr, 1896. - A vidéki színészet rendezése. Győr, 1894. - A kismegyeri emlékszobor. Győr, 1897.
Richter János.
Richter János, híres karnagy, született Győrött, 1843. április 4-én. Apja szintén karnagy volt. Richter már 1853-ban a bécsi udvari kápolna énekkarába lépett és a bécsi zenekedvelők konzervatoriumában nyerte kiképeztetését. 1866-ban és 1867-ben Wagner Richárdnál élt és a nürnbergi mesterdalnokok partituráját másolta. Wagner ajánlatára azután 1868-69-ben a müncheni udvari opera énekkari igazgatója lett. 1870-ben Lohengrint tanította be és dirigálta Brüsszelben. 1871-75-ben a budapesti Nemzeti Szinház karnagya volt. Ő hozta itt színre mesterétől, Wagnertől a Bolygó Hollandit és Rienzit. Egyik nagysikerű bécsi zenekari hangversenye után a bécsi udvari opera szerződtette karnagyának és ekkor a zenekedvelők egyesületének is karnagya lett. Ő igazgatta 1876-ban a bayreuthi Wagner-színház előadásait, valamint 1877-ben Wagnerrel felváltva, annak londoni nagy hangversenyeit és 1879 óta mind Londonban, mind pedig Bayreuthban minden játék-évadban ő dirigál. Az alsórajnai nagy zeneünnepeken is ő volt több ízben a főkarnagy. A budapesti filharmóniai társaság szünetelése alatt, négy éven át, a saját költségén tartotta fenn a zenekari hangversenyeket, s e társaságnak azóta is gyakran volt vendégkarnagya, 1896-ban és 97-ben pedig állandóan szerződtették. Az idők folyamán öt rendjellel tüntették ki, az oxfordi egyetem pedig, zenei zsenialitását és nagy műveltségét 1894-ben tiszteletbeli doktori diplomával ismerte el.
Ruff Andor.
Ruff Andor, hírlapíró. Született Lesvár pusztán, Ikrény mellett, 1879-ben. Középiskoláit Székesfehérvárott és Győrött végezte, bölcseletet a budapesti tudományegyetemen hallgatott. Számos verse és prózai tárczája a győri lapokban látott napvilágot. Ez időszerint a »Győri Napló« szerkesztője.
Önálló kötete: Költemények. Győr, 1902.
204Ruschek Antal.
Ruschek Antal, apátkanonok, egyházi író, született Győrött, 1851. márczius 5-én. Segédlelkész volt Győrött, helyettes lelkész pedig Páliban, Mezőőrsön és Bokodon. 1875-ben győrszékesegyházi hitszónok és káptalandombi lelkész, később győrszigeti, majd győr-nádorvárosi plébános lett; a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osztálya tagjául választotta meg. 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki, ma apátkanonok és győr-belvárosi plébános. Hires egyházi szónok.
Munkái: Rafael (Bolanden után fordította Limpp Jánossal). Budapest 1872. - Kolping Adolf. U. o. 1872. - A katholikus legényegylet magyar földön. U. o. 1887. - Szent Monika élete. (Bougaud után fordította.) Győr, 1889. 2. kiadás. - A mi Urunk Jézus Krisztus élete. (Dupanloup után ford.) Budapest, 1895. - Emlékkönyv (Zalka győri püspök jubileumára.) Díszmű. U. o. 1892. - Győr Kisfaludynak. U. o. 1892. - Zalka János győri megyés püspök. U. o. 1892. - Betegségünk, orvosságunk. Nagyböjti beszédek. U. o. 1893. és 1894. két kiadás. - Dicsőséges Szent László király. Díszmű. 1895. Budapest, Stornó műlapjaival. - Győr jubiláris püspöke. (Díszmű.) U. o. 1896. - Az aranymisés győri püspök. U. o. 1896. - Üdvözlégy Mária. U. o. 1898. - A keresztény nő. 3. kiadás. U. o. 1897-98. - Katholikus énekeskönyv. (5. kiadás.) 1894-1905. Győr. - Alkalmi egy házi beszédek. Budapest, 1901. 2 kiadás. - Az olajfák hegyétől egészen a Golgotáig. Nagyböjti szentbeszédek. U. o. 1904. - Ezeken kívül számos egyházi beszédet czikket, füzetet írt névtelenül. Élénk részt vett a vármegye és a város közigazgatási életében és a megyebeli társadalmi és kulturális mozgalmak egyik buzgó zászlóvivője, ki általános népszerűségnek örvend.
Sárváry Endre.
Sárváry Endre Béla, kegyesrendi pap-tanár, majd plébános, született Győrött 1816-ban. Tanított Szegeden, Kanizsán, Léván, Sátoraljaújhelyen, Veszprémben és Pesten, azután kilépett a szerzetből és 1866-ban nagyléghi plébános lett.
Munkái: Imakönyv. Szeged, 1844. - Erkölcsi beszélgetések. Szeged, 1844. - Tanrend. Pest, 1853. - Imakönyv. Veszprém, 1854. - Irályisme. Pest, 1855. - M. T. Cicero kiszemelt szónoklatai. Pest, 1856. - C. Jul. Caesar emlékirata a galliai hadjáratról. U. ott., 1857. - C. J. Caesar emlékiratai a polgárháborúról. U. o. 1857. - Történelmi visszhangok élet-, jellem- és korrajzokban. Pest, 1857. - Magyar ősök képcsarnoka. Pest, 1858. - Méregkönyv. - Állatország. Pest, 1863. - Madárvilág. Pest, 1863. - Mult és jelen. Esztergom, 1865. - A csillagos ég. U. o. 1869. - Néhány levél a természet könyvéből. U. o. 1869.
Sefcsik Ferencz.
Sefcsik Ferencz, Győr sz. kir. város levéltárosa. Született 1868-ban. Középiskolai tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, bölcseletet a budapesti tudományegyetemen hallgatott. Miután kilencz évig nevelősködött, a levéltári szakvizsga letétele után 1897-ben Bars vármegye, 1898-ban pedig Győr város levéltárosává nevezték ki. Elismert szakember, a ki mintaszerűen rendezett két törvényhatósági levéltárt. A »Barsmegyei Ellenőr« és a győri lapok hasábjain nagyobb történetirodalmi munkásságot fejtett ki. Adatok szolgáltatásával is hasznos szolgálatokat tett főleg a helyi történetírásnak.
Schedius Lajos.
Schedius Lajos János, az esztetika és nyelvészet tanára a pesti egyetemen, született Győrött, 1768-ban, meghalt Pesten 1847-ben. 1792-ben a nyelvészet és esztetika tanára lett a pesti egyetemen, majd 1806-tól a görög nyelvet is tanította. 1843-ban vonult nyugalomba. A pesti ág. ev. gimnázium az ő buzgólkodásának eredménye és ez az intézet 1810-től 1830-ig felügyelete alatt állott. Volt egyetemi dékán is. A M. Tud. Akadémia már első nagy-gyűlésén tiszteletbeli taggá választotta, 1845-ben pedig igazgató-taggá. Tagja és alelnöke volt a Kisfaludy-Társaságnak, tagja a jenai, göttingai és a charkovi tudományos társaságoknak.
Munkái: Commentatio de sacris operis veterum Christianorum. Göttinga, 1790. - Der dankbare Jüngling. Pozsony, 1792. - Compendiaria graecae grammaticae institutio. Buda, 1818. - Principia Philocaliae seu doctrinae pulchri. Pest, 1828. - Több magyar értekezése jelent meg az »Urániában«, később az »Aurórában«. Szerkesztette a »Literarischer Anzeiger von Ungarn«-t. Legnevezetesebb irodalmi vállalata volt a »Zeitschrift von und für Ungarn« czímű folyóirata (1802-1804. Hat kötet.) Adott ki gazdászati munkát is »Vollständiger Unterricht über die vortheilhafteste und leichteste Art des Seidenbaues. Pest, 1810. - Hegyek, folyók, utak s nevezetesebb helységjegyek átnézete. U. ott. 1838.
Simon Antal.
Simon Antal, apát és siketnéma-tanintézeti igazgató, született Győrött, 1770-ben, meghalt Váczon 1808-ban. Előbb piarista volt, majd világi pap lett. A siketnémák oktatásának elsajátítása czéljából Bécsbe ment tanulmányra. 1802-ben ő lett első igazgatója az akkor megnyílt váczi siketnéma-tanintézetnek. 1808-ban pankotai apáttá nevezték ki. Simon volt (és nem, mint némelyek állítják: Graser) az írva olvasási tanmódszer feltalálója. Munkája: Az igaz mester, a ki tanítványait igen rövid idő alatt egyszerre írni is, olvasni is megtanítja. (Buda, 1808.)
205Szaák Lujza.
Szaák Lujza (Horváthné), tanítónő és írónő, szül. 1855-ben Gyarmaton. A tanítónőképzőt Budapesten, Zirzen Janka vezetése alatt végezte. 1892-ben Horváth József dr., csurgói tanár neje lett, és 1884-ben kénytelen volt gyengélkedése következtében a tanítónői pályáról visszalépni. Számos közhasznú egyesület tagja. Ismeretes írónő, de különösen felolvasónő. Czikkei szétszórtan jelentek meg a különféle budapesti és vidéki lapokban.
Munkái: Olvasókönyv az elemi iskolák I. osztálya számára. Budapest, 1886. - A betűismertetés rendszere, tekintettel a jelenleg használatban levő ABC könyvek betűinek sorrendjére. U. o. 1886. - A kézügyességi oktatás czélja és módszere. U. o. - Beszéd- és értelemgyakorlatok. U. o. - Gyermekversek. U. o. - A sajtó küzdelme a magyar iparért. U. o. 1890. - Báró Jósika Miklós élete és munkái. U. o. 1891. - Kossuth-iparvédegylet. - Jósika őrangyala. - Báró Podmaniczky Júlia élete és munkái. - Kézügyességi oktatás. - Útmutató kezdő tanítók számára. - Gyakorlati beszédértelem. - Falitáblák összeállítása betűismertetés alapján. - Megírta Szathmáry György, György Aladár, Frey József, Bäcker György és Kuthy Lajos életrajzát, felolvasásokon foglalkozott a forradalom költészetével, Jósika Miklóssal, Tóth Kálmánnal, Lórántffy, Zsuzsánnával, stb.
Szalacsy Lajos.
Szalacsy Lajos dr., kir. tanácsos, született Győrött, 1852-ben. Jogi tanulmányait a győri jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte. 1872. deczember 9-től 1874. július 11-ig fogalmazó-gyakornok volt az igazságügyi miniszteriumban. 1876-ban Győr vármegye tb. aljegyzőjévé nevezték ki, 1876-ban ügyvédi oklevelet nyert, 1877-ben Győr vármegye aljegyzője lett, később tb. főjegyzői czímmel. 1879-ben a budapesti egyetemen az összes jogtudományok doktorává avatták. 1883 év végén megvált a megyei szolgálattól és 1885-ben a Rábaszabályozó Társulat ügyésze lett, majd 1888-tól ugyanannak igazgatója. E minőségében a király 1896. április 12-én királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. 1898. év végén kilépett a társulat szolgálatából. Az irodalom terén is működött és részt vett »A Rábaszabályozó Társulat története és műveinek leírása az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából« czímű munka megírásában, melynek »A Rábaszabályozó Társulat története« czímű fejezete első részét írta.
Szalóki Elek.
Szalóki (családi nevén: Alsó-Szalóki Kriváchy) Elek, színműíró, a győri tankerületi főigazgatóság tollnoka, született 1862-ben. Középiskolai tanulmányait Újvidéken végezte, bölcseletet a budapesti tudományegyetemen hallgatott. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a színészi pályára lépett és a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja lett, hol Paulay Ede vezetése alatt a rendezői szakra készült. Mint rendező, a szegedi városi, valamint a budapesti Népszínháznál működött több évig. Mint szereplő színész sohasem lépett a közönség elé. A színi pályán töltött tíz évi működés után a tanügy szolgálatába lépett s 1906. óta főigazgatósági tollnok Győrött. Irodalmi munkásságát Vadnay Károly lapjában, a »Fővárosi Lapok«-ban kezdte. Irt tárczákat, költeményeket, színi bírálatokat, stb. Színművei műsordarabjai a fővárosi és vidéki színpadoknak.
Munkái: Tél apó. Dramolett. Előadták Nagyváradon (1895.) és a budapesti Vígszinházban (1896.). - Selyem Ágnes. Népies színmű. Színre került Nagyváradon. - Rab madár. Dramolett. Színre került Pozsonyban (1903.). - Parasztszívek. (Dr. Balassa Árminnal együtt írta.) Színre került 1905-ben a budapesti Nemzeti Színházban.
Szávay Gyula.
Szávay Gyula, költő és író, született 1861. augusztus 29-én. Középiskoláit Szegeden, a jogot Győrött végezte s közpályáját mint Győr sz. kir. város tisztviselője, hírlapíró és költő szintén Győrött kezdte meg. A város szolgálatában hat évet töltött. Volt rendőrfogalmazó, rendőrhadnagy, alkapitány, községi biró, tanácsjegyző, első aljegyző és tb. főjegyző. A várostól az 1890-ben alakult győri kereskedelmi és iparkamara élére került mint annak első titkára, s ez állásától csak 1902-ben vált meg, midőn a debreczeni kamara meghívását elfogadván, ennek titkára lett. Mint író, hármas mezőn működött, ú. m. a hírlapirodalom, a szépirodalom és közgazdasági irodalom terén. Alapította és szerkesztette 1880-tól 1888-ig a »Garaboncziás Diák« élczlapot, szerkesztette továbbá a Győri Híradót s alapította (1884.) és szerkesztette a Győri Hírlap politikai napilapot, melytől csak Győrből való elköltözésekor vált meg. E mellett állandó munkatársa a fővárosi szépirodalmi és napilapoknak. Igazgatósági tagja az »Otthon« írók és hírlapírók körének, egyik alapítója s 1905-től elnöke a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének, tagja továbbá a Közgazdasági-, a Társadalomtudományi Társaságnak, az Országos Ipartanácsnak s az Országos Vámügyi és Közlekedési Tanácsnak. Irodalmi működésének elismerésekép a Petőfi Társaság (1902.), a szegedi Dugonics- és a debreczeni Csokonai Társaság, valamint 206a soproni Irodalmi és Művészeti Kör tagjukká választották. Újabban a színműirodalom terén is sikerrel működik.
Munkái: Első kötet. Győr, 1888. - Költemények, Győr, 1893. - Verseskönyv. Győr, 1897. - Túl a tengeren. Győr, 1900. - Ünnepi versek. (Tíz kis színdarab.) Győr, 1902. - Juczikától a lobogóig. (Versek.) Győr, 1902. - Csokonai köszöntése. Debreczen, 1905. - Vitézi ének Rákóczi Ferenczről és más költemények. 1905. - A Győri Első Takarékpénztár története. - Győr monografiája. I. kötet. Győr, 1896. - Amerikáról. - Szép Ilonka. Daljáték. (Vágó Gézával.) A király Színház műsordarabja. - A regéczi kis harang. Színmű. - Számos czikke közgazdasági szaklapokban látott napvilágot.
Széchenyi Miklós.
Gróf Széchenyi Miklós dr. (Sárvár-Felsővidéki), győri megyéspüspök, született 1868. január 6-án. Apja Jenő, anyja Monyorókeréki és Monoszlói Erdődy Henriette grófnő. Középiskoláit Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. 1882-ben kispappá lett, s mint ilyen, Győrött végezte theologiai tanulmányait. Nagy tehetsége, szerény, közlékeny és barátságos modora már a szemináriumban megszerezte neki tanárai becsülését és kispaptársai szeretetét. Tanulmányainak befejezése után - 1889-ben - Zalka János győri püspök alszerpappá szentelte, miután a papi rend felvételéhez szükséges életkort még nem érte el. Mint szubdiakónus, tanulmányi felügyelő lett a kisebb papnevelőben s egyidejűleg hitoktató volt az áll. polgári leányiskolában. 1890. május 7-én Sopronban felvette a papi rendet s ugyanez évben káplán lett Kismartonban. Két évvel később Vaszary Kolos herczegprímás meghívására Esztergomba költözött, hol prímási levéltáros, majd a herczegprímás magántitkára lett. 1892-ben megkapta a jaáki apátságot, s mint apát irányítóan befolyt a remek jaáki templom restaurálásába, melynek költségeihez anyagilag is hozzájárult. Utóbb az apátság és a templom történetét egy nagyértékű könyvben megírta. 1894-ben megszerezte a hittudori oklevelet. 1898 január 18-án kinevezték a bécsi Pázmáneum rektorává; ugyanez évben a király kinevezte esztergomi kanonokká, XIII. Leó pápa pedig házi prelátusává. A művészetek iránti szeretetének rektor korában is hódolt, a mennyiben új, monumentális palotát emelt a Pázmáneumnak. Győri püspökké az elhúnyt Zalka János helyébe 1901-ben nevezte ki a király, püspöki székébe pedig 1902. április 13-án iktatták be nagy fénynyel. Gróf Széchenyi Miklós dr. tudományos képzettségű, vallásos és művészetkedvelő főpap, a ki a társadalom humanisztikus és művészeti mozgalmaiban is tevékeny részt vesz. Igy az ő kezdeményezésére alakult meg Győrött a kath. diákotthon, mely az imént megnyílt s egyelőre 40 tanulónak nyújt csekély díj ellenében kényelmes lakást és ellátást. Ugyancsak az ő fáradozásának köszönhető az 1903. évi győri műkiállítás létrejötte és sikere. Tervbe vette a győri székesegyház, hazánk e nevezetes műemlékének stílszerű helyreállítását, valamint a nagyszeminárium palotájának építését is és mindkettő sikere érdekében sokat fáradozik. Győr vármegye Deák Ferencz emlékére tartott díszközgyűlésén a törvényhatóság felkérésére szép emlékbeszédet mondott.
Önálló munkái: A lelkészi kongrua ügye 1885-1895. A jaáki apátság története. - Néhány nyomtatásban megjelent nagyobbszabású egyházi beszéd.
Szendrői Mór.
Szendrői Mór, a győri kereskedelmi és iparkamara titkára, kezdetben a jogi pályán működött, míg 1891. január 1-én a győri kereskedelmi és iparkamara másodtitkárává, - s 1902. június 2-án (Szávay Gyula távoztával) titkárává választották meg. Ez idő óta a közgazdasági téren működik. Tagja az országos ipartanácsnak, a közlekedési tanácsnak és a most szervezett országos vámügyi tanácsnak. Az országos iparegyesületnek levelező, s az országos magyar kereskedelmi egyesületnek igazgatósági tagja. Az ezredéves országos kiállítás alkalmával előadója volt a győri kerületi bizottságnak s tevékenységéért legfelsőbb elismerésben részesült. A »Szövetkezetek«-ről írt munkája 1902-ben jelent meg Győrött.
Szigethy Lajos.
Szigethy Lajos dr., szül. 1863-ban Újmalomsokon, a hol atyja ág. ev. lelkész volt. Több évig ág. h. ev. segédlelkész volt. Majd a tanári vizsgát letéve, 1891 óta Eperjesen, 1897 óta pedig Budapesten ág. h. ev. gimn. tanár. Számos czikke jelent meg lapokban és folyóiratokban.
Munkái: Cserei Mihály élete és históriája. - Horatius falun. - Magyarok története. 2 kötet. - Egyetemes történet. 3 kötet. - Magyarország oknyomozó története. 1 kötet.
Tell Anasztáz.
Tell Anasztáz dr., benczés tanár, született 1865. nov. 5-én, Csanakon. 1882-ben a benczés rendbe lépett és tanári s bölcselet-doktori oklevelet szerzett a budapesti tud. egyetemen. 1889-ben a győri benczés főgimnázium 207tanára lett. Két éven át szerkesztője volt a »Tanügyi értesítő« czímű pedagogiai folyóiratnak, mely a győrvidéki tanítóegyesület hivatalos lapja. Ebben több tanügyi és irodalmi értekezése jelent meg. Ez egyesületnek, mely Győr vármegye összes tanítóit magában foglalja, négy év óta elnöke. A monografia jelen kötetébe ő írta a tanügyi részt.
Munkái: A műballada a magyar költészetben. - A XVI. század szatirikus költészete. - Czuczor Gergely költészete.
Tóth Gyula.
Tóth Gyula, vegyész, a Ferencz József-rend lovagja, szül. Győrött, 1859-ben. 1882 óta az állami vegykísérleti állomás vegyésze, 1895-ben az orsz. kémiai intézet fővegyésze, 1904-ben aligazgatója lett.
Munkái: A nátronmész behatása a fehérjékre. - Új módszer a kenőolajak és gázolajak vizsgálatára. - A fluor meghatározásáról. - Új módszer a fenol meghatározására. - A hőfok behatása a kémiai folyamatok gyorsaságára. - A borkősavas mész értékmeghatározása. - Új módszer a karbolsav meghatározására. - Összehasonlító vizsgálatok a borkősav vizsgálatára. - Adalék a jódkeményítő kémiai szerkezetéhez. - A sárga foszfornak új, mennyileges meghatározási módszere. - A budapesti kenyér timsótartalmáról. - A víztisztításról. - Az aszfalt-anyagok vizsgálatáról. - Új nikotin-meghatározási módszer. - A dohányok fermentálásakor beálló változásokról. - Készülék a dohányok víztartalmának meghatározásához. - Készülék a dohányok égésének, illetve az égés jó vagy rossz minőségének megállapítására. - A Tisza vizének hordalékmennyiségei és a hordalék értéke gazdasági szempontból. - Stb.
Vajda Emil.
Vajda Emil dr. (Sósmezői), főreáliskolai tanár, író és zenész, született, 1858-ban. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott, a felsőket ugyanott, a Ferencz József egyetemen végezte, zenei képesítését a kolozsvári zenekonzervatoriumban szerezte. 1880-ban tanári, 1881-ben bölcselettudori oklevelet nyert. 1897. óta a győri áll. főreáliskola tanára. Szorgalmas és sokoldalú író, ismert hegedűművész, zeneszerző és sportférfiú. A Győri Ének- és Zeneegylet ig.-karnagya és a Győri Torna-egylet elnöke, melyet ő alapított. Ugyancsak ő szervezte győri vonásnégyes-társaságot és szerkesztette Angyal Armand dr.-ral együtt a »Magyar Lant« zenei folyóíratot. Számos lap és folyóírat munkatársa.
Főbb művei: Kossuth Lajos. Bpest, 1892. - A komáromi hős. U. o. 1893. - A Vargyasi Dániel család története. U. o. 1894. - A székelyudvarhelyi m. kir. áll. felsőreáliskola története. Székelyudvarhely, 1893. - Dr. Jókai Mór. Tanulmány. Kolozsvár, 1894. - Tell Vilmos. Tanulmány. Budapest, 1897. - A szabadságharcz vértanúi. Győr, 1898. - A hegedű története. Győr, 1902. - Bergmann új alliterációi teoriája. Kolozsvár, 1881. - Attila szereplése a Saemundar Eddában, Waltharius- és Niebelung-énekben. Székelyudvarhely, 1886.
Valker Ágnes.
Valker Ágnes, festőművésznő, született Győrött 1879. október 17-én. Már az elemi és polgári iskolában hajlamot árulván el a festészethez, beiratkozott a bécsi Stehlow-féle festészeti iskolába, majd Liezenmayer Sándor biztatására és ajánlatára, ki szintén tanára volt, a müncheni Damen-Akademie növendéke lett. Később polgári és felső leányiskolai rajztanításra képesítő oklevelet nyert a budapesti mintarajziskola és rajztanárképző intézetben. Sikerrel részt vett több kiállításon s legutóbb Sopronban ezüstérmet nyert. Több oltárképet festett Zalka János, volt győri püspök rendelésére, továbbá freskókat, csendéletet, tanulmányt, arczképet és akvarelleket, melyek művészi színvonalon állanak.
Vargha Dezső.
Vargha Dezső, plébános, szül. Győrött, 1863-ban. Káplán volt Patakon, Érsekújvárott és a budai kir. várkápolnában. 1890-ben szentszéki jegyző lett Esztergomban, 1892 óta pedig az esztergommegyei Kőhídgyarmaton plébános.
Munkái: Kulturállapotok Németországban, a reformáció után. - Itáliában. Uti rajz. - III. Incze és kora. - Agrárszoczializmus és az egyház.
Viczay Héder.
Viczay Héder (gróf), főispán, szül. Héderváron, 1807-ben, meghalt u. o. 1873-ban. Előbb jogi pályára készült, majd katona lett. Megismerkedett gróf Széchenyi Istvánnal, és midőn Széchenyi a negyvenes években gróf Batthyány Lajossal a Keletre indult, ő is hozzájuk csatlakozott. Ez az utazás erősen kifejlesztette a nemes grófnak a régészet, ethnográfia és numizmatika iránt való hajlamát és gyűjteményét ethnográfiai és főleg numizmatikai tárgyakkal gyarapította. 1848-ban festészeti tanulmányra ment Olaszországba és csak 1854-ben tért haza. 1868-ban Győr vármegye főispánja lett. Többször részesült királyi kitüntetésben.
Viczay Mihály.
Viczay Mihály (gróf), az előbbinek nagyapja, szül. Héderváron, 1756-ban, meghalt 1831-ben. Előszeretettel foglalkozott archeologiával és numizmatikával és gazdag érem- és régiséggyűjteménye volt. Hédervári múzeuma az ország legszebb magángyűjteménye lett, melyet külföldi tudósok is meglátogattak. 1826-ban már 11.432 görög, 13.411 római pénz és érem, közöttük 1243 aranyérem 208volt a gyűjteményében. Erről a múzeumról olasz tudósok is írtak, így a többek között a milanói Caroin, »Musei Hedervariani in Hungaria numorum descriptio« czímen és Sestini D. három értekezésében.
Wurda József.
Wurda József, előbb dalműénekes, később színházigazgató, szül. Győrött, 1807-ben. Előbb mint tenorista szerzett magának hírnevet, később pedig Hamburgban a városi színház igazgatója lett, mely intézetnek tíz éven át volt a vezetője. Mint zeneszerző több sikerült dallal lépett a nyilvánosság elé. 1858 óta, Hamburg legkeresettebb énektanára volt.
Zanathy Bódog.
Zanathy Bódog Lajos, benczés pap-tanár, szül. Győrött, 1848-ban. 1874-ben Esztergomban, 1875-ben Győrött, 1881-től Kőszegen gimnáziumi tanár és az utóbbi helyen házgondnok. Munkája: Magyar-latin szótár Schultz-Kiss latin gyakorló könyvéhez. Győr, 1880.
Zoltán Vilmos.
Zoltán Vilmos, író és műfordító, született 1869-ben. Középiskolai tanulmányait a pécsi cziszterczita-főgimnáziumban végezte, jogot a pécsi jogakadémián hallgatott. Már jogászkora óta költeményeket közöl a fővárosi és vidéki lapokban, valamint műfordításokat a német, franczia, olasz, angol, latin és görög költők műveiből. Több dalát megzenésítették. 1893-ban munkatársa, majd felelős szerkesztője lett a »Győri Közlöny«-nek, ennek a »Győri Hírlap«-ba való beolvadása óta pedig főmunkatársa ez utóbbi napilapnak. 1893-ban a vármegye szolgálatába lépett, levéltárosi oklevelet szerzett és 1906-ig Győrvármegye levéltárosa volt. Ekkor Budapestre költözött s azóta kizárólag az irodalomnak él. Több éven át szerkesztője volt az »Egyetemes Könyvtár«-nak, mely vállalat keretében több műve látott napvilágot. A vármegye gazdag levéltári anyagából sokat feldolgozott s tárczák alakjában közreadta a »Budapesti Hírlap«-ban és egyéb lapokban. Behatóan foglalkozott a botanikával is és megírta Győr flóráját. A tanulóifjúság számára közrebocsátotta a »Bánk bán« és a »Zrinyiász« jegyzetes kiadását. Mint hírlapíró a publiczisztika, továbbá a műbírálat terén is működik. Munkatársa több napilapnak és a szépirodalmi lapoknak. A monografia jelen kötetébe ő írta Győr város leírását és Osváth Gyulával együtt az Irodalom, Tudomány és Művészet czímű fejezetet.
Munkái: Az én dalaim. Költemények. Pécs, 1902. - Dalok a gyöngyvirágról. Költemények. Győr, 1895. - Szabina. Verses történeti színmű. Győr, 1900. - Britannicus; (Racine.), Galotti Emilia, (Lessing.), Fedora (Sardou), Szeszély, (Musset.), Keresztelő János. (Sudermann.), drámafordítások. - Kölcsey bírálata Berzsenyi Dániel verseiről. Irodalomtörténeti tanulmány. Győr, 1898. - Győr viránya. Vázlatok Győr növényvilága köréből. Győr, l904.
Források: Szinnyei József: »M. írók élete és munkái«. - Szinnyei József és Szinnyei József dr.: »M. orsz. term. tud. és mathematikai könyvészete.« - Veszprémi: »Suc. Med. Hung. Biogr.« - Veszprémi István és Horányi Elek: »Memoria és Nova memoria«. - Horányi Elek: »Memoria Hungarorum és Nova memoria«. - Dánielik József: »M. írók«. - Danielik és Ferenczy: »M. írók«. - Zelliger: »Esztergomi írók«. »Egyházi írók«. - Beöthy: »Képes irod. tört«. - Toldi Ferencz: »M. irod. tört«. - Petrik Géza: »M. orsz. bibliografiája«. - Kiszlingstein Sándor: »M. könyvészet«. - Bod Péter: »M. Athenas«. - Török János: »Sz. István Társ. egyet. encziklopédiája«. - Katona: »Hist. Crit.«. - György Aladár: »M. orsz. köz- és magánkönyvtárai«. - Sághy József: »M. zenészeti Lex.«. - Zoványi Jenő: »Tanulm. a prot. egyh. és irod. tört.-ből«. - Ballagi Aladár: »A m. könyvnyomdászat tört.«. - Szana Tamás: »Művészet.« »Magy. művészet.« »Száz év a m. művészet történetéből.« - Szalády Antal: »A m. hírlapirod. statisztikája«. - K. Lippich Elek: »Művészetek könyvtára«. - Id. Ábrányi Kornél: »M. zene a XIX. sz.-ban«. - Fehér Ipoly »Győr megye és város leírása.« - Pallas Nagy Lexikona. - A M. Tud. Akad. Almanachja. - Orsz. gy. almanach. - A bpesti orvosegylet évkönyve. - Zoltán Vilmos kézirati jegyzetei. - Magánértesítések.

Gróf Széchenyi Miklós győri püspök.

« Törvénykezés. Irta Gaár Vilmos dr. KEZDŐLAP

Győr vármegye

Tartalomjegyzék

Közoktatásügy. Irta Tell Anasztáz dr. »