« HEVES VÁRMEGYE GAZDASÁGI VISZONYAI. KEZDŐLAP

Heves vármegye

Tartalomjegyzék

TÖRVÉNYKEZÉS. Irta Csutorás László dr. »

271KÖZEGÉSZSÉGÜGY.
Irta Turtsányi Gyula dr. A parádi gyógyfürdő ismertetése. Bréhm János dr. adataiból
A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. megalkotásáig hazánkban és így e vármegyében is, vajmi kevés gondot fordítottak a közegészségügy megoldására, gondozására, illetőleg fejlesztésére. Csakis ettől az időponttól kezdve történtek országszerte közegészségügyi intézkedések. Azok a veszedelmes betegülések és járványok, melyek hazánkat a multban érintették, e vármegyét sem kímélték meg. Az országszerte dúló veszélyes járványok - az ázsiai kolera, pestis - e vármegyéből is számos áldozatot követeltek. II. Rákóczi Ferencz szabadságharczát is a hadseregében dúló pestis bénította meg és sokat szenvedett hazánkra végzetes lefolyásúvá tette. A fejedelem tarnaörsi nagy táborát majdnem teljesen megsemmisítette; ott veszett el generálisainak legvitézebbje: a vakmerő Vak Bottyán János is.
Kolera-járvány.
A százados tétlenségből az 1892-93. évi országos kolera-járvány ébresztette fel a legfelsőbb hatóság intéző köreit. Az akkori belügyminiszter vaskézzel és akarattal vette fel a harczot a hazánkat fenyegető vész ellen. Nagy kitartással és erős fegyelemmel sikerült is az országban az ázsiai rém hatását szűk mederbe terelni s pusztítását a legkisebb méretre leszállítani. E vármegyében a tiszamenti községekben 1893 augusztus hó első napjaiban észlelték az első koleraeseteket. Az éjszaki vármegyékben dúló bajt Heves vármegyébe a faúsztatással foglalkozó rusznyák lakosság hurczolta be. A rusznyákok közül sokan tutajozás közben haltak el s hulláikat a Tiszába vetették. A beteg tutajosok a vármegye tiszamenti községeiben kikötöttek s a hol tanyát ütöttek, a baj mindenütt fellépett. A tiszafüredi járásban Tiszafüred, Örvény, Nagyiván, Poroszló, Sarud, Tiszanána, Kisköre, a hevesi járásban Pély és Tarnaméra községeket fertőzték meg. S míg egyes községekben csak egy-két esetre szorítkozott a baj, addig Sarud községben - a község lakosságához képest - aránylag nagy terjedelmet öltött. Megbetegedett összesen 151 egyén, meghalt 58, gyógyult 93. Halálozási százalék 37.74%, gyógyulási 61.59%. A fertőzött községek lakosainak száma 28.083 volt. Ezer lakosra 5.37 betegülés jutott. Sarud lakossága 2804 volt; megbetegedett 81 egyén. 100 lakosra 2.9 betegülés jut. Meghalt 23. A község 340 háza közül fertőzve volt 63: azaz 18,56%.
A tudomány s a mai ismeretek keretébe teljesen beillettek az akkori óvóintézkedések. A legfertőzöttebb községet - Sarudot - zár alá vették s a baj elfojtására kiadott belügyminiszteri körrendeletet teljes egészében és minden irányban végrehajtották. Csakis e szigorú óvóintézkedéseknek tulajdonítható, hogy a baj - a mult járványokhoz képest - kis területre szorítkozott s aránylag kevés áldozatot követelt.
Kedvező egészségi viszonyok.
Heves vármegye lakossága színmagyar s aránylag jómódú. Lakóházaik, udvaraik eléggé tiszták. Élelmezési viszonyai jók. Kereset mindenütt akad, s az utóbbi évek szocziális mozgalmai megélhetését minden tekintetben biztosították. Az eléggé jó életmóddal okozati összefüggésben áll, hogy a vármegyében a születési arányszám igen magas; sok helyütt: 44-46. A halálozási arányszám azonban szintén oly magas, hogy a szaporodási arányszám átlag véve: közepes. A halálozási arányszám magas voltát az óriási gyermekhalandóság okozza. Igen sok gyermek hal el egy éven belül. S e nagy halandóság oka nem 272az időnként föllépő s gyermekpusztító járványoknak, hanem évről-évre a gyermekek között tömegesen előforduló gyomor- és bélhurutnak rovására irandó.
Tüdővész.
Tapasztalat bizonyítja, hogy a földmíves-osztály gyermekeit nem gondozza eléggé. Régi, százados, elavult szokásoknak hódol s az orvosi segélyt csakis végső esetben veszi igénybe. A nép életmódja - különösen a fiatalságé - olyan, hogy egészségére határozottan nagy mértékben káros. A szertelen szesz- és pálinka-ivás, a kocsmázás és duhajkodás már kora ifjúságában erősen megtámadja szervezetét s ellentálló erejét csökkenti. Ennek tulajdonítható, hogy a tüdővész, különösen a földmíves- és iparos-osztály körében, évről-évre nagy pusztítást visz végbe s tekintettel a jelenlegi viszonyokra, a baj napról-napra több áldozatot követel. Mindaddig, míg az államhatalom teljes erélylyel, tekintélyes áldozattal, a társadalommal karöltve, nem egyesül a baj leküzdésére, addig a tüdővész pusztításának még szórványosan sem vethető gát.
Kórházak.
Heves vármegyében a két rendezett tanácsú városban a szeretet több maradandó becsű intézetet emelt az emberiség szenvedéseinek enyhítésére. Egerben a betegápolással foglalkozó magyarországi irgalmasrend a régi s a mai kor igényeinek egyáltalában nem megfelelő kórház helyett, egy teljesen új, modern kórházat emelt. Korridor-pavillon rendszerben épült a férfi elmebetegosztály, valamint a közönséges betegek osztálya. A néhány száz ágygyal fölszerelt két hatalmas épületet központi fűtéssel, szellőztetéssel, vízvezetékkel, fürdőkkel s a kórtermeket, folyosókat hézagmentes burkolattal látták el. Teljesen külön osztály van a fertőző, ragályos bajok részére. A kórház berendezése a legmesszebbmenő igényeknek s kívánalmaknak is megfelel. A rend ezidőszerinti magyarországi kormányzója: Thuróczy Kornél s az egri rendház ezidei perjele: Stészel Sándor nevéhez fűződik a korszakotalkotó alkotás. Fáradhatlan ügybuzgalmuk, tevékenységük s emberszeretetük tette lehetővé, hogy a vármegye székvárosában - több mint hétszázezer korona költséggel - ilyen monumentális mű épülhetett, a szenvedő emberiség kínjainak enyhítésére.
Egerben a női közönséges betegek, valamint elmebetegek fölvételére szolgál az úgynevezett Női alapítványi kórház, mely az irgalmasrend kórházához hasonlóan magánkórházjellegű. Az épületek, a berendezés stb. egyáltalában nem felelnek meg a mai modern hygiénia követelményeinek. Remélhető, hogy a mai női kórház helyett rövid idő alatt egy modern kórház fog épülni.
Gyöngyös r. t. városban 1838-ban, magánosok alapítványaiból alapított egy kisebbszerű, 6 ágygyal felszerelt kórházat a halhatatlan emlékezetű Vezekényi (Horner) István dr. városi orvos. Határtalan ügybuzgóságának, munkaképességének s önzetlen tevékenységének köszönhető, hogy kisded kórháza egyre tovább fejlődött, s a mikor a sok fárasztó munka 1887-ben a közpályáról visszavonulni készteti, már akkor hatalmas alkotást hagyott örökségül méltó utódjának, Koller János dr. jelenlegi igazgató-főorvosnak. Bámulatra méltó az a kitartás, ügyszeretet, szakértelem, melylyel Koller János dr. dicső elődjének munkáját folytatta s befejezte. A gyöngyösi alapítványi nyilvános közkórház, mely 1838-ban, vagyis 70 év előtt 6 ágygyal kezdette szerény működését, ma 600 felszerelt ágyat bocsát a szenvedő emberiség szolgálatára. A közönséges betegek fogadására szolgál 13 kórterem, 200 ágygyal; a női elmeosztályon van 10 kórterem 200 ágygyal. Fertőző betegek elkülönítésére 2 kórterem: 20 ágy. Férfi elmeosztály: 15 kórterem: 200 ágygyal. Korridor-pavillon-rendszerben épült emeletes épületek, ezenkívül a sok melléképület, a segédorvosi, ápoló- és szolgaszemélyzet lakásai, a tiszti személyzet épülete stb. fényes tanúbizonyságai annak, hogy kitartó szorgalommal még a mai anyagias korban is maradandó értékűt lehet alkotni. A közkórház alapkövét Vezekényi István dr., a nemes emberbarát tette le s erre maradandó művet emelt Koller János dr., kiknek neve kitörölhetlen betűkkel lesz bevésve a vármegye történetébe.
Meleg források.
Megemlítésre méltó még a vármegye székvárosának úgynevezett kincsei, a közömbös hévvíz jellegű források. A török hódoltság idejében a források nagy részét elfoglalták és török jellegű, íves, szilárd épületet emeltek föléjük. Az egykori egymedenczés fürdőhelyiséget a török hódoltság után több részre osztották. A fürdő, valamint a hozzá tartozó szabad uszoda, ez idő szerint az egri érsekség tulajdona.
273PARÁD GYÓGYFÜRDŐ.
Fekvése.
Heves vármegye északnyugati részén fekszik, 200 méter magasságban a tenger színe fölött, az éjszaki szélesség 47°53'-48°,és a keleti hosszúság 37°451'-38°12' között, a mátrai vasútvonal Parád nevű állomásától 1/4 órányira, a Mátra hegység parádi völgyének keleti bejáratánál.
A gyógyhelyet lombos tölgy- és bükkfaerdők környezik, éjszakról a Fehérkő és Jámbor hegy védi a zord éjszaki szelektől, dél felől a Mátra hegységnek félkör alakban elvonuló láncza veszi körül.
A fürdővel szemközt, a parkon átvonuló Tarna patak jobb oldalán, százados tölgyekkel borított fennsíkon áll a tulajdonos, gróf Károlyi Mihály kastélya, honnan a 6000 hold kiterjedésű egész vadaskert belátható, melynek hajlataiban, árnyas szakadékaiban és völgyeiben mérföldekre terjedő sétaútak vezetnek.
A Mátra legmagasabb pontja az 1010 méter magas Kékes, melynek fennsíkján a magyar turista-egyesület Mátra osztálya 20 méter magas messzelátótornyot emeltetett; innen és a tőle keletre fekvő Saskő szikláról gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre: kelet- és délfelé az Alföld végtelen rónaságára, éjszak- és nyugatfelé Gömör, Zólyom és Nógrád vármegyék hegycsoportjaira; a távolban pedig a Kárpátok bérczei alkotják a hátteret.
Éghajlat.
Parádot mindenütt a középhegység lomberdő-borította barátságos zöldje környezi. Éghajlata tehát enyhe hegyvidéki, mérsékelten meleg légkörrel, a nyári hónapokban 742.2 milliméter közép légnyomással, és májustól szeptemberig +19°C. középhőmérséklette. Légköre rohamos hőváltozásoknak nincs kitéve, teljesen pormentes és a zord éjszaki szelektől védett. A légáramlat nyugatról kelet felé halad, de ezt is a környező magaslatok erejében meggyöngítik.
Története.
A parádi gyógyfürdő alapját 1778-ban egy társaságtól alapított timsóbánya vetette meg, mely működését 1812-ben a timsó főzéséhez szükséges fa drágasága miatt kénytelen volt beszüntetni.
A bányában dolgozó munkások közül néhányan, a kik bőrkiütésekben, alszárfekélyekben szenvedtek, mintegy ösztönszerűleg kísérelték meg az aknákban meggyűlt vizet szenvedéseik enyhítésére fölhasználni, s midőn annak jó hatását tapasztalták, a víz gyógyerejének híre csakhamar elterjedt a környéken. Alig telt el néhány év, s már nemcsak a közeli falvakból, hanem a távolabb eső vidékekről is kezdtek ideseregleni a betegek, úgy hogy 1798-ban, midőn Kitaibelt, a budapesti egyetemen a vegytani tanszék mellett alkalmazott adjunktust az ország ásványvizeinek tanulmányozásával bízták meg s ő e czélból a Mátra vidékét is fölkereste, itt már néhány lakószobát és fürdőkádat talált. Ő volt az első, a ki a parádi ásványvizeket vegyelemezte, és tapasztalatait a "Literarischer Anzeiger für Ungarn" czímű folyóirat 1799. évi február és márczius havi füzeteiben közölte.
Ez időben a fürdőnek még nem volt állandó orvosa, s a betegeket az egri és gyöngyösi orvosok látták el a szükséges tanácsokkal. Közülök különösen Doszlern Károly megyei főorvos és Keszlerffy János hevesmegyei sebész érdemelnek említést. Az első, 1813-ban, a "Literarischer Anzeiger für Ungarn" május havi füzetében tette közzé tapasztalatait, az utóbbi pedig kéziratban hagyta hátra tanulmányait a timsós-vasas vizek gyógyító hatásáról.
A fürdővendégek szaporodásával történtek ugyan némi bővítések és javítások, de korántsem olyanok, mint a milyent a fürdő kiváló gyógyhatása megkívánta volna; míg végre Ullmann Móricz és Kaan Samu, kik a herczeg Grassalkovics-féle debrői uradalommal együtt Parád fürdőnek is zálogbirtokosai 274lettek, áldozatot nem kímélve, 1827-ben az égvényes-kénes forrásnál, Cseviczénél, 1829-ben pedig a timsós-fürdőnél építettek fürdő- és lakóházakat, a fürdő vezetését egy uradalmi tisztviselőre bízták, a források fölé pavillonokat emeltek, azok környékét fasorokkal övezték és minden irányban gondoskodtak a fürdővendégek kényelméről. A gyógyvizeket újból vegyelemeztették Meiszner akkori híres bécsi vegyészszel, és rendes fürdőorvost alkalmaztak. Ily nagyméretű átalakításokkal Parádot Magyarország elsőrangú fürdői közé emelték. Ennyi áldozat meg is hozta gyümölcsét, a mennyiben a fürdő virágzásnak indult, s oly látogatottságnak örvendett, a minővel abban az időben csak kevés fürdő dicsekedhetett. A fürdőnek e fényes korszaka a negyvenes évekig tartott, a midőn ismét hanyatlani kezdett, a minek oka az akkori fürdőorvos, Erdey Pál véleménye szerint abban rejlett, hogy a betegek nem találták meg a szükséges nyugalmat, s a szórakozás végett összesereglett vendégek egy töredékének szilaj mulatozása elriasztotta onnan az üdülni, gyógyulni vágyó betegeket.
Az ötvenes évek elején a látogatottság ismét növekedett, a mi arra indította a fürdő tulajdonosát, gróf Károlyi Györgyöt, hogy 1854. évben a vendégek befogadására új vendégházat emeltetett s a fürdőt állandó gyógyszertárral látta el. 1857-ben a vastimsós ásványvizeket Kletzinszky Vincze bécsi vegyész újból elemezte, 1861-ben pedig Felletár Emil, országos vegyészt bízták meg a Csevicze égvényes-kénes forrás elemzésével; ugyancsak ez évben szaporították a fürdőszobák számát s 1865-ben a fürdővíz összegyűjtésére nagy térfogatú vízmedencze készült, a fürdő alatti völgyrészt pedig parkírozták. 1868-ban a fürdőnél postaállomást nyitottak, s a megyei hatóság mérsékelt gyógy- és zenedíj szedését engedélyezte.
1870-71-ben egy 28 lakószobás díszes vendégházat emeltek, a fürdőszobák számát ismét 14-el szaporították és társalgó-termet rendeztek be. 1881-ben a Csevicze-forrás mellett lévő fürdőházat lebontották s most helyét a gyönyörű park közepén özv. gróf Károlyi Györgyné rennaissance-stílben épült Sasvár nevű kastélya foglalja el, mely Ybl Miklós remeke.
1882-83-ban Parád akkori tulajdonosa: gróf Károlyi Gyula a fürdőtelep mögötti kopár hegyet, mely a községi lakosok tulajdona volt, kisajátította, befásította és sétaútakkal látta el. Ugyanez évben a vastimsós forrásokat és a Clarisse vasas savanyúvíz-forrást Lengyel Béla dr. budapesti egyetemi tanár vegyelemezte. 1884-ben a fürdőt meteorológiai eszközökkel látták el, s az alsó park nyugati végén tejcsarnokot nyitottak.
A gyógyfürdő fejlődésének nagy lendületet adott az 1887-ben a forgalomnak átadott mátrai vasút, melynek egyik állomása Parád lett; ezáltal nemcsak a kocsin való hosszas és fárasztó utazás szünt meg, hanem Parád minden irányból könnyen fölkereshető gyógyhelylyé is vált.
Midőn 1891. évben a fürdő gróf Károlyi Tibor kezeibe került, mint a fürdő rendelkező gondnoka, átlátta azt, hogy Parád csak úgy foglalhatja el azt a helyet a hazai fürdők sorában, mely forrásainak kiváló gyógyhatásánál fogva méltán megilleti, ha azt az európai igényeknek minden tekintetben kielégítő berendezéssel látják el: ezért elhatározta a fürdő teljes átalakítását.
Legelső sorban kisajátította a fürdőtelepen szétszórva fekvő s a gyógyfürdő fejlődését gátló rozzant magánépületeket, ezeket lerontatta s helyökre nagyszerű szállodákat építtetett. 1892-ben épült egy díszes vendéglő, melyet födött sétány köt össze az Ybl-szállóval és a fürdőépülettel és ezenkívül új olvasó-termet rendeztek be. 1893-ban készült el a nagyszabású Erzsébet-szálló, a Juliette-lak, Turista-ház, a hidegvíz-gyógyintézet; az egész fürdőtelepet vízvezetékkel és csatornákkal látták el és postát és távírót is nyitottak.
Ilyen változásokon ment át rövid néhány év alatt a gyógyhely. A régi fürdő nincs többé; helyét új, a modern igényeket mindenben kielégítő gyógytelep foglalja el, méltó helyet követelve magának Magyarország elsőrendű fürdői között.
Ásványvizei.
Ebben az alig 9 kilométer hosszú völgyben, három, vegyi összetételre egymástól teljesen elütő gyógyforrás fakad. A völgy keleti nyílásánál találjuk a timsós-vasas vizeket. Parád falutól délre ered a vasas savanyúvíz: a Clarisse. A völgy nyugati végénél, az úgynevezett Csevicze-völgyben, az égvényes-kénes savanyúvíz, a Csevicze fakad. Mindezekhez járul még a teljesen berendezett hidegvíz-gyógyintézet.
A timsós-vasas víz.
A parádi timsós-vasas vizek a fürdőtelep éjszaki oldalán fekvő úgynevezett "Fehérkő" hegyből erednek, mely mállott zöldkő-trachitból áll, s benne ezüst 275tartalmú tetraédrit, sphalerit, pyrit és chalcopyrit fordulnak elő. Hauer bécsi geológus elemzése szerint a kőzet a következő alkotórészeket tartalmazza:
Kovasav53.68
Timföld17.42
Vasoxydul5.92
Mészföld6.15
Magnézia2.71
Káli0.28
Nátron3.88
Vaskéneg1.20
Szénsav és víz 8.06
99.30
A kőzetnek levegővel érintkező felülete mállásnak indul, élenyülésnek van alávetve, s midőn a légköri csapadék erre hull, kilúgozza az alkotórészeket. Az ily módon telített víz összegyűjtetvén, adja az úgynevezett fürdővizet.
A légköri csapadék egy része behatol a kőzetnek mélyebben fekvő rétegeibe, itt oldja fel az ásványi részeket, hogy azután vagy a tárnák és aknák falairól lecsöpögve szolgáltassa az ú. n. aknalúgot; vagy pedig forrás alakjában törve elő, mint Ilonavölgyi vastimsós lúg jőjjön napfényre.
Eredésük különfélesége szerint tehát eme gyógyvizek, habár vegytartalmuk ugyanaz is, de az alkatrészek mennyisége, a szerint, a mint a kőzet felületéről, vagy annak mélyéből erednek, különböző lesz, s ezért az osztályozásnál megkülönböztetjük az úgynevezett: fürdővizet, az Ilona-forrást, a természetes vastimsós lúgot és a vastimsós aknalúgot.
A fürdővíz a Fehérkő-hegy kopár felületén szétmállott kőzetnek az esővíz által eszközölt kilúgozásából ered, s az ily módon keletkezett ásványvizet két, a hegy déli lejtőjébe vájt medenczében fogják föl. A medenczék közül a felső magába a zöldkő-trachit-kőzetbe van vájva s ürtartalma 3000 köbméter; ebből az ásványvizet facsatornákban, a fürdőház mögött levő, betonnal és czementtel kifalazott alsó medenczébe vezetik, melynek ürtartalma 2000.
Az Ilona-forrás, vagy természetes vastimsós lúg az Ilona-völgynek egyik keleti zúgában, az ú. n. Hagymás-telepen fakad, a felületen szétmállott, kopár zöldkő-trachit sziklatömbök aljában. A forrás mélysége 4 m., átmérője 6 m., vízmennyisége a legnagyobb szárazságban sem mutat jelentékeny csökkenést.
Az aknalúg a Fehérkő-hegynek két, a múlt század végén timsó-gyártás czéljából vájt, de most már elhagyott aknájából ered, a melynek falairól az ásványvíz állandóan csepeg.
Vegyi elemezése.
Lengyel Béla dr., a budapesti királyi magyar tudományos egyetemen a vegytan nyilvános rendes tanára, az 1883. évben eszközölt analízis alapján a következő alkotórészeket találta a timsós-vasas ásványvizekben:
a) Egyes alkotórészek.
FürdővízIlona forrásAknalúg
Egy literben
gramm
egyenérték
%
egy literben
gramm
egyenérték
%
Vas Fe2 VI1/4 részb.
ugyanazon
alkatrészeket
tartalmazza,
a melyek
az aknalúgban
vannak
kimutatva.
0.3092025.510.9875632.65
Vas Fe2 IV0.007610.620.215047.20
Alumínium Al0.1524625.730.4872032.88
Mangan Mn0.003470.310.109943.71
Réz Cu0.003170.230.056811.66
Calcium Ca0.3214237.120.2613012.13
Magnesium Mg0-044648.600.114168.84
Kalium K0.008720.510.002600.06
Natrium Na0.013671.370.021080.85
Lithium Linyomok-0.000230.02
Kötött kénsav SO42.6047299.806.8468199.67
Chlor Cl0.003810.200.016390.33
Arsentrioxyd As2O3nyomok-0.00150-
Kovasav SiO20.06800-0.19300-
Szabad kéns. H2O40.50484-1.25846-
Összesen4.0457310.58208
A víz fajsúlya1.003481.01022
276b) Az alkotórészek szokott módon sókká kombinálva.
Egy liter vízben
fürdővízIlona forrásAknalúg
kénsavasréz CuSO4egy negyed
részben
ugyanazon
alkatrészeket
tartalmazza,
amelyek az
aknalúgban
vannak
kimutatva
0.00794 gr.0.14310 gr.
vasoxyd Fe23SO41.10429 gr.3.52718 gr.
vasoxydul Fe22SO40.02064 gr.0.58311 gr.
mangan MnSO40.01025 gr.0.30189 gr.
alumínium Al23SO40.95363 gr.3.03672 gr.
calcium CaSO41.09280 gr.0.88861 gr.
magnesium MgSO40.22317 gr.0.57097 gr.
kalium K2SO40.01940 gr.0.00594 gr.
natrium Na2SO40.03455 gr.0.03250 gr.
lithium Li2SO4nyomok0.00194 gr.
Chlornatrium NaCl0.00622 gr.0.2716 gr.
Arsentrioxyd As2O3nyomok0.00150 gr.
Kovasav SiO20.06800 gr.0.19300 gr.
Szabad kénsav H2SO40.50484 gr.1.25846 gr.
Összesen4.04573 gr.10.57208 gr.
A víz fajsúlya1.00348 gr.1.01022 gr.
Gyógyító hatása.
A parádi vas-timsós ásványvizek tehát vegyialkatuk szerencsés összetételénél fogva nemcsak az étvágyat fokozzák és az erőt gyarapítják, hanem azonkívül dezinficziáló hatást is fejtenek ki oly módon, hogy a gyomorban és a belekben az erjedéseket megszüntetik és az erjesztő gombákat tönkre teszik; timsó-tartalmuknál fogva pedig mind a bőrre, mind a nyálkahártyára összehúzólag hatnak, s ezáltal a szervezetet gyöngítő kóros nedvkiválasztásokat csökkentik.
A vas-timsós ásványvizeket részint fürdők alakjában alkalmazzák, részint belsőleg használják, vagy pedig borogatások, irrigácziók és öblítések alakjában. Belső adagolásukat sikerrel alkalmazzák a gyomorhurut mindazon eseteiben, melyek rendellenes beidegzésen alapulnak, vagy hiányos anyagcseréből származnak; a bélrendszer azon betegségeiben, melyek idült hasmenéssel vannak összekötve, mint azt a gyermekek idült gyomor- és bélhurutjánál találjuk; vagy oly hasmenéseknél, melyek kizárólag tejtáplálkozás mellett fordulnak elő, vagy a hol a hasmenés oka a bél nyálkahártyájának érzékenységében van. Ez esetekben e vizek belső adagolása mellett a hasmenés eláll és a táplálkozás javul.
Jótékony hatásúnak bizonyul felnőttek idült gyomor- és bélhurutjánál is, ha hasmenéssel jár; gyomorfekélynél a víz összehúzó és dezinficziáló hatása lényegesen előmozdítja a gyógyulást, megfelelő életrenddel összekötve. Elgyengülés esetén, kimerítő betegségek után, továbbá váltóláz okozta senyves állapotoknál. A vér rendellenes összetételén alapuló betegségeknél (sápkór, vérszegénység.) Fürdők alakjában alkalmazva kitünő sikerrel használják a női bajoknál. Az öblítések igen jó hatással vannak a gyermekek aphthosus szájbántalmainál, a garat és a mandulák lobos megbetegedéseinél. Káros hatású azonban a fürdés és az ásványvíz belső használata gutaütésre való hajlamnál, lázzal járó megbetegedéseknél, szívbajnál, májbajnál és tüdővésznél.
Égvényes kénes savanyú víz.
A parádi völgy nyugati végén, az úgynevezett Csevicze-völgyben, a Széchenyi-hegy tövében s az üveggyár felől jövő pataknak bal partjától mintegy 16 méternyire, quarcz-conglomerát alól bugyog az egész világon egyedül álló égvényes-kénes savanyúvíz, a Csevicze. A forrás medre egy 70 czentiméter átmérőjű, ferde tölcséralakú quarcz-coglomerátba vált nyílás.
A Széchényi-hegy kőzete Rhyolit, melyet egy meglehetősen vízhatlan agyagpala vesz körül, e fölött homok- és kavicsképlet van, s a legfelsőbb rétege nyirok. Az erősen mállásnak indult Rhyolit szolgáltathatja a rajta áthaladó víznek a kilúgozható részeket; itt találkozik a víz a kitóduló szénsavval, a kén- és chlorhegyekkel, itt veszi föl a földpátok bomlási terményeit s ezekkel társulva bugygyan fel. A forrást oszlopokon nyugvó tetőzet borította, melynek helyébe 1892-ben díszes pavillon épült; a forrás déli oldalához van építve a töltögető helyiség. A forrás naponta 1300-2000 liter vizet szolgáltat.
277Vegyi összetétele.
A parádi égvényes-kénes savanyúvíz Felletár Emil dr. országos vegyésznek 1861. évben eszközölt vegyelemzése szerint tartalmaz:
a) Egyes alkotórészek.
Egy kilogram
vízben
Egyenérték
%
Na 0.4887 gr63.9
K0.0421 "3.2
Ca0.1401 "21.1
Mg0.0457 "11.5
Fe0.0008 "0.1
Mn0.0018 "0.2
Al0.0003 "0.1
Cl0.0100 "0.8
SiO40.0450 "2.7
SiO20.0123 "1.2
H2S0.0149 "2.6
Org. anyagok0.0085 "-
HCO30.9551 "96.5
CO22.2594 "154.4
Összesen5.0247 gr.
A víz fajsúlya1.002663
b) Az alkotórészek szokásos módon sókká kombinálva.
Egy kilogram
vízben
Kénsavas kali0.08184 gr.
Chlorkalium0.01014 "
Chlornatrium0.00842 "
Kétszénsavas natron1.58311 "
" mész0.50453 "
" magnesia0.24587 "
" vasélecs0.00230 "
" manganélecs0.00518 "
Kovasav0.01230 "
Timföld0.00053 "
Szerves anyagok0.00850 "
Összesen2.46272 "
Tökéletesen szab. szénsav2.25936 "
Kénköneg0.01487 "
Összesen4.73695 gr.
Tartalmaz még megmérhetetlen nyomokban: alkénsavas sót és kénfémet, továbbá csekély mennyiségben kőolajt is.
c) Az illó alkotórészek a forrás hőfokára és rendes légnyomásra kiszámítva.
A kétszénsavas sókban félig kötött szénsav 1000 cm. vízben 375.699 cmt.
Szabad szénsav 1000 cm. vízben 1203.882 "
Kénhydrogen gáz 1000 ctm. vízben 10.258 "
Alkalmazása.
E víz a tapasztalat bizonysága szerint a következő bajoknál alkalmazható sikerrel: a gyomor és belek mindazon hurutos bántalmainál, melyek bővebb nyákelválasztással vannak összekötve s az izomzat elgyöngülésével, petyhüdtségével járnak; egy epe-elválasztás rendellenességeinél; a légző szervek mindazon bántalmainál, melyek következtében az idült hurut következtében helybeli hiányos táplálkozási viszonyok állottak elő, s a hol e táplálkozási zavar vérbőség előidézésével megszüntethető; így nevezetesen légcsőhurut eseteiben az izgatottság és szárazság érzetét megszünteti; a gége krónikus hurutjánál az ál- és a valódi hangszálakban észlelhető duzzanat, valamint a pírral összekötött rekedtség csökken; tüdővészeseknél a kiköpést előmozdítja, a köhögési ingert nagy mértékben csökkenti, úgy hogy Irsai egyetemi magántanár megjegyzése szerint kórházi tüdőbetegei nem tudják eléggé dícsérni a parádi vízzel eszközölt belégzések enyhítő hatását; ozaenánál a mosások és öblögetések szintén feltünő javulást okoznak, a bűzt megszüntetik s a pörkképződést meggátolják.
Földes-vasas savanyúvíz.
Parád községtől délre, a Kékes alatt elterülő fennsíkon fekszik az Óhuta nevű telep, melytől keletre, szűk völgyben, tölgy- és bükk-erdővel borított hegyoldalak által körülvéve, agyagréteggel vastagon borított hegynek nyugati oldalán fakad a Clarisse nevű földes vasas savanyúvíz-forrás. A forrást 1883-ban zárt mederbe foglalták, befödték és égetett agyagcsöveken a völgynek kedvezőbb fekvésű pontjára vezették le.
Lengyel Béla dr. budapesti egyetemi ny. r. tanárnak 1883. évben eszközölt analízise alapján a parádi Clarisse-forrás tartalmaz:
a) Egyes alkotórészek.
Egy literbenEgyenérték
százalékban
Vas0.01761 gr.4.22100
Calcium0.19810 "66.56  
Magnesium0.02593 "14.52  
Kalium0.00488 "0.83  
Natrium0.04022 "11.75  
Lithium0.00221 "2.12  
278Kénsav SO4S-0.00843
O4-0.01691
0.02534 "3.54  
Phosphorsav PO4P-0.00062
O4-0.0063
0.00126 "0.13  
Szénsav CO3C-0.08553
O3-0.34233
0.42786 "95.79  
Chlor0.00288 "0.54  
Kovasav S1O2S1-0.02299
O2-0.02629
0.04928 "  
Összesen0.79555 gr   
Szabad és félig kötött szénsav
azaz 1127 ctm.
2.25449 "   
b) Az alkotórészek szokásos módon sókká alakítva.
Egy literben
Szénsavas natrium Na2CO30.08842 gr
Szénsavas kalium K2CO30.00862 "
Szénsavas lithium Li2CO30.01775 "
Szénsavas calcium CaCO30.46833 "
Szénsavas magnesium MgCO30.09083 "
Szénsavas vasoxydul Fe22CO30.03655 "
Kénsavas calcium CaSO40.03489 "
Phosphorsavas calcium Ca3PO30.00207 "
Chlornatrium NaCl0.00481 "
Kovasav SiO20.04928 "
Összesen0.79555 gr.
Szabad és félig kötött szénsav azaz 1127 ctm.2.25449 "
A parádi Clarisse-forrás javalva van: vérszegénységnél, ha az súlyos betegségeket követő elgyöngülés eredménye, vagy a vér rendellenes összetételén alapul; ideggyöngeségeknél, ha ennek alapja vérszegénység; sápkór eseteiben; a csontképződés rendellenességeinél, mint az angolkór és csontlágyulás eseteiben.
Fürdő-berendezés.
A fürdőtelep középpontja a gyógyudvar, melynek keleti részét a gyógyhely legrégibb épülete, a Fürdőépület foglalja el; ennek keleti szárnya emeletes, éjszaki része földszintes, egy tágas csarnokkal, melyben a tekeasztal áll és az olvasóteremmel van összekötve. Összesen 21 lakószobája van. Földszinti részében és a vele kapcsolatos szárnyépületben vannak elhelyezve a fürdőszobák; keleti szárnyának végét az ivócsarnok és jegypénztár foglalja el.
A fürdőépülettel szemközt, a gyógyudvar nyugati oldalán az egyemeletes Ybl-szálló áll, 27 szobával. A fürdőtelep legszebb lakóháza az 1893-ban épült Erzsébet-szálló 54 tágas, fényesen és ízléssel berendezett szobával. Éjszaki része a gyógyudvarra tekint, déli homlokzata széles folyosóval és nagy erkélylyel az alatta elterülő parkra nyílik. A fürdőépület mögött fekszik, ettől keletre a földszintes Juliette-lak, 12 szobával, széles folyosóval és nagyszerű kilátással.
A parkban van elhelyezve a Molnár-villa 2 szobával, előszoba- és konyhával; a Turista-ház 6 szobával, és a Kovács-villa 5 szoba-, konyha-, cselédszoba- és előszobával. Ez utóbbival szemközt fekszik a hidegvíz-gyógyintézet.
A fürdőtelep nyugati részén emelkedik a pavillonszerűen épült vendéglő, három étkező-teremmel; déli oldalán széles veranda húzódik, melyről pompás kilátás nyílik a Mátra hegységre. A vendéglőt az Ybl-szállóval, olvasóteremmel, fürdőépülettel és a fürdőhelyiségekkel födött sétány köti össze, mely esős időben is lehetővé teszi a szabadban való tartózkodást. Ezeken kívül még több újabb szép és nagy kényelemmel berendezett épület van e telepen, mely szép fekvésével, rendezettségével, kényelmével, valóban mérsékelt áraival és kiváló gyógyhatásával évről-évre nagyobb közönséget hódít és az ország egyik legszebb és legkeresettebb fürdője lett.

A parádi Erzsébet-szálló.

A parádi erdőmesteri lak.

A parádi Palócz-villa.

A parádi vadaskert portáslaka.

« HEVES VÁRMEGYE GAZDASÁGI VISZONYAI. KEZDŐLAP

Heves vármegye

Tartalomjegyzék

TÖRVÉNYKEZÉS. Irta Csutorás László dr. »