« A KÖZOKTATÁS NYITRAVÁRMEGYÉBEN. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

A SZINÉSZET NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta Kenézy Csatár. »

263IRODALOM ÉS TUDOMÁNY.
Irta Vende Ernő
Nyitravármegye irodalmi tekintetben egyike hazánk legérdekesebb megyéinek. Itt maradtak fenn a magyar irodalomnak legrégibb és legértékesebb nyelvemlékei és az itt talált kodexek, kéziratok, ősnyomtatványok, valamint a ma is létező régi és gazdag könyvtárak arra engednek következtetni, hogy e megye valaha, hazánk kulturális fejlődésének kezdő korszakában, nagy jelentőségű színhelye lehetett a tudományos munkásságnak.
E vármegye őrizte meg számunkra nemcsak a legelső irott magyar könyvet, a legrégibb prózai és a legrégibb verses magyar legendákat, hanem az első nyomtatott magyar könyvnek, a Szent Pál apostol leveleinek magyar fordítója, Komjáthi Benedek, is e megye szülöttje. Az ellenreformáczió korában is jelentős szerepe van az irodalomnak ebben a vármegyében. Egy nyitravármegyei nyomdából került ki a protestáns hitvitázó irodalom egyik legfontosabb terméke, a Fejtegetés, melylyel Bornemisza Péter semptei lelkész, híres polemizáló, 1577-ben nyiltan megtámadta a hatalmas Telegdi Miklós pécsi püspököt, a mi által e kis nyitravármegyei nyomtatvány lett kiinduló pontja a protestantizmus és katholiczizmus azon elkeseredett irodalmi harczának, melyet csak a következő században fejezett be Pázmány Péter hatalmas Kalauza a katholiczizmus diadalával.
De Nyitravármegye nemcsak régibb, hanem ujabb irodalmunk minden korszakában is jelentős szerepet játszik. Nemzeti irodalmunk ujjászületése korában Gvadányi József szakolczai házából indul útra a "peleskei nótárius", hogy pellengérre állítsa az elnemzetietlenedett magyar nemességet; a harminczas évek nagy irodalmu bajnokai között ott találjuk az első nagy magyar szótár szerkesztőjét, Czuczor Gergelyt; a jelen korban pedig Magyarországnak legtekintélyesebb tudós és irógárdájában látjuk a szintén nyitravármegyei születésű Fraknói Vilmost.
KODEXEK.
Kodexek.
A magyar irodalomnak első összefüggő szövegü, terjedelmes nyelvemlékét dr. Ehrenfeld Adolf későbbi bécsi ügyvéd Nyitrán fedezte fel, még VI. gimnáziumi tanuló korában. Az ő nevéről nevezik Ehrenfeld-kodexnek és jelenleg is az ő tulajdonában van. Keletkezésének ideje a XV. század közepe, de mint nyelvi sajátságai mutatják, e kodex egy sokkal régibb eredetinek másolata. Tartalma: némi irások Bódog Ferenczről és társairól; ő nekik csudálatos mivelkedetekről. Azért Ferencz-legendának is nevezik. Mind 264nyelvi sajátságainál, mind szókincsénél fogva megbecsülhetetlen nyelvemlékünk.
Czech János történetiró fedezte fel a ferencziek érsekujvári kolostorában a róla elnevezett Czech-kódexet, mely egyike legdíszesebb kódexeinknek. Irta frater M. "Nadsaagos Benygna azzonnak Nyhay Kenesy paal thaarsanak o nadsaaga klastromaban waasomban. Mykorth yrnaanak kristus zyleteesenek utaana ezor oth zaaz thyzon haarom eztendoben." Kinizsi Pálné, Magyar Benigna számára 1513-ban készített imádságos könyv. Ebben van a költői lendülettel írott Szent Bernát hymnusza is. Jelenleg a kodex a tud. Akadémia tulajdona.
A Jordánszky-kodex valószinüleg a pálosok elefánti kolostorából került a rend feloszlatása után Nagy-Szombatba, később Jordánszky Elek tinnini püspök birtokába, kinek nevét ma is viseli. Jelenleg az esztergomi főszékesegyház könyvtárában van. E színes czifrázatokkal diszített kodex, az Érdi-kodex után, a legterjedelmesebb régi magyar kézirat, mely az ó- és uj-szövetséget tartalmazza. Iratásának ideje 1516-19. Leirója ismeretlen. Némelyek Báthory László pálos szerzetest tartják irójának.
Az Érsekujvári-kodexet szintén a ferencziek érsekujvári klastromában találták. E könyvnek legnagyobb részét Sövényházy Márta, domokosrendi apácza irta, a mint az a 310. lapon olvasható: iródott e könyv 1530-ban "sewenhazy soror marta keze myath". A sok evangeliomokon, szent beszédeken stb. kívül magában foglalja e könyv vallásos epikánk legszebb gyöngyét és leghíresebb verses termékét, az alexandriai Szent Katalin, több mint négyezer sornyi verses legendáját. Jelenleg az Akadémia könyvtárában őrzik.
KÖNYVNYOMTATÁS.
Könyvnyomtatás.
Nyitravármegye könyvnyomdászatunk fejlődésének első küzdelmes éveiben is részt vesz az úttörő nehéz munkában.
Tudvalevő dolog, hogy a XVI. század első magyar nyomtatványai Krakkóban Vietoris Jeromos nyomdájából kerültek ki. Krakkó volt a magyar nyomdászatnak központja, a hol mintegy húsz magyar munka látott napvilágot. Az első magyar könyvnyomtatók nagyobbrészt itt tanulták a könyvnyomtatás mesterségét, így Abádi Benedek a sárvári, Honterus János, a brassói nyomdász stb. A mint a krakkói nyomdászat veszíteni kezd jelentőségéből, egymás után keletkeznek Magyarország felvidékén a magyar nyomdák. A felvidéki nyomdák között korra nézve a legelsőt, a nyitramegyei Komjáton Huszár Gál, bujdosó iró, ref. pap, vándornyomdászaink egyik legderekabbja alapította, a ki Dudics András pécsi püspök üldözései elől Forgách Imre birtokára menekült Komjátra, hol mint lelkész és hitszónok, sok üldözés után néhány nyugalmas évet tölthetett. Itt nyomtatta Bornemisza Péter Magyar Postillájának I. kötetét 1573-ban és saját művét: A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dícséretek és imádságok. 1574. (335 levél, kótákkal, az eperjesi ev. főiskola könyvtárában.)
A második nyomda Nyitramegyében és egyszersmind a felvidéken is, Semptén létesült. E nyomdát a dunabalparti protestánsok első püspöke, a sokat zaklatott és üldözött Bornemisza Péter, a XVI. század legtermékenyebb irója, a költő Balassa Bálintnak nevelője, a hatalmas Telegdi pécsi püspöknek ellenfele alapította 1573-ban, a hol kizárólag saját munkáit nyomtatta 1579-ig.
Itt a következő munkái jelentek meg: Elseo resze az Evangeliumokból es az Epistolakból 265valo tanusagoknak, Nyomtatata Comiatin kezdetett Huszar Gal altal, vegesztetett Sempten. Mind szent havanac elseo napian enni esztendőbe 1573, I. 1574, II. 1575, III. 1578, IV. kötet, melynek folytatólagos czíme: Mellyeket a Keresztyeneknek Gyülekezetibe szoktac predikalni minden ünnep nap. Kit az Wr Jesusnak Lelke altal, az együgyü keresztyeneknek idvösseges epületyekre ira: Bornemissza Peter.
Fejtegetés. (1577.) E művét maga osztotta ki a pozsonyi országgyűlésen; ebben támadja meg először nyiltan Telegdit és így lesz e könyv kiinduló pontja a később oly hatalmas arányokat öltő nagy vallási polemiának.
Négy könyvecske a keresztyeni hitnek tudományáról. (1577.)
Ördögi kisérletekről. (1578.) E munkája, a mely miatt 3 hétig börtönbüntetést is szenvedett, visszavonásra ítéltetett.
Igen szép és szükséges predikáczio az Isten irgalmasságáról. (1578.)
Bornemisza 1579-ben Semptéről elűzetvén, a nyomda is megszünt ez évben.
A harmadik nyomdát Galgóczon Mantskovics Bálint alapította 1581-ben, a hol négy munkát adott ki:
Iteletec az eg forgasa szerint (1582.) Sibolti Demeter: Vigasztaló könyvecske. (1584.) Sibolti Demeter: Lelki harcz (1584.) Kirmicer Paulus: Confessio fidei de aeterna Deitate Christi. (1585.)
Itt jelent meg azonkívül régiségre nézve hazánkban a második magyar naptár 1582-ben.
Ecsedi Báthori István felszólítására Mantskovics Galgóczról Vizsolyba költözött 1585-ben és távozta után egészen a legújabb korig nem találunk nyomdát Nyitravármegyében. Csupán csak még egy tót nyelvű nyomtatványunk van a XVII. századból, a mely lovak számára való orvosságról szól és a mely Szakolczán nyomatott. Jelenleg Nyitravármegyében 15 nyomda van. A nyitrai 4 nyomda közül legrégibb a Neugebauer-féle, mely a 40-es években és a Huszár István-féle, mely a 60-as években alapittatott. Galgóczon van 3 nyomda, Érsekujvárott 2. Ezeken kívül még Miaván, Szakolczán, Holicson, Privigyén, Nagy-Tapolcsányban és Nedanóczon vannak kisebb nyomdák.
SZÉPIRODALOM.
Szépirodalom.
A magyar irodalmi élet minden fontosabb korszakában része volt Nyitravármegyének, a minek legékesebben szóló bizonyítéka az e megyében született költőknek, iróknak és tudósoknak nagy és díszes csoportja.
266Bartakovics József.
Bartakovics (kisapponyi) József Szakolczán született 1722 márcz. 19-én. Mint jezsuita tanár, rendjének több intézetében tanította az egyházjogot és theologiát. Meghalt 1763-ban Kassán.
Irt több hittudományi munkát. Kéziratban hátrahagyott 36 iskolai drámát, melyek közül egy, Simon Machabeus (1747) magyar, a többi latin nyelven van irva.
Gvadányi József.

GVADÁNYI JÓZSEF.
Az orsz. képtárból.
Gvadányi József gróf, a legelőkelőbb olasz toscanai nemes családok egyikéből, a Guadagni-családból származott, kinek egyik sarja, Marchio Alexander de Guadagni olasz tábornok, a XVII. század második felében III. Ferdinánd ausztriai császár szolgálatába állott. Ennek azonos nevű fia, nőül vevén ghymesi Forgách Dorottya grófnőt, utódai számára megszerezte a magyar honosságot és grófságot is. Legifjabb fia, Sándor, a nyitramegyei báró Pongrácz Eszterrel lépett házasságra, miáltal a szakolczai birtok a Guadagni-család tulajdonába jutott.
Gróf Gvadányi József, Sándornak unokája, 1725. okt. 16-án született. Szülői kitünő nevelésben részesítették.
Iskoláinak elvégzése után 1744-ben, mint zászlótartó lépett a Szirmai-féle gyalogezredbe. Még ez évben Csehországban két csatában vesz részt a poroszok ellen, egy évvel később Olaszországban táborozik, 1747-ben rövid időre franczia fogságba kerül, majd egy hid védése közben súlyos sebet kap.
Az 1748-iki aacheni béke megkötése után egy magyar ezredhez helyezték át Gvadányit. Nemsokára nőül vette a nyitramegyei Horeczky Francziska bárónőt. A családi élet örömét nem sokáig élvezhette; mert már 1755-ben ismét kitört a hétéves háború, melyet Gvadányi végig harczolt. Még öreg korában is büszkeséggel emlegette, hogy mint az előcsapat kapitánya, részt vett azon hadi-bravurban, midőn gróf Hadik András tizenötezer emberrel Berlin városát megsarczolta.
A hétéves háborút követő béke idején Gvadányit őrnagyi ranggal a beregmegyei Badaló faluba helyezték át.
1767-ben már mint alezredest Mármaros-Szigetre rendelték. Itt időzése alatt ismerkedett meg Nagy-Peleskén Becsky Györgygyel, a falu földesurával, a ki Gvadányinak a legnagyobb valószínűség szerint a Peleskei Nótárius alakját szolgáltatta. Később a Nádasdy-huszárezredhez tették át Galicziába, a hol 1783. febr. 24-én tábornoknak nevezték ki, a mely évben 38 esztendei katonai szolgálat után nyugalomba is vonult.
Ekkor visszajött hazájába, Szakolczán kastélyt épített, nőül vevén egy derék, magyar érzésű özvegyet, Szeleczky Katalint, boldog házasságban, kertészkedéssel, könyvolvasással és irogatással töltötte életét. Ellátogatott a megyegyűlésekre, sőt az 1790/91-diki országgyűlésen is ott volt. Majd pedig, a magyar nemzet elnémetesítése ellen támadt visszahatás érzése alatt a nyugalmazott császári tábornok tollat ragad és megirja Peleskei Nótáriusát és egyéb munkáit, melyekben a magyar nyelv és viselet mellett izgat.
Meghalt 1801. deczember 21-én. Tetemei a nyitramegyei Rohó falu templomában nyugszanak.
Gvadányi azon magyar írók közé tartozik, a kiknek legnagyobb érdemük az, hogy a múlt század végén öntudatra ébresztették s ápolták a magyar nemesi osztályban a nemzeti szellemet és a kik közkedveltségü műveik által olvasóközönséget teremtettek. A népies vagy magyar iskolának legkimagaslóbb alakja.
Első nyomtatásban megjelent munkája a Pöstényi Förödés (1787.), mely pöstyéni tartózkodása alatt történt apró kalandjainak elbeszélése.
A mostan folyó Török Háborúra tzélozó Gondolatok (1789). Nándor Fejér Várnak Megvétele verses munka (1790).
267A mostan folyó Országgyűlésnek satyrico-critice való leírása (1791). Ebben társadalmi és politikai nézeteit mondja el, és végül azt követeli, hogy az országgyülés rendelje el a magyar nemzeti ruha viselését, a nemzeti nyelv használatát és azt, hogy a magyar ezredekben magyar fiuk, magyar vezérek alatt szolgáljanak.
Leghiresebb műve Gvadányinak az, a mely Peleskei Nótárius név alatt ismeretes, de a melynek eredeti czíme: Egy falusi Nótáriusnak Budai Utazása, mellyet önnön maga abban esett viszontagságaival egygyütt az elaludt vérü magyar szívek felserkentésére és mulatságára e versekbe foglalt (1790). E művének köszöni Gvadányi máig élő népszerüségét is. Zajtaiban egy egész osztályt, az akkori középnemességet sikerült találóan jellemezni, és annak az új módi és izlés ellen táplált érzelmeit híven kifejezni.
E munka folytatása A falusi Nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és Testamentoma (1796), a melyben a nótárius a környéken lakó barátaival társadalmi, vallási stb. kérdések fölött vitatkozik.

A GVADÁNYI-HÁZ SZAKOLCZÁN.
Saját felvételünk.
Nem kevésbbé emelte Gvadányi népszerüségét egy másik munkája, melyet női ismerősei unszolására írt meg és a következő czím alatt adott ki: Rontó Pálnak egy Magyar lovas Köz-Katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek', Földön, Tengereken álmélkodásra méltó Történettyeiknek, 's véghez vitt Dolgaiknak Leirása (1793), a melynek első részében Rontó Pálnak a sajókeresztúri szökött katonának, második részében a nyitra-megyei gróf Benyovszky Móriczczal való találkozását Kamcsatkában meg Madagaskarban átélt viszontagságos kalandjaikat irja le.
Azonban az ilyen, - mint maga is mondja, - mulattatásra szánt munkákon kivül, komoly történelmi tanulmányokkal is foglalkozott. Ezt bizonyítja két történeti munkája, u. m.: Tizenkettődik Károly, Svétzia ország királyának élete és álmélkodást felülmúló Vitézségének és több tsudálkozást okozó nagy dolgainak leirása (1792), valamint A Világnak Közönséges Históriája, a melyek közül az első, Voltaire hasonnevű munkájának, a második, Millot művének átdolgozása.
Ezen munkákon kivül írt még számos verset, és verses levelezést folytatott többekkel.
Sándor István.
Sándor István szül. Lukán 1756. Életéről igen keveset tudunk. Hosszabb 268ideig tartózkodott Győrött és Bécsben, hol Sokféle cz. történelmi, nyelvészeti és szépirodalmi folyóiratot szerkesztett 1791-1808-ig (9 kötet), Bécsben halt meg 1815-ben.
Munkái: Jelki Andrásnak, egy született magyarnak történetei. (Győr 1791.)
Egy külföldön utazott magyarnak jó barátjához küldött levelei. (1793.)
Magyar Könyvesház, avagy a magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid említtetésök. (1803.) Az első rendszeres bibliográfiai munka, mely időrendi egymásutánban sorolja fel az 1533-tól 1800-ig megjelent magyar munkákat, az írók névsorával együtt.
Pótlék szótár-ával résztvett a nyelvújítás mozgalmaiban is. Lefordította Ovid Metamorfosis-át. (Győr 1792.)
Ártner Mária.
Ártner Mária Terézia, szül. 1772. ápril 19-én Semptén. Német írónő Theone néven. Irt költeményeket, szinműveket. Levelezésben állott korának nevezetesebb német írónőivel. Meghalt 1828-ban Zágrábban.
Csizmadia Sándor.
Somogyi Csizmadia Sándor, szül. Farkasdon 1772. november 4-én, ref. szülőktől; de a katholikus hitre tért át. Iskoláit bevégezvén, ügyvédi oklevelet szerzett; később, mint a báró Podmaniczky-család pénztárnoka, Pestre költözködött.
1805-ben kiadott Farkas Károlylyal egy Mulatságok czímü, leginkább fordításokat tartalmazó gyüjteményes munkát. 1821-26-ban résztvett Kulcsár István mellett a Hazai és külföldi tudósítások szerkesztésében, melyet később (1830-31.) maga szerkesztett. Önálló munkája: Dentumogerek, vagy a magyaroknak ős-elei (két képpel 1826.), melylyel Horvát István Rajzolatok-jának túlzott nemzetieskedését akarta mérsékelni.
Szeder Fábián.
Szeder Fábián benczés, született Érsekujvárott, 1784. jun. 24. Gimnáziumi tanárkodása után 1831-ben Pannonhalmán a nevelést, esztetikát, oklevéltant tanította és a rendnek nagy pénz-, ásvány- és régiség-gyüjteményét rendezte. 1841-59. plébános volt Füssön, melynek javait mintaszerüen kormányozta. Meghalt 1859. decz. 13.
Mint szónok, író és gazda tekintélyes nevet vivott ki. Az Aurorában, Szépliteraturai Ajándékban, Hasznos Mulatságokban, Minervában, Tudományos Gyüjteményben stb. számos költeménye, elbeszélése, vígjátéka, értekezése jelent meg.
Nevezetesebb munkái: Válogatott darabok, melyek néhány jeles honi munkából a magyar olvasást kedvelő ifjuság számára szedettek ki (1821.) Azael halála, avagy Dina elragadtatása. (Dugat D. P. után 1826.) A katholikusok tanítása a protestantizmusra nézve 1820. Szerkesztette az Urania cz. zsebkönyvet 1828-33., melyben a következő vígjátékai jelentek meg: A tudósok 1829. Az összebékülés 1832. Szemesnek áll a világ 1833. Az özvegyek 1833. stb.
Irói érdemeiért 1832-ben az Akadémia tagjául választotta.
Czuczor Gergely.
Czuczor Gergely, egyszerü, szegény jobbágy szülőknek fia volt. Született Andódon 1800. deczember 17-én. A gyermek élénk esze és erős emlékezőtehetsége már az iskolamesternek is feltünt, ki a szülőket rávette, hogy fiukat iskoláztassák. Középiskolai tanúlmányait elvégezvén, 1817-ben Pannonhalmán a benczések rendjébe lépett és a bölcsészetet Győrött, a hittudományokat pedig a pesti központi papnevelő-intézetben hallgatta. Itt, a pesti növendék-papság önképző-egyesületében kezdett megismerkedni a fejlődő magyar irodalom termékeivel és Székely Sándornak "A székelyek Erdélyben" czímű kis époszának hatása alatt kezdi meg az Augsburgi ütközetet. Azonban Pesten betegeskedni kezd, miért is Pannonhalmára ment vissza, a hol 1824-ben pappá szenteltetvén, előbb a győri, majd a komáromi gimnáziumhoz nevezték ki tanárnak. Ez időben már az Aurorában és más lapokban megjelent költeményei ismertté tették nevét az országban és az Akadémia 1831-ben levelező tagjának választotta. Ekkor egy ideig tudományos kérdésekkel kezd foglalkozni, egy értekezést ír Ujításról a nyelvben czím alatt, fordítja Krug Esztetikáját, történelmi, nyelvtudományi műszók gyüjtésével stb. tölti idejét. Az Akadémia ez irányban kifejtett tevékenységét is elismeri és 1835-ben segédjegyzőjé és levéltárnokká választja. Hogy az Akadémia által reá rótt kötelességeinek eleget tehessen, rendfőnöke engedelmével 1835-ben Pestre jött lakni. 1836-ban Toldy kiadta műveit Czuczor Gergely Poétai munkái czím alatt. Ez alkalommal lett az Akadémia rendes tagja és ugyancsak ez évben választotta tagjává a Kisfaludy társaság. Czuczornak 269igaz magyar érzelme és szókimondó egyenes természete miatt sok ellensége volt, kik Poétai Munkáinak megjelenésekor megtámadták.

CZUCZOR GERGELY.
Az orsz. képtárból.
Czuczornak több pajzán, enyelgő, vidám hangu mű- és népdalát névtelen ellenségei nem tartották papi állásával összeegyeztethetőnek, sőt mivel pesti tartózkodása alatt nem lakott kolostorban s eljárt a kaszinóba, szinházba, erkölcstelennek bélyegezték, s előbb a főapátnál, majd a kanczelláriánál is bevádolták, úgy, hogy a főapát kénytelen volt őt Pannonhalmára visszarendelni. De ezt megelőzőleg Czuczor az Akadémiának 1837. máj. 8-iki ülésén Zrednai Vitéz Jánosról írt értekezésével elfoglalta rendes-tagi székét. 1838-ban a győri akadémiához nevezték ki tanárnak. Ellenségei azonban még mindig nem nyugodtak és alig két hónap múlva ismét visszahivták a főmonostorba. Ekkor Czuczor a királyhoz fordult és vizsgálatot kért maga ellen. Végre, a királyi kanczellária 1842. szept. 29-én felmentette minden vád alól és megengedte a rendnek, hogy Czuczort ismét nyilvános tanárul alkalmazza.
Czuczor azután lefordította Cornelius Nepost, Schmidt Kristóf Bibliai történetét, Horatius Ars Poetica-ját, részt vett az Akadémiai Szókötés munkálataiban és több költeményt írt, 1840-ben pedig, midőn az Akadémiában Guzmics Izidor fölött emlékbeszédet tartott, a közönség nagy ováczióval fogadta, mintegy kárpótlásul a hosszú, méltatlan üldözésért. Sőt midőn az 1844-iki nagygyűlés Czuczort a Nagy Szótár szerkesztőjévé választotta, gróf Széchenyi István maga írt a főapátnak, kérvén őt, hogy engedtessék meg Czuczornak, hogy lakását ismét Pestre tehesse át. Czuczor 1845-ben hét évi távollét után, tehát újra Pestre jött lakni.
Itt újra nagy és hosszú szenvedések vártak reá. Az 1848-iki lázas események őt is magukkal ragadták és ezek hatása alatt megirta e kor egyik legszenvedélyesebb hangu költeményét, a Riadó-t, mely Kossuth Hirlapjá-ban jelent meg. Midőn Windischgrätz seregei Pestet elfoglalták, Czuczort e költeménye miatt a hadi törvényszék elé állították és hat évi várfogságra itélték, a melyet Budán, Bécsben, Kufsteinban töltött ki és a melyből csak 1851-ben szabadult meg. Ez időtől kezdve, a börtönben elbetegedett költő visszavonultan élt, nyelvtani munkák írásával és a Nagy Szótár szerkesztésével töltvén idejét. A nagy munka megjelenését már nem érhette meg. Meghalt 1866. szept. 9-én.
Czuczor egyike azon költőknek, kiknek műveiben legjobban visszatükröződik koruk szelleme. Első eposza az Augsburgi ütközet, mely Kisfaludy Aurorájában jelent meg, még csak kísérlet. Az Aradi gyűlés (1828.), mely a 270Marczibányi-féle díjat nyerte, már kerekdedebb cselekvénynyel és jobb jellemzéssel tünik ki. Legsikerültebb azonban Botond czímű hőskölteménye. (Aurora 1830.) Még egy nagy époszt tervezett Hunyadi Jánosról, de e közben a kor izlése már elfordult az éposztól és Czuczor e 15 énekre tervezett hőskölteményéből csak hat éneket irt meg.
Jóval becsesebbet alkotott Czuczor az epikai dal, a mű- és különösen a népdal terén, a melyeknek tulajdonképeni népszerűségét köszönheti. A falusi kis leány Pesten és Szondi, Esik eső, Temetőben stb. mindenfelé ismeretesek. Ő irt először nagyobb számban népdalokat.
A Fogarasi János társaságában szerkesztett. A magyar nyelv Nagy Szótára cz. munkának igen nagy hibái mellett megvan az az érdeme, hogy korának teljes nyelvanyagát tartalmazza.
Az emlitetteken kívül Czuczornak a következő művei és értekezései jelentek meg:
Költői munkái: A megvigasztalt atya. (1830. Urania.) Czuczor Gergely Poetai Munkái. (1836.) Czuczor népies költeményei. (1854. Több kiadásban.) stb. Nyelvészetiek közül nevezetesebbek: A magyar nyelv némely sajátságairól. A magyar hangtan. Ujításról a nyelvben. Az önhangzók rendszeressége a gyökszókban. A mássalhangzókról stb.
Történeti művek: A magyarok krónikája a legrégibb időktől III. István haláláig. Hunyadi János viselt dolgai. (1833.) stb.
Fordítások: Cornelius Nepos minden munkái (1841. és 1843.), Horatius epistolája a Pisókhoz, C. Cornelius Tacitus könyve Germania helyzete, erkölcsei és népeiről, Washington élete. Spark Jarev után. (1845.) Bibliai történetek Schmidt Kristóftól (több kiadást ért). Mesék, franczia után stb.
Szülőföldje 1875-ben emléktáblával jelölte meg szülőházát. Az Akadémia a Nagy Szótár befejezésének emlékére emlékpénzt veretett Czuczor és Fogarasi arczképeivel. Legutóbb pedig pesti lakóházát, Brázay Kálmán tulajdonos, országgyülési képviselő szép emléktáblával jelölte meg.

CZUCZOR GERGELY SZÜLŐHÁZA ANDÓDON.
Nyitramegye ezredéves albumából.
Markhot Imre.
Markhot Imre szül. Alsó-Köröskényben 1813-ban. Jogi pályára készült. Ügyvédi oklevelet nyert és Nyitravármegye aljegyzője lett. Meghalt 1868-ban.
Egyik munkása volt Fényes Elek "Magyarország Geografiája" művének. Számos czikket irt különböző lapokba és folyóiratokba.
Önálló műve: "Hűségóvó intézet", vígjáték, mely a 40-es évek elején a nemzeti színházban is színre került.
Hatala Péter.
Hatala Péter született 1832. febr. 12-én a Tótmegyerhez tartozó Csikepusztán. Mint gimnazista 1848-ban a honvédnek állt be és az egész szabadságharczot mint tüzér küzdötte végig, a mikor fogságba került. Kiszabadulván, a papi pályára lépett és 1855-ben áldozó pappá szentelték. 1857-60-ig mint hittérítő Palesztinában tartózkodott, a honnan visszatérvén, a budapesti egyetemen a sémi nyelvek tanára lett. Később kilépett a papi rendből s 1877-ben az unitárius vallásra tért át.
Az irodalom terén igen nagy munkásságot fejtett ki. Számos egyháztörténeti, egyházpolitikai, pedagogiai, nyelvészeti értekezése, szépirodalmi czikke és útleírása jelent meg különböző lapokban. A szentföldön tett tanulmányait és tapasztalatait 14 közleményben írta le. Szerkesztője volt az Egyházi Lapoknak, 1867-68-ig. A Szabad Egyház czímű politikai napilapnak 1869-72-ig és a Kath. Reform hetilapnak.
Nagyobb munkái:
Vezérlapok a szent földre. Az ó- és ujszövetségi szentírás a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre. A morál viszonya a valláshoz. Az én hitvallásom. (1875.) Arab nyelvtan. (1877.) Mohamed élete és tana. (1878.)
Majthényi Flóra.

MAJTHÉNYI FLÓRA.
Az orsz. képtárból.
Majthényi Flóra, szül. Novákon 1837. jul. 28-án. Mint ifjú leánynak Szemere Pál volt irodalmi mentora. 1856-ban férjhez ment Tóth Kálmánhoz, a kitől 1868-ban már el is vált. 1886. óta Spanyolországban, Sevillában tartózkodik. 1860-ban Flóra név alatt egy kötet költeményt adott ki, melyek üde hangjukkal, gyöngéd érzelmükkel nagy tetszést arattak, majd 1866-ban Andor Pál néven két színdarabját adták a Nemzeti színházban, "Az uram nem szeret" és "Április elseje" czímmel. Az ifjúsági irodalom terén is működött és a Jó gyermekek könyve czímű verses munkája még ma is kedvelt gyermek-olvasmány. Irt ezeken kívül még számos elbeszélést, útleirást, tárczát, magyar, német, olasz és spanyol nyelven.
Tarnóczy Malvina.
Tarnóczy Malvina, született Alsó-Lelóczon, 1845-ben. Már ifju leánykorában 271jelent meg egy közleménye "Malvina" néven. 1862-ben férjhez ment gróf Niczky Istvánhoz, de egy év mulva már özvegy lőn. 1874-ben gróf O'Dounel Henrik neje lőn. Irt számos tárczát, elbeszélést, költeményt különböző lapokba; több színművet és operettet, ezenkívül zeneműveket.
Dombay Hugó.
Dombay Hugó. Született Nyitra-Ivánkán 1846. évi április hó 1-én. Középiskoláit Nyitrán és Nagyszombatban végezte, a jogot pedig Pozsonyban tanulta. 1872. óta Nyitrán ügyvédkedik. Munkatársa volt a Nyitrai Lapoknak (1875.), Nyitra czímű lapnak (1875-78.), Nyitrai Közlönynek (1878.), Villám élczlapnak (1878-79.). Nyitramegye czím alatt politikai és szépirodalmi lapot szerkesztett 1882-ben.
A fentieken kívül irt az Ellenőrbe, Nefelejtsbe (1865-66.), a Vasárnapi Ujságba (1877.), a Képes Családi Lapokba, a Magyar Szemlébe, hol többi közt II. Rhamses czímű nagyobb költeménye jelent meg 1890-ben, a Budapesti Hirlapba (1890.), a Magyar Hirlapba (1896.) stb. 1892-ben Vasárnapok czíme alatt egy kötet rajzot és elbeszélést adott ki. 1893-ban a Petőfi-társaság bíráló-bizottsága "Mária" czímű verses elbeszélésének itélte oda az 50 drb aranyat, melyet a Magyar Hírlap pályadíjul kitűzött. A Vidéki Költők Albumában több költeménye jelent meg 1896-ban. Ugyancsak 1896-ban választotta meg elnökéül a "Felvidéki Irók Köre" czím alatt a F. M. K. E. 11 megyéjére kihatólag megalakult irói egyesület.
A "Magyarország Vármegyéi és Városai" IV. kötete számára ő írta a "Nyitravármegye kiváló férfiai" czímű fejezetet.
Séda Ernő.
Séda Ernő szül. Chinoránban 1851. jun. 27-én. A theologiát Budapesten hallgatta, a hol segédlelkész is volt. Később főszentszéki jegyző lett Esztergomban, 1888 óta pápai t. kamarás; azután kilépett, unitáriussá lett s egy banknál kapott alkalmazást. 1898 elején Budapesten meghalt.
Számos munkái közül önállóan megjelentek:
Az öngyilkosság, fejtegetve vallási, bölcseleti, jogi, történeti, lélektani, erkölcsi és társadalmi szempontból. (1877, pályadíjjal koszorúzott pályamű.) A párbaj (1882.) A kereszt diadala a félhold felett 1683-ban (1883).
Ujváry Béla.

UJVÁRI BÉLA.
Ujváry Béla, szül. 1852. ápr. 16-án Érsekujvárott. Atyja: Moravitz József jómódú kereskedő volt. A főgimn. felsőbb osztályait Pesten a piaristáknál végezte. Két évi jogi tanulmány után a bölcsészeti fakultásra iratkozott be, előbb Pesten, később Bécsben. 1873-ban segédszerkesztője volt a Franklin-Társulat kiadásában megjelent Világkiállítási Lapok cz. képes lapnak. A kiállítás után Párisból, a hol a Sorbonneon a franczia irodalmat tanulmányozta, visszatérvén, 1875-ben a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához tanárnak nevezték ki. Onnét is szorgalmasan dolgozott a "Fővárosi 272Lapok"-ba s Jókai "Életképek" czímű széirodalmi napilapjába, és ott fordította le Racine "Eszter"-ét, melyet a Kisfaludy-társaság adott ki. 1879-ben Sopronba nevezték ki a főreáliskolához. 1881-ben a kormány Párisba küldte ki, a hol nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat tett. Visszatérve Sopronba, megalapította a Magyar szinpártoló egyesületet s így biztosította ott a magyar szinészetet. 1894-ben Budapestre helyezték át a II. ker. főreáliskolához. 1894. deczember végén a "Néptanítók Lapja" főszerkesztőjének nevezték ki. 1897. január havában a király "főreáliskolai igazgató" czímmel tüntette ki. Most a Néptanítók Lapját szerkeszti és több napilapba ir tárczákat és vezérczikkeket.
Irodalmi munkái: "A franczia nyelv reáliskoláinkban" (1876). "Külföld". Tudományos folyóirat. (Moller Edével szerk.) 1880. "Farkasok közt." Szinmű 5 fölv. Sopron 1881. Causeries Francaises. "Franczia nyelv- és olvasókönyv." I. és II. kötet. (Mébold Frigyessel. III. kötet sajtó alatt.) "A XIX. század franczia költészetének alapvetői." (1891.) "Ezeréves Magyarország" 1896. "Gárdisták." Vigjáték 4 fölv. Első előadása a Nemzeti szinházban 1897. jan. 15-én. Egyéb szindarabjai: "Két apa." Teleki-díjat nyert vígjáték 3 fölv. "Gyermek!" Vígj. 1 fölv. "O, Oszkár." Scribe után magyarítva. "Vas főhadnagy." "Midász király." "Század vége." "Szatirák." "Ünnepi szünet." (A közoktatásügyi miniszter megbízásából.) Budapest 1897. Számos czikke, kritikája és tárczája jelent meg a Fővárosi Lapokban. Hazánkban és Magyarországban, Honban, Ellenőrben, Nemzetben, Pesti Naplóban, Politikai Hetiszemlében. Költemények a Vasárnapi Ujságban, Fővárosi Lapokban, Életképekben, Magyar Géniuszban, Hétben, Magyarország és a Nagyvilágban stb.
Reviczky Gyula.
Reviczky Gyula szül. Vitkóczon, 1855. ápr. 9-én. Középiskoláit kitünő sikerrel Pozsonyban végezte és ugyanitt 1873-ban a jogra iratkozott magántanulónak. Azonban ez évben apja meghalt, anélkül, hogy fiának zavaros családi állását tisztázta volna, a ki most nagyon sanyaru anyagi viszonyai miatt kénytelen volt kenyérkereset után látni és nevelőnek ment. 1874-ben Budapestre jött, hol sok nélkülözés után Szana Tamás Figyelőjénél kapott korrektori állást, nagyon csekély fizetéssel. Itt nem maradhatott sokáig; ujra nevelőnek ment és két évet töltött Dentán. Ez időre esik első mélyebb szerelmi szenvedélye, a mely érzelemből fakadt sok szép költeménye. 1877-ben ujra Budapestre jött, de csak egy évi kínos nyomorgás után sikerült neki György Aladár ajánlására a Hon-hoz bejutni. 1882-ben a Hon megyszünvén, Reviczky egy ideig különböző fővárosi lapoknál dolgozott, majd Aradon és Kassán mint szerkesztő működött, folyton súlyos anyagi küzdelmek között, melyek egészségét is aláásták. Végre 1887-ben a Pesti Hirlapnál kapott alkalmazást. De már ekkor mutatkoztak nála a tüdővész nyomai. Két ízben volt Arcoban enyhülést keresni bajára, de hasztalan. Ez időben már két kötetben kiadott költeményei révén neve az egész országban ismeretes volt. 1889. júl. 11-én azonban már meghalt.
Reviczky egyike a fiatal költői nemzedék legtehetségesebb tagjainak. Érzéseit, az emberi sors fölötti tépelődéseit mély hangulattal zengi el, de nemzeti népies hangot sehol sem találunk költészetében.
Önállóan megjelent művei:
Ifjúságom (1883. a Petőfi-társaság kiadása). Magány (1888. a Kisfaludy-társaság segítségével). Apai örökség (regény, 1884. önéletrajz). Fordított németre magyar költeményeket is. Összes költeményei e czímen jelentek meg: Reviczky Gyula összes költeményei. 1895. 2. kötet. Ezeken kívül irt sok kritikát és esztétikai értekezést, stb.
Dombay Ede.
Dombay Ede (dombovári és iváncsfalvi) városi főjegyző Szakolczán, szül. 1855. okt. 16-án Nyitra-Ivánkán; a gimnázium négy osztályát 1870-ben Nyitrán, a főreáliskolát 1875-ben Pozsonyban végezte. 1881-től megyei tisztviselő, 1884. májustól Berchtold László grófnak és ez év végétől Gyürky Ábrahám grófnak, nyitramegyei főispánoknak titkára s megyei aljegyző volt Nyitrán.
Tréfás verseket és adomákat irt Pozsonyból az Üstökösbe. (1873-74. 1883) A Nyitrai Közlönybe 1878-88-ig, a "Nyitramegye" politikai hetilapba 2731882-ben tárczaczikkeket, értekezéseket, verseket, apróságokat, elbeszéléseket és rajzokat pedig a felvidéki magyar közművelődési egyesület naptárába (1886.), Érsekujvár és Vidékébe. (1891.) Munkái; 1. "Szivemből" Nyitra, 1882. (Versfüzet), 2. Hallatlan botrány. U. ott 1884. Szerkesztette a Villám cz. élczlapot 1878. aug. 23-tól 1879. januárig Nyitrán.
Latkóczy Mihály.
Latkóczy Mihály, szül. 1857. márcz. 24-én Nyitrán. 1883-ban tanár lett Sopronban, majd 1886-ban az eperjesi kath. főgymnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak. 1893-ban a kormány költségén beutazta Görögországot, Bulgáriát és Szerbiát és 1895-ben a losonczi főgimnáziumhoz helyezték át.
Önállóan megjelent művei: Tibullus elégiái (1886.). Költemények prózában, Turgenyev után (1882.). Cicero mint nevelő (1883.). Vörösmarty Mihály nézetei a pályaválasztásról (1884.). Dr. Brudern József és a műegyetem első csirái Magyarországon (1886.). A renaissance egy elfeledett nőalakja (1891.). Korona és koronázás (1892.). A legifjabb európai fővárosról (1894.).
Ezeken kivül számos czikket tett közzé görögországi tanulmányútjáról különböző lapokban és a Pallas nagy lexiconának is munkatársa volt.
Rudnyánszky Gyula.
Rudnyánszky Gyula, született Özdögön 1858. máj. 1-én. Lirai költő, a ki különösen ötletességével és a forma felett való uralkodásával tünik ki.
Munkái: Fanny dalai (1877). Rudnyánszky Gyula költeményei 1876-82. (1882). Fényben-árnyban 1876-86 (1886). Nyár (1886-89). Költemények. Uj könyv (1891). "Szerelem 1894." "Jézus karácsonyi ének" (1888). "Mária dalok és legendák" (1888). Gyermekszinház (1883). Rózsa és Aladár, regény az ifjuság számára. Költemények Mátyás királyról (1890). Kinizsi Pál élete. Zrinyi Miklós, a szigetvári hős. Az áruló guzsaly. A zsarnok. stb.
Zoltványi L. Irén.
Zoltványi Lajos Irén dr., sz.-benedekrendi pannonhalmi főiskolai tanár, 274bölcseleti doktor, az Országos Közoktatási Tanács és a Szent-István-társulat irod. osztályának tagja. Szül. 1859. ápr. 24. Érsekujvárott. 1882-ben szentelték áldozó-pappá. 1884-ben letette a bölcselet-doktori szigorlatot is. Számos külföldi tanulmányutat tett.
Igen szorgalmas munkása irodalmunknak. Irt számos tárczaczikket, birálatot, ismertetést stb. különböző szak- és napilapokba.
Nevezetesebb művei: Néhány szó a nőnevelésről (1881). Guzmics Izidor életrajza. (1883). Az Érsekujváron született benczések életrajzai. (1887). Katona József Bánk bánja, vonatkozással a tragikum elméletére. (1889.) Az uj esztergomi érsek és herczegprimás. (1890). Zola naturalizmusa és Lourdes cz. regénye. Tanulmány (1895). stb. Nyelvészeti dolgozatai: A Nádor-codex nyelve. (1883). Filozofiai munkái: Lélektan és Gondolkodástan. 200 aranyat nyert pályamű, irták Hajdu Tibor és Zoltványi Irén, dr. (1894). A lélektani rész Zoltványi műve. Egy fejezet az aesthetika történetéből stb. (1896). Ezeken kivül több fordítás francziából és angolból.
Kántor Imre.
Kántor Imre, szül. 1860. febr. 28. Nagy-Kéren. Jelenleg az országos statisztikai hivatal tisztviselője.
Munkái: Az én világom. 1881. Örökkévalóság. (1881). Ujabb költemények, Élet, Szerelem, Dicsőség. (1894.)
Jasznigi Sándor.
Jasznigi Sándor írói néven Oskar von Krücken, szül. 1861. junius 14. Privigyén. Jelenleg mint hirlapíró és német fordító működik felváltva Budapesten, Bécsben és Berlinben. Az ausztriai és németországi szépirodalmi és politikai lapoknak állandó munkatársa. A magyar írók legnagyobb részét az ő forditásában ismerte meg a német közönség; az Ungarische Novellenschatz-ban minden számottevő magyar prózaírót bemutatott műveikben és életrajzaikban.
Salamon Ödön.
Salamon Ödön szül. Érsekujvárott 1864. febr. 17-én. Mint hirlapiró 1888-ban Párisba utazott, hol három évig tartózkodott, a mely idő alatt több fővárosi lapnak levelezője volt. 1891. óta Budapesten hírlapiró.
Nevezetesebb művei: Józan szerelmesek. (1894.) Hipnotizmus, szinmű 1 felvonásban (gr. Bethlen Miklóssal), Kocsin és gyalog. (Tárczák.) Budapest, 1897. Megirta a párisi Magyar Egyesület történetét, és a Korrigán czímű balletszöveg magyarázatát.
A nem Nyitramegyében született, de ott működő irók közül nevezetesebbek a következők:
Lőrinczy György.
Lőrinczy György született Nagy-Kállón, Szabolcsmegyében, 1860. decz. 26-án. Iskoláit Rimaszombatban, Eperjesen, Késmárkon, Sárospatakon, az egyetemet Budapesten végezte. Családi körülmények miatt 1883-ban haza kellett mennie Rimaszombatba, hol még ugyanazon évben a takarékpénztárhoz könyvvivőnek, 1888-ban pedig takarékpénztári titkárnak választották meg. A "Gömör-Kishont" czímű hetilapnak 1885-től 1895. végeig felváltva, hol főmunkatársa, hol szerkesztője volt. Lapjában közel ezer czikket irt társadalmi, közgazdasági, politikai tárgyakról, a "Pallas Nagy Lexikonába" pedig valami 200 történelmi tárgyú czikket. Szépirodalmi dolgozatai "A Hét", "Uj Idők", "Egyetértés", "Fővárosi Lapok", "Budapesti Hirlap", "Budapesti Napló", "Hazánk", "Magyar Szalon" stb. hasábjain jelentek meg, gyermekirodalmi művei pedig a "Magyar Lányok" és "Az Én Ujságom"-ban "Kis falum" czímű gyermekolvasókönyve s két kötet önálló szépirodalmi műve most van sajtó alatt. Kisebb munkái Jókairól s több társadalmi tárgyú röpirata külön is megjelent, valamint "Nefelejts" czímű verseskötete és "A párkák vitája" czímű alkalmi költeménye is. 1895-ben a Felvidéki magyar közművelődési egyesület titkárául választották meg, azóta Nyitrán lakik és szerkeszti az egyesület évkönyveit és naptárait stb. A Magyarország Vármegyéi és Városai monografia IV. kötetébe, Nyitravármegye társadalmának és közigazgatásának ismertetését irta.
Kenézy Csatár.
Kenézy Csatár született 1848-ban. A gimnáziumot Debreczenben, a jogot Budapesten végezte.
Művei: A bánságok eredete és hatásköre. A debreczeni dalünnep. (1882.) Regények dióhéjban. Költemények. (1884.) Kalászok. (1897.) A bolygó politikus (pályadijat nyert szatira). Margit (pályadíjat nyert szép-próza). Főmunkatársa volt a Szegzárd Vidéke és a Tolnamegyei Közlöny lapoknak, szerkesztője a Komáromi Lapoknak. (1888-89.) Ezenkívül sokat irt a fővárosi szépirodalmi lapokba.
A Magyarország Vármegyéi és Városai czímű monografiai mű IV. kötetébe a Színészet czímű czikket irta.
275TÖRTÉNET.
Történet.
Corneli.
Corneli János, jezsuita-tanár, szül. Szakolczán. Történeti munkákat irt.
Fragmenta Historicae Hunngariae ab anno 1663 usque ad 1678 deductae. (1680.) Panegyrici praelatorum et magnatum, qui saeculo XII. pro fide Dei regis laureata morte vitam terminarunt. (1708.)
Desericzky.
Desericius (Desericzky) József született Nyitrán 1702-ben. Tanulmányait Győrött elvégezvén, a kegyesrendi szerzetbe lépett. Több évi tanárkodás után rendje Rómába küldte a rend generálisának segédeül. XIV. Benedek pápa diplomácziai küldetésre is használta. Hazájába visszatérvén, a váczi rendházban halt meg 1765-ben.
Római tartózkodása alatt a magyar történetirás kútfőit tanulmányozta és megírta De initiis ac maioribus Hungarorum czímű művét 5 kötetben (Buda 1748-1760.), mely a magyarok eleiről és őseiről szól és Szt.-Istvánig terjed. 1763-ban megírta latinúl a Váczi püspökség történetét.
Klimó György.
Klimó György született Lopassón 1710. év ápr. 4-én. Működését Klobusiczky érseki vikárius mellett mint titkár kezdte meg és 1843-ban esztergomi kanonokká és nyitrai főesperessé, 1851-ben pedig pécsi megyés püspökké nevezték ki és mint ilyen megalapítója lett a pécsi püspöki könyvtárnak. Tolna- és Baranyamegyék főispánja és Verőczének adminisztratora is volt.
Nagy szolgálatot tett a magyar egyház-történetnek, hogy az erre vonatkozó külföldi okiratokat összegyüjtötte és lemásoltatta.
Kaprinai István.
Kaprinai István tudós jezsuita, szül. 1714. szept. 14-én Érsekujvárott. Mint a bölcsészet és hittudományok doktora, Kolozsvárott a bölcsészetet tanította, majd Kassán volt kilencz éven át tanár, a hol különösen történetirással foglalkozott. Mint hittérítő is buzgó működést fejtett ki. Meghalt Budán 1786-ban.
Theológiai tanulmányai mellett kiváló eredménynyel művelte a történelmet és e nembeli kutatásainak eredménye a Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad Regis Hungariae (1767.), valamint az egyetemi könyvtárban őrzött 152 kötet kézirata.
Theológiai munkái közül fontosabbak: Ecclesiae Dei propagator. (1745.) De arte amicitiae parendae, conservandae et dimittendae, libri tres. (1750.) Isten temploma terjesztőjének dícsérete. (1745.) Úrnapi bizonyítás az Úr vacsorájáról. (1755.) stb.
Forgách Miklós.
Forgách Miklós (ghymesi és gácsi gróf), Nyitravármegye főispánja, született 1767. jan. 20-án Ghymesen. A magyar irodalomnak korában egyik nagy pártfogója volt, ki "A francziaországi változásokra" czímű merész hangú költeményeért hivatalától megfosztott Bacsányit maga mellé vette főispáni titkárnak s menedéket adott neki. Tántoríthatatlan hazafiságát mutatja, hogy II. József császárnak a katonák összeírását meghagyó rendeletét nem teljesítette, miért is a császár őt főispáni hivatalától megfosztotta. Meghalt 1795-ben.
Munkái: Patriotische Vorstellungen dem Monarchen in Betreff der Wiederherstellung der vormaligen Regierungsform in Ungarn. (1788.) Ab optimo principe candida postulata. (1790.) Ajánló beszéd, mely Ghymesi gróf Forgách Miklós úr Nyitra vármegyének feő ispánya által ugyanazon megye egybe gyülekezett rendeihez 1791. eszt. a nemesi szabadság elő- s megszorult rokonságok segedelmére felállítandó rendelés eránt tartatott stb.
Mednyánszky Alajos.

BÁRÓ MEDNYÁNSZKY ALAJOS.
A tud. akadémia könyvtárából.
Mednyánszky Alajos báró, szül. 1784. ápril 20. Középiskoláit Trencsénben végezte, honnan a bécsi Theréziánumba került. A bölcsészetet és jogot a pozsonyi jogakadémián hallgatta. Tanulmányai végeztével a m. kir. udvari kanczelláriához nevezték ki. Ezen állását azonban rövid idő alatt elhagyta és nyitravármegyei veszelei birtokára vonúlt vissza, nőül vevén Bolza Anna grófnőt. 1820-ban királyi helytartó-tanácsos, 1833-ban kir. udvari tanácsos és kanczelláriai 276előadó lett. 1836-ban megbizatott az erdélyi kir. kamara rendetlen és elhanyagolt hivatalos ügykezelésének rendbehozásával. 1836-ban valóságos belső titkos tanácsossá és a királyi kamara elnökévé nevezték ki. 1837-ben Nyitravármegye főispánja lett, 1842-ben pedig főkincstárnoki méltóságra emelték. Meghalt Galgóczon 1844. junius 17.
Mednyánszky Alajos mint író, különösen mint történetíró nevezetes, ki egyike volt az elsőknek, a kik egy történeti társulat alapításának tervét terjesztették. Veszelei kastélyában nagyszerü könyvtárt és kézirattárt alapított. Sok kitünő történeti értekezése jelent meg latin és német nyelven is, a melyekért a bajor kir. tudományos Akadémia már 1817-ben tiszteleti tagjává választotta.
A német Grimm-testvérek példáján lelkesülve, megirta a felső-magyarországi várakhoz, romokhoz stb. fűződő regéknek, mondáknak és egyéb ősi hagyományainknak egész sorozatát német nyelven. Ilyen munkái:
Malerische Reise auf dem Waagflusse (1825., 1844-ben magyarul Remellay Gusztávtól.) Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit (1829., magyarul Szebenitől 1832.)
Azonkivül munkatársa volt a Homayr: Taschenbuch für vaterlandische Geschichte-nek is.
Nem kevésbbé nagy érdemei vannak a honi nevelés ügyének rendezése körül. Tagja volt 1828-ban az iskolák és nevelés reformtervének kidolgozására kiküldött bizottságnak, 1839-ben pedig elnöke volt az iskolák rendezésére kinevezett bizottságnak.
A tudomány és irodalom terén szerzett érdemeiért az Akadémia 1832-ben tiszteleti tagjának választotta.
Benyovszky Móricz.
Benyovszky Móricz gróf, tábornok, szül. Verbóczon 1741-ben, meghalt 1786-ban, a francziákkal Agontzy mellett vívott ütközetben. (Lásd bővebben nyitravármegye nevezetes férfiai czímű fejezetben.)
Megírta kalandos életének történetét franczia nyelven, melyet 1790-ben Nicholson angolra fordítva kiadott a következő czím alatt: Memoirs and travels of Mauritius Augustus count de Benyovszky. Ezen önéletrajz majdnem minden európai nyelven megjelent, és sokféle feldolgozásban részesült. Gvadányi József versben írta le kalandjait, Kotzebue: Graf Benyovszky oder die Verschwörung in Kamtsatka czímen szinművet írt róla, Mühlbach Lujza egy regényben dolgozta fel ezen emlékiratokat és Doppler Ferencz operát írt róla, melyet "Benyovszky", később "Afanasia" czím alatt elő is adtak a Nemzeti Szinházban. Legújabban az angol kiadást Jókai Mór fordította le és bő életrajzzal ellátva kiadta 1888-89-ben 2 kötetben, Radó Antal pedig az ifjúság számára írta meg e kalandos, sokat hányatott férfiu érdekes életét.
Benyovszky mint földrajzi kutató is nevezetes.
Czinár Mór.
Czinár Mór Pál, született 1787. nov. 30-án Szakolczán, ág. ev. vallású szülőktől. 1796-ban a kath. hitre tért. Középiskoláinak elvégzése után a benczés rendbe lépett és 1812-től mint tanár működött. 1821-ben a győri, 1826-ban a pozsonyi gimnázium igazgatója, 1829-ben főapátsági titkár, 1842-ben könyv- és levéltárnok lett Pannonhalmán. Az egyháztörténeti irodalom hivatott művelője volt. 1858-ban az akadémia levelező-, később rendes tagja lett; 1861-ben Ő felsége a Ferencz József lovag-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
Nevezetesebb művei: Damiani Fuxhofer .... Monasterologiae regni Hungariae libri duo. Recognovit et auxit (1858-60. két kötet). Megirta A szt. Benedek-rendi pannonhalmi apátok történetét és pannonhalma történetét (1841-46.) Akadémiai székfoglalójában a Győrmegyei Sabáriáról értekezett. Az Egyetemes Magyar Encyclopédiának munkatársa volt. A Fejér György-féle nagy oklevél-gyüjteményhez tárgymutatót szerkesztett, Index alphabeticus codicis duplomatici Hungariae per Georgium Fejér czím alatt (1866.) stb.
Petrovics Frigyes.
Petrovics Frigyes, szül. Holicson 1799. október 7-én. Középiskolái elvégzése után a pozsonyi liczeumban filozófiát és teologiát, azután Pesten törvénytudományt tanult és 1830-ban ügyvédi vizsgát tett. Schedius ajánlata következtében gr. Teleki László nevelője lett és növendékével beutazta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Svájczot, Angliát. Meghalt Münchenben 1836. ápril 12-én. Tagja volt az Akadémiának.
277Legnevezetesebb munkája: Magyarország története időszaki táblákban, világosítva a világ egykorú történeteivel és a magyar királyi házaknak nemzettségi lajstromaival. (1830.)
Utazásai alatt hazánk történetére vonatkozó sok becses adatot gyüjtött és másolt le a külföldi könyv- és levéltárakban, a melyeket Petrovics-gyüjtemény czím alatt az Akadémia kézirattárában őriznek.
Dualszky János.
Dualszky János őr-kanonok, szül. Szeniczen 1808. Megirta latin nyelven Beczkó vár és város történetét. A Tört. Tárban Révay László naplóiból kivonatokat közölt. Önálló műve Nyitravár és város történeti vázlata 1875.
Chownitz Julián.
Chownitz Julián Tódor (Chowanetz József) szül. Érsekujváron 1814-ben. Leginkább Németországban élt, hol hirlapirással foglalkozott és különösen a szabadságharcz után igyekezett munkáival a külföld figyelmét és érdeklődését a magyarországi viszonyok iránt fölkelteni.
Művei közül nevezetesebbek:
Die Geschichte Ungarns (Hamburg und Gotha 1847). Ungarns heiliges Recht zum Kampfe gegen Österreich und zum Thronentsetzung des Hauses Habsburg-Lotheringen (Frankfurt A. M. 1849). Ungarns Recht zum Einbruch in die österreichischen und russischen Nachbarländer. Darstellung und Aufruf an die Oesterreicher (M. O. 1849). Geschichte der ungarischen Revolution in den Jahren 1848 u. 1849, mit Rücksicht auf die Bewegung in den oesterr. Erbländern (Stuttgart 1849 két köt.) Die wahre Lage Ungarns (Frankfurt a. M. 1849). Handbuch zur Kenntniss Ungarns (Bamberg 1851) stb. Ezeken kívül számos beszélyt és regényt irt és 1849-ben az Opposition cz. politikai napilapot szerkesztette.
Simonyi Ernő.
Simonyi Ernő, született Zsámbékréton 1821 decz. 28-án. A szabadságharcz alatt mint honvéd részt vett Komárom védelmében és a vár feladása után Hamburgba menekült. 1853-tól 6 évig Bridgewaterben tartózkodott, majd Sheffieldbe ment, hol Mapine aczélgyáros gyermekei mellett nevelő volt. Később ugyanezen aczélgyáros ügynöke lett és e minőségben beutazta Spanyol-, Német-, Franczia- és Olaszországot. 1868-ban visszatért hazájába és a német-ürögi kerület országgyűlési képviselővé választotta.
Utazásai alatt az angol levéltárakban lévő magyar vonatkozású okiratokat és leveleket lemásolta és összegyüjtötte. Ezeket az Akadémia adta ki.
Vágner József.
Vágner József, szül. Ürményben 1833. jun. 23-án. 1860-ban kisapponyi plébános, 1872-ben nyitra-alsóvárosi plébános és kerületi alesperes, 1875-ben kanonok, 1879-ben a Roskoványi-könyvtár igazgatója, 1880-ban czímzetes prépost, 1890-ben éneklőkanonok lett.
Számos czikke és értekezése jelent meg a Religióban, Idők tanujában, Magyar Könyvszemlében, Magyar Sionban stb. Önálló munkái: A nyitraegyházmegyei klérus irodalmi működése. A nyitraegyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai (1886). Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez (1896).
1881-84-ben a nyitrai kerület képviselője volt.
Fraknói Vilmos.
Fraknói Vilmos, szül. 1843. febr. 27-én Érsekujvárott. A theologiát bölcsészetet Budapesten végezte. Már ez időben foglalkozott történeti tanulmányokkal. 1864-ben tanár lett a nagyszombati főgimnáziumban, azután az esztergomi papnevelő-intézetben. 1871-ben a fővárosba költözött, a hol teljesen a tudományos kutatásoknak és irodalomnak szentelte idejét. 1873-ban az Akadémia rendes tagjának választotta meg. 1875-ben a Magyar Nemzeti Muzeum könyvtárnoka, 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben az Akadémia főtitkára, 1889-ben az Akadémia alelnöke, 1892-ben arbei vál. püspök lett; 1897-ben pedig a közoktatásügyi miniszterium kinevezte a magyarországi muzeumok és könyvtárak főfelügyelőjének.
Fraknói egyike legjelesebb történetiróinknak, a ki a szigoruan tudományos rendszer mellett a művészi alaknak és nyelvnek is mestere. Nagy 278érdemeket szerzett ezenkívül a bel- és külföldi könyv- és levéltárakban a magyar történelemre vonatkozó adatok felkutatásával. Rómában saját költségén egy magyar történeti intézetet alapított a magyar történetkutatók számára. (Arczképét a nyitravármegyei nevezetes férfiak sorában adjuk.)
Számos történeti, egyházi, régészeti stb. czikke, értekezése és ismertetése jelent meg a szaklapokban.
Nagyobb munkái közül nevezetesebbek:
A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története. (1861 Jutalmazott pályamunka.) A nádori és országbirói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése (1863). Pázmány Péter és kora (1872-74. III. köt.). A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. (Az Akadémiától jut. pályamű 1873.) Vitéz János élete (1879). Martinovits és társainak összeesküvése (1880). Vatikáni magyarországi okirattár (1888-89). Magyarország a mohácsi vész előtt (1884.) Andreas Pannonius élete és munkái (1886). Erdődi Bakócz Tamás élete (1889). Hunyadi Mátyás király élete (1890). A magyar király kegyúri joga (1894) stb.
Ő irta a "Magyarország Vármegyéi és Városai" IV., Nyitravármegyét tárgyaló kötet előszavát.
Jedlicska Pál.
Jedlicska Pál, született 1844. jan. 14-én Lopassón. Segédlelkész volt Geszten, Budán, majd 1870-ben Istvánfalván lett plébános. Itt időzetében ő kezdeményezte az 1873-ban létesült pozsonymegyei régészeti egylet eszméjét. 1874-ben a felső-diósi plébániához helyezték át. 1875-ben az országos műemlékek bizottságának tagjává, 1882-ben a Szomolány egyházi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezték ki.
Jedlicska a történeti, régészeti és hittudományi irodalom terén működött.
1862-75-ig az országos műemlékek bizottságának megbízásából Pozsony és Nyitravármegye több várának és templomának alaprajzát felvette és a nevezetesebb hazai műrégiségek rajzait készítette el. Irodalmi és tudományos érdemeinek elismeréséül a Szt.-István-társulat igazgató választmányának és tudományos és irodalmi osztályának tagjává választotta 1894-ben.
Nevezetesebb munkái: Történetiek: Oláh Miklós esztergomi érsek életrajza. (Pályadíjat nyert munka 1869.) Báró Pálffy Miklós jellemrajza. (1882.) Kis-Kárpáti emlékek Vöröskőtől Szomolányig. (1883.) Kis-Kárpáti emlékek Éleskőtől Vágujhelyig. Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához. (1882.) stb. Hittudományiak: Adatok az amerikai egyházpolitikai rendszer történetéhez. (1881.) Néhány szó törvényhozásunk szelleméről és a hazai katholikusok közel teendőiről. (1874.) Társadalmi testvérharcz a modern jogállam és katholikus egyház között. (1879.) A kereszténység alapja a valódi haladásnak. (1885.) A keresztény szellem a társadalomban. (1893.) stb.
Tagányi Károly.
Tagányi Károly, született Nyitrán, 1858. márcz. 19-én. A budapesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyamot hallgatta és 1893. óta az országos levéltár allevéltárnoka. Az Akadémiának levelező tagja. Tudományos szaklapjainkban számos heraldikai, kultur- és gazdaságtörténeti czikk, bírálat és ismertetés jelent meg tőle.
Nevezetesebb munkái: Magyarország czímertára. (1881.) A földközösség története Magyarországon. (Magyar és német nyelven 1894.) Szerkesztője a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlének.
Dedek Cr. Lajos.
Dedek Crescens Lajos, született Nyitrán, 1862. jun. 29-én. 1885-ben pappá szenteltetett és a következő évben fővárosi káplán lett. 1891. óta egyetemi könyvtártiszt.
1889. óta szerkesztője az Egyházi Közlönynek.
Önálló munkái többnyire pályadíjjal és jutalommal kitüntetve jelentek meg. Így: A magyarországi főpapnevezések történelmének vázlata (1885.) a Fraknói díjat nyerte.
A karthauziak Magyarországban (1889.) czímű művét az Akadémia tüntette ki. I. Miklós pápa élete és kora a Fogarassy-Pasquich-díjat nyerte el stb.
Legutóbb jelent meg a "Magyarországi szerzetes-rendek története", valamint a "Kolostorról kolostorra" (1897.) czímű munkája.
A "Magyarország Vármegyéi és Városai" IV. kötete számára ő írta meg Nyitravármegye történetét.
Matunák Mihály.
Matunák Mihály, született Nagy-Surányban 1856. julius 17-én. Középiskolai tanulmányait Érsekujvárott, Selmeczbányán és Egerben végezte. 1887-ben a theológiára a budapesti tudományos egyetemre ment.
1888-90-ben sokat írt a nyitramegyei helynevekről, Érsekujvár, Nagy-Surány és vidékének multjáról; megírta Nagy-Surány várának és a Magyarbéli 279Bosnyák-család történetét, melyet Fraknói Vilmos püspök 100 frttal jutalmazott. 1891. jul. 2-án pappá szenteltetvén, nagy-szalatnai, 1892-93-ban túrócz-szucsáni káplán és ruttkai hitoktató volt, 1893-94-ben Nemeskéri Kiss Pálnál nevelősködött Véghlesen és Gödön, 1894. jul. 2-ától 1898. jan. 5-ig Körmöczbányán segédlelkész volt. Megírta a körmöczbányai ipar és kereskedelem történetét. A körmöczi városi gazdag levéltárban két év alatt 500 ívnyi oklevélmásolatot írt le, melyeknek sok érdekes adatai közül egyet-mást közölt is már: "Török beütések Nyitravármegyébe." "Török pusztítások és hódoltság Zólyomvármegyében a XVI. században." "A bányavidéki had veresége Szécsénynél 1562. április 4. és 5-én." Eldöntötte Érsekujvár két alapításának évét, az 1545-ikit és 1580-ikit. Körmöczbányai tartózkodása idejéből még számos történeti czikke jelent meg. Rimély püspök 1898-ban kinevezte őt a korponai áll. segélyezett községi felső népiskola igazgatójává.
Matunák mint népdalaink gyüjtője is hasznos munkásságot fejt ki. Sok nagyon érdekes tót, kurucz, hazafias történeti adatot és szegénylegénynótát gyűjtött és közölt számos hirlapban. Ezenkívül számos jobbára ismeretlen, régi magyar zenedarabot fedezett fel.

A "SZENT PÁL LEVELEI" CZIMLAPJA.
A tud. akadémia könyvtárából.
Kelecsényi József.
Kelecsényi József, született Nyitra-Ivánkán, 1815. márcz. 17-én. Közbirtokos volt, ki magános idejét tudományos búvárkodással töltötte. Különösen a régészettel foglalkozott.
Régészeti közleményei, a Honművész, Regélő, Honderű czímű folyóiratokban jelentek meg. E szakbeli művei közül megemlítjük: Az ipolyi apátság zoborhegyi ősemlékeiről. (1855. a Religióban.) Nyitra és környéke képes Albuma. (1854.)
Mint népköltészeti maradványaink gyüjtője is említést érdemel. Sok régi éneket és imát gyüjtött.
Gond Ignácz.
Gond Ignácz régész munkája: Nyitravármegye régészeti fontossága stb.
Történeti értekezéseket irt még Kapronczai Ede.
A nem Nyitramegyében született, de itt tartózkodó történetirók közül kiemelendő még:
Horvát Sándor.
Horvát Sándor, kegyes tanítórendi áldozópap, szül. 1844. máj. 2-án Csepregen (Sopronmegye). 1867. szept. 8-án a kegyes tanitórendbe lépett. A próbaév leteltével 1868-69. Kecskeméten, 1869-70. Nyitrán tanárkodott; itt szervezte a ma is fennálló magyar önképzőkört, mely azután góczpontja lett a magyarságnak. 1870. aug. 2-án pappá szenteltetett és Szegedre küldetett tanárnak, hol 1879-ig működött több évig mint tanítóképző tanár is. Élénk részt vett Szeged társadalmi és irodalmi mozgalmaiban. 1879-80-ban Kolozsváron tanított. 1880-86. a veszprémi főgimnáziumnál működött. 1886. Nyitrára küldetett gimn. igazgatónak, hol a rend hittudományi intézetében a bölcseleti tudományokat is előadta. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatói tisztét is rá ruházták. Ezen utóbbi tisztséget 280az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéseig viselte. Ez idő alatt több külföldi tanulmányutat tett. A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói czímet nyerte.
Kezdetben ifjúsági lapokba irt. A Szegedi Hiradóban több tudományos értekezése jelent meg. Az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak belmunkatársa volt. Önállóan megjelentek tőle: Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai 1875. Az önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben 1879. Okmánytár a piaristák Szt.-László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1896. Adatok Nyitravármegye és város monográfiájához 1897.
Ő írta meg a "Magyarország Vármegyéi és Városai" IV. kötete számára a Nyitravármegye középiskoláira vonatkozó fejezetet.
HITTUDOMÁNY.
Komjáthi Benedek.
Komjáthi Benedek, szül. Komjáton. Születési éve ismeretlen. Annyit tudunk, hogy 1520-ban a bécsi egyetem hallgatója volt. Később Perényi Gáborné János nevü fiának nevelője lett és mint ilyen Perényiné buzdítására fordította le Nyalábvárott Pál apostol leveleit 1532-ben, a mely Perényiné költségén jelent meg Krakkóban 1533-ban, a következő czím alatt: Epistolai Pauli Lingua Hungarica Donatae. Az Zenth Paal leueley magyar nyeluen. E nagybecsü munka az első tisztán magyar nyelvü nyomtatott könyv.
Lépes Bálint.
Lépes Bálint, régi nemes család sarja, szül. 1570 körül. 1608-1619. nyitrai püspök volt. Ez időben irta legtöbb művét. 1622-ben győri és kalocsai érsek. Korában a politikai téren is nagy szerepet játszott. A fejedelmek 1614-iki linczi gyűlésére Magyarország részéről őt küldték követül. Meghalt 1623-ban.
Művei: Imádságos könyv. (1615.) Az halandó és itéletre menendeo tellyes emberi nemzetnek Fenyes Tuckoere stb. (1616.) Második Keonyv. Az iteletreol.
Pokoltol rettenteo és mennyei boldogsagra edesgeteo Tuekoer stb. (1617. ujra 1771. Pázmány Péternek ajánlva.) Második Keonyv az Menyorszagrol.
Tarnóczi Márton.
Tarnóczi Márton. Tanulmányait Magyarországon kezdte és a wittenbergai egyetemen végezte, 1652-ben Privigyén lett lelkész, a honnan elüzetvén, Divék-Ujfaluba ment. 1673-ban a sok üldözés miatt kénytelen volt Németországba költözni, a honnan csak 1681-ben térhetett vissza. Meghalt 1685-ben.
Művei: Antiglypice metrika tornate enucleata. (1643.) De pseudosophia cacodoxorum et sobria philosophia orthodoxorum. (1646.) De theologia heterodoxa et orthodoxa. (1648.) Threnographia prosopiae Kalinkianae. (1678.) Halcyonia svevico-danico germanica. (1682.) stb.
Bársony György.
Bársony György, szül. Péterfalván. A teologiát Bécsben végezte és előbb Duna-Szerdahelyen plébános, 1653-ban esztergomi kanonok, 1663-ban váradi püspök és szepesi prépost, majd kir. tanácsos és később egri püspök lett. Meghalt 1678. jan. 18-án.
Művei: Magyarország Tüköre, kiben tekintvén Meg-ismerje magát, Mitsodás volt hajdan? Mitsodás most? stb. (Cassa 1671). Veritas Toti Mundo declarata. (Cassa 1671.) E munka nagy vitára adott alkalmat.
Tarnóczy István.
Tarnóczy István, jezsuita, szül. Nyitrán 1626. aug. 10-én. A hittudományt 15 évig tanította N.-Szombatban; később a győri, majd a lőcsei iskola igazgatója lett. Meghalt 1689. szeptember 30-án.
Irt több latin és magyar nyelvü munkát; közülük megemlítjük: Menybe vezető Kalauz. (1675.) Titkos értelmü rózsa. (1676.) Nagy mesterség a jó élet. (1679.) Holtig való barátság. - Vigyázó szem. (1685.) stb.
Csete István.
Csete István, szül. 1648. decz. 25. Vág-Sellyén. 19 éves korában a jezsuiták közé lépett és korának egyik legnagyobb hitszónoka lett. Kassáról, - hol a rendjének iskolájában tanítóskodott, - Erdélybe küldetvén, itt a szorongatott kath. vallásnak ujjáteremtője és a kolozsvári főiskolának második megalapítója lett. Később Sopronban mint a rendház főnöke halt meg 1718-ban.
Számos latin egyházi munkái részint névtelenül, részint Vizkeleti Zsigmond név alatt, - mely nevet Erdélyben vette fel, - jelentek meg. Egyházi beszédeinek száma 1611. Nevezetesebb munkái: Duodecim Stephani Heroes Ungariae. (1681.) Litterae invitatoriae H. Sigismundi Viszkeleti. (1698.) Panegyrici sanctorum r. Hungariae. (1754.)
281Rezik János.
Rezik János, szül. Koroson. Az eperjesi kollegiumban és a thorni egyetemen tanult, hol 1674-83-ig tanár volt. Innen Kassára, majd Eperjesre ment, de a katholikus üldözések miatt kénytelen volt ismét Thornba visszatérni, hol 1690-1705-ig volt rendes egyetemi tanár. Ez évben ismét elvállalta az eperjesi főiskola vezetését és itt tanított haláláig 1710. aug. 4-ig.
Nyomtatásban megjelent nevezetesebb művei:
Reparatio violati honoris per privatum ferrum. (1703-4. a párbajról szól). Pigritius scholarum hostis etc. (1707.) Musa fragopolitane loquens (1708.) Salvianus Maniliensis redivivus, morum emendator, acerrimus (1708.) Articuli de persona Christi in examine tractandi 1708. stb.
Rajcsányi József.
Rajcsányi József, szül. Nyitrán 1671. jun. 23-án. Tizenhét éves korában a jezsuita szerzetbe lépett. N.-Szombaton és Kassán tanította a teologiát és bölcseletet, majd a kolozsvári ház igazgatója lett, és itt nagy tevékenységet fejtett ki, különösen az unitáriusok ellen. Meghalt 1733-ban N.-Szombaton.

ALEXANDRIAI SZ. KATALIN LEGENDÁJÁNAK ELSŐ LAPJA.
A tud. akadémia könyvtárából.
Művei: Az igaz és nem igaz vallásnak próbaköve. (1724.) A hitnek igaz és csalatkozó reguláiról. (1724.) Ingadozó catholikus. (1726. az unitáriusok ellen.)
Latin munkái: Signa Ecclesiae seu via facilis in nutitam Ecclesiae Christi reniendi. (1728.) Viator Christianus ad Coelestem patriam directus. (1729.) Fides salutaris soli religioni Romano-Chatolicae propria. Itinerarium Athei ad veritatis viam deducti. (két kiadás) De Unitariorum religione. (Magyarul második kiadás Mihálcz J. 1773.)
Ribini János.
Ribini János, szül. Krencsen 1722. Teologiai tanulmányait a jénai egyetemen végezte. 1747-ben a soproni iskolának volt igazgatója, 1759-ben pozsonyi lelkész, később evang. esperes. Meghalt Pozsonyban 1788-ban.
Legbecsesebb egyháztörténeti munkáját Pozsonyban adta ki 1788-89-ben két kötetben, Memorabilia ecclesiae aug. confessionis cz. alatt. Oratio de cultura linguae hungaricae 1751. De numero apocaliptico 666. (1769.)
Csánky Gábor.
Csánky Gábor, szül. 1737. szept. 19-én Nagy-Emőkén. Középiskolai tanulmányait elvégezvén, a piarista rendbe lépett. Nyitrán húsz évig mint magyar hitszónok működött. Meghalt 1806-ban Kolozsvárott.
Irt és fordított több egyházi munkát.
Rudnay Sándor.
Rudnay Sándor dr., szül. 1760. okt. 4-én Nyitra-Szt-Kereszten. Pappá szenteltetett 1784-ben. 1805-ben esztergomi kanonok, 1808-ban czímzetes püspök, 1809-ben tanácsos az udvari kanczelláriánál, 1815-ben erdélyi 282püspök, 1818-ban esztergomi érsek és 1828-ban biboros lett. Meghalt 1831. szept. 13-án.
Nevezetes művei: Paraenesis ad Lyceum Regium scholasque Claudiopolitanas etc. (1819). Erköltsi Keresztény Oktatások kueloenoesen a fenyítő házakban raboskodókank remélhetoe megjobbításokra (1819). Dissertatio de obligatione Cleri stb. (1823) De perpetua SS. Eucharistiae Sacramenti in Archi-Diocesi adoratione (1825).
Ezeken kívül számos egyházi beszéd és főpásztori levél.
Rátz András.
Rátz András, szül. Érsekujvárott 1779. nov. 19-én. Teológiai tanulmányai végeztével jogot hallgatott Pozsonyban és nevelő volt gróf Pálffy Rudolfnál. 1825-ben Füzes-Gyarmaton lett plébános. Meghalt Budán 1864-ben.
Számos munkát irt, melyek közül nevezetesebbek:
Fenmaradgyon-é még tovább is a közfal melly a katholikusoktól a protestánsokat elválasztya? (1822). Liturgika (1823. III. rész). Ágazatos theologia (1832. III. rész). Memoria a spirituali Cleri junioris in R. Gen. Seminario Pestin. etc Bivium seu conflictus vitiorum et virtutum triumphante religione in regio generali Sem. Centrali Pestiniensi Alumnis sacerdotio authorandis repraesentatus (1829). Reflexiones privatae de linguae latinae in sacris Eclesiae catholicae usu, ejusque apud Hungaros in occasum vergentis inclinatione etc. 1845.
Bartakovics Béla.
Bartakovics Béla (kisapponyi). Szül. Felső-Elefánton 1792. ápr. 10-én. A bölcsészetet Nagyszombatban, a teologiát a bécsi Pázmáneumban hallgatta. 1820-ban az esztergomi herczegprímási udvarba hivatván, itt hivatalában folyton emelkedett, míg 1850-ben egri érsekké nevezték ki, a mely évben a cs. k. belső t. tanácsosi méltóságot is elnyerte. 1853-ban a Tud. Akadémia igazgató-tagja lett.
Bartakovics legfőbb érdeme, hogy számos fontos tudományos és szépirodalmi munkát adatott ki saját költségén. Igy az ő áldozatkészségének köszönheti a kath. egyház a Káldi György-féle biblia magyar fordításának uj átdolgozását is.
Önálló művei: Főpásztori levelek (1865). Némely eszmék a nép felvilágosítására az uj törvény szerint. Brevis notitia Historica Archi-Episcopatus Agriensis. (Cselkó Károly tört. művének átdolgozása.) Azonkívül az ő költségén kerültek ki a sajtó alól a többek közt: a híres regensburgi Fokozatos Katekizmus; Szabó István: Homer Iliása; Alzog: Egyetemes egyháztörténete (magyarul). Quintilian fordítása (magyarul Szenczy Imrétől).
Császka György.
Császka György, kalocsai érsek, belső titkos tanácsos, pápai trónálló és házi főpap, római gróf, szül. 1826. decz. 3-án Nyitra-Szerdahelyen. (Életrajzát Nyitravármegye nevezetes férfiai czímű fejezetben közöljük.) Számos remek egyházi beszéden kívül irt hittudományi és mathematikai czikkeket.
A tudományoknak és művészeteknek legbőkezűbb támogatói közé tartozik. Az ő pártfogásával létesült a szepesváraljai nyomda és a Szepesi Közlöny is.
Munkái: A dohányzás tilalmáról papnöveldékben. Viszonyszámi táblák. Oratio panegyrica in honorem angelici doctoris S. Thomae Aquinatis és számos egyházi beszéd, stb.
Zádori János.
Zádori János, szül. Kátlóczon 1831. nov. 6-án. 1864-ben az esztergomi papnevelő intézetben a teologia tanára lett. 1874-ben pápai kamarássá, 1884-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. Meghalt 1887. decz. 30-án.
Önálló művei közül a legnevezetesebbek: Isten a legtisztább szeretet (1860). Szt. Péter apostol két levele. (Jutalmazott pályamű.) A társadalom alapelvei (1864). Földünk nem hittani központja a mindenségnek (1868). A római katakombák (1868). Földünk helyzete a mindenségben (1871). IX. Pius pápa élete (1869). Syntagma Theologiae Dogm. Fundamentalis (1882). Fragmenta Syntagmatis (1885). Margitsziget története (1886).
Fordításai: Gyémánt-e vagy üveg? (Stolcz A. után, 1860). Árpádházi Szt.-Erzsébet élete (u. a. 1867). Kihez menjünk (u. a. 1871). Jézus Krisztus a történelemben (Lacordaire után 1868.) stb.
Útirajzok: Úti vázlatok Olaszországból (1869). Spanyol út (1869). Egyiptom (1874). Ezeken kívül számos szentbeszéd, értekezés és hirlapi czikk.
Szerkesztője volt a Katholikus Lelkipásztornak és az Uj Magyar Sionnak.
Sullay István.
Sullay István, szül. Berencsen 1841. márcz. 1-én. 1881-ben bogácsi plébános, 1886-ban alesperes lett. Meghalt 1892-ben.
Számos teologiai dolgozatai jelentek meg. Pályadíjat nyertek: Szabadelvűség, szabadság és vallás (1879, 1880, két kiadás). A bold. Szűz Mária tisztelete a kath. anyaszentegyházban cz. művei.
Krizsán Mihály.
Krizsán Mihály, szül. Livinán, 1843. szeptember 30-án. Budapesten a Józsefvárosban segéd-lelkész volt, 1893-ban pápai t. kamarás, 1895-ben pedig a budapesti központi papnöveldének aligazgatója lett.
Számos czikke jelent meg a kath. egyházi és politikai lapokban. Önálló műve: Paulai szent Vincze élete. (1886.)
283Csernoch János.
Csernoch János dr., szül. 1852. junius 18-án Szakolczán. A teologiát Bécsben végezte. 1880-ban tanár lett az esztergomi papnevelő intézetben, 1887-ben ő felsége udvari káplánjának nevezte ki, később pápai kamarás és kanonok lett.
Igen sok czikk, értekezés, bírálat stb. jelent meg tőle a kath. hittudományi és szépirodalmi lapokban. Munkái: A halottégetésről (1887). A zárdai élet czéljáról (1891). Sajtó alá rendezte Simor János egyházi szónoklatait.
Tóth János.
Tóth János dr., szül. Nagy-Surányban 1856. julius 26. Középiskolái végezte után a teologiát a bécsi Pázmáneumban hallgatta. 1885 óta a nyitrai papnevelő intézetben az egyházjog és történelem tanára és a Roskoványi-könyvtár kezelője.
Önálló művei: Callista (angolból, 1883); Nyitráról Lourdesba és Párisba (1887); Az egyház Észak-Amerikában (1892). Kirándulás a Vezuvra. A katholikus napi sajtó. A katholikus nagygyűlések és a II. bécsi kath. kongresszus stb.
Ezeken kivül írt számos értekezést, tárczát, fordított elbeszéléseket franczia, angol, spanyol, olasz és orosz nyelvből. Jelenleg a Nyitramegyei Szemle szerkesztője.
Machovich Gyula.
Machovich Gyula, szül. Csáporon 1858. február 11-én. Teologiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1889-ben pápai kamarás, herczegprimási titkár és szentszéki ügyész lett. 1893 óta tardoskeddi plébános.
Nevezetesebb munkái: Taxil Leo volt szabadgondolkozónak önvallomásai (1887). Ámitás és valóság (1888). A liberalizmus bűn (1888) stb. A szabadkőművességről (1895) stb.
Prohászka Ottokár.
Prohászka Ottokár, szül. Nyitrán 1858. október 10. Pappá szenteltetvén, 1884-ben liczeumi tanár lett Esztergomban.
Több számos czikkén, értekezésén, szt. beszédén kivül önálló művei: Isten és a világ (1890). Szentséges atyánknak, XIII. Leo pápának beszédei és levelei (1891). Harcz a félszegségek ellen (1892). A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat (pályadíjjal kitüntetett munka 1894). Társszerkesztője volt a Magyar Sión-nak. Jelenleg az Esztergom politikai hetilap szerkesztője.
Lányi József.
Lányi József, szül. Német-Prónán 1868. junius 29-én. Jelenleg a beszterczebányai egyházmegyei hivatal levéltárnoka és püspöki szertartó.
Két értekezését a budapesti tud. egyetem hittudományi kara pályadíjjal tüntette ki. Ezek: Az Itala és Vulgáta (1890). A szyr, khald és arab diakritikus jelek (1891). Művei ezen kivül: Az egyházi festészetről (1888). Nabukodonozor büntetése stb.
Roskoványi Ágoston.
Roskoványi Ágoston hit- és bölcselet-tudományi doktor, nyitrai püspök, pápai trónálló, val. b. titkos tanácsos stb. (Lásd életrajzát a Nyitravármegye nevezetes szülötteiről szóló fejezetben.)
Az egyházi irodalom terén is nagy munkásságot fejtett ki.
Nevezetes művei: De primatu Romani Pontificis (1834). Katekismus vagy oktatás a ker. kath. religió tudományban (1836). De matrimonio in Ecclesia Catholica (1836). De matrimonio mixto inter Catholicos et Protestantes (1842-82). Monumenta Catholica pro Independentia Potestatis Ecclesiasticae ab Imperio Civili (1847-79). Colibatus et Breviarium duo gravissima Clericorum officia (1861-81). Romanus Pontifex tamquam Primas Ecclesiae et Princeps Civilis (1867-79). Matrimonium in Ecclesia Catholica Potestati Ecclesiasticae subiectum (1870-81). Beata Virgo Maria (1873-81). Supplementa ad Collectiones Monumentorum et Literaturae de Matrimonio in Ecclesia Catholica Potestati Ecclesiasticae subiecto stb. (1887-89.)
A hittudományi irodalom terén működtek még: Fitter Ádám, Sztankovics János jezsuita pap, ázsiai hittéritő; Sellyei Balog István ref. püspök, Ábel Ferencz jezsuita pap, báró Andrássy Antal rozsnyói püspök, Alagovich Sándor zágrábi püspök, Foglár György czímzetes püspök, az egri jogakadémia alapítója, Cservényi Lajos piarista tanár, Tapolcsányi György piarista tartományfőnök, Szeberényi Gusztáv Adolf evang. püspök, Gyurkovits Mátyás apátkanonok, Franczisczy Lajos, Filó János, Ikrényi Mihály, Jaklin István, Janics János, Karoba Gy., Kelemen Antal stb.
Nem Nyitravármegyében született, de a megyében jelenleg élő és működő hittudományi írók közül felsoroljuk a következőket:
Fábián János.
Fábián János, szül. Sirákon (Hont m.) 1832. január 20. 1847-ben lépett papi pályára. 1858-ban tanulmányi felügyelő, majd tanár és helyettes lelkiigazgató lett az esztergomi papnevelő intézetben. 1874-ben esztergom-vízi városi, végre 1880-ban érsekújvári plébános és mint ilyen 1882-ben tiszt. kanonokká lett.
A magyar egyházirodalommal korán kezdett foglalkozni. Önálló művei: Nagymélt. gróf Nádasdy Ferencz néhai kalocsai érsek élete (1854).
284Első vagyis Nagy sz. Gergel pápa lelkipásztorságtani könyve. (A pesti hittani kar által megkoszorúzott pályamű 1858.)
Felelet egy tizennégy éves levélre, megküldve egy magyarhoni helvét hitvallású atyafinak. (1869.)
A vatikáni sz. zsinat az 1871-72-iki egyházi évhez alkalmazott szent beszédekben. (1871.)
Constitutiones dogmaticae sz. Concilii Vaticani. A vatikáni szent zsinat által hozott határozatok. (1877.)
Az esztergomi érsek új vára 1545-1580-ig Esztergom. (1896.)
Ezeken kivül írt több értekezést. Alapítója és 1875-1880-ig bezárólag szerkesztője volt az "Isten igéje" czímű folyóiratnak.
PEDAGOGIA.
Majer István.
Majer István, szül. Mocsonokon 1813. aug. 15-én. Középiskolái végeztével N.-Szombatban hallgatta a teologiát, hol több társával egy "magyar nyelvgyakorló-egyesületet" alapított; majd Pestre ment a jogot tanulni. 1836-ig nevelő volt a báró Sennyei családnál és ugyanazon évben pappá is szenteltetett. 1842-ben az esztergomi tanítóképezdében tanár lett. Ez állásában annyira feltünt pedagogiai czikkeivel, hogy 1842-ben az első egyetemes tanítógyűlésnek jegyzőjévé, 1849-ben pedig a budapesti tudományos egyetemen a felsőbb pedagogia tanárának választották meg. A szabadságharcz alatt honvédápoló-egyesületet alapított Esztergomban. 1850-ben igazgatója lett a főváros összes elemi és magán-iskoláinak. 1857-ben gyengélkedő egészsége miatt Kürtre ment lelkésznek, hol tiz évig tartózkodott és munkálkodott, mint a népnek igazi jótevője, atyja. 1866-ban Esztergomba nevezték ki kanonoknak, és mint ilyen 1867-ben a III. oszt. vaskorona- és 1876-ban a Lipót-rend lovagja lett. Esztergomban is folytatta pedagogiai munkálkodását. 1877-ben a tud. egyetem hittudományi kara tiszteletbeli doktorrá avatta, 1885-ben a főrendiház örökös tagjának neveztetett ki. Majer István az irodalomnak majdnem minden ágát művelte, de kiválólag pedagógiai művei és népies iratai tették őt az ország egyik legnépszerübb és legtiszteltebb papjává és ezek szerezték meg neki az általánosan ismert "István bácsi" nevet. Mint a pesti iskolák igazgatója rendkivüli nagy érdemeket szerzett a tornatanítás terjesztése, az iparoktatás rendezése, valamint az iparos-tanulók vasárnapi és esti tanításának behozatala és rendszeresítése körül. A tanítói értekezleteket is ő honosította meg. Jelen volt 1868-ban a népoktatási törvény előmunkálatait kidolgozó értekezleten és 1877-ben elnöke volt azon tanférfiak bizottságának, a kik a katholikus népoktatásügyre vonatkozó szabályrendeleteket dolgozták ki. A pesti első bölcsőháznak is ő volt megalapítója.
Nevezetesebb pedagogiai művei:
Népneveléstan (1845). A magyar képezdék reformja. A pesti első bölcsőde megalapítása és ismertetése (1852). A bölcsőde (1852). A pestvárosi Josefinum árvaház ismertetése (1853). Milyen legyen a néptanító? (1858). Mikép intéztessék a növendékpapok képeztetése? (1859. Pályanyertes mű). A szemléleti tanmód az első oktatásnál (1860). Elnöki beszédek az esztergomi kisdedovóban (1868-84).
Népies iratai közül megemlítjük: Egészségtan a nép számára (1847). A jó házigazda (1868). István bácsi, a boldog családatya, és okos gazda (1854). Szindarabok az ifjuság számára. A regélő István bácsi (1857). István bácsi aranytanácsai.
Egyéb nevezetesebb munkái:
Liturgika. (Pályanyertes mű.) A rézmetszészetnek műtana. (Az első szakmű a magyar irodalomban). Ezer műkereszt (1884). Második és harmadik ezer műkereszt (a budapesti országos kiállitáson kitüntetve). Negyedik, ötödik és hatodik ezer műkereszt. stb.
Ezeken kívül számos szentbeszéd, vers, ismertetés, életrajz és czikk különféle szak- és napilapokban. A Jelen korszaknak 12 évig rendes munkatársa, a Katholikus Néplapnak és az István bácsi naptárának 1856-70-ig szerkesztője volt.
Ezenkívül mint rézmetsző és festő is kitünt. Néhány festménye a 40-es években a pesti képzőművészeti tárlaton ki is volt állítva és több magyar és külföldi képes ujság, köztük a Leipziger Illustrierte Zeitung, több rajzát közölte.
Sok munkája maradt kéziratban is.

MAJER ISTVÁN.
A tud. akadémia könyvtárából.
285Mennyei József.
Mennyei József szül. Kis-Dovoránban, 1823. február 29-én. Tanulmányait Érsekujváron és Nyitrán elvégezvén, az érsekujvári kath. tanitóképző-intézetben tanár lett. 1856-ban e képző-intézet megszünvén, Kalocsára tették át, a hol mint igazgató kilencz évig működött, a mikor Árva és Turócz megyék tanfelügyelője lett. Innen Vasvármegyébe került, a hol 1888-ban nyugalomba lépett. Meghalt Szombathelyen 1889-ben.
Az irodalomban a Tanodai Lapokban lépett föl és azóta kiválólag mint pedagogiai író működött.
Legnevezetesebb művei:
Életintelmek (1860).
Szabadság, tekintély és egyház (1863. Ketteler V. után).
Általános tanítás- és tanodai neveléstan (Herrmann J. után 1866.) 2 kiadásban.
Nevelés és tanítástan III. kötet. (Kalocsa 1866.) A harmadik kiadást 1875-ben a magy. kir. egyetem pályadíjjal tüntette ki.
Gyurkovics Mátyás.
Gyurkovics Mátyás, (ivanóczi) szül. Csermenden 1826. febr. 20. Tanulmányai végeztével 1849-ben Palugyai Imre püspök egyházmegyei levéltárnokká és szentszéki jegyzővé nevezte ki, 1857-ben nyitra plébános, 1860-ban alesperes lett, és mint ilyen alapította az egyházi zeneegyletet. 1871-ben nyitrai kanonok, 1878-ban czímzetes apát. A Nyitra városi elemi népiskolák érdekében tanusított áldozatkészségeért és tevékenységeért a király 1868-ban a Ferencz József-rend lovag-keresztjével tüntette ki. Meghalt 1888. nov. 30.
Számos értekezése és czikke jelent meg különböző lapokban.
Zelliger József.
Zelliger József, szül. Szeniczen 1837. okt. 21-én. 1869-ben a beszterczebányai tanítóképző-intézetben tanított, majd 1872-ben Nagy-Szombatba hivatott, a hol 1873-ban képezdei igazgató tanár tett.
Számos alapos pedagógiai czikket irt a Tanodai Lapokba és a Kalauzba.
Körülbelül 40 iskolai könyv jelent meg tőle magyar, tót és német nyelven, melyekkel különösen a tót nép magyarosítására törekedett.
Szerkesztője volt a Népiskolai Tanügy-nek és a Katholikus Népnevelőnek, melynek most is munkatársa.
Sretvizer Lajos.
Sretvizer Lajos, szül. Érsekujvárott 1845. aug. 24-én. 1868-ban a fővárosban tanító lett, jelenleg fővárosi elemi iskolai igazgató. A közoktatásügyi miniszterium a népoktatási intézetek tanulmányozása czéljából többször küldötte európai tanulmányútra.
A fővárosi népiskolák szervezésében nagy érdemei vannak. Tankönyvei a főváros összes elemi iskoláiban használtatnak.
Pestalozzi élete és halála, valamint a Tornászat cz. értekezésével pályadíjat nyert. Szerkesztője volt a Népnevelők Lapjának, ezenkívül számos tanügyi czikket irt.
Kasztner Janka.
Kasztner Janka (Lázár Gyuláné), szül. 1850. jan. 8-án Ladoméron. Polgári iskolai tanítónői oklevelet nyervén, előbb magántanító volt; 1874-ben az ipolysági, 1875-ben a győri állami tanítónőképző-intézet igazgatónőjének nevezték ki. 1886-ban a kolozsvári tanítónőképző intézethez, 1896-ban a budapesti VI. kerületi állami polg. tanítónő- és nevelőképezdéhez nevezték ki igazgatónak.
Egész pályája alatt élénk részt vett minden, a nőiskolákat érdeklő tanügyi mozgalomban és irodalmilag is működött. Melyek a nőnevelésnek hazánkban mutatkozó főbb hiányai? (pályanyertes mű). A régi jó időkből; Gyula és Mari, vagy a gyermeki szeretet hatalma és dicsősége. (Mindkettő szabadon németből.) Több czikke jelent meg a Nemzeti Nőnevelésben, a Győri Tanügyi Értesítőben stb.
Komlóssy Ferencz.
Komlóssy Ferencz, szül. Nagy-Tapolcsányban 1853. ápr. 23-án. A teologiát Esztergomban végezte, a bölcsészetet a budapesti egyetemen hallgatta, 286hol bölcsészettudori és tanári oklevelet szerzett. Esztergomban pappá szenteltetvén, mint tanár működött. 1884-ben a verbói, 1887-ben a szempczi kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek. 1892-ben Esztergom főegyházmegyei főtanfelügyelő, 1893-ban esztergomi kanonok lett; jelenleg szintén orsz. képviselő.
Komlóssy az irodalom különböző ágaiban működik; 12 éven át szerkesztő tagja volt a Népnevelő cz. tanügyi lapnak.
Önálló művei: Bosznia és Herczegovina története a legrégibb időktől napjainkig (1882). Ifjúsági szinház (4 füzet 1883). Sujánszky Antal (Irodalomtörténeti tanulmány 1886). Hol késik a kath. authonomia? (1889).
Ezeken kívül számos czikke jelent meg különféle lapokban és németből fordította a Reformátorok (1884.) és A szent mise a világ legnagyobb kincse cz. műveket (1895) stb.
Molnár Vincze.
Molnár Vincze, polgári iskolai tanár, szül. 1862-ben Chinoránban. Nagy érdemei vannak a vakok oktatása körül és e nembeli térképei a külföldön is méltó feltünést keltettek.
A nem Nyitravármegyében született, de ott élő tanügyi irók közül még a következőket emeljük ki:
Libertiny Gusztáv.
Libertiny Gusztáv, szül. 1839. jun. 24-én. Középiskoláit Korponán és Selmeczbányán elvégezvén, 1861-ben szülőmegyéjében megyei aljegyzőnek nevezték ki. De ezen pálya nem felelt meg Libertiny hivatásának és 1869-ben tanfelügyelőségi tollnok lett Vasmegyében, majd 1870-ben másodtanfelügyelőnek neveztetett ki. Vasmegyében való tartózkodása alatt irta Vasmegye népoktatási állapota cz. munkáját 1870-ben és Nevelészeti tanulmányok cz. alatt hosszú czikksorozatot közölt a Vasmegyei Lapokban. 1876-ban Nyitravármegyébe helyezték át főtanfelügyelőnek, hol egymásután uj és üdvös reformokkal lépett fel. Egyik leghazafiasabb tette A magyar nyelvre, mint kötelező népiskolai tantárgyra (1877.) vonatkozó javaslata, mely azóta az egész országra nézve elfogadtatott. Megalapította a nyitramegyei "Tanítótestületet", melynek 3 évig elnöke volt és ennek hivatalos közlönyét, a Nemzeti Népiskolá-t. Sokat tett a testgyakorlat tanítása érdekében, tervezetet dolgozott ki az ifjusági és népkönyvtárakat illetőleg, sürgette a kormánynál a magyar nyelvben járatlan tanítók számára a magyar nyelvi póttanfolyamok állítását. Kiváló gondját képezték a kisdedóvó-intézetek is, melyeknek, valamint a népiskoláknak száma is. Libertiny tanfelügyelősége alatt nagyon megszaporodott. A Felvidéki magyar közművelődési egyesületnek is ő volt egyik alapvetője.
Érdemeinek elismeréseül a megye bizottsága 1880-ban jegyzőkönyvileg elismerését fejezte ki neki, 1881-ben pedig ő felsége királyi tanácsossá nevezte ki.
Az emlitetteken kívül irt még számos pedagogiai czikket és értekezést. Nevezetesebbek: A büntetésekről, A nőtanítók kérdéséről stb. Szerkesztője volt a Nemzetőr-nek.
Ő irta meg a "Magyarország Vármegyéi és városai" IV. kötete számára Nyitravármegye népoktatásügyét.
Illényi István.
Illényi István pedagogiai czikkeket irt a Nemzeti Népiskolába, melyet egy ideig szerkesztett is. Jelenleg szerkesztője és kiadója az Érsekujvár és Vidékének. A tanító társadalmi állása cz. értekezését pályadíjjal tüntették ki.
Dezső Adolf.
Dezső Adolf papnöveldei tanár, egyházmegyei könyvtárnok. Számos czikket irt különböző lapokba.
JOG- ÉS NEMZETGAZDASÁG.
Jog- és nemzetgazdaság.
Mosóczy Zakariás.
Mosóczy Zakariás, szül. 1542. körül. 1562-ben nyitrai kanonok, 1581-ben nyitrai püspök. Meghalt 1587.
Telegdy Miklós pécsi püspökkel összegyüjtötte és kiadta a magyar törvényeket és országgyűlési határozatokat ezen czím alatt: Decreta, Constitutiones 287et Articuli Inclyti Regni Hungariae ab A. Dni 1035. ad A. 1583. publicis Comitiis edita cum rerum indice copioso. Tyrnaviae 1584. A törvények előtt a királyok életrajzai vannak, melyeket Mosóczy irt.
Fleischhacker János.
Fleischhacker János, szül. 1740. márcz. 20-án Galgóczon. Tanulmányait bevégezvén, a nagyszombati és pozsonyi jogakadémián a magánjogot tanította, majd ez utóbbi intézet aligazgatója lett. Meghalt 1803. jan. 17-én.
Legnevezetesebb munkái: Positiones historiae juris hungarici (1778). Historia juris hungarici (1791). Institutiones juris hungarici, praemissis ejusdem historia ac prolegominis tres in libros divisae (1792) stb.
Réső Ensel Sándor.
Réső Ensel Sándor, született Magyar-Soókon 1787-ben. Kitünt jogtudományi műveivel. A szabadságharczban több fontos küldetésben vett részt. Meghalt 1860. máj. 31-én.
Irt több jogtudományi értekezést, melyeknek egyikét az Akadémia is kitüntette. Önálló műve: Béla király névtelen jegyzője.
Kossovich Károly.
Kossovich Károly, szül. Ivánkán, 1803. deczember 16-án. Az 1825-27-iki országgyűlésen, mint Nyitravármegye követeinek irnoka vett részt, majd 1826-ban Nyitravármegye aljegyzőjének nevezték ki. 1838-ban a fenyitő törvényszék jegyzője lett. Meghalt 1841-ben.
Montesquieu "Esprit des lois" cz. munkájának alapján írta meg Alapállítások és következtetések. A műipar és kereskedés hajdani állapotáról Magyarországon (1837.) és Az ősi javakról (1838.) Megjelent 1856. Ezen munkái alapján az Akadémia rendes tagjául választatott, a hol A magyarok védelmi rendszere cz. értekezésével foglalta el székét (1839).
Számos értekezései közül a legnevezetesebbek még: A birói hatalom gyakorlásáról és A nemzetek had- és békeviszonyairól szólók (1840).
A fenyítő törvényszéknél viselt állásának eredménye: Fenyítő törvényszerzés cz. műve, melyet azonban korai halála miatt nem végezhetett be.
Horn Ede.
Horn Ede, szül. 1825. szept. 25-én Vág-Ujhelyen. 1841-44-ig a Pressburger Zeitung munkatársa volt. 1845-ben Pestre jött, bölcseleti tanulmányainak folytatása végett és itt a Pesti Hirlapban, a Pester Zeitungban, a Jelenkorban és más lapokban tevékeny hirlapirói munkásságot fejtett ki a zsidóemanczipáczió és a szabadelvü eszmék érdekében. Nem kevésbbé vonta magára a figyelmet mint főrabbi-helyettes, a pesti zsidó-templomban tartott német és magyar nyelvü imáival és szónoklataival, ami akkor merész újítás volt. A 48-as idők mozgalmai őt is a harcztérre szólították. Mint tábori izraelita pap résztvett több ütközetben. A kapituláczió után külföldre menekült és először Prágában, majd Lipcsében tartózkodott. Lipcséből egy Kossuth Lajosról írt munkája miatt ismét menekülnie kellett és sok vándorlás után végre 1855-ben Párisban telepedett le. Az olasz háborúk alkalmával röpiratokkal árasztotta el Francziaországot, Németországot és Belgiumot, hogy a magyarság érdekeinek és jogainak védelmére a külföldet megnyerje. 1865-ben alapította Párisban az Avenir National czímű nemzetgazdasági lapot, melyben merész czikkekben kelt síkra a munkás-osztály érdekei mellett.

HORN EDE.
Az orsz. képtárból.
1867-ben visszatért Magyarországba és 1869-ben a Jókai által alapított Neuer Freier Lloyd cz. német ellenzéki lapnak szerkesztője lett. 1870-ben Pozsony városa, 1872-ben Vág-Újhely, 1875-ben Budapest terézvárosi kerülete 288választotta meg országgyűlési képviselőjének. 1875-ben államtitkár lett a kereskedelmi miniszteriumban és mint ilyen halt meg ugyanezen év november 2-án.
Hirlapi czikkeinek, bölcseleti és nemzetgazdasági értekezéseinek, valamint a magyar nemzetiség érdekében közzétett röpiratainak száma igen nagy. Kimagasló érdemei vannak ezen kívül a hazai zsidóság magyarosítása körül is.
Munkái közül nevezetesebbek: Zur ungarisch-österreichischen Zentralisationsfrage (Leipzig 1850). Arthur Görgei (1850). Die Revolution und die Juden in Ungarn (1851). Ludwig Kosuth (II. kötet 1851). Ungarn im Vormärz (1851). Franz Rákóczy II. (1854).
Nemzetgazdasági és politikai-történeti művei közül nevezetesebbek: Creditwesen in Frankreich (1857). Annuaire international du credit public pour 1859. La crise cotonnière et textiles indigènes (1867). La liberté des banques (Paris 1866). Salut au trosième milliard (1866). L'èconomie politique avant les phisiocrates (1867). Az Institut által koronázott pályamű: Caisses syndicales stb.
A külföldi közvéleménynek a magyar érdekek számára való megszerzése czéljából írta a többek között a következő műveket: La Hongrie et L'Autriche de 1848 à 1849. Paris, 1859. La Hongrie et la crise Européenne (1860). Liberté et nationalité (1860). La Hongrie en face de L'Autriche. Procés des Banquenotes hongroises stb.
Magyarországban megjelent művei közül Államháztartásunk rendezéséről (1874.), (németül is megjelent) stb.
Horn Antal.
Horn Antal, szül. 1834. január 21-én Vág-Ujhelyen. Tanulmányait Pesten végezte. 1849-ben a 102. honvéd-zászlóaljba lépett, résztvett a szabadságharczban és fogságot is szenvedett. 1857-ben Párisba ment bátyjához, honnan 1859-ben Szent-Pétervárra utazott, hol a Journal de St. Petersburg czímű lapnak kezdetben munkatársa, majd 1863-tól fogva szerkesztője lett. 1890-ben Budapestre költözött.
Horn Antal leginkább nemzetgazdasági és diplomatikai tanulmányokkal foglalkozott.
Csarada János.
Csarada János dr., szül. 1850. május 15-én Nyitrán. A jogot a budapesti és bécsi egyetemen elvégezvén, 1878-ban külföldi tanulmány-útra indult. Haza térvén, a tudományegyetem jogi karán 1882-ben a nemzetközi és bölcseleti jogból magántanárrá, majd 1891-ben nyilvános rendk. tanárrá lett.
Önálló munkái: A tengeri zsákmányjog elvei a háborúban. (Budapest 1882.) A követek menedékjogáról (Pápa 1883.)
A nemzetközi jog történeti fejlődésének vázlatai a westfáliai békétől napjainkig. (Kézirat.)
Horváth József.
Horváth József, született 1852. jan. 7-én Galgóczon. Több évi ügyvédi és bírói joggyakorlat után, 1879-ben a miavai kir. járásbírósághoz albíróvá nevezték ki. 1882-ben alügyész, 1888-ban kir. járásbíró lett Szakolczán. 1890. óta kir. törvényszéki bíró Nyitrán.
Írt tárczákat, néprajzi és közgazdasági czikkeket és jogi munkákat.
Nevezetesebb művei: A panszlavizmus multja és jelene. (1895.) A sommás eljárás reformja. (1892.) A magyar honpolgár jogai és kötelességei. (1893.) Az állami anyakönyvvezető teendőinek átnézete, melyben a polgári házasságról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvek vezetéséről szóló törvényeket ismerteti. A Magyarország Vármegyéi és Városai IV. kötetében Nyitravármegye törvénykezését ismerteti.
Emődy József.
Emődy József, született 1857-ben Vicsápon. Iskoláit Nyitrán és Pozsonyban, felsőbb tanulmányait pedig a zürichi és budapesti műegyetemeken végezte. A mérnöki kurzus befejeztével a m.-óvári gazdasági akadémián szerezte meg a mezőgazdasági oklevelet.
1880-ban az országos phylloxera kísérleti állomás aszistense lett, mely állásban azonban csak három hónapig maradt meg, miután a sopronmegyei gazdasági egyesület 1880-ban titkárává választotta. Emődy magyar és német nyelven szerkesztette az egyesület által kiadott "Gazdasági Értesítőt". Sopronban 1884-ig maradt, a mikor Suránkán átvette atyjától annak suránkai birtokát. A nyitramegyei gazdasági egyesület 1888-ban alelnökévé, majd 1897-ben elnökévé választotta meg. Emődy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi s a Magyar Gazdaszövetség választmányi tagja.
289Élénk részt vett a III. és IV. országos, valamint a millenniumi nemzetközi gazdakongresszusok szervezésében és működésében.
Irni szokott különböző lapokba. Önálló irodalmi művei közül nagy figyelmet keltettek az 1894-ben megjelent "A fölvidék veszedelme" czímű brosürája és 1897-ben "Mit tegyünk? magyar agrárpolitika az igazi" czímű tanulmánya.
ORVOSI TUDOMÁNY.
Kállai Adolf.
Kállai Adolf dr., született 1839-ben Ó-Turán. Az orvosi tudományokat Bécsben végezte, a hol jelenleg is mint orvos az évnek egy részében tartózkodik, míg nyáron állandóan karlsbadi fürdőorvos.
Orvostudományi czikkeket ír a Medicinische Pressebe és a Medicinische Wochenschriftbe, a Medicinische Revuebe stb., melynek kiadója is. Kiadja ezenkívül 1881. óta a Medicinischer Almanachot, valamint az Almanach Illustrirter Curorte (1887-89.) czímű művet. A szépirodalom terén is működik.
Feuer Nathaniel.
Feuer Nathaniel, szül. 1844. aug. 24-én Szobotiszton. Egyike leghíresebb szemorvosainknak, kinek neve a külföldön is nagyon ismeretes. Sebészdoktori és szemészmesteri oklevelét a bécsi egyetemen nyerte 1872-ben. 1874-ben a kolozsvári egyetemen magántanár lett. Midőn a trachoma az Alföldön nagyon elterjedt, Zágrábból, a hol mint ezredorvos tartózkodott, Magyarországba helyeztetett át, és itt a trachoma-járvány tanulmányozása által nagy érdemeket szerzett és a belügyminiszterium megbízásából kidolgozta a trachoma ellen követendő hatósági eljárást megállapító utasításokat. 1886-ban közegészségi felügyelő, 1891-ben egyetemi magántanár lett, jelenleg pedig a budapesti üllői-úti uj kórház trachoma-osztályát vezeti és egyetemi ny. r. tanár.
Számos értekezése jelent meg a hazai és külföldi orvosi szaklapokban, melyek közül fölemlítjük a következőket: Über seröse Iriscysten. A reductio bulbi tanához. A trachoma epidemia Torontálban. (1893.) Tumor cavernosus orbitaenek egy operált esete. (1875.) Untersuchungen über die Ursache der Keratitis nach Trigeminus-Durchschneidung. (1876.)
Die balneologie in der Augenärztlichen Praxis. (1879.) A trachoma a hadseregben.
Munkái: Jelentés a kolozsvári tudomány-egyetem szemkórodájának működéséről 1873. ápr. 28-tól 1874. ápr. 30-ig. Utasítás a trachoma elleni eljárásról. Das Trachoma in der oestr.-ung. Armee. Trachoma-útmutató. Beziehung zwischen Zahn- und Augenaffectionen. Szivárványhártya tuberculosisnak egy gyógyult esete.
Thuróczy Károly.
Dr. Thuróczy Károly, szül. Alsó-Köröskényben, 1850. deczember 7-én. Középiskolái elvégzése után az orvosi tudományokat a bécsi egyetemen hallgatta, a hol egy ideig mint tanársegéd működött, majd Nyitrán telepedett le mint orvos és 1876-ban járási orvossá választották meg. 1878-ban mint cs. kir. főorvos részt vett a boszniai okkupáczióban és visszatérve 1881-ben a nyitrai közkórház igazgatójává s egyúttal kir. fogházorvossá nevezték ki, 1889-ben törvényszéki orvos, ugyanezen évben megyei főorvos lett, 1898-ban pedig az igazságügyminiszter a törvényszéki orvosi vizsgálóbizottság tagjává nevezte ki.
Több orvostudományi értekezést, czikket és ismertetést irt a szaklapokban és a megyei lapokban. Igy értekezett a kórházak építéséről. A roncsoló toroklob ellen használt vérsavó oltások eredményeiről. A kisebb falusi községek közegészségéről és közigazgatásáról. A községek lakószáma és halálozási aránya közötti viszonyról.
A magyar tud. Akadémia számára megírta Nyitravármegye közművelődési és közgazdasági állapotát és a Pallas Lexicon részére Nyitravármegye történetét. Az 1897. évi moszkvai kongresszusra beküldte az Alkoholizmusról szóló értekezését. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. évi trencséni vándorgyűlésén emlékbeszédet tartott Kovács József és Poór Imre doktorok felett és az 1896-iki millenniumi orvosi kongresszuson értekezett Magyarország egészségügyi statisztikájáról.
290Ő irta meg a "Magyarország Vármegyéi és Városai" IV. kötete számára a "Nyitravármegye földrajza", "Nyitravármegye mezőgazdasága", "Nyitravármegye egészségügye és fürdői" és "Nyitravármegye Hitelügye" czímű fejezeteket.
Érdemei elismeréséül 1895-ben a királyi tanácsosi czímet nyerte és a m. kir. belügyminiszter közhasznú tevékenységéért két ízben elismerésével tüntette ki.
Schenk S.
Schenk S. Lipót, született Ürményben, 1840. aug. 23-án. Hires embriologus; 1873 óta a bécsi egyetemen az embriologia tanára és az embriologiai intézet igazgatója. Művei mind német nyelven jelentek meg. Értekezéseinek száma meghaladja a 150-et.
Ottava Ignácz.

DR. OTTAVA IGNÁCZ.
Az orsz. képtárból.
Ottava Ignácz, szül. Érsekujvárott 1852-ben. 1879-ben nyerte el doktori oklevelét Budapesten. Az egyetemen több évig mint tanársegéd volt alkalmazva a szemészeti tanszéknél, 1887. óta pedig a szemoperálások magántanára.
Ottava, mint kiváló szemész úgy a szakkörökben, mint a közönségnél is általános kedveltségnek örvend. Két szemészeti eszközt is talált fel.
Sok jeles orvostudományi értekezései közül felemlítjük a következőket:
A gonococcusok értéke a szembetegségek diagnosisánál. Tanulmány a trachomás szemgyulladásról. Tanulmány a szemkötőhártya trachomás betegségeinek sebészi gyógyulásáról. Miként lehetne hazánkban a trachomás szembetegséget megszüntetni? Tapasztalási adatok a trachomás szemgyulladás aetiologiájához. A mai kornak szembetegségei.
Az orvosi tudomány terén működtek még: dr. Bossányi András, dr. Jesze István, dr. Kanitz József stb.
A nem nyitramegyei születésű, de itt élő és működő orvostudományi irók közül felemlítendő még:
Biringer Ferencz.
Dr. Biringer Ferencz. Az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta, ahol 1883-ban orvosdoktorrá avatták. Ugyanitt a "Rudolfstiftung" cs. és kir. közkórház szolgálatába lépett. 1884-ben a nyitrai közkórház alorvosi állását nyerte el. Időközben megszervezvén a budapesti egyetemen az egészségtanári képesítést, 1887-ben a nyitrai főgimnáziumhoz kinevezték iskolai orvosnak, egyúttal a püspöki papnevelő-intézetben is megbízták az egészségtan tanításával. 1890-ben a nyitrai közkorház igazgató főorvosa lett, mely állásában ma is működik. 1897-ben az igazságügyminiszter a nyitrai törvényszékhez II. törvényszéki orvosnak nevezte ki. 1887. óta a nyitravármegyei orvos-gyógyszerészi és természettudományi egyesület titkára.
Irt egy emlékkönyvet, melyben a nyitrai kórház alapítását, fejlődését stb. adja. Szerkeszti az orvos-gyógyszerészi és természettudományi egylet közlönyét, melyekben számos értekezése jelent meg.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK, MATHEMATIKA, BÖLCSÉSZET.
Természettudomány.
Tomcsányi Ádám.
Tomcsányi Ádám, szül. Kamánfalun 1755. decz. 4-én. 1801-ben a pesti egyetem tanára lett. Meghalt 1831. jul. 24-én.
A jenai mineralogiai társulat tiszteletbeli tagjának választotta.
Munkái: Tentamen publicum ex physica stb. (1801-1808). Dissertatio de theoria phaenomenorum electricitatis Galvanianae (1809). Propositiones ex universa physica et oeconomia rurali stb. (1811-12) stb.
Bresztyenszki Béla.
Bresztyenszki (Bresztyánszky) Béla szül. 1786. aug. 5. Német-Prónán. 1803-ban a szt. Benedek-rendbe lépett. 1810-től a rend több intézetében tanított. 1838-ban tihanyi apáttá nevezték ki. Meghalt 1851. febr. 15-én.
Tudományos érdemeiért az Akadémia 1836-ban levelező tagjául választotta, tagja volt a jenai mineralogiai társaságnak is.
Kiválólag a mathematikai irodalmat művelte. Értekezései többnyire a Tudományos Gyüjteményben jelentek meg.
Önálló művei: Lectiones academicae ex mathesi adplicata in usum suorum auditorum conscriptae (1819). Elementa arithmeticae generalis seu algebrae (1821). Elementa matheseos purae in usum academiarum (1829-30). Kis geometria Mechanica magyar nyelven (1835). Lefordította Kotzebuenak Az óra és mandulatorta czímü szindarabját (1837).
291Nagy József.
Nagy József dr. (chrenóczi), született Nyitrán 1818-ban. Az orvosi tudományokat Bécsben elvégezvén, mint gyakorló orvos Nyitrán telepedett le, a hol Láng Ferencz nyitrai gyógyszerészszel a Magyarhoni természetbarát cz. folyóiratot (1856-1858.) indította meg. A Madár a teremtés művében czímű munkája alapján az Akadémia tagjává választotta. Nevezetesebb műve még Nyitravármegye helyírása. Ezeken kivül írt még számos értekezést és egy népiskolai tankönyvet a közegészségügyről.

DR. CHRENÓCZI NAGY JÓZSEF.
Mednyánszky Dénes.
Mednyánszky Dénes báró, szül. Veszelén, 1830. november 19-én. 1845-ben özvegy anyja Pozsonyban letelepedvén, vele ment Pozsonyba, a hol Stummer (később Ipolyi) Arnold lett a nevelője, kinek mythologiai kutatásai nagy hatással voltak fogékony lelkére. Itt ismerkedett meg Rómer Flórissal is, a ki a régészet iránt ébresztette fel érdeklődését. Az államtudományokban Deréky, később Csalányi István oktatta. A 48-as idők viharai azonban megzavarták életpályáját. A bécsi politechnikumra ment, hogy ott a bányászati pályára készüljön. De visszatért csakhamar a jogi pályára és Schmerling kinevezte őt 1851-ben, gróf Cziráky János, az országos főtörvényszék elnöke mellé "auscultans"-nak. Ez állásában sem maradt sokáig, mert környezetével sehogysem tudott kibékülni, azért Berlinbe ment, hol az egyetemen az állam- és természettudományokat hallgatta. E tartózkodása rendkivüli nagy hatással volt reá. Itt megismerkedett a festészet akkori nagy mestereivel, Rauchchal, Kaulbachchal és Curtiussal, a kiváló hellenistával, Abekennel, Hildebranddal, a híres műkritikussal stb. és Ipolyi mythologiája érdekében többször érintkezett Humboldt Sándorral és Grimm Jakabbal. Tanulmányai végeztével beutazta Német-, Olasz-, majd Bajorországot, hol Geibellel és Carrièrrel kötött ismeretséget. Hasznos tapasztalatokkal és tudománynyal gazdagodva tért viszsza 1853-ban hazájába. 1860-ban nőül vette Ghiczy Ágotát és visszavonult Rakoviczra, hol részint gazdálkodással foglalkozott, részint történeti adatokat gyüjtött és a családi levéltárt tanulmányozta. 1865-ben Pozsonyban a Természettudományi Egylet nagygyűlésén tartott beszéde feltünést keltett és még ugyanezen évben az Akadémia levelező tagja, Trencsénmegye főispánja lett, majd selmeczi főbányagróffá neveztetett ki, mely minőségében rendkivüli tevékenységet fejtett ki s a bányaműveket úgyszólván újra teremtette. 1867-ben a trencséni, 1868-ban a selmecz-bélabányai kerület választotta meg képviselőjének. 1870-ben érdemei elismeréséül a király a Szent-István renddel tüntette ki. 1873-ban állásától felmentetett és ez idő óta a közügyeknek és az irodalomnak szentelte idejét.
Mednyánszky a tudományos irodalomnak több ágát művelte. Értekezései, czikkei és ismertetései a Gazdasági Lapokban, a Természettudományi Közleményekben, a Történelmi Tár, a Századok, a Turulban, az Archeologiai Értesítőben, a Bányászati és Kohászati Lapokban, a Pester Lloydban stb. jelentek meg.
Nevezetesebb munkái: Földtani séta hazánk némely vidékén. A hazi tudomány haladási küzdelme. A Curaré-méreg. Über Philloxera. Adatok a gabonafajok mezőgazdasági tengéletéről az északi sarkszélességek alatt. Tanulmányok az erdők légtüneti hatásairól Francziaországban. Adat az ákácz tenyészviszonyaihoz. Tölgyeseinek és a szarvasgomba. Élenyes bányamécs. A Mont-Cenis vájása fúrógépekkel. A Gotthard-alagut vájása. Az észak-amerikai arany- és ezüst-bányászat. Adatok Japán bányászatáról. Legújabb kisérletek párisban a drágakövetk mesterséges előállítására. A mésznek geologiai és technikai jelentősége Magyarországon. Pettkó János emlékezete. Egy hajdani jelmezes társaság. Magyar hölgyek ruhatárai a XVI. században. Adalékok a Fugger okmánytárhoz. Néhány Árpád-kori műemlék Nyitra és Pozsony megyében. Vág-vidéki ősrégészeti lelő-helyek. Őskori telepek Vág-vidékén, stb.
Sporzon Pál.
Sporzon Pál, szül. Galgóczon 1831. január 12-én. 1858-ban a József-műegyetem gazdasági és erdészeti tanszékére nevezték ki, 1867-ben a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatója, 1874-ben a magyar-óvári gazdasági akadémiának tanára lett. 1890 óta nyugalomba vonult. Sporzon szerkesztette 292az Erdészeti és Gazdászati Lapokat, alapítója és 16 éven át szerkesztője volt a Gyakorlati Mezőgazda cz. szaklapnak, valamint a Falusi Gazda Naptárának.
Legnevezetesebb művei: A gazdasági szakképzés (1868). A hazai gazdasági felsőbb tanintézetek kérdéséhez (1869). Az okszerü talajmívelés elvei és szabályai (1871). Gazdasági olvasmányok (1878). Mezőgazdasági üzemtan (3 kiadásban. 1881, 1882, 1890). Egyszerü és kettős gazdasági könyvvitel (1883. 1885, két kiadás). Gazdasági becsléstan (1885).
Holuby József.
Holuby József, szül. Lubinán, 1836. márczius 25-én. 1861 óta a trencséni ág. h. ev. egyházmegye esperese. Számos czikkben ismertette Pozsony, Nyitra, Trencsén és Árvamegyéknek flóráját. Azonkivül megírta a trencsénvármegyei evangelikus egyházak monografiáját.
Knapp József.
Knapp József Ármin, született Alsó-Köröskényben, 1843. máj. 14-én. 1873-ban a kolozsvári egyetemen tanársegéd, 1890 óta pedig a bécsi Hofmuseum botanikai osztályának egyik legkiválóbb tagja.
Mint botanikusnak neve, a külföldön is, a szakkörökben mindenfelé imeretes és nem egy növény viseli nevét. Tudományos értekezései, biográfiái, ismertetései stb. sűrűn jelentek meg a hazai és külföldi szaklapokban. Ezek között Nyitravármegye florájára vonatkoznak:
Phanerogame Flora der Stadt Neutra. Prodromus Florae comitatus Nitriensis.
Ezeken kivül értekezett hazánkból Bars, Hont, Baranyamegyék flórájáról.
Kelecsényi Károly.
Kelecsényi Károly, szül. Nagy-Tapolcsányban 1854-ben. Jelenleg Tavarnok községnek jegyzője.
Czikkei a Rovartani Lapokban, az Entomologische Zeitschriftban stb. jelentek meg. Ilyenek: Éjjeli lepkevadászat Nyitramegyében. Három nyitramegyei lepkefaj. Nyitramegye lepkéi és bogarai. Nyitramegyei Nagy-Tapolcsány környékének bogár- és lepke-faunája. Dadai: A magyar állattani irodalom ismertetése. Ujabb adatok Nyitramegye bogár- és lepkefaunájához, melyben az előbb ismertetett adatokhoz még 808 bogár- és 13 lepkefaj és változat van ismertetve.
Kelecsényi a nyitramegyei rovarfaunának első ismertetője és mint ilyennek művei úttörő munkák. Eddig három ismeretlen rovarfajt fedezett fel. Nem kevésbbé említésre érdemes, hogy Kelecsényinek 60,000 drbból álló bogár- és 15,000 drbból álló lepkegyüjteménye, valamint gazdag szakkönyvtára van.
Ő irta meg a "Magyarország Vármegyéi és Városai" IV. kötete számára Nyitravármegye faunáját is.
Friesenhof Gergely báró.
Friesenhof Gergely báró szül. 1840-ben. Középiskolai tanulmányait magánuton, a jogot a bécsi egyetemen elvégezvén, 1863-1865-ig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt. Azóta saját birtokán, Ó-Széplakon gazdálkodik és saját berendezésü meteorologiai obszervatoriumában, meteorologiai megfigyelésekkel és tanulmányokkal foglalkozik. E nembeli értekezéseinek száma nagy. Önálló munkái: Wetterlehre (1879). Das agrarmeteorologische Observatorium des Neutrathaler landwirtschaftlichen Vereines, stb. (1887.) Die hygienische Meteorologie (1897.) stb. Ezen kívül megirta: A nyitravölgyi gazdasági egyesület történetét magyar és német nyelven.
Pantocsek József.
Dr. Pantocsek József, jelenleg a pozsonyi orsz. kórház igazgatója, a ki több orvostani és természetrajzi munkáján kívül megirta a Magyarország Vármegyei és Városai számára Nyitra flórájának ismertetését.
Tóth Ferencz.
Nyitrai báró Tóth Ferencz 1733-ban született. Hajlama a mathematikai pályára vitte és atyja a párisi mérnökkari és tüzérségi akadémiába adta, honnan mint képzett katonai hadmérnöki tiszt került ki. 22 éves korában már százados volt. Ekkor megnősült és mint katonai attaché Konstantinápolyba ment. Az Ozman szultán halála után trónra kerülő Musztafa szultánnak bizalmát annyira megnyerte, hogy őt kérte fel a Dardanellák és a Boszporus erőditményeinek ujjáépitésére és e czélra korlátlan hitelt és munkaerőt bocsátott rendelkezésére és az egész műszaki csapatok és a tüzérség ujjászervezését is Tóthra bízta. Ezután a szultán megbízásából, mint vezérkari főnök bejárta az európai és ázsiai Törökországot, Kis-Ázsiában hajózható csatornákat tervezett, járt a Görög szigettengeren, volt a Libanonban a drúzok közt, Damaszkusban, a Szent-földön, Bagdadban, Arábiában, Egyiptomban és Tuniszban. Alexandriában Pompejus oszlopára vonatkozólag Tóth Ferencz volt az első és leghatározottabb kifejezője annak, amit azóta a régészet a hires oszlop származására vonatkozólag a legpontosabban megállapított és ami Tóth idejében még eldöntetlen volt. A suezi-csatorna eszméje is Tóthtól származik. Mikor egyiptomi utjából visszatért 293Konstantinápolyba, előterjesztette tervét Musztafa szultánnak, ki felismerte e hatalmas alkotás rendkivüli fontosságát, megbizta őt a tervezet alapos kidolgozásával. Ha Musztafa halála be nem következik, ma az egész művelt világ egy magyar ember lángeszének köszönhetné a suezi-csatorna létesítését, melynek kivitelét Musztafa utóda elejtette. Erre Tóth visszament Francziaországba, hol 1776-ban már mint tábornok szerepel. 1781-ben altábornagy lett és ekkor írta meg 20 évi törökországi éleményeinek emlékiratait, melynek első kiadása 1785-ben két kötetben jelent meg és általános feltünést keltett, ugy, hogy 1787-ig ebből egy 3 kötetes francia szövegkiadás, egy 5 kötetes jegyzetkiadás és német nyelven egy 2 kötetes illusztrált, 1 kötetes szöveg- és egy 2 kötetes jegyzetes kiadás jelent meg és ezen kívül angol, dán, holland és svéd nyelven is. E rendkivüli sikert tetézte, hogy e geniális férfiut a nagy Voltaire is megénekelte.
1786-ban a douaii vár parancsnoka lett, honnan a nagy forradalom alatt Svájczba menekült. Itt gr. Battyhányi Tivadar amnesztiát eszközölt ki számára, mire Bécsbe sietett és átadta Kulcsár Istvánnak, a Magyar Hirlap szerkesztőjének, a Rodostóból hozott és magától soha el nem hagyott "Mikes Kelemen törökországi levelei"-nek kéziratát, mely csakhamar közzé is tétetett. Fia nem volt, leányainak egyikét Rochefoucauld herczeg vette nőül. Tóth meghalt Tarcsán, 1793-ban. Emlékiratai magyar nyelven néhány évvel ezelőtt jelentek meg Gyulai Pál "Olcsó Könyvtár"-ában.
HIRLAPOK.
Nyitramegyében a következő hirlapok jelentek meg:
A vegyes tartalmu hetilapok között keletkezésre legelső a
1. Nyitrai Lapok, mely 1871. január 1. keletkezett. Szerkesztette és kiadta Mérey Ottó. A lap jelenleg 27-ik évfolyamában él, magyar és német nyelven jelenik meg, szerkesztője Weisz József.
2. Nyitra-Trencséni Közlöny. Vegyes tartalmú hetilap. Szerkesztette gróf Nyáry Simon, kiadta özv. Neugebauerné Nyitrán. Keletkezett 1872. január 2., megszünt 1872. május 2. Ennek folytatása a
3. Nyitra czímű politikai hetilap, melyet előbb gróf Nyáry Simon, majd Kostyál Pál szerkesztett. Kiadta a nyitrai Deák-kör. Nyomtatta özv. Neugebauerné. Keletkezett 1872. máj. 9. megszünt 1873. jan. 15.
4. Nyitra. Vegyes tartalmú hetilap, Nyitramegye közlönye. Szerkesztette és kiadta Nyitramegye jegyzősége. Nyomtatta özv. Neugebauerné. Keletkezett 1873. ápr. 6., megszünt 1875-ben.
5. Nyitrai Közlöny, vegyes tartalmú hetilap, szerkesztette és kiadta Demjén Lajos, nyomtatta özv. Neugebauerné. Keletkezett 1878. jan. 1., megszünt 1878. junius 23.
6. Érsekujvári Lapok, szerkesztette és kiadta Rudnyánszky Gyula, nyomtatta Winter Zsigmond Érsekujvárott. Alapíttatott 1878. máj. 1., megszünt 1878. jun. 30. Ennek folytatása a
7. Nyitrai Lapok, vegyes tartalmú hetilap, szerkesztette és kiadta Rudnyánszky Gyula. Keletkezett 1878. jul. 1., megszünt ugyanez év végén.
8. Érsekujvár és Környéke. Szerkesztette Szegváry Lajos, kiadta Engländer J.-né Érsekujvárott. Keletkezett 1879. május 18-án.
9. Érsekujvári Lapok, szerkesztette dr. Ozori József. Keletkezett 1890-ben, fennállott 1 évig.
10. Villám, élczlap; szerkesztette Tyuk Miksa (Dombay Ede), kiadta Demjén Lajos. Megjelent hetenkint egyszer. Keletkezett 1878. aug. 4-én, megszünt 1878. decz. 30-án.
11. Gyógyszerészeti Hirlap. Nyitramegyének legelső lapja, a mely 1848. aug. 15. keletkezett és ugyanazon év nov. 15-én meg is szünt. Szerkesztője és kiadója volt Láng A. Ferencz. Nyomtatta Neugebauer Ferencz. Megjelent havonként kétszer, Nyitrán.
12. Magyarhoni Természetbarát. Természettudományi folyóirat. Szerkesztették és kiadták dr. Nagy József és Láng A. Ferencz. Megjelent 2-havonként, kő- és szinnyomatu ábrákkal és képekkel. Keletkezett 1856. novemberben, megszünt 1858-ban.
29413. Füzér. Iskolai havilap, kiadta az Önképző-Egylet. Létesült 1872-ben, megszünt 1875-ben. Szerkesztette előbb Persay Ferencz, majd Dunsits Géza. Nyomtatta Siegler Mihály.
14. Nemzeti Népiskola, nevelészeti és iskolai lap, a nyitramegyei tanítótestület közlönye. Keletkezett 1879. jan. 1-én. Szerkesztette egy szerkesztőbizottság, 1881-ben Orbók Mór, 1882-ben Ruttkay Gyula, 1883-ban Illényi István. Megjelent havonként kétszer. Megszünt 1883-ban.
15. Vereinsblatt des Neutrathaler Landwirtschaftlichen Vereines. Megindult 1876. márczius 8-án. 1887 óta Nyitravölgyi Gazdasági Egyesület Közlönye czím alatt szerkeszti Friesenhof Gergely báró.
Nyitravármegyében jelenleg a következő hetilapok állanak fenn:
16. Nyitramegyei Közlöny. (Politikai és vegyes tartalmú hetilap.)
Az első magyar lap Nyitramegyében, melyet a magyar nemzeti törekvések és érdekek támogatása, továbbá a nyitramegyei nemzetiségi mozgalmak figyelemmel kísérése czéljából az 1880. év végén dr. Bangha Sándor és dr. Kállai Ármin nyitrai ügyvédek alapitottak. Dr. Kállai Ármin már 1881. év végén visszalépett a lap szerkesztőségétől és ettől fogva dr. Bangha Sándor a lapnak egyedüli tulajdonosa, kiadója és felelős szerkesztője.
A "Nyitramegyei Közlöny" kiváló férfiakat számíthat munkatársai közé, a kik, különösen kezdetben, szellemileg támogatták fennállását; ezek sorában állottak: Latkóczy Imre, Szalavszky Gyula, Thuróczy Vilmos, dr. Thuróczy Károly, Libertiny Gusztáv, dr. Kenedi Géza. Állandó munkatársai voltak: Olsavszky Jenő, Nagy Nep. János, Halasy Béla, Vértess József, Erdélyi Lipót, Dr. Szulyovszky Ignácz, Petrovics László, Papanek István. Időközönkint irnak a lapba Dombay Hugó, Kenézy Csatár, Meskó Pál, Lőrinczy György, Horvát Sándor, Bernáth Győző, Felsner Jónás, Bangha Sándorné, szül. Haas Zsófia, dr. Takáts Sándor stb. A lapnak főmunkatársa 1896. óta Gelenczey Miháltz János.
Dr. Bangha Sándor, szerkesztő, született 1841. márczius 15-én Véneken, Győrmegyében. Ügyvéddé lett 1868-ban s ugyanekkor Nyitrán telepedett le, hol 1878-ban megyei főügyészszé választották; 1896. január hó elsejével vonult nyugalomba, megtartva továbbra is a megye hivatalos közlönyének szerkesztését.
17. Nyitramegyei Szemle, politikai és szépirodalmi hetilap. Megalakult 2951892-ben. Szerkeszti dr. Tóth János, kiadta Huszár István, míg 1894-ben a lap a szerkesztő tulajdonába ment át. Társszerkesztője dr. Dudek János theologiai tanár. A lap a nyitramegyei néppárt közlönye.
18. Érsekujvár és Vidéke. Alapittatott 1885-ben. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztője és kiadója kezdettől fogva Illényi István.
19. Neutraer Zeitung, társadalmi hetilap, alapította és kiadja Grünfeld Náthán ügyvéd 1890-ben. Megjelenik német nyelven.

A PÜSPÖKI KÖNYVTÁR NYITRÁN.
Plcho felvétele.
KÖNYVTÁRAK.
Nyitramegye főpapjai nemcsak művelték a tudományt és irodalmat, hanem egyszersmind nagy pártfogói is voltak a tudósoknak és a könyveknek. Bornemisza Pál, gróf Erdődy László, Palugyay Imre, Roskoványi Ágoston kiváló könyv-amateurök és szenvedélyes könyvgyüjtők valának, a kiknek nagyszerü gyüjteményeiről tanúskodnak a mai gazdag egyházmegyei könyvtárak. De a magánosok között is ott találjuk az Apponyiakat, Mednyánszkyakat, Erdődyeket, a kiknek könyvtárai sok nagybecsü kéziratot, kódexeket, ősnyomtatványokat, díszmunkákat stb. tartalmaznak.
Keletkezésre nézve legrégibb a Vágujhelyi prépostsági könyvtár, mely 1600-ban alapíttatott és tartalmaz 1200 drbot.
A nyitrai Ferencz-rendi zárda könyvtára alapításának idejét bizonyosan nem tudjuk, de a Nemzeti Muzeumban megvan a könyvtárnak 1662-től 1783-ig vezetett könyvjegyzéke, a mi azt mutatja, hogy e könyvtár már jóval előbb keletkezett. Tartalmaz 4497 darabot.
A privigyei piarista társház könyvtára 1666-ban létesült és 5600 könyv van benne.
A Nyitraegyházmegyei könyvtár alapját megvetette Bornemisza Pál. 1814-ben Kluch József püspök 1450 frttal létesített a könyvtárnak pénzalapot, mely ma már 20,000 frtra szaporodott. 1850-ben a könyvtárban 4367 munka volt 6129 kötettel. A nyitraegyházmegyei könyvtár tulajdonképen csak Roskoványi Ágoston püspök alatt emelkedett mai jelentőségére. A könyvtár Roskoványi rendkívüli áldozatkészsége folytán több monumentalis és ritka munkával gazdagodott, majd 50,000 frt költséggel uj könyvtári helységet állított, a már meglevő állományhoz csatolván Vurum József és Palugyay Imre volt nyitrai püspök, valamint a saját 19,000 kötetből álló könyvtárát, a mely Bibliotheca Episcopalis Roskovanyiana név alatt a tulajdonképeni régebbi egyházmegyei könyvtárral együtt 1879-ben az uj épületben helyeztetett el.
A két könyvtárban van öszesen 24723 munka, 36223 kötettel és füzettel, azonkívül 2000 drb vegyes nyomtatvány. A 130 becses kézirat között van egy 320 lapos német szentírás 1573-ból; a 83 drb ősnyomtatvány közt egy veronai kiadásu fehér hártyára nyomtatott missale. Régi magyar nyomtatvány van 48 drb, köztük Heltai Gáspár bibliájának 4. része, Bornemisza Péternek, Telegdynek, Lépes Bálintnak stb. több ritka munkája és Roskoványi teljes levelezésének óriási gyüjteménye.
A nyitrai püspöki papnövelde könyvtára, alapíttatott 1771-ben. 1878-ban külön termet kapott. Nagyrészt Draholuszky Ferencz kanonok ajándéka. 3850 drb, nagyrészt latin munkák.
A kegyes tanítórendiek nyitrai társházának könyvtára tartalmaz 16.281 kötetet. Van itt két régi nyomtatvány 1467. és 1550-ből és egy kézirat Gyöngyösy Istvántól.
A szakolczai irgalmas-rendek társházá-nak könyvtára alapíttatott 1876-ban. Tartalmaz 600 drbot.
A szakolczai ág. hitv. egyház könyvtára alapíttatott 1854-ben és 2430 kötetet tartalmaz.
296A nyitrai kegyesrendiek hittani hallgatóinak könyvtárát alapították 1881-ben és 1300 drbból áll.
A nyitrai kath. főgimnázium ifjusági könyvtára alakult 1850-ben és tartalmaz 8800 kötetet és 231 térképet.
A szakolczai kir. kath. gimnázium könyvtára 1858-ban alapíttatott és áll 4300 drbból.

A NAGYAPPONYI KÖNYVTÁR.
Saját felvételünk.
Az érsekujvári kath. gimnázium könyvtára létesült 1862-ben és tartalmaz 2600 munkát, (3 drb. kézirat 57 térkép.).
A privigyei piarista gimnázium tanári könyvtára 1870-ben létesült és 1000 kötetet tartalmaz.
A lipótvári orsz. fegyintézeti könyvtár 3200 drb.
Nagy számmal vannak még Nyitravármegyében a népiskolai és népkönyvtárak, melyeknek létrejötte Libertiny Gusztáv tanfelügyelő érdeme 1884-ben. 173 községben 17,000 mű volt.
A magánkönyvtárak közül fölemlítjük a következőket:
Az Apponyi-könyvtár Nagy-Apponyban. Alapította Apponyi Antal v. b. 297t. tanácsos a mult század egyik legkiválóbb könyvgyüjtője, 1774-ben. E könyvtárt fia, Antal 70,000 frton megvette testvérjeitől, Pozsonyba szállíttatta és egy külön épületben helyeztette el. Az ötvenes években közkönyvtárrá akarta átalakítani, mely terve azonban nem valósúlhatván, a könyvtárt a család nagy-apponyi kastélyába vitette.
E könyvtár egyike a legbecsesebbeknek hazánkban. Úgy eredeti kódexben, valamint a modern irodalmak termékeiben egyaránt gazdag és 26,000 kötetet számlál. Számos gyönyörü kéziratai között van egy XI. századbeli hártya kézirat, a Prudentius-codex. A Ptolomaei Claudii Cosmographia czímü XV. századbeli kéziratot 17 ritka szépségü térkép teszi megbecsülhetlenné. Istvánfi Miklós: Historiarum De Rebus Hungaricis első 20 könyvének kézirati példánya Pázmány Péter lapszéli jegyzeteivel stb.
Az ősnyomtatványok közül megemlítjük S. Aurelius Augustinus-nak De civitate Dei czímü művét, mely Rómában nyomatott 1467-ben; egy bibliát, mely az első piacenzai nyomtatvány 1475-ből és Bernhardus de Breydenbach-nak szentföldi utazásáról irott művét, 1486-ból, mely egyike a legritkább könyveknek.
Br. Mednyánszky Dénes könyvtára Rakoviczon. Alapította báró Mednyánszky Alajos a mult század végén. Tartalmaz 6000 kötetet és azonkívül Sándor István hagyatékából 587 művet. E könyvtár ritkaságai közé tartozik 3 incunnabulum, számos kézirat, családi és történeti okiratgyüjtemény és a Rákóczy-korra vonatkozó több fontos irat. E könyvtár egy részét br. Mednyánszky Dénes 1896-ban az Eötvös-kollegiumnak ajándékozta.
Gróf Erdődy Ferencz könyvtára Galgóczon, egyike a legszebben berendezett könyvtáraknak, melyben több mint 10,000 kötet van. Egy kis múzeum is van hozzácsatolva, mely számos érdekes tárgyat tartalmaz, köztük több régi becses, csillagászati műszert stb.
Tarnóczy Kázmér könyvtára Laszkáron 2000 drb számos árpádkori okirat és levél. Nagyrészt államtudományi és szépirodalmi művek.
A tótmegyeri Károlyi-könyvtár 11,623 kötet.
Libertiny Gusztáv tanfelügyelő könyvtára alapíttatott 1868-ban 2000 drb.
Bielcsik János plébános könyvtára Turolukán 1874-ben létesült és 1320 darab.
Schempek és Huszár könyvtára Nyitrán, alapíttatott 1874-ben 2300 drbot számlál.
Ezeken kívül még egyes kaszinóknak és egyesületeknek is vannak kisebb könyvtáraik.
Kútforrások: Szinnyei: Magyar Irók élete. Ferenczy és Danielik: Magyar Irók. - Moenich és Vutkovich: Magyar irók névtára. Zelliger József: Egyházi Irók tára. Zelliger Alajos: Esztergommegyei Irók Tára. Pallas Nagy-Lexicon. Verédy: Paedagogia Enciclopedia. Wurzbach: Biogr. Lexicon. Klein I. S.: Leben und Schriften evang. Prediger. Zoványi Jenő. Tanulmányok a prot. egyház és irodalom történetéből. Koltay Virgil: Czuczor élete. Századok. Kovács Dénes: Gvadányi Album. Szalády Antal: A magyar hirlapirodalom statisztikája. György Aladár: A magyarországi könyvtárak statisztikája. Régi magyar nyelvemlékek. Nyelvemléktár. Beöthy Zsolt: Nagy irodalomtörténete. Ballagi Aladár. A magyar könyvnyomdászat története. Kalauz az 1882-iki könyvkiállításhoz. Vágner József: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. A székesegyházi könyvtár. - Magán-értesítések.

« A KÖZOKTATÁS NYITRAVÁRMEGYÉBEN. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

A SZINÉSZET NYITRAVÁRMEGYÉBEN. Irta Kenézy Csatár. »